Fotovoltaik
Az els? f? kérdések
- Mi a vev? célja a napelemes rendszerrel?
- Mennyi az a havi vagy éves szint? áram-energiaszükséglet kWh-ban, amelyet napenergiából nyert ún. zöldárammal kellene helyettesíteni?
- Milyen legyen az átalakított váltóáram (230 VAC vagy 400 VAC)?
- Hová lesz a rendszer építve?
- Felület/telek helye?
- Napos órák száma/év (tényeleges napfénytartam)?
- Várható max. szélsebesség a rendszer területén (fontos a megfelel? szerelési technika/módozat kiválasztásához)?
- Mennyi hómennyiség esik átlagosan évente, (hóteher/m2) és milyen vastag, tömör (vizes) lehet ez a hóréteg?
- Van részletes rajz a beépítend? felületr?l?
- Hova és milyen távolságban építhet? ki a rendszer a telekhatárhoz viszonyítva?
- Van-e, kell-e építési engedély a napelemes rendszerre illetve a szolárparkra?
- Hol van az els? lehetséges hálózatra csatlakozási pont?
- Engedélyezve van ez a csatlakozási pont ennek a teljesítmény átvételére (egyetemes áramszolgáltató)?
- Milyen nagyságú az anyagi keret és milyen annak az összetétele (öner?, pályázat, hitel)?
- Milyen a tet? statikája, vagy van-e már talajpróba (mert vagy betonozni vagy cölöpözni és csak csavarozott állványzat kell) szolárpark esetében?
- Hogyan szeretné a vev? (komplett rendszer, állványzat, inverter, területrendezés, -kiképzés, alapozás, véd?kerítés, riasztó berendezés)?
- Fix vagy 1-2 tengely? traker (napkövet?s) legyen? – legalább 20-40%-os a hozamkülönbség
- Legyen a rendszer például 5 kWp-es vagy 5 kWp-teljesítményt hozó?
- Mikorra legyen a rendszer üzemképes állapotban?
Amennyiben az érdekl?d? ezeket az adatokat nem adja meg egyb?l, úgy tapaszatalataink után nem is érdemes mélyebben belemerülni a látszólagos projektbe, mert sajnos sokan vannak az ún. „ötlettolvajok”, akik legtöbbször a kidolgozott adatokat kérik és még meg sem köszönik.
Kiinduló alapadatok
- Nyerstet?, fényképek, méretek (cserép méret), tetöborítás
- Elektromos szerelés, villanyóra szabad helye, meglév? berendezések, áramszolgáltató
- Inverter szerelési helye pince / tet?tér: el?nye és hátránya
- Árnyékolás / sugárzás nappálya-indikátor
- Ajánlatkészítés modul elérhet?ség / vev? kérései
- Modultelepítési terv elkészítése a helyi adottságra
- Modul és inverter kiválasztása, összehangolása
- Anyagszámítás, alsó tartó konstrukció / szerelési keret, stb.
- Kábelkeresztmetszetek számítása a kábelhossztól függ?en.
Az els? f? kérdések
- Mi a vev? célja a napelemes rendszerrel?
- Mennyi az a havi vagy éves szint? áram-energiaszükséglet kWh-ban, amelyet napenergiából nyert ún. zöldárammal kellene helyettesíteni?
- Milyen legyen az átalakított váltóáram (230 VAC vagy 400 VAC)?
- Hová lesz a rendszer építve?
- Felület/telek helye?
- Napos órák száma/év (tényeleges napfénytartam)?
- Várható max. szélsebesség a rendszer területén (fontos a megfelel? szerelési technika/módozat kiválasztásához)?
- Mennyi hómennyiség esik átlagosan évente, (hóteher/m2) és milyen vastag, tömör (vizes) lehet ez a hóréteg?
- Van részletes rajz a beépítend? felületr?l?
- Hova és milyen távolságban építhet? ki a rendszer a telekhatárhoz viszonyítva?
- Van-e, kell-e építési engedély a napelemes rendszerre illetve a szolárparkra?
- Hol van az els? lehetséges hálózatra csatlakozási pont?
- Engedélyezve van ez a csatlakozási pont ennek a teljesítmény átvételére (egyetemes áramszolgáltató)?
- Milyen nagyságú az anyagi keret és milyen annak az összetétele (öner?, pályázat, hitel)?
- Milyen a tet? statikája, vagy van-e már talajpróba (mert vagy betonozni vagy cölöpözni és csak csavarozott állványzat kell) szolárpark esetében?
- Hogyan szeretné a vev? (komplett rendszer, állványzat, inverter, területrendezés, -kiképzés, alapozás, véd?kerítés, riasztó berendezés)?
- Fix vagy 1-2 tengely? traker (napkövet?s) legyen? – legalább 20-40%-os a hozamkülönbség
- Legyen a rendszer például 5 kWp-es vagy 5 kWp-teljesítményt hozó?
- Mikorra legyen a rendszer üzemképes állapotban?
Amennyiben az érdekl?d? ezeket az adatokat nem adja meg egyb?l, úgy tapaszatalataink után nem is érdemes mélyebben belemerülni a látszólagos projektbe, mert sajnos sokan vannak az ún. „ötlettolvajok”, akik legtöbbször a kidolgozott adatokat kérik és még meg sem köszönik.
Kiinduló alapadatok
- Nyerstet?, fényképek, méretek (cserép méret), tetöborítás
- Elektromos szerelés, villanyóra szabad helye, meglév? berendezések, áramszolgáltató
- Inverter szerelési helye pince / tet?tér: el?nye és hátránya
- Árnyékolás / sugárzás nappálya-indikátor
- Ajánlatkészítés modul elérhet?ség / vev? kérései
- Modultelepítési terv elkészítése a helyi adottságra
- Modul és inverter kiválasztása, összehangolása
- Anyagszámítás, alsó tartó konstrukció / szerelési keret, stb.
- Kábelkeresztmetszetek számítása a kábelhossztól függ?en.
A francia környezetvédelmi minisztérium törvénytervezetet készített el?,
ami szerint 10%-os prémium kerül a betáplálási tarifára, ha a szoláráram olyan fotovoltaik rendszerb?l jön, amelynek komponensei az Európai Gazdasági Térségben (EWR) lettek el?állítva.
A tervezet ajánlata 2012.04.18-án kerül a francia Energiatanács elé. A Tecsol (Perpignan/Franciaország) elemz?i még az els? elnökválasztási hadjárat megkezdése el?tt várják a törvény elfogadását.
A termékek kétharmadának EWR-országokból kell származniuk
A prémium kifizetésének a szabályában áll, hogy a kristályos szilícium modulok gyártási folyamatának legalább kétharmad része EWR-országokban kell lezajlania. Ezekhez tartozik még a nem EU-tag Norvégia is.
Ez azt jelentené, hogy vagy csak a waferek vagy pedig a szolár cellák és a modulok gyártását is EWR-tagországokban kell elvégezni.
Ez a törvény még nem vonatkozik a vékonyfilmes modulokra. Az 2013.01.01-t?l lépne életbe.
Megjegyzés: Nem érdekes, hogy a kínai China Sunergy Co., Ltd. már korábban felismerte ezt a piacára gátló tényez?t, ezért 2011 októberében kooperációba lépett a KDG Energy francia céggel, ahol a beszállított wafereket szerelik OEM-modulokká össze? A modulok pedig „CSUN Made in France” logót viselik.
(Lsd. korábbi cikket is: China Sunergy megkezdi a napelemes modulok gyártását Franciaországban)
2012.04.20. | Forrás: Környezetvédelmi és Közlekedésügyi Minisztérium, Franciaország | Michael Debreczeni
A francia környezetvédelmi minisztérium törvénytervezetet készített el?, ami szerint 10%-os prémium kerül a betáplálási tarifára, ha a szoláráram olyan fotovoltaik rendszerb?l jön, amelynek komponensei az Európai Gazdasági Térségben (EWR) lettek el?állítva.
A tervezet ajánlata 2012.04.18-án kerül a francia Energiatanács elé. A Tecsol (Perpignan/Franciaország) elemz?i még az els? elnökválasztási hadjárat megkezdése el?tt várják a törvény elfogadását.
A termékek kétharmadának EWR-országokból kell származniuk
A prémium kifizetésének a szabályában áll, hogy a kristályos szilícium modulok gyártási folyamatának legalább kétharmad része EWR-országokban kell lezajlania. Ezekhez tartozik még a nem EU-tag Norvégia is.
Ez azt jelentené, hogy vagy csak a waferek vagy pedig a szolár cellák és a modulok gyártását is EWR-tagországokban kell elvégezni.
Ez a törvény még nem vonatkozik a vékonyfilmes modulokra. Az 2013.01.01-t?l lépne életbe.
Megjegyzés: Nem érdekes, hogy a kínai China Sunergy Co., Ltd. már korábban felismerte ezt a piacára gátló tényez?t, ezért 2011 októberében kooperációba lépett a KDG Energy francia céggel, ahol a beszállított wafereket szerelik OEM-modulokká össze? A modulok pedig „CSUN Made in France” logót viselik.
(Lsd. korábbi cikket is: China Sunergy megkezdi a napelemes modulok gyártását Franciaországban)
2012.04.20. | Forrás: Környezetvédelmi és Közlekedésügyi Minisztérium, Franciaország | Michael Debreczeni
Csatát nyerhetnek az amerikai napelemgyártók, ugyanis a várakozások szerint a kereskedelmi minisztérium illetékes vizsgálóbizottsága holnapi el?zetes állásfoglalásában importvám kivetésér?l határoz majd a kínai napenergetikai termékek esetében. Az ügy még tavaly indult, amikor is hét amerikai napelemgyártó azzal vádolta meg kínai szektortársait, hogy azok aránytalanul magas állami támogatásban részesülnek, valamint hogy az Egyesült Államokban dömpingáron értékesítenek – számol be a Reuters.
Holnap várhatóan el?zetes döntést hoz az Egyesült Államok kereskedelmi minisztériumának illetékes bizottsága, aminek értelmében büntet?vámmal sújthatják a kínai napelemgyártó cégeket. Mint ismeretes, tavaly több amerikai napelemgyártó közösen kérte az Obama-kormányzatot, hogy vizsgálja meg a kínai napelemexporttal kapcsolatos tevékenységeket, mert álláspontjuk szerint ázsiai versenytársaik nem piacbarát módon jutnak versenyel?nyhöz. Az amerikai cégek szerint a kínai gyártók aránytalanul magas állami támogatásokban részesülnek, és az amerikai piacon dömpingáron értékesítenek.
Az illetékes bizottság holnap a támogatások ügyében hoz majd el?zetes döntést, amely a várakozások szerint büntet?vámot állapít majd meg a kínai napenergetikai importra. A dömpingáras vádakkal kapcsolatos el?zetes döntés májusra várható.
Az újraválasztásáért kampányoló Barack Obama egyik múlt heti felszólalásában érintette az amerikai megújulóenergia-hasznosítás területét. A jelenlegi elnök azt mondta, hogy nem akarja azt látni, hogy a szélturbinákat, napelemeket vagy modern akkumulátorokat más országokban állítják el?, hanem azt akarja, hogy ezek Amerikában készüljenek.
A kínai napelemgyártók amerikai eladásai az elmúlt években valóban nagyon dinamikusan növekedtek. A kínai napenergetika import a 2010-es 1,2 milliárd dollárról tavaly már 2,8 milliárd dollárra emelkedett az Egyesült Államokban. Míg 2009-ben a kínai szerepl?k piaci súlya mindössze 11%-os volt Amerikában, addig tavaly ez az arány már majdnem elérte a 40%-ot.
Az elemz?k többsége a holnapi el?zetes döntést?l 20-30%-os importvám kivetését várja, amelyet azonnal meg kell majd fizetniük az érintett társaságoknak. Az ügyet vizsgáló bizottság végleges döntése az év második felében várható, és amennyiben az el?zetes megállapítással ellentétes tartalmú lesz, akkor az addig megfizetett vámot a cégek visszakapják majd.
A Reuters által megkérdezett elemz?k felhívták a figyelmet arra, hogy az „olcsóbb” termékek kiszorulásával az amerikai napcégek rövidtávon vélhet?en jól járnak, azonban a lépés hosszabb távú hatásaként számolni kell majd a kereslet visszaszorulásával is.
A kínai szerepl?k egy része állítólag már készül a büntet?vámok megkerülésére, egyes elképzelések szerint tajvani kapacitások felhasználásával kerülnék meg a kínai termékekre szóló büntet?vámot. Más társaságok amerikai gyártókapacitások kiépítését tervezik a továbbra is jó értékesítési lehet?séggel bíró amerikai piac ellátása céljából.
Forrás: portfolio.hu
A 4K szervezete megkereste a település vezet?ségét, hogy felajánlást tegyenek, illetve, hogy bemutatkozzanak és kezdeményezést tettek az együttm?ködésre is. Sz?cs Gabriella polgármester kérte a szervezet vezet?it, hogy írják le a célkit?zéseiket, hogy arról tájékoztatni tudja a Képvisel?-testületet, akik dönthetnek a település és a szervezet közötti lehetséges együttm?ködésr?l.
A szakolyi találkozón Budapestr?l is érkeztek vendégek, köztük Istvánffy András koordinátor, dr. Salha Omár az el?készít? bizottság tagja. A megyei képvisel?k nevében Fabian Gonzales beszélt egy tervezett együttm?ködés lehet?ségér?l – akit a bioer?m? építése és a biokertészet tervezése során ismertünk meg.
Szakoly község polgármestere Sz?cs Gabriella tájékoztatta a vendégeket Szakoly természeti, közigazgatási környezetér?l, kitérve a nemrég ismét m?ködésbe lépett zöldmez?s beruházásra, a bioer?m?re. Az er?m? korábbi tulajdonosa biokertészetet tervezett a felszabaduló melegvíz hasznosítására, melyre már benyújtották a pályázatot. Nemrég tulajdonos váltás volt, és az új tulajdonos szeretné a biokertészetet felépíteni. A település életében ez kiugrási lehet?séget teremt, mert az er?m? 60-70 családnak ad helyben megélhetési lehet?séget. Az er?m?ben nem csak magasan kvalifikált munkaer? kap állást, hanem takarítók, biztonsági ?rök, a beszállítók munkavállalói is, akik az alacsonyabban képzett emberek közé tartoznak.
A hátrányos helyzet?eket is tudják majd alkalmazni
A biokertészetben a hátrányos helyzet?eket is tudják majd alkalmazni, ez további 120-180 f?nek jelent megélhetést. Szakoly sajátossága, hogy a megyei jogú városoktól Debrecent?l, Nyíregyházától viszonylag távol fekszik, ami azt jelenti, hogy településünk lakosaink nincs nagy lehet?sége az elhelyezkedésre. További problémát jelent, hogy a minimálbérb?l levonják az útiköltséget, így alig marad több, mint a munkanélküli ellátás összege.
http://www.youtube.com/watch?v=SbOCT21q86U&feature=player_embedded
Sz?cs Gabriella polgármester örömmel fogadta a felajánlást a két napkollektorra, amit már megfelel? helyen tárolnak. A tervek szerint a közeljöv?ben állítják m?ködésbe a szakemberek mérései alapján kijelölt helyen. Az így elért megtakarítás nyomán talán más kistelepülés is úgy dönt, hogy így takarít meg az energiaköltségekb?l.
Pusztai Sándor
Forrás: szon.hu
A 4K szervezete megkereste a település vezet?ségét, hogy felajánlást tegyenek,
illetve, hogy bemutatkozzanak és kezdeményezést tettek az együttm?ködésre is. Sz?cs Gabriella polgármester kérte a szervezet vezet?it, hogy írják le a célkit?zéseiket, hogy arról tájékoztatni tudja a Képvisel?-testületet, akik dönthetnek a település és a szervezet közötti lehetséges együttm?ködésr?l.
A szakolyi találkozón Budapestr?l is érkeztek vendégek, köztük Istvánffy András koordinátor, dr. Salha Omár az el?készít? bizottság tagja. A megyei képvisel?k nevében Fabian Gonzales beszélt egy tervezett együttm?ködés lehet?ségér?l – akit a bioer?m? építése és a biokertészet tervezése során ismertünk meg.
Szakoly község polgármestere Sz?cs Gabriella tájékoztatta a vendégeket Szakoly természeti, közigazgatási környezetér?l, kitérve a nemrég ismét m?ködésbe lépett zöldmez?s beruházásra, a bioer?m?re. Az er?m? korábbi tulajdonosa biokertészetet tervezett a felszabaduló melegvíz hasznosítására, melyre már benyújtották a pályázatot. Nemrég tulajdonos váltás volt, és az új tulajdonos szeretné a biokertészetet felépíteni. A település életében ez kiugrási lehet?séget teremt, mert az er?m? 60-70 családnak ad helyben megélhetési lehet?séget. Az er?m?ben nem csak magasan kvalifikált munkaer? kap állást, hanem takarítók, biztonsági ?rök, a beszállítók munkavállalói is, akik az alacsonyabban képzett emberek közé tartoznak.
A hátrányos helyzet?eket is tudják majd alkalmazni
A biokertészetben a hátrányos helyzet?eket is tudják majd alkalmazni, ez további 120-180 f?nek jelent megélhetést. Szakoly sajátossága, hogy a megyei jogú városoktól Debrecent?l, Nyíregyházától viszonylag távol fekszik, ami azt jelenti, hogy településünk lakosaink nincs nagy lehet?sége az elhelyezkedésre. További problémát jelent, hogy a minimálbérb?l levonják az útiköltséget, így alig marad több, mint a munkanélküli ellátás összege.
http://www.youtube.com/watch?v=SbOCT21q86U&feature=player_embedded
Sz?cs Gabriella polgármester örömmel fogadta a felajánlást a két napkollektorra, amit már megfelel? helyen tárolnak. A tervek szerint a közeljöv?ben állítják m?ködésbe a szakemberek mérései alapján kijelölt helyen. Az így elért megtakarítás nyomán talán más kistelepülés is úgy dönt, hogy így takarít meg az energiaköltségekb?l.
Pusztai Sándor
Forrás: szon.hu
Másfél milliárd forintból valósulhat meg egy új biomassza er?m? és távh?vezeték-hálózat építése Kalocsán.
Az elmúlt húsz év legnagyobb fejlesztése lesz ez a városban, melynek révén az önkormányzat legtöbb intézményében csökkenhetnek a f?tési energiára fordított költségek.
Az önkormányzat ötven százalékos tulajdonában lév? Kalocsa-Távh? Szolgáltató Kft. a bekerülési költség felét, 750 millió forintot nyert el a tervek megvalósítására. Török Ferenc polgármester a tegnapi sajtótájékoztatón kiemelte: ez egy mintaprojekt lesz egy olyan településen, ahol eddig nem volt távh?szolgáltatás. – A 4 megawattos biomassza er?m? révén, 2,5 millió köbméter földgáz kiváltása válik lehet?vé, ami legalább 15 százalékos megtakarítást jelent – hangsúlyozta a városvezet?.
Marton Balázs, a Városfejlesztési Kft. ügyvezet?je elmondta, hogy a múlt évben elfogadott Haynald Városfejlesztési Terv els? sikeres eleme az er?m?építés és a távh?hálózat kiépítése, melyek révén százmilliós megtakarítás érhet? el hosszabb távon. Az er?m? m?ködtetéséhez szükséges alapanyagot helyben kívánják megtermeltetni, így munkahelyek is teremt?dhetnek.
A h?központ a kalocsai Szent Kereszt Kórház területén lesz, ide kerül majd a központi kazán és innen indul a távh?vezeték-hálózat, melyre Kalocsa legnagyobb intézményeinek, kereskedelmi és állami egységeinek 80 százaléka csatlakozhat. A szolgáltatást az el?zetes igényfelmérések és szándéknyilatkozatok szerint igénybe veszi majd a Dózsa György középiskola, a Szent István Gimnázium, a Polgármesteri Hivatal, a kórház, a kalocsai n?i börtön és az Érsekség több intézménye így a f?székesegyház, a katolikus iskola és az Érseki Kastély is, de távh?vel f?thet majd a rendszer kialakítását követ?en az ügyészség és a földhivatal is.
Mint elhangzott: bíznak benne, hogy a következ? f?tési idényben már próbaüzemet tarthatnak. A polgármester újságírói kérdésre elmondta, hogy a beruházáshoz szükséges saját forrást bankkölcsönb?l biztosítják.
forrás: baon.hu
Másfél milliárd forintból valósulhat meg egy új biomassza er?m? és távh?vezeték-hálózat építése Kalocsán.
Az elmúlt húsz év legnagyobb fejlesztése lesz ez a városban,
melynek révén az önkormányzat legtöbb intézményében csökkenhetnek a f?tési energiára fordított költségek.
Az önkormányzat ötven százalékos tulajdonában lév? Kalocsa-Távh? Szolgáltató Kft. a bekerülési költség felét, 750 millió forintot nyert el a tervek megvalósítására. Török Ferenc polgármester a tegnapi sajtótájékoztatón kiemelte: ez egy mintaprojekt lesz egy olyan településen, ahol eddig nem volt távh?szolgáltatás. – A 4 megawattos biomassza er?m? révén, 2,5 millió köbméter földgáz kiváltása válik lehet?vé, ami legalább 15 százalékos megtakarítást jelent – hangsúlyozta a városvezet?.
Marton Balázs, a Városfejlesztési Kft. ügyvezet?je elmondta, hogy a múlt évben elfogadott Haynald Városfejlesztési Terv els? sikeres eleme az er?m?építés és a távh?hálózat kiépítése, melyek révén százmilliós megtakarítás érhet? el hosszabb távon. Az er?m? m?ködtetéséhez szükséges alapanyagot helyben kívánják megtermeltetni, így munkahelyek is teremt?dhetnek.
A h?központ a kalocsai Szent Kereszt Kórház területén lesz, ide kerül majd a központi kazán és innen indul a távh?vezeték-hálózat, melyre Kalocsa legnagyobb intézményeinek, kereskedelmi és állami egységeinek 80 százaléka csatlakozhat. A szolgáltatást az el?zetes igényfelmérések és szándéknyilatkozatok szerint igénybe veszi majd a Dózsa György középiskola, a Szent István Gimnázium, a Polgármesteri Hivatal, a kórház, a kalocsai n?i börtön és az Érsekség több intézménye így a f?székesegyház, a katolikus iskola és az Érseki Kastély is, de távh?vel f?thet majd a rendszer kialakítását követ?en az ügyészség és a földhivatal is.
Mint elhangzott: bíznak benne, hogy a következ? f?tési idényben már próbaüzemet tarthatnak. A polgármester újságírói kérdésre elmondta, hogy a beruházáshoz szükséges saját forrást bankkölcsönb?l biztosítják.
forrás: baon.hu
Bár a szélenergia ipar több mint száz millió forinttal járult hozzá az önkormányzatok gazdálkodásához 2012 els? negyed évében, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság szerint ez lehetne jóval több is, ha a szabályozással nem hátráltatnák a szélenergia terjedését.
„Miközben a szélenergia a világon mindenhol a leggyorsabban növekv? energiatermelési mód, Magyarországon az energiapolitika alulbecsüli a szél lehetséges szerepét” mondta Dr. Hoffman László, a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) elnöke a Balatonalmádiban megtartott Er?m? Fórumon. Szerinte hazánk jelenleg az egyik legkorlátozóbb ország a megújuló energiák szempontjából, hiszen a jelenlegi és az el?z? két kormány közösen együtt összesen 6. éve nem adott ki széler?m?veknek kiser?m?vi engedélyt, és erre 2012-ben sem látszik esély. (A román kormány októberben elfogadta azt a támogatási rendszert, mely a megújuló energiaforrások arányát növeli a villamos áram termelésben.)
Ezzel nem csak a zöld célkit?zések teljesítését hátráltatja, hanem megakadályozza több tíz milliárd forintnyi beruházás megvalósulását, és hatalmas adóbevétel kiesést okoz saját magának, és az egyre nagyobb problémákkal küzd? önkormányzatoknak is – véli az MSZIT. Bár a hazai szélenergia termel? kapacitás mindössze az áramtermelés 1,5 százalékát adja, 2011-ben több mint 400 millió forint ipar?zési adóval járult hozzá az önkormányzatok költségvetéséhez. A szervezet szerint amennyiben a 2006 óta kiadták volna a korábban meghatározott további 410 MW-ra építésére vonatkozó kiser?m?vi engedélyt, az elmúlt öt évben legalább további 2,5 milliárd forinthoz jutottak volna az önkormányzatok.
Ugyanakkor a 2011-ben a kormány által elkészített Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervszerint a szélenergia befogadásának a villamos energia rendszer szabályozhatósága jelent korlátot és ez alapján „szélenergiából 750 MW kapacitás kiépítését lehet reálisan megcélozni.” Ez azt jelentené, hogy a megújuló alapú villamos energiából származó áram közel 30 százaléka származna szélenergiából, a teljes bruttó energia termelésnek pedig körülbelül 3 százaléka. (A szélenergiát eddig szinte alig hasznosító Franciaországban nagy pénzeket mozgat meg az állam, hogy tengeri szélturbinákat állítsanak üzembe. Az angol kormány is ilyen projektekbe önti az állami támogatást. Ide kattintva olvashat a tervekr?l!)
Európai remények
Az EU-ban kedvez?bb a helyzet, ott jelenleg a teljes áramfogyasztásnak az 5,3 százalékát adja a szélenergia. Az Európai Szélenergia Társaság (EWEA) Tiszta Er? cím? jelentése szerint az arány 2020-ra elérheti a 18,4 százalékot, de elismerik, hogy valószín?bb a 15,4 százalékos részarány. A nemzeti megújuló energia cselekvési tervekb?l származó adatokat összevonva az EU energia szükségletének 14 százalékát fogja 2020-ban szélenergia fedezni. A Bizottság saját becslése szerint, amely az athéni m?egyetem E3M kutatólaboratóriuma által kifejlesztett PRIMES energia modellen alapszik, a szélenergiából származó áram a teljes fogyasztás 14,2 százalékát fogja fedezni 2020-ban.
