Táncra perdülnek a Duna-korzón

Share Button

Sorra esnek ki a legrosszabb hatásfokú, legkevésbé kihasznált er?m?vi blokkok a hazai rendszerb?l, a következ? egység a Dunamenti Er?m? földgázüzem? F blokkja lehet. A bánhidai er?m? már 2004 óta áll, az AES borsodi és tiszapalkonyai egysége tavaly óta, a tiszaújvárosi pedig április 1-jén kezdi meg kényszerpihen?jét.

 

  

Tiszaújvárosban az AES Tisza II. er?m? 900 megawatt kapacitású gáz és olajtüzelés? er?m?, Magyarország negyedik legnagyobb er?m?ve a honlap szerint a villamosenergia-termelés 5 százalékát adta.

Az AES Tisza II. 900 megawatt kapacitású gáz és olajtüzelés? er?m?ve után a Dunamenti Er?m? földgázüzem? F blokkja kényszerülhet pihen?re a villamos energia rossz hazai értékesítési lehet?ségei miatt

(http://www.tozsdeforum.hu/gazdasag/a_dunamenti_eromu_f_blokkja_is_kieshet_a_rendszerbol), illetve azért, mert rivális társaságok költséges fejlesztésekkel javítják saját versenypozícióikat – írta szerdán a Világgazdaság. (A Dunamenti er?m? az 1290 MW kapacitású blokkok révén a magyar villamosenergia-rendszer meghatározó szerep?, menetrendtartó er?m?jévé vált. A ’90-es évek elején a régi h?termel? egységeket korszer? gázturbinás berendezések váltották fel. Az er?m? hat 215 MW g?zturbina egységgel és két másik kombinált ciklusú és kapcsolt energiatermelés egységgel rendelkezik. Igy közel 1.736 MW villamos teljesítményével és 1,000 MW h?szolgáltatási teljesítményével Magyarország egyik legnagyobb er?m?ve.) A százhalombattai er?m? 9 földgáz és k?olaj tüzelés? blokkot tartalmaz (215 MW teljesítmény? 6, 150 MW teljesítmény? 3 darab). Beépített teljesítményük összesen 1736 MW, az er?m? hatásfoka 36,3%. Ezeken kívül az er?m? mellett két gázturbinat is üzemeltetnek, melyek teljesítménye összesen 386 MW. 2001-es adatok szerint az er?m? 3725 GWh villamos energiát, a gázturbinák 2210 GWh villamos energiát, és 6084 TJ h?mennyiséget termeltek.

A lapnak Stróbl Alajos, a Pyöry-Er?terv rendszerirányítási vezet?je azt mondta: „teljesen természetes, hogy azt az áramot, amelyet nem lehet eladni, meg sem kell termelni, márpedig a hazai piac nem b?vül”. Míg a 2010-es villamosenergia-igény még 2,8 százalékkal volt több, mint az el?z? évi, a tavalyi már csak 0,7 százalékkal, közben a jórészt észak fel?l érkez? import aránya megközelítette a 17 százalékot. Ráadásul a csúcsigény sem n?tt.

Bár a légkondicionálók terjedése miatt a nyári villamosenergia-felhasználás jobban emelkedik a télinél, még mindig télen nagyobb az igény. Kaderják Péter szakért? szerint a régióban elegend? megvásárolható áramkapacitás van, akár Csehországtól, akár Szlovákiától, Romániától vagy Ausztriától, így ellátási zavar nem léphet fel.

Akkor jogosan megkérd?jelezem Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezet?jének az állítását, hogy „…elképzelhet?, hogy a hazai teljes áramigény kétharmadát importból kell majd fedezni..”. Vagy, ha mégis szükséges, akkor nem inkább hazai er?forrásokból kellene azt a bizonyos kétharmadnyi mennyiséget fedezni? Nem lesz nemzetgazdaságilag és demokratikusan is jogsért? ez az import ismét, mint az MVM áramvásárlási szerz?dése is volt?

http://index.hu/gazdasag/magyar/2012/02/13/unios_jogot_sert_az_mvm_aramvasarlasi_szerzodese/

 „A Dunamenti jelent?s szerepet tölt be a magyar villamosenergia termelésben, egyúttal a villamosenergia-rendszer szabályozásának gerincét képezi,” hangzott el annak idején. Alapfeladata a villamosenergia-termelésen kívül a MOL Rt. Dunai Finomító villamos árammal és jelent?s mennyiség? ipari g?zzel való ellátása.

 http://energiapedia.hu/dunamenti-eromu-rt

A francia GDF Suez csoporthoz tartozó társaság a jöv?ben inkább a 90-es években, valamint a tavaly létesült korszer?, összesen több mint 800 MW-ot képvisel? új gázblokk termelésére alapoz,

A minisztérium szerint az er?m? nem volt versenyképes sem a hazai, sem a régiós piacon. A villamosenergia-termelési piacon tavaly és 2012-ben sem vett részt, kizárólag a MAVIR rendszerszabályozási feladatokra vonatkozó aukcióin jutott megbízásokhoz, amelyek nem értelmezhet?k termelésként.

Ugyanakkor most kezdik meg a paksi atomer?m?ben az idei karbantartást is.

Április els? napjaiban kezd?dik a javítás az egyes reaktoron, majd a négyes blokkal folytatódik május közepén. A kettes blokk leállását július els? napjaira tervezik, míg a hármas blokkét szeptember els? napjaira ütemezték. Az atomer?m? reaktorait évente vetik alá egy körülbelül egy hónap alatt elvégezhet?, tervezett karbantartásnak – írta a T?zsdefórum. A hvg.hu mindezt azzal egészítette ki, hogy az elmúlt évben a paksi atomer?m? teljesítmény-kihasználása rendkívül jó, csaknem kilencven százalékos volt. Az er?m? villamosenergia-termelése 2011-ben 15685 GWh volt, ezzel a hazai termelés 43,25 százalékát adta.

