A szabadba kidobott zöldvágás, a háztartásból ered? csomagolások és az építési-bontási törmelékek jogszer?en nézve hulladék. Egyes hulladékok túltrágyázhatják a talajt és bomlásuk alatt területileg idegen organizmusok, vegyületek is keletkeznek, amit a talaj nem tud hasznosítani, s?t a már benne lév? tápanyagokat semlegesíteni is tudják.
Sajnálatos módon egyre több régebbi és gyorsan növeked? illegális szemét- és hulladék lerakásokat lehet megfigyelni az országutakon és f?leg a nem nagyon forgalmas mellékutakon vagy egy-két méterre a bejáróktól illetve a magánházak mögötti erdávokban Magyarországon! Ezek a kupacok nem n?nek, hanem egymás mellett gyarapodnak szépen egymás után, mert arra ügyel minden éjszakai szellem, hogy ne rakjunk szemetet a másik dombjára!?
A zöldvágás, a f? és a levélzet, az építési törmelék és a háztartási hulladék, amiket kerttulajdonosok és ház átépít?k el szeretnének dobni, azok hulladékok és nem szabad azokat az erd?be, a szabad természetbe és zöld övezetekbe lerakni. F?leg a zöld, az ún. biohulladékoknál gondolják sokan, hogy semmi kárt nem szendved ezáltal a természet, mert az egész rothadó anyag. Ami elcsépeltnek hagzik ugyan, de ez nem egy kis vétek.
Ez a fajta szemétlerakás illegális. A növényi és az építési hulladékok rendeletében el? van írva, hogy milyen hulladékokat milyen el?írás szerint eltakarítani.
A növényi hulladékokat vagy – mint a többi szemetet – a megbízott hulladékkezel?höz vagy az arra kijelölt hulladékgy?jt? helyre kell eljuttatni. A másik lehet?ség azt a saját kertünkben bekomposztálni.
Ne felejtsük el, hogy az erd? és a természetes zöld területek a maguk által kialakított ökoszférában egy megfelel? életközösséget alakítottak ki. Amit el?bb vagy utóbb visszafordíthatatlanul elronthat a felel?tlenül tevékenyked? ember.
Amennyiben újabb komponenseket viszünk ebbe az egyensúlyba bele, úgy megváltozik a talaj tápanyag kínálata és hosszú id?kre el lesz rontva ez az érzékeny ökorendszer. A zöldhulladékok lerakása és azok rothadása a tápanyag túlkínálatát okozza. Ezáltal a talaj összetev?inek az arányát is megkavarjuk. Az olyan növények, amik a tápanyagban szegény talajon is megtalálták helyüket mint az ibolya vagy a sokféle mezei növényzet, azok így a tápanyagdús talajokat kedvel? mindennapi növényzet mint a csalán és a vadszeder által el lesznek nyomva.
Különösen aggasztó az is, hogy területileg idegen növények is eljutnak így olyan helyekre, ahol azoknak tulajdonképpen semmi keresni valójuk sem lenne. Mert pl. ha különböz? gyökérdarabokat is eldobálunk az illegális kupacunkba, akkor azok el?bb vagy utóbb ki fognak hajtani és elnyomják az ottani honos eredeti növényvilágot.
Az építési-bontási hulladékkal lerakási, valamint az ebb?l adódó környezetvédelmi és terület-felhasználási problémák miatt komolyan kell foglalkoznunk ezzel a résszel is. Vannak olyan bontási hulladékok is, melyek tartalmaznak veszélyes komponenseket, pl. festékmaradékokat vagy azbesztet illetve csak hosszú id? múlva szétbomló „felismerhetetlen” anyagdarabokat.
Gy?jtés szabályai:
Az építési-bontási hulladékot külön megrendelt szolgáltatás keretein belül szállítassuk el! A szállítót minden esetben kérdezze meg, hová szállítja a hulladékot és van-e a szállításra engedélye!
Ne dobjunk bele!
A begy?jtés után a hulladékot aprítani kell, a különböz? szennyez?kt?l meg kell tisztítani, valamint méret szerint szét kell válogatni. Az utak építésénél felhasznált homok, kavics, zúzott k? egy része kiváltható építési törmelékkel. Tehát ne dobjunk bele ide nem való lomtalínításnál kdobott szekrényt, ül?garnitúrár, tévét, m?szaki cikkeket.
Gy?jtés helye, módja városokban:
Az építési és bontási hulladékot a hulladéklerakókba kell elszállítatni. A városok és nagyobb települések lakosságának van ingyenes lerakóhely biztosítva. Csak el kell oda szállítani
Ma már a lakosság 99%-a tisztában van azzal, hogy a szelektíven visszagy?jtött anyagokból újra termékek készülnek, így visszajutnak az anyagok körforgásába. De rosszul vagyok és csak a fejemet csóválom és közben félhangosan mormogok valami bosszantót magamban, amikor meglátok ilyen nagy halom illegálisan elhelyezett bontási törmeléket, sittet.
Milyen konzekvenciával jár az illegális szemétlerakás az erd?re és a zöld övezetre?
- A talaj tápanyag háztartása elromlik a nitrogén bekerülése miatt. A túltrágyázás miatt olyan nitrogén kedvel? növényzet talál magának él?helyet mint a csalán és az igényes növények pedig elt?nnek innen.
- Az erjedés és a penészképz?dés (különösen a lenyírt f?nél) a talaj mikroorganizmusait teszi tönkre és azzel a tápanyag körforgását.
- A kerti hulladékok pl. nem honos növények gyökerei, hagymái, gumói vagy magvai vagy egyéb más konkuráló növények, elterjedhetnek és ezzel a honos növényzetet kiszoríthatják él?helyükr?l.
- A kerti hulladékokkal nitrát kerül a talajba, am a talajvízbe is el?fordul. Károsítja a vízmin?séget és ezzel a mi egészségünket. Ne felejtsük el, hogy a nitrátot el lehet távolítani a vízb?l desztillálással (100%), fordított ozmózissal (85-95%) és ioncserével. A víz puszta felforralása csak megnöveli a vér nitrát tartalmát nem pedig csökkenti.
- Amikor valahol hulladékok vannak kiszórva, úgy hamarosan lesz azoknak utánzója is. Rövid id?n belül már valóságos hulladéklerakó depónia keletkezik az erd?ben, a mez?kön vagy a bokrok tövében.
- A hulladékokat, akkor is ha harmadik személy által lettek lerakva, el?írás szer?en kell a hulladéklerakókba elszállítani. Ez költségbe kerül. Akkor is el kell ezeket szállítattni, ha állami vagy magántulajdonban lév? erd?r?l vagy mez?r?l van szó, és az közpénzb?l van finanszírozva – tehát az Ön pénzéb?l is, kedves adófizet?.
- Az erd?kben és a mez?kre lerakott hulladékok környezetvédelmi el?írások ellenesek. És szabálysértés miatt pénzbírságra is ítélhet? a tettenért illet?.
Összegzés:
A szabad természetben lerakott hulladékok nem csak egy csúnya látvány. A megnövekedett tápanyag bevitel, a bomláskor keletkezett savas és lúgos anyagok aránytalan nagysága és a nem honos, lehetséges kártékony növényi fajták miatt súlyos károkat okozhatunk a természetnek. Az ilyen anyagok egyszeri hulladéklerakása gyakran megszokássá válik vagy mások is követik ezt a hibás cselekedetet. A magánterületek mögött elhúzódó erd?sávok így id?vel csúnya növényzeti hulladékokkal lesznek tarkítva. Tapasztalat után ítélve nem sokáig maradnak az ilyen illegális kupacok egyedül, f?leg nem, ha egyéb háztartási hulladékok pl. plasztik dolgok is párosulnak hozzájuk – de az ilyen a lakosság és az arra sétálóknak sem gyönyör? látvány, ha az illegális hulladékdombok gombamódra szaporodnak..