Az EWEA el?revetítése lényegesen a kés?bbi id?szakra nézve tér el a többi becslést?l, amikor 2030-ra 28,5 százalékra, 2050-re pedig 50 százalékra teszik a szélenergia potenciális arányát az áramellátásban. A kissé radikális célokat részben magyarázza, hogy ezek kizárólag az áramfelhasználás arányára vonatkoznak, a két igen jelent?s nettó energia felhasználó, a távf?tés és a közlekedés figyelembe vétele nélkül. Az EWEA szerint a célok teljesülése esetén a megújuló energia aránya az áramtermelésben a jelenlegi 19 százalékról 34 százalékra emelkedne 2020-ra és 100 százalékra 2050-re. A Társaság véleménye szerint a célok csak akkor teljesíthet?ek, ha a döntéshozók megteremtik a megfelel? feltételeket.
Sok a vita itthon
Az MSZIT közleményében hangsúlyozza, hogy a „széler?m?vek több éves magyarországi m?ködtetési tapasztalata alapján egyértelm?, hogy az energetikai szakma, és a szél ellenz?i által hangoztatott m?szaki és gazdasági problémák sokkal kisebbek és könnyebben kezelhet?ek.” Ennek alátámasztására Hoffmann László a nemzetközi hír? PWC tanácsadó cég 2010 ?szén készült szakért?i anyaga alapján emlékeztetett a szélenergia jelenlegi és lehetséges pozitív hatásaira: szerinte nem igaz a szélenergia jelent?s árnövel? hatása, hiszen a fogyasztók által az áramért fizetett összegb?l kesebb mint 0,2 forint jut a széler?m?vek támogatására. Ugyanakkor, ha a jelenleginél jóval több széler?m? épülhetne, akkor minden újabb 100 MW széler?m? több mint 61 millió m3 földgázimportot váltana ki, ezzel árcsökkent? hatású is lehetne, és 126 ezer tonnával kevesebb széndioxidot bocsátanánk ki – írja a MSZIT. (A szélkerekek állítólag a radarokat is zavarják.)
A jelenleginél jóval nagyobb szélkapacitást tudna a rendszer befogadni, még a szintén sokat hangoztatott energiatárolási kapacitások megépülése nélkül is, mert megfelel? a m?szaki szabályozás ahhoz, hogy semmilyen jelent?s ellátási probléma ne keletkezzen – állítja a Társaság, majd hozzáteszik, hogy ezen kívül a széler?m?vek által üzemeltett szél és termelés el?rejelzési rendszernek (SCADA) a rendszerirányító MAVIR rendszeréhez való kapcsolásával az el?rejelzés is jelent?sen javulhatna.
„Ehhez mindössze elhatározás kell, a széler?m?vek készek az együttm?ködésre. Bár számos hazai vállalkozás beszállítója a széliparnak, a munkahelyteremt? beruházásokért folytatott versenyben a kiszámítható, átlátható szabályozás nélkül Magyarország vesztésre áll a környezet? országokhoz képest”- mondta az MSZIT elnöke.
40 év alatt kizöldülhetnénk
2050-re Magyarország szinte teljes energia ellátása kielégíthet? lenne megújuló forrásokból a Greenpeace tanulmánya szerint. A szervezet és az Európai Megújuló Energia Tanács (EREC) tudományos m?helyei másodszorra számították ki, hogy milyen lehet?ségek állnak hazánk el?tt egy teljesen fenntartható, megújulókon alapuló energiarendszer kiépítésére. A bemutatott Progresszív Energia [Forradalom] cím? tanulmány két zöld forgatókönyvet is felvázol, hogy miként lehet Magyarország energiaellátását 2050-re szinte teljes mértékben megújuló energiával kielégíteni. (Elindult a Wento, a széler?m? parkok létrehozását célzó befektetési program.)
Sven Teske, a Nobel-díjas IPCC vezet? szerz?je és a Greenpeace International szakért?je a tanulmány bemutatóján elmondta: „Az új építés? szél és naper?m?vek már most olcsóbban termelik az áramot, mint az új atomer?m?vek. Mivel a fukusimai katasztrófa hatásai még nem jelentkeztek az atomer?m?vek építési költségeiben, ezért ez az árel?ny csak tovább fog n?ni.”
A tanulmány ambiciózusabb forgatókönyve szerint 2050-re a jelenlegi energiaigényt 27 százalékkal tudjuk csökkenteni energiahatékonysággal. Az így a fennmaradó igény jórészt fedezhet? lesz megújuló energiával: a f?tésellátásban 93 százalékban, villamosenergia-termelésben pedig 78 százalékban. A legfontosabb energiaforrások a tanulmány szerint a nap-, a szél-, a fenntartható biomassza-, és a geotermális energia lesznek Magyarországon a következ? négy évtizedben. Az Energia [Forradalom] megvalósulása 2030-ig akár 30 ezer munkahelyet is teremthet a villamos-energia ágazatban – áll a tanulmányban.
forrás: piac és profit
 |
2008-tól a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI törvény, valamint az annak végrehajtásáról szóló 273/2007. (X.19.) Korm. rendelet bevezette a háztartási méret? kiser?m? (továbbiakban HMKE) fogalmát. A jogalkotó célja a HMKE létesítésénél els?sorban a háztartás villamosenergia-szükségletének helyben történ? megtermelése, ezzel hozzájárulva a környezetbe kibocsátott széndioxid mennyiségének csökkentéséhez.Az E.ON cégcsoport számára mindig fontos szerepet töltött be a környezetvédelem, ezért a tájékoztató honlap összeállításával segítséget kívánunk nyújtani a leend? HMKE tulajdonosoknak a létesítés és közcélú hálózatra csatlakozás témakörében.forrás: www.eon.hu Az eredeti anyag itt megtekinthet?: http://www.eon-energiaszolgaltato.com/index_eiroda.php?menu=2110346 |
HMKE-nek min?sül az a villamosenergia-termel? berendezés, amelyre az alábbiak jellemz?k:
- a felhasználó saját kisfeszültség? hálózatához csatlakozik,
- energiatermel? teljesítménye nem haladja meg a felhasználó rendelkezésre álló teljesítményének mértékét,
- maximum 50 kVA a névleges teljesít?képessége (2-3 kVA beépített termel?kapacitás által megtermelt energiamennyiség egy átlagos lakás éves fogyasztását képes fedezni).
HMKE közcélú elosztóhálózathoz csatlakoztatása csak az adott területen m?ködési engedéllyel rendelkez? elosztói engedélyes (E.ON) hozzájárulásával lehetséges. Abban az esetben, ha a HMKE nem csatlakozik a közcélú hálózatra (csak saját hálózatra), és azzal párhuzamosan nem üzemel, a HMKE létesítését elegend? csak bejelenteni az elosztói engedélyesnek. Felhívjuk figyelmét, hogy saját hálózatára villamosenergia-termel? berendezést ez elosztó hálózati engedélyes tudta nélkül nem csatlakoztathat!
A továbbiakban az elosztóhálózathoz csatlakoztatott HMKE-re vonatkozó információkat olvashat.
A felhasználónak a kés?bbi helyes elszámolás miatt nyilatkoznia kell (igénybejelent? nyomtatvány 5. pont) az alábbiakról:
- a termelt villamos energia kizárólag saját villamos energia fogyasztásának kielégíté¬sére fordítódik (a hálózatból vételezett energia lecsökken, de a termelt energiát nem táplálja be a közcélú elosztóhálózatba), vagy
- a termelt villamos energiát részben vagy teljes egészében a közcélú hálózatba táplálja be. A törvényi rendelkezés lehet?séget ad a közcélú elosztóhálózat „energiatárolóként” való használatára is, így a termelés és a felhasználás id?ben eltolódhat egymástól. A betáplált energia az elszámolási id?szakon belül többletköltség nélkül felhasználható (pl.: a napközben termelt energiát este; – éves elszámolás esetén – a nyáron termelt energiát akár télen felhasználhatja a háztartási méret? kiser?m?vel rendelkez? felhasználó).
HMKE létesítés folyamata:
Csatlakozás:
A termel? berendezés csatlakoztatása a bels? felhasználói hálózatra történik, így a termelt energia a saját fogyasztói berendezéseken, részben vagy teljesen felhasználásra is kerülhet. Ha a pillanatnyi felhasználás nagyobb, mint a termelt energia, a szükséges energia a közcélú hálózatból kerül a bels? hálózatra. Ha a pillanatnyi termelés meghaladja a felhasználást, a többlettermelés a közcélú hálózatba kerül.
A forgalmazó/telepít? felel?ssége annak biztosítása, hogy a termel? berendezés részegységei Magyarországon alkalmazhatók legyenek, valamint megfeleljenek a közcélú hálózati csatlakoztatáshoz el?írt elosztói követelményeknek. Továbbá a HMKE létesítésnél be kell tartani a villamos energiatermel? berendezések létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó egyéb jogszabályi kötelezettségeket, illetve az építési- és környezetvédelmi el?írásokat is.