De, itthon nem fejlesztünk semmit a megújuló energiaforrásokba. Viszont gazdaságossági okok miatt sorra leállítjuk az eddigi hagyományos er?m?veket, amivel óriási villamosenergia-deficitet nyitunk meg.

Az üzemeltet?knek a célja a minél nagyobb nyereség megtartása s?t növelése (a tulajdonosok érdeke) és az apparátusának fenntartása. Ha az üzem már kezd rentabilissá válni és a csökken? termel?i áramköltségeket tovább kellene adni a fogyasztó felé, akkor már inkább leállítjuk azt.

Vagy kapott már valaha is valamelyik fogyasztó egyszer olyan havi számlát, amiben alacsonyabb tarifájú áram lett volna kiszámlázva? Nem ugye? Na itt lenne a liberalizáció jelent?sége.

Pótolni kell az utóbbi id?szakban kiesett er?m?vek termelte energiát. De ki lett minden gondolva a felel?sök által?

2012.04.26. | Michael Debreczeni © M.N.M. Zrt.

Ha Kína jobb áron vásárolja fel a türkmén készleteket, és számolva az iráni nukleáris politika esetleges következményeivel, el?fordulhat, hogy a Nabucco egyszer?en üres csövek összessége marad, olyan, mint egy halva született csecsem?. Ezért Magyarországnak és a MOL-nak a Déli Áramlat a jó választás – fejtette ki Valery Yazev, az Orosz Gáztársulás elnöke az MNO-nak adott exkluzív interjúban, egy orosz–EU kapcsolatokról szóló csütörtöki brüsszeli rendezvény után.

– Hogyan értékelné a magyar–orosz gazdasági kapcsolatokat az elmúlt öt év, és az elmúlt két év távlatában?
– El?ször is üdvözlöm a MOL szándékát, amely szerint kilép a Nabucco-projektb?l. Ami az orosz–magyar kapcsolatokat illeti, sajnálattal kell mondjam, hogy meglátásom szerint a politikai kapcsolatok terén semmi el?remozdulás nem történt, jelenleg kapcsolataink stagnálnak. Mindemellett Magyarország az orosz piacokon lehet?ségeinek kevesebb mint 50 százalékát használja fel.

– Egykor ez az arány magasabb volt. Hogy látja, milyen területeken tudnánk jelent?sen er?síteni jelenlétünket Oroszországban?
– Úgy gondolom, hogy az energetikai együttm?ködést lehetne fejleszteni, illetve a gépgyártás terén érhet?ek el jó eredmények. Tudom, önök agrárországként aposztrofálják magukat, ezért ami ezt a szektort illeti, annyit mondhatok, hogy a Dumában a bizottsági üléseken gyakran kerül magyar gyümölcs az asztalra. És akkor még nem említettem a magyar borokat, köztük is a Tokajit, amit nagyon szeretek. Tudják, az orosz piacokon nincs semmi szabályozás arra, hogy melyik országból mennyi áru érkezhet be. Ez hatalmas versenyt indukál az orosz élelmiszerpiacon, gyakorlatilag az egész világ sorban áll, hogy etethessen minket. Ezért a termékmin?ség kiemelten fontos az érvényesüléshez, de ebben Magyarország mindig is jól állt. A lehet?ségek tehát hatalmasak.

A Mol kivonul a Nabucco-projektb?l

A miniszterelnök hétf?n Brüsszelben bejelentette, hogy a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol) kivonul a Nabucco nemzetközi gázvezeték-építési beruházásból. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Nabucco Magyarország számára is fontos projekt, mert összefüggésben áll azzal a törekvéssel, hogy az ország megszüntesse egyoldalú függ?ségét az energiaellátás biztosításában. Orbán Viktor elmondta: a magyar gazdasági stratégiának részét képezi, hogy kiépítse függetlenségét ebben az értelmében, hiszen az ország jelenleg nagymértékben függ az orosz gáztól. A stratégia keretében a kormány fenn kívánja tartani, vagy akár újakkal is kiegészíteni az Oroszországhoz köt?d? beszerzési vonalakat, de szeretne új utakhoz is jutni. Arra a kérdésre, hogy az ország területén átvonuló, vagy pedig kívül húzódó Déli Áramlatot szeretne-e látni, kifejtette: puszta gazdasági megfontolásokból sokkal jobb, ha a vezeték magyar területet is érint.B?vebben>>>

– Most, hogy a Nabucco-projekt egyre inkább bed?lni látszik, újra kell-e gondolnia Oroszországnak a Déli Áramlat szerepét az európai piacon?
– Nézze, ez leginkább Európa számára figyelemreméltó téma. A gáz útját ugyanis nem Nabucco, vagy Déli Áramlat kontextusban érdemes vizsgálni, hanem inkább Európa vagy Kína kontextusban. A Kínába irányuló export legtöbb exportcikkünk tekintetében növekszik. Egyre több hosszú távú megállapodást írunk alá. Tudja, amíg például az árképzés terén egyes országokkal kilenc vagy akár tizennyolc hónapra is el?re tudunk tervezni, addig Európával ez sokszor hat hónapra is nehézkes. De a kérdésére visszatérve: Magyarország el?nyös helyzetben van a többi országhoz képest, hiszen a tervek szerint mind a Nabucco, mint a Déli Áramlat érinti a területét. Természetesen mi a Déli Áramlat felé vagyunk elkötelezettek. Alapvet? különbség a két vezeték között, hogy az orosz vezeték mögött ott van az orosz gáz. Azonban ha Kína jobb áron vásárolja fel a türkmