A napenergia folytatja diadalmenetét az Egyesült Államok elektromos rendszerében, mivel több mint öt állam vált képessé az államon belüli igény több mint 10%-ának fedezésére, míg másik hat állam több mint duplájára növelte termelését.
495 kW-os tetőre telepített napelem Providence-ben, Rhode Island államban
Kép: Kat Knutsen Studios
Az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának (U.S. Department of Energy) Energiaügyi Információs Hivatala (Energy Information Administration, EIA) szerint 2021-ben a napenergia fedezte az Egyesült Államok áramigényének több mint 4%-át. Electric Power Monthly című jelentésük 2022 februári kiadásában bemutatták, hogy az év során 26%-kal nőtt a felszabaduló elektronok mennyisége az előző évi hasonló arányú növekedést követően.
Azonban ez a növekedés és a napenergia hozzájárulása az elektromos rendszerhez rendkívül egyenlőtlen elosztású az egyes államok között. Míg néhány államban csak nagyon kevés napenergiával rendelkeznek (hmm, a Dakoták), Kalifornia elektromos áram iránti igénye 21%-át fedezte fotovoltaikus eszközök segítségével, amelyeket az év során telepítettek az államban, míg Hawaii 20%-ot és Nevada 19%-ot. Valójában 2021-ben összesen öt állam nyert 10%-nél több áramot napenergiából, ráadásul Utah 12%, Arizona pedig 11%-ot.
Egy gyors megjegyzés: idén visszatérünk ahhoz a gyakorlathoz, hogy az egyes államokban a szolár helyzetét az állam szükségletéhez mérjük, nem az államon belüli elektromos áram termeléshez. Ezt azért tesszük, mert bizonyos államok, például Massachusetts és Vermont nagyon sok áramot importálnak az államhatárokon keresztül. Ezért ha kizárólag az államon belüli termelés vizsgáljuk, akkor valamelyest torzított képet kapunk a napenergia ezekben az államokban zajló fejlődéséről. Feltételezéseink között szerepel az is, hogy az adott államban megtermelt áramot annak az államnak az igényeire fordítják.
Ha már New Englandról esett szó, a Sziklás-hegységtől keletre fekvő egyik állam közel áll a 10%-hoz: Rhode Island.
Várjunk csak, Rhode Island-t mondott? Igen. Több évi drámai növekedést követően – amikor 2018 és 2019, majd 2019 és 2020 között a napenergiával folytatott termelés megduplázódott – az Óceánállamnak nevezett Rhode Island újabb 45%-kal nőtt, idén elérte a kereslet 9,78%-át. Jövőre elkerülhetetlenül ez lesz az első, a Sziklás-hegységtől keletre fekvő állam, amely átlépi a 10%-os határt.
Bristol megye, napelem telepítés Rhode Island területén, 249,9 kW egyenáramú tetőn elhelyezett telepítés
Figyelemre méltó, hogy Rhode Island termelésének több mint felét „kis szolár telepítések” adják, amelyet az EIA 1MWac alatti projektként definiál. Ebből sok, tetejére telepített napelemmel ellátott régi malomépületet és áruházat jelent – és számos otthont.
Vannak más regionális különbségek is. Észak-Karolina 2021-ben az elektromos áram 7.6%-át kapta az államon belülről, ezzel a Dél vezető állama lett. Rhode Island példájával ellentétesen ez szinte teljes egészében az 5-20 MW közötti tartományba eső ipari méretű erőművekből származott, jelentős részben az USA korábbi PURPA programjának az állam általi megvalósításából.
A jelentős térnyerés azonban új kihívásokat alapozott meg – például Kalifornia ún. „kacsa alakú görbéjét” és a nap közepén érvényesülő áram árának összeomlását. Nem véletlen, hogy Kalifornia hálózati üzemeltetőjénél a csatlakozásra váró szolár projektek több mint 90%-a akkumulátoros tárolást foglal magában. A kacsa alakú görbe pedig már New England területén is előáll bizonyos napokon.
Nagy növekedés a kis piacokon
A napenergia gyorsan hódít több kisebb piacon is. Az Egyesült Államok közép-nyugati részének és az Atlanti partvidéknek hat államában három számjegyű növekedést mértek, Illinois, Maine, Michigan, Ohio, Virginia, és Wisconsin termelése több mint duplájára nőtt.
Ezek viszonylag újonnan létrejött piacok – Maine és Virginia esetében a napenergia a kereslet 2,7-2,9%-át biztosítja, és a többi állam zömében 2% alatt marad. Azonban növekedésük üteme jóval nagyobb, mint a nagyobb piacoké, 2020-ban Texas szolár termelése 61%-kal nőtt, míg Kaliforniáé csak 15%-kal.
Ütemes bővülnek a szolár eszközök a felső Középnyugaton, ez a terület megosztott a PJM Interconnection és a MISO hálózatai között. Mindkét hálózat üzemeltető hihetetlen volumenű szolár projekteket készít elő; a MISO 87 GWac, míg aPJM 188 GWac kapacitást.
Mindezek arra utalnak, hogy a következő pár éven belül nagyüzemi nagyságrendű energiatermelés fog kezdődni a Középnyugaton. Azonban míg a MISO csatlakozási várólistája ígéretes, addig a PJM Interconnection új igénylések befagyasztására vonatkozó kérelme arra utal, hogy a várakozó projektek több problémát vetnek fel.
Bár a 4.24% hihetetlen fejlődést jelez az utóbbi pár év vonatkozásában, a napenergia itt nem áll meg. Az EIA arra számít, hogy az Egyesült Államok az idei évben 21,5 GWac szolár kapacitást fog telepíteni. A már építés alatt álló projekteket is figyelembe véve, még ebben az évben újabb jelentős bővüléssel számolhatunk, és a következő évben ismét, ahogy az Egyesült Államok elektromos rendszerében a megújuló energia átveszi a fosszilis tüzelőanyagok helyét.
Megjegyzés: annak érdekében, hogy a lehető legpontosabb adatokat kínáljuk, a PV Intel elkezdte a szolár termelés finomabban hangolt elemzését. Például elkezdtük figyelembe venni azt a tényt, hogy a helyszínen vagy a helyszín közelében a megosztott napenergia nem szenved akkora veszteséget, mint a többi, nagyüzemi energiaforrás. Az EIA és a többi csoport ezeket a veszteségeket az egy számjegyű tartomány felső részébe helyezte.
Forrás: pv-magazine