A HMKE berendezést TILOS üzembe helyezni addig, amíg a kétirányú (ad-vesz) mér?t nem szerelte fel a szolgáltató! Ellenkez? esetben a felhasználó szerz?désszegést követ el. A mér? felszereléséig megtermelt energiát a kés?bbiekben nem áll módunkban elszámolni. A szakszer?tlen HMKE szerelés és/vagy az engedély nélküli üzembe helyezés miatti kártérítési és egyéb felel?sség az igénybejelent?t terheli.
Energia mérése:
A termelt és felhasznált energia mérése a csatlakozási ponton elhelyezett kétirányú mér?berendezéssel történik. A mér? külön-külön számlálón jeleníti meg a felhasznált és a termelt villamos energia mennyiséget. A mér?berendezés fázisonkénti mér?m?vel rendelkezik, tehát abban az esetben is pontosan regisztrálja a termelést és a felhasználást, ha háromfázisú a csatlakozás, de a termel? berendezés csak az egyik fázisra csatlakozik.
Elszámolás:
A közcélú elosztóhálózatba betermelt energia elszámolásának feltétele a HMKE-re vonatkozó érvényes Hálózat Használati Szerz?dés megléte.
Az elszámolás alapját a leolvasott mérési adatok képzik. Az elfogyasztott és a betermelt energia szaldóképzését követ?en elszámoló számla kerül kiállításra. Amennyiben az elszámolási id?szakban a termelt és a felhasznált villamosenergia-szaldó eredménye betáplálási többletet mutat, a többletenergiát az adott csatlakozási ponton értékesít? villamosenergia-keresked? vagy egyetemes szolgáltató – számla ellenében –megtéríti. A térítés mértéke a felhasználóként fizetend? villamos energia átlagos termékárának (rendszerhasználati díj nélküli ár) felel meg.
Egyéb fontos információk:
HMKE létesítésével és közcélú hálózatra csatlakoztatásával kapcsolatban forduljon bizalommal Ügyfélszolgálatunkhoz.
A gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében régiónként csoportosítottuk ügyfélszolgálati irodáinkat és írásos, telefonos elérhet?ségeinket. Kérjük, válassza ki, hogy mely régióban található elérhet?ségeinket szeretné megtekinteni:
|
||
|
||
|
Gyakran Ismételt Kérdések és válaszok:
Ki hozhat létre háztartási méret? kiser?m?vet?
A háztartási méret? kiser?m?nél csupán az er?m? nagysága és a csatlakozási módja szabályozott, tehát ilyen termel?i kapacitást nem csak háztartások, hanem társaságok, költségvetési szervek, egyházi felhasználási helyek is létrehozhatnak.
Alfogyasztói jogviszonyban létrehozható-e háztartási méret? kiser?m??
Alfogyasztó az a felhasználó, aki nem közcélú hálózatról, hanem a f?fogyasztó mért hálózatáról van ellátva villamos energiával. Az elosztói engedélyes az alfogyasztóval kötött közszolgáltatási szerz?dést, ami alapján az a rendszerhasználati díjakat az elosztói engedélyessel számolja el. Ebben a jogviszonyban háztartási méret? kiser?m?vet létesíteni nem lehet, a felhasználónak önálló csatlakozási pontot kell igényelnie.
Az adott felhasználási helyen megtermelt villamos energiát másik tarifán vagy másik felhasználási helyemen elfogyaszthatom?
A háztartási méret? kiser?m? elszámolása csak az adott csatlakozási ponton, az adott tarifán biztosítható. Az adott csatlakozási ponthoz – többféle tarifa igénybevétele esetén – több elszámolási pont is tartozhat. Az elszámolást tarifánként kell biztosítani. Ebben az esetben a háztartási méret? kiser?m?vet célszer? a minden napszakban érvényes tarifa áramkörére csatlakoztatni, és így ezen a tarifán kell a jogszabály szerinti szaldóelszámolást alkalmazni.
Az el?z?ekb?l következik, hogy más csatlakozási pont azonos tarifán történ? villamos energia felhasználása sem számolható el a háztartási méret? kiser?m? termelt villamos energiájával szemben.
Milyen feltételeknek kell eleget tenni, hogy egy ilyen rendszert alkalmazni lehessen?
Meglév? csatlakozási pont szükséges, illetve a csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítménynél nem nagyobb termel?i kapacitás építhet? be (a mér?berendezés alatt elhelyezett kismegszakítók vagy biztosítékok összegzett amperértéke [A] x 230 [V] / 1000 = rendelkezésre álló teljesítmény [KVA], pl.: 3×16 A x 230 V / 1000 = 11 kVA)
Egy- vagy háromfázisú csatlakozású legyen a termel? berendezés?
Egyfázisú fogyasztói csatlakozás esetén max. 5 kVA-es termel? berendezés csatlakoztatható, akkor is, ha a rendelkezésre álló teljesítmény lehet?séget adna nagyobb csatlakozási teljesítményre!
Háromfázisú fogyasztói csatlakozás esetén a termel? berendezés egyfázisú (max. 5 kVA), kétfázisú vagy háromfázisú csatlakozása (maximum a rendelkezésre álló teljesítményig, de legfeljebb 50 kVA-ig) is megvalósítható. Háromfázisú fogyasztói csatlakozás esetén egyfázisú termel? berendezés hálózatvizsgálat nélkül 2,5 kVA-ig csatlakoztatható. 2,5 és 5 kVA közötti névleges teljesít?képesség? termel?egységek egyfázisú csatlakoztatását az elosztó hálózati engedélyes a hálózati paraméterek figyelembevételével, az igénybejelentésre adott m?szaki-gazdasági tájékoztatóban írt feltételekkel engedélyezheti. Ha a csatlakoztatni kívánt termel? berendezés három fázisra csatlakozik, de nem háromfázisú, hanem fázisonként beépített berendezésekkel rendelkezik, a fázisaszimmetria nem haladhatja meg az 5 kVA-t.
Milyen költsége van a hálózatra csatlakozásnak?
Nincs csatlakoztatási költség. Mivel a rendelkezésre álló teljesítményig épül be a termel? berendezés, a csatlakozás meger?sítésére nincs szükség. A meglév? mér?berendezés cseréjét, vagy elektronikus mér? esetén annak átprogramozását az elosztó hálózati engedélyes saját költségére elvégzi.
Mit tartalmaz a csatlakozási dokumentáció?
A csatlakozási dokumentáció azokat az adatokat, információkat tartalmazza, amelyek alapján az elosztó hálózati engedélyes el tudja dönteni, hogy az alkalmazott berendezésekb?l felépített háztartási méret? kiser?m? alkalmas-e közcélú hálózati üzemre. A csatlakozási tervdokumentáció kötelez? tartalmi elemei az alábbiak:
- csatlakozási dokumentáció el?lap (a termel?, a termelés helyszíne, valamint a termel? berendezés adataival)
- egyvonalas villamos séma a tulajdoni határok megjelölésével
- telepített rendszer leírása
- a beépített gyártmányok (termel? berendezés f?bb részeinek katalóguslapjai)
- védelmi beállítási értékek
- a betáplált áram harmonikus tartalma
- érintésvédelmi rendszerbe való illesztés bemutatása
- a túlfeszültségvédelmi rendszer leírása
- mér?rendszer, mér?hely kialakítás, mér?hely fényképe (zárhatóság, kialakítás)
- tulajdonosi nyilatkozat
A csatlakozási dokumentációt regisztrált villanyszerel?nek vagy tervezési jogosultsággal rendelkez? személynek kell aláírnia.
Külföldr?l hozott, de rendszerengedélyes inverter alkalmazható?
Az EU területén vásárolt berendezések védelmi beállításai az európai energiarendszernek megfelel?ek, így megfelelnek a magyar elosztói engedélyesek el?írásainak is. Egy jellemz? eltérés adódik a közcélú hálózatról történ? védelmi leválasztás után Nyugat-Európában: a hálózati feszültség viasztérését követ?en 30 másodperces kivárási id? után próbál újrakapcsolódni az inverter. Magyarországon ennek a késleltetésnek a beállítását – a többlépcs?s visszakapcsolási rendszerek miatt – 300 másodpercre javasoljuk beállítani. Hálózati zavart követ?en a 30 másodpercre beállított inverter hálózatra kapcsolódása az el?z?ek alapján esetenként több lépcs?ben történik.
Kapható-e állami támogatás háztartási méret? kiser?m?re?
Megújuló energiaforrás hasznosítására lakossági-, társasági- és közösségi pályázatot lehet igénybe venni, nézzen utána az aktuális pályázatoknak.