Az ide vonatkozó és betartandó környezeti el?írásokról valamint a szelektív gy?jtésr?l a helyi felel?s intézményekt?l lehet kérni.
2012.06.30. | Michael Debreczeni © M.N.M. Zrt.
A szabadba kidobott zöldvágás, a háztartásból ered? csomagolások és az építési-bontási törmelékek jogszer?en nézve hulladék. Egyes hulladékok túltrágyázhatják a talajt és bomlásuk alatt területileg idegen organizmusok, vegyületek is keletkeznek, amit a talaj nem tud hasznosítani, s?t a már benne lév? tápanyagokat semlegesíteni is tudják.
Sajnálatos módon egyre több régebbi és gyorsan növeked? illegális szemét- és hulladék lerakásokat lehet megfigyelni az országutakon és f?leg a nem nagyon forgalmas mellékutakon vagy egy-két méterre a bejáróktól illetve a magánházak mögötti erdávokban Magyarországon! Ezek a kupacok nem n?nek, hanem egymás mellett gyarapodnak szépen egymás után, mert arra ügyel minden éjszakai szellem, hogy ne rakjunk szemetet a másik dombjára!?
A zöldvágás, a f? és a levélzet, az építési törmelék és a háztartási hulladék, amiket kerttulajdonosok és ház átépít?k el szeretnének dobni, azok hulladékok és nem szabad azokat az erd?be, a szabad természetbe és zöld övezetekbe lerakni. F?leg a zöld, az ún. biohulladékoknál gondolják sokan, hogy semmi kárt nem szendved ezáltal a természet, mert az egész rothadó anyag. Ami elcsépeltnek hagzik ugyan, de ez nem egy kis vétek.
Ez a fajta szemétlerakás illegális. A növényi és az építési hulladékok rendeletében el? van írva, hogy milyen hulladékokat milyen el?írás szerint eltakarítani.
A növényi hulladékokat vagy – mint a többi szemetet – a megbízott hulladékkezel?höz vagy az arra kijelölt hulladékgy?jt? helyre kell eljuttatni. A másik lehet?ség azt a saját kertünkben bekomposztálni.
Ne felejtsük el, hogy az erd? és a természetes zöld területek a maguk által kialakított ökoszférában egy megfelel? életközösséget alakítottak ki. Amit el?bb vagy utóbb visszafordíthatatlanul elronthat a felel?tlenül tevékenyked? ember.
Amennyiben újabb komponenseket viszünk ebbe az egyensúlyba bele, úgy megváltozik a talaj tápanyag kínálata és hosszú id?kre el lesz rontva ez az érzékeny ökorendszer. A zöldhulladékok lerakása és azok rothadása a tápanyag túlkínálatát okozza. Ezáltal a talaj összetev?inek az arányát is megkavarjuk. Az olyan növények, amik a tápanyagban szegény talajon is megtalálták helyüket mint az ibolya vagy a sokféle mezei növényzet, azok így a tápanyagdús talajokat kedvel? mindennapi növényzet mint a csalán és a vadszeder által el lesznek nyomva.
Különösen aggasztó az is, hogy területileg idegen növények is eljutnak így olyan helyekre, ahol azoknak tulajdonképpen semmi keresni valójuk sem lenne. Mert pl. ha különböz? gyökérdarabokat is eldobálunk az illegális kupacunkba, akkor azok el?bb vagy utóbb ki fognak hajtani és elnyomják az ottani honos eredeti növényvilágot.
Az építési-bontási hulladékkal lerakási, valamint az ebb?l adódó környezetvédelmi és terület-felhasználási problémák miatt komolyan kell foglalkoznunk ezzel a résszel is. Vannak olyan bontási hulladékok is, melyek tartalmaznak veszélyes komponenseket, pl. festékmaradékokat vagy azbesztet illetve csak hosszú id? múlva szétbomló „felismerhetetlen” anyagdarabokat.
Gy?jtés szabályai:
Az építési-bontási hulladékot külön megrendelt szolgáltatás keretein belül szállítassuk el! A szállítót minden esetben kérdezze meg, hová szállítja a hulladékot és van-e a szállításra engedélye!