Pályázathoz milyen nyilatkozatokat ad az E.ON a telepítés különböz? fázisaiban?
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel egyeztetve, a pályázattal megvalósított termel? berendezés esetén, a csatlakozási folyamatot figyelembe véve három mérföldkövet határoztunk meg:
- Pályázat beadásához egy el?zetes befogadó nyilatkozatot ad az elosztói engedélyes, amely a pályázó és a pályázat f?bb adatait, valamint hálózatra csatlakoztatás és a termelt energia átvételére vonatkozó jogszabály hivatkozásokat tartalmazza;
- Az el?leg lehívásához a csatlakozási dokumentáció jóváhagyást ad az elosztói engedélyes számára, melyben a hálózati engedélyes arról nyilatkozik, hogy a csatlakozási dokumentáció alapján megépített termel? berendezés hálózatra csatlakoztatását a készre jelentést követ?en elvégzi;
- A pályázat lezárásához módosított hálózathasználati szerz?dést ad az elosztói engedélyes, amely tartalmazza a termel? berendezés f?bb m?szaki adatait.
Miért nem egyezik meg az inverteren mutatott termelt energiamennyiség a fogyasztásmér? berendezésen mutatott visszatáplált energiával?
A termel? berendezés csatlakoztatása a bels? felhasználói hálózatra történik, így a termelt energia a saját fogyasztói berendezéseken, részben vagy teljesen felhasználásra is kerülhet. Az inverteren leolvasható érték a termel? berendezés által a bels? hálózatba táplált energiamennyiség, mely a termelési id?szakban m?ködtetett fogyasztókészülékek miatt nem egyezik meg a fogyasztásmér? berendezésen mutatott visszatáplált energiával. A két érték csak akkor lehet azonos, ha a termelési id?szakban nincs felhasználás.
HMKE-vel termelt villamos energia elszámolása
A villamosenergia-forgalom mérése speciális fázisonkénti mér?m?ves elektronikus fogyasztásmér?vel valósul meg, amelyb?l az elszámolási id?szakban irányonként kiolvasható a vételezett, illetve a hálózatba betáplált villamos energia mennyisége. (A fázisonkénti mér?m? háromfázisú csatlakozással rendelkez? felhasználóknál egyfázisú termel?i betáplálás esetén is biztosítja a helyes elszámolást.)
Felhasználóként a helyben történ? villamos energia el?állítás miatt szükségessé válhat az elszámolási id?szak haviról évesre történ? módosítása, illetve éves elszámolás esetén a havi részszámla alapját meghatározó energiamennyiség megváltoztatása. A részszámla alapját az igénybejelent? nyomtatvány 3. pontjában módosíthatja.
3×80 A feletti rendelkezésre álló teljesítmény? felhasználóknál nincs lehet?ség a havi elszámolásról éves elszámolásra történ? áttérésre.
Éves elszámolást azoknak a felhasználóknak érdemes választani, akik fogyasztásukhoz illesztett vagy ett?l kisebb termel? kapacitással rendelkeznek.
Havi elszámolást azoknak a felhasználóknak érdemes választani, akik jellemz?en betáplálnak a közcélú villamos energiahálózatba.
Az elszámolási id?szakban a közcélú hálózatból vételezett (fogyasztott) és hálózatba visszatáplált – fogyasztásmér? által rögzített – energiamennyiségek esetében szaldó képzésével, valamint az aktuális egységárak (4/2011. NFM, és 119/2007. GKM rendelet) figyelembevételével végezzük el az elszámolást. A szaldóképzést követ?en csak a forgalomarányos (kWh alapú) díjak után fizetend? összegek változnak, a nem forgalomarányos (éves díjak) ett?l függetlenül kerülnek elszámolásra.
A felhasznált és a hálózatba visszatáplált energia egymáshoz viszonyított nagysága alapján az elszámolási id?szakra vonatkozóan az alábbi számlázási esetek állhatnak el?:
- A fogyasztás meghaladja a közcélú hálózatba betáplált mennyiséget. Ebben az esetben a teljes fogyasztás mennyisége a betáplált mennyiséggel csökkentésre kerül
- A fogyasztás megegyezik a közcélú hálózatba betáplált mennyiséggel. Ebben az esetben a szaldóképzés eredménye nulla, így csak a nem forgalomarányos díjak kerülnek elszámolásra.
- A fogyasztás kisebb a közcélú hálózatba betáplált mennyiségnél. Ebben az esetben a villamosenergia-keresked?/egyetemes szolgáltató részér?l csak a nem forgalomarányos díjak kerülnek elszámolásra. A szaldóképzés eredménye alapján meghatározott termelési többletr?l és ennek átvételi áráról (273/2007. Korm. Rendelet alapján) a felhasználó értesítést kap. A többletenergiát az adott csatlakozási ponton értékesít? villamosenergia-keresked? vagy egyetemes szolgáltató – számla ellenében –megtéríti, a felhasználóként fizetend? villamos energia átlagos termékárának (rendszerhasználati díj nélküli ár) megfelel? áron.
Fontos!
Amennyiben a HMKE üzemeltet?je a villamosenergia-fogyasztásához mérten többletként megtermelt és az elosztóhálózatba betáplált villamos energiát ellenérték fejében értékesíti a villamosenergia-keresked? vagy egyetemes szolgáltató részére és így bevételt szerez, olyan tevékenységet folytat, ami adókötelezettséget eredményez számára. Az egyes – a HMKE üzemeltet?jét terhel? – adókötelezettségek meghatározása és teljesítése tekintetében a villamosenergia-keresked? vagy egyetemes szolgáltató nem vállal felel?sséget. A villamosenergia-keresked? vagy egyetemes szolgáltató a HMKE üzemeltet?jének energiaértékesítését kizárólag a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján kiállított számla ellenében tudja elfogadni.
Javasoljuk, hogy a fentiekre tekintettel a HMKE üzemeltet?je az energiaértékesítés megkezdése el?tt konzultáljon adózási szakemberrel!
Számla kiállítással kapcsolatos információk HMKE üzemeltet?knek
- a számlakiállítónak a számlán Vev?ként az
E.ON Energiaszolgáltató Kft.
Székhely: 1051 Budapest, Széchenyi István tér 7–8.
Levelezési cím: 9002 Gy?r, Pf. 205
Cégjegyzékszám: Cg. 01-09-881828
Adószám: 13958147-2-41 kell feltüntetnie. - a számlát 7602 Pécs, Pf. 236 címre kell megküldeni.
Példa az elszámoló számlán feltüntetett értékesítésr?l, ami alapján a HMKE üzemeltet?je számlát állíthat ki:
Lakossági ügyfél esetén
Gazdasági társaság esetén
A számlaképen a gyártási szám után a perjelet követ? szám az adott mér?höz tartozó regiszter azonosítóját jelenti. A példaként bemutatott számlaképen az elszámolási id?szak megosztásra került december 31-vel, az ÁFA változása miatt.
HMKE típusok (energiaforrás szerint)
Napelemes termel? berendezés
Tartószerkezetre rögzített napelem modulokból, ezek csatlakoztatását biztosító speciális kábelekb?l, valamint áramátalakítóból (inverter) álló rendszer.
Jelenleg az amorf és a kristályos (mono- és polikristályos) napelemek használata jellemz?. Az amorf napelemek ára kedvez?bb, de élettartamuk és hatásfokuk körülbelül a fele a kristályos napelemekének. A jobb hatásfokú kristályos napelemek közül a polikristályos szórt fénynél, a monokristályos tiszta napsütésnél teljesít jobban, a különbség azonban az éves termelt energiamennyiségben nem számottev?.
A napelemtáblák soros és párhuzamos kapcsolásával állítható el? az áramátalakító (inverter) szükséges bemeneti feszültsége. Az inverter a napelemek által szolgáltatott egyenáramú energiából a hálózati feszültségnek megfelel? nagyságú és frekvenciájú váltakozóáramú energiát állít el?.
1 kW napelemes termel? berendezés által szolgáltatott villamos energia körülbelül 1000-1100 kWh/év.
Szélturbinás termel? berendezés
Tartószerkezetre szerelt vízszintes vagy függ?leges tengely? szélturbinából, egyen- vagy váltakozó áramú generátorból, váltakozó áramú táplálás esetén gerjesztés szabályozóból, egyenáramú táplálás esetén áramátalakítóból (inverter) álló rendszer. Kisebb teljesítmények esetén általában inverteres, nagyobb teljesítmény esetén inverteres vagy közvetlen váltakozó áramú generátoros kitáplálással rendelkezik.
A szélturbinás termel? berendezés által szolgáltatott villamos energia az el?zetes szélmérések alapján becsülhet?.
Vízturbinás termel? berendezés
Folyóvíz szintkülönbségét biztosító gátrendszerb?l, függ?leges vagy vízszintes tengely? vízturbinából, egyen- vagy váltakozó áramú generátorból, váltakozó áramú táplálás esetén gerjesztés szabályozóból, egyenáramú táplálás esetén áramátalakítóból (inverter) álló rendszer. Kisebb teljesítmények esetén általában inverteres, nagyobb teljesítmény esetén közvetlen váltakozóáramú generátoros kitáplálással rendelkezik.
A vízturbinás termel? berendezés által szolgáltatott villamos energia a vízhozamból és az esésmagasságból becsülhet?.
Motorhajtású termel? berendezés
Bels?- vagy küls? égés? motorból, egyen- vagy váltakozó áramú generátorból, egyenáramú táplálás esetén áramátalakítóból (inverter) álló rendszer.
A motorhajtású termel? berendezés által szolgáltatott villamos energia a hajtómotor teljesítményének 30-50%-a. Ha a motorban képz?d? h?mennyiség is hasznosításra kerül (pl. f?tés, használati melegvíz el?állítás) a teljes rendszer hatásfoka 90% feletti értéket is elérhet.
Hálózatra tápláló, és szigetüzemre alkalmas termel? berendezés közti különbségek
Kétféle közcélú hálózatra kapcsolt termel?rendszer alakítható ki.
Hálózatra tápláló (szigetüzemre alkalmatlan) termel? berendezés
Nem képes üzemelni, ha a közcélú hálózaton megszakad az energiaszolgáltatás (üzemzavar vagy tervszer? kikapcsolás). Ez a legelterjedtebb, legegyszer?bb, legtakarékosabb kialakítás. Ilyen a normál (szigetüzemre alkalmatlan) inverteres és a teljesítményszabályozásra alkalmatlan közvetlen váltakozó áramú generátoros rendszer.
Szigetüzemre alkalmas termel? berendezés
- Inverteres rendszer: tárolókapacitással (akkumulátortelep), speciális szigetüzemre alkalmas inverterrel felépített rendszer, amely a közcélú hálózaton bekövetkez? áramkimaradás esetén a közcélú hálózatról lekapcsolódik, és az akkumulátortelepb?l – annak kapacitásáig – biztosítja a felhasználó villamos berendezéseinek m?ködéséhez szükséges energiát. Az áramkimaradás megsz?nése után visszaáll közcélú hálózati táplálásra.
- Közvetlen váltakozó áramú generátoros rendszer: teljesítményszabályozásra alkalmas rendszer, a közcélú hálózaton bekövetkez? áramkimaradás esetén a közcélú hálózatról lekapcsolódik, és a generátor kapacitásáig biztosítja a felhasználó villamos berendezéseinek m?ködéséhez szükséges energiát. Az áramkimaradás megsz?nése után visszaáll közcélú hálózati táplálásra.
A szigetüzemre alkalmas rendszerek jóval drágábbak (akkumulátortelep, töltésvezérl?, speciális inverter, szabályozás) alkalmazásuk közcélú hálózati kapcsolattal rendelkez? felhasználók esetén csak gyakori hálózati zavarok, illetve speciális (szünetmentes) táplálási igény esetén megtérül?.
Generátoros kitáplálás esetén alkalmazandó védelmek
Generátoros táplálás esetén a termel? berendezés védelmét a MAVIR Zrt. Relévédelmi és távközlési osztálya (OVRAM) által kiadott alkalmassági tanúsítvánnyal rendelkez?, alap- és tartalékvédelmet tartalmazó védelmi rendszerrel kell biztosítani.
A védelmi rendszernek a következ? elemeket kell tartalmaznia:
- rövidzárlati védelem,
- túlterhelési védelem,
- feszültségnövekedési védelem,
- feszültségcsökkenési védelem,
- frekvencianövekedési védelem,
- elosztóhálózati-szigetüzem elleni védelem,
- földzárlati/testzárlati védelem.
A védelmi rendszernek a termel? berendezés váltakozó áramú oldalán elhelyezett galvanikus leválasztást biztosító – a beépítés helyén fellép? zárlati igénybevételnek megfelel? – kapcsolókészüléket kell m?ködtetnie.
HMKE hibavédelmének (érintésvédelmének) kialakítása
A termel? berendezés érintésvédelménél a gyártó által javasolt, illetve a közcélú hálózatra a csatlakozási ponton megkövetelt el?írásokat kell betartani.
Forgógépes áramátalakító berendezés esetén a termel? berendezés hibavédelmét a fogyasztói hálózat önálló lekapcsolást biztosító védelmi rendszeréhez kell illeszteni.
Inverteres berendezés esetén az inverter egyenáramú bemeneti feszültségtartománya általában meghaladja a törpefeszültség (120VDC) határát, ezért a legelterjedtebb hibavédelem a kett?s szigetelés. Az alkalmazott kábeleket, csatlakozásokat ennek megfelel?en kell kiválasztani. Az inverter egyenáramú oldalán kétsarkú szakaszolókapcsolót (kismegszakítót) kell beépíteni, és minden összeköt?dobozon figyelmeztet? feliratot kell elhelyezni, hogy az aktív vezet?k a szakaszolókapcsoló lekapcsolása esetén is feszültség alatt állhatnak.
Az inverter váltakozó áramú oldalát a fogyasztói hálózat önálló lekapcsolást biztosító védelmi rendszeréhez kell illeszteni. Az inverter váltakozó áramú oldalán is leválasztó kapcsolót (kismegszakítót) kell elhelyezni. Áramvéd? kapcsoló alkalmazása esetén figyelembe kell venni az esetleg kialakuló egyenáramú komponenst. (Galvanikus leválasztást nem tartalmazó inverter esetén egyenáramú hibaáramra is m?köd? „B” típusú készüléket kell alkalmazni.)
Véd? egyenpotenciálra hozó vezet?t a villámáram által indukált túlfeszültségek minimalizálása érdekében az egyen- és váltakozó áramú kábelekkel párhuzamosan, azok közelében kell elhelyezni.
HMKE túlfeszültségvédelmi kialakítása
Az Elosztói szabályzat 6/B melléklete háztartási méret? kiser?m?vek esetén el?írja a komplex túl-feszültségvédelmet (ez a nagy érték? berendezések miatt a telepít? érdekével is egybeesik). A túlfeszültségvédelmi megoldást a villámvédelmi kialakítás határozza meg.
Ezek a kialakítások a következ?k lehetnek:
- Villámvédelem nélkül az inverter egyen- és váltakozóáramú oldalán, valamint a csatlakozási ponton 2. típusú túlfeszültségvédelmi készüléket kell elhelyezni.
- Villámvédelmi szabványnak megfelel? (MSZ EN 62305), a veszélyes megközelítés figyelembevételével kialakított rendszer esetén az inverter egyen- és váltakozóáramú oldalán 2. típusú, a csatlakozási ponton pedig 1. típusú túlfeszültségvédelmi készüléket kell elhelyezni.
- Villámvédelemmel rendelkez?, de a villámvédelmi szabvány (MSZ EN 62305) által el?írt veszélyes megközelítési távolság betartása nélkül kialakított rendszer esetén az inverter egyen- és váltakozóáramú oldalán, valamint a csatlakozási ponton 1. típusú túlfeszültségvédelmi készüléket kell elhelyezni.
Az inverterben elhelyezett 3. típusú túlfeszültségvédelem az el?z? megoldásokkal alkot megfelel? védelmi rendszert (önmagában nem nyújt teljes érték?, komplex túlfeszültségvédelmet).
Alkalmazható inverterek listája, rendszerengedély megszerzése
Közcélú hálózatra csak rendszerengedéllyel rendelkez? inverterek csatlakoztathatók, ezek jelenleg a következ?k:
Rendszerengedélyt az elosztó hálózati engedélyesek az alábbi szabványoknak való megfelel?ség esetén adnak:
- MSZ EN 62109-1: 2011 (alap biztonsági)
- MSZ EN 61727: 1998 (árammin?ség)
- IEC 62116: 2008 (nem kívánt szigetüzem elleni védelem)
- MSZ EN 61000-6 1, 3 (EMC követelmények 10 kW alatt)
- MSZ EN 61000-6 2, 4 (EMC követelmények 10 kW felett)
A rendszerengedély megszerzése bármelyik elosztó hálózati engedélyesnél kezdeményezhet? a min?sítések bemutatásával.
A háztartási méret? kiser?m?vel rendelkez? felhasználó közcélú hálózatból vételezett, illetve oda visszatáplált villamos energia mérése a csatlakozási ponton kialakított kétirányú mér?berendezéssel történik. Az alkalmazott mér?berendezés 3x32A alatti rendelkezésre álló teljesítményig elektronikus kéttarifás kétirányú mér?, 3x32A – 3x80A rendelkezésre álló teljesítmény esetén un. 4/4-es elektronikus mér?, 3x80A felett pedig távmérésre alkalmas un. 4/4-es elektronikus mér?.