Ne dobjunk bele!
A begy?jtés után a hulladékot aprítani kell, a különböz? szennyez?kt?l meg kell tisztítani, valamint méret szerint szét kell válogatni. Az utak építésénél felhasznált homok, kavics, zúzott k? egy része kiváltható építési törmelékkel. Tehát ne dobjunk bele ide nem való lomtalínításnál kdobott szekrényt, ül?garnitúrár, tévét, m?szaki cikkeket.
Gy?jtés helye, módja városokban:
Az építési és bontási hulladékot a hulladéklerakókba kell elszállítatni. A városok és nagyobb települések lakosságának van ingyenes lerakóhely biztosítva. Csak el kell oda szállítani
Ma már a lakosság 99%-a tisztában van azzal, hogy a szelektíven visszagy?jtött anyagokból újra termékek készülnek, így visszajutnak az anyagok körforgásába. De rosszul vagyok és csak a fejemet csóválom és közben félhangosan mormogok valami bosszantót magamban, amikor meglátok ilyen nagy halom illegálisan elhelyezett bontási törmeléket, sittet.
Milyen konzekvenciával jár az illegális szemétlerakás az erd?re és a zöld övezetre?
- A talaj tápanyag háztartása elromlik a nitrogén bekerülése miatt. A túltrágyázás miatt olyan nitrogén kedvel? növényzet talál magának él?helyet mint a csalán és az igényes növények pedig elt?nnek innen.
- Az erjedés és a penészképz?dés (különösen a lenyírt f?nél) a talaj mikroorganizmusait teszi tönkre és azzel a tápanyag körforgását.
- A kerti hulladékok pl. nem honos növények gyökerei, hagymái, gumói vagy magvai vagy egyéb más konkuráló növények, elterjedhetnek és ezzel a honos növényzetet kiszoríthatják él?helyükr?l.
- A kerti hulladékokkal nitrát kerül a talajba, am a talajvízbe is el?fordul. Károsítja a vízmin?séget és ezzel a mi egészségünket. Ne felejtsük el, hogy a nitrátot el lehet távolítani a vízb?l desztillálással (100%), fordított ozmózissal (85-95%) és ioncserével. A víz puszta felforralása csak megnöveli a vér nitrát tartalmát nem pedig csökkenti.
- Amikor valahol hulladékok vannak kiszórva, úgy hamarosan lesz azoknak utánzója is. Rövid id?n belül már valóságos hulladéklerakó depónia keletkezik az erd?ben, a mez?kön vagy a bokrok tövében.
- A hulladékokat, akkor is ha harmadik személy által lettek lerakva, el?írás szer?en kell a hulladéklerakókba elszállítani. Ez költségbe kerül. Akkor is el kell ezeket szállítattni, ha állami vagy magántulajdonban lév? erd?r?l vagy mez?r?l van szó, és az közpénzb?l van finanszírozva – tehát az Ön pénzéb?l is, kedves adófizet?.
- Az erd?kben és a mez?kre lerakott hulladékok környezetvédelmi el?írások ellenesek. És szabálysértés miatt pénzbírságra is ítélhet? a tettenért illet?.
Összegzés:
A szabad természetben lerakott hulladékok nem csak egy csúnya látvány. A megnövekedett tápanyag bevitel, a bomláskor keletkezett savas és lúgos anyagok aránytalan nagysága és a nem honos, lehetséges kártékony növényi fajták miatt súlyos károkat okozhatunk a természetnek. Az ilyen anyagok egyszeri hulladéklerakása gyakran megszokássá válik vagy mások is követik ezt a hibás cselekedetet. A magánterületek mögött elhúzódó erd?sávok így id?vel csúnya növényzeti hulladékokkal lesznek tarkítva. Tapasztalat után ítélve nem sokáig maradnak az ilyen illegális kupacok egyedül, f?leg nem, ha egyéb háztartási hulladékok pl. plasztik dolgok is párosulnak hozzájuk – de az ilyen a lakosság és az arra sétálóknak sem gyönyör? látvány, ha az illegális hulladékdombok gombamódra szaporodnak..