A mér?berendezésen mutatott fogyasztott, és a hálózatba visszatáplált energia szaldója alapján történik az elszámolás. A hálózatba visszatáplált energia mennyisége az inverteren leolvasható termelt energiamennyiséggel – a termelési id?szakban m?ködtetett fogyasztókészülékek miatt – nem egyezik meg, hiszen a termelt energia a bels? hálózaton részben vagy teljesen felhasználásra kerül. (A két érték csak akkor lehet azonos, ha nincs felhasználás a termelési id?szakban.)
A lakossági felhasználóknál alkalmazott mér?k kijelz?in található jelek magyarázata, illetve a mutatott értékek leolvasása:
Mér? típusa: ACTARIS ACE-3000
- Hét karakteres kijelz?
- Tizedes pont
- Az aktuálisan megjelenített tarifa jelzése
- Hálózatba visszatáplált energia regiszter jelzése
- Fogyasztott energiairány jelzése
- Hálózatba visszatáplált energiairány jelzése
- Fogyasztást jelz? szimbólum (terhelés esetén a terheléssel arányosan villog, terhelés nélkül folyamatosan világít
- Aktív tarifa jelzése
Háztartási méret? kiser?m?vel rendelkez? felhasználóknak az 1. tarifán mért felhasználás és a visszatáplált energia regiszter tartalmat kell figyelniük (a 2. tarifán a mér?berendezés nem rögzít adatot, így az mindig változatlan értéket mutat).
- 1. OBIS kód
- Tarifajelz?k
- Bels? akkumulátor töltöttség jelz?
- Adatátvitel jelz?
- El?z? id?szak jelzés
- Hibajelzés
- Feszültségjelz? (L1, L2, L3 fázis)
- Mértékegység
- Energiairány jelzés
- Nyolc karakteres kijelz?
- Programozható jelz?szegmensek
- Tizedes pont (kett?spont id? kijelzéshez)
Háztartási méret? kiser?m?vel rendelkez? felhasználóknak az 1.8.1. OBIS kódú felhasználás, és a 2.8.1 OBIS kódú visszatáplált energia regiszter tartalmat kell figyelniük (az 1.8.2. OBIS kódú 2. tarifán felhasznált és a 2.8.2 OBIS kódú 2. tarifán visszatáplált energiaregiszterbe a mér?berendezés nem rögzít adatot, így az mindig változatlan értéket mutat).
Az el?lapon az energiafelhasználással arányosan villogó piros LED található. Ez a fogyasztástól függ?en más-más frekvenciával villog és nem hibajelenség!
HMKE-vel kapcsolatos jogszabályrészek
VET 3. § 15. Er?m? névleges teljesít?képesség: a beépített villamosenergia-termel? egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege.
VET 3. § 24. Háztartási méret? kiser?m?: olyan, a kisfeszültség? hálózatra csatlakozó kiser?m?, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t.
VET 7. § (1) Saját üzleti kockázatára – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – bárki létesíthet új termel? kapacitást a jelen törvényben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint.
VET 7. § (2) A villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos m?ködése érdekében, valamint a m?szakilag korlátozott lehet?ségekre való tekintettel – a háztartási méret? kiser?m?vek és a villamosm?höz nem csatlakozó kiser?m?vek kivételével – széler?m?vek, illetve széler?m? parkok létesítése a széler?m? kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeir?l, a pályázat minimális tartalmi követelményeir?l, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat alapján lehetséges.
VET 13. § (1) Minden villamosenergia-keresked? (beleértve az egyetemes szolgáltatókat is) és a felhasználónak köz
VET lenül értékesít? termel?i engedélyes köteles a külön jogszabályban foglaltaknak megfelel?en a felhasználó(i) részére értékesített villamos energia arányában átvenni az átvételi kötelezettség alá es? villamos energiát és erre vonatkozóan szerz?dést kötni az átviteli rendszerirányítóval. A villamos energiát importáló felhasználó a külön jogszabályban foglaltaknak megfelel?en a saját maga által elfogyasztott villamos energia arányában köteles átvenni az átvételi kötelezettség alá es? villamos energiát és erre vonatkozóan szerz?dést kötni az átviteli rendszerirányítóval.
VET 13. § (2) A háztartási méret? kiser?m?vek üzemeltet?i által termelt villamos energiát az adott csatlakozási ponton értékesít? villamosenergia-keresked? külön jogszabály szerint köteles átvenni.
VET 35. § (4) Az elosztó a csatlakozási és hálózathasználati szerz?dés megkötése során – a háztartási méret? kiser?m? hálózathoz való csatlakozásának gyorsított biztosítása érdekében – a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és m?szaki feltételeir?l szóló jogszabályban meghatározott teljesítményhatárig a Vhr. felhasználókra vonatkozó el?írásai szerint jár el.
VET 35. § (5) Háztartási méret? kiser?m? felhasználási helyenként csak egy csatlakozási pontra létesíthet?.
VET 41. § (3) Az elosztó hálózati engedélyes köteles a külön jogszabály és az elosztói szabályzat alapján a háztartási méret? kiser?m?vek mérésér?l gondoskodni.
Vhr. 4. § A háztartási méret? kiser?m? üzemeltet?je által termelt villamos energiát az üzemeltet? kérésére az adott csatlakozási ponton értékesít? villamosenergia-keresked? vagy egyetemes szolgáltató köteles átvenni.
Vhr. 5. § (1) A háztartási méret? kiser?m? rendelkezésre állási teljesítménye alatt a kVA mértékegységben kifejezett er?m?vi teljesít?képességet kell érteni.
Vhr. 5. § (2) Egy adott csatlakozási ponton háztartási méret? kiser?m?vet létesíteni, illetve üzemeltetni a felhasználóként ugyanazon csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítmény határáig a csatlakozási szerz?dés módosítása nélkül, a rendelkezésre álló teljesítményt meghaladó, de legfeljebb a
VET 3. § 24. pontjában meghatározott teljesítményig a csatlakozási szerz?dés megfelel? módosítása mellett, a hálózathoz való csatlakozásra vonatkozó külön jogszabály, továbbá az elosztói szabályzatban, és az elosztó üzletszabályzatában meghatározott részletes szabályok szerint lehet.
Vhr. 5. § (3) A felhasználó a háztartási kiser?m? üzembe helyezésére vonatkozó szándékáról a háztartási méret? kiser?m? alapvet? m?szaki adatait tartalmazó írásbeli vagy elektronikus igénybejelentésben tájékoztatja a vele jogviszonyban álló elosztót.
Vhr. 5. § (4) A felhasználó a háztartási méret? kiser?m? létesítésére, illetve üzemeltetésére vonatkozó igénybejelentésében köteles nyilatkozni arról, hogy kíván-e villamos energiát betáplálni a közcélú hálózatba, vagy kizárólag saját villamos energia fogyasztásának kielégítése érdekében kíván villamos energiát termelni. A hálózati csatlakozás m?szaki jellemz?it ezen nyilatkozat figyelembevételével kell kialakítani.
Vhr. 5. § (5) Ha a háztartási méret? kiser?m? a csatlakozási ponton a közcélú hálózatba villamos energiát betáplál, akkor a háztartási méret? kiser?m? üzemeltet?jével, mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-keresked?, illetve egyetemes szolgáltató elszámolási id?szakonként a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában a felek megállapodása szerint havi, féléves vagy éves szaldó elszámolást alkalmaz.
Vhr. 5. § (6) Amennyiben az elszámolási id?szak során vételezett és betáplált villamosenergia-mennyiségek szaldója alapján az elosztó hálózatba történ? villamos energia betáplálás áll fenn, a betáplált villamosenergia-teljesítményt a háztartási méret? kiser?m? üzemeltet?jével jogviszonyban álló villamosenergia-keresked? által a részére – mint felhasználó részére – a villamosenergia-vásárlási szerz?dés alapján értékesített villamos energia átlagos termékárán kell elszámolni.
Vhr. 5. § (7) A fogyasztásmér? berendezés költségeinek viselésére 3 x 16 A teljesítmény határig a felhasználókra, a felett az er?m?vekre vonatkozó szabályok alkalmazandók.
Vhr. 5. § (8) A háztartási kiser?m?vek csatlakoztatásával és üzemeltetésével kapcsolatos további szabályokat az ellátási szabályzatok és a hálózati engedélyesek üzletszabályzatai, a villamos energia értékesítés elszámolásával kapcsolatos további szabályokat a keresked?k üzletszabályzatai tartalmazzák.
forrás: www.eon.hu
Az eredeti anyag itt megtekinthet?: http://www.eon-energiaszolgaltato.com/index_eiroda.php?menu=2110346
6 comments for “Tájékoztatás a háztartási méretű kiserőművek létesítéséről, valamint a közcélú elosztóhálózathoz csatlakozásról”