Az ide vonatkozó és betartandó környezeti el?írásokról valamint a szelektív gy?jtésr?l a helyi felel?s intézményekt?l lehet kérni.
2012.06.30. | Michael Debreczeni © M.N.M. Zrt.
Elmaradt Németországban a meghirdetett katasztrófa
Fotó: © Fotolia.com
Németországban és Ausztriában megtörtént a megújuló energiák törvényének újraszabályozása. Ennek alkalmából húzzunk egy rövid közbens? mérleget az európai szolárenergiáról:
Ennek a f? mozgató rugója a lakosság és a támogatások ezentúl is fontosak lesznek, hogy a szolár szektorban biztosítani lehessen a befektetéseket. De a támogatott „nyereséges pénzügyi eredményb?l” egyre inkább er?forrás lesz.
Németország a világpiac vezet?je
Németország a maga 24, 7 GWp felszerelt teljesítményével a világ legnagyobb és példamutató államát jelenti a fotovoltaikának. Hogy csúcsid?kben az összes villamosenergia igényt fedezni tudja a szolárenergiából, ez egy kiváló siker. Az ingadozó árammennyiségek miatt azonban javításokra szorul a hálózat és annak a szabályozása, hogy a 2020-ra kit?zött 52 GWp teljesítményt el tudják érni.
Aktuálisan Németország energiaigényének 5 százalékról gondoskodik a szolárenergia. A most érvénybe lépett 24,7 Centr?l 19,4 Centre történt támogatási megvágás tekintélyes nagyság és ezzel a háztartási fogyasztói tarifaár alatt van. Ennek az árspirálisnak azonban látható a vége. A 2012-es év végére további 7 GWp kiépített teljesítmény várható el. Ugyan úgy növekedik az európai fotovoltaika is tovább és a számított 51,7 GWp részesedésével a legnagyobb a világon.
Anglia feljöv?ben van
Olaszországban, mint Európa második helyezette, már támogatások nélkül számítják a szolárenergiát. Anglia pedig az ún. „Green Deal” kezdeményezésével er?sen feljöv?ben van, amíg Spanyolország, mint Európa harmadikja csak botladozik és várja a kisebb rendszereknél érvénybe lépend? saját felhasználásáról szóló törvénymódosítást. A fukusimai katasztrófa után Németország mellett Franciaország is kritikusabb lett az atomenergiával szemben és 2011-ben 1,6 GWp szolárteljesítményt szerelt fel.
Ausztria egy néhány világvezet?vel pedig exportterületté vált a fotovoltaik és egyéb komponensek részére. 2012-ben 200 megawattpeak (MWp) felszerelt teljesítmény kiépítése várható, ami 2007-hez viszonyítva 100-szor nagyobb. A július 1-t?l érvénybe lép? ökoáram törvénynek vannak gyengéi mint pl. a kiépítés korlátozása, de növeli is egyben az anyagi támogatás nagyságát 2,1 millióról 8 millió Euróra. 2012-ben országszerte 8.811 kis rendszer van befektetési támogatások nélkül. Megmagyarázhatatlan, hogy az állam lemond az ebb?li adóbevételekr?l.
Ausztria szegmensforgalma 272 Mio. Euro
2020-ig 6 GWp felszerelt pv-teljesítmény várható, ami a villamosenergia fogyasztás 8 százalékának felelne meg. A pv-szektor 174,1 GWh villamosenergiát termelt az el?z? évben és 4.181 munkahelyet biztosít. A statisztika szerint így 272 millió Euró forgalmat gazdálkodtak ki és 71.856 tonna CO2-emissziót spóroltak meg. Kiderül továbbá még az is, hogy egy átlagos háztartás éves villamosenergia-igényének a lefedéséhez 40-50 m² felület szükséges.
2012.06.30. | Forrás: pressetext.redaktion 2012 | Michael Debreczeni © M.N.M. Zrt.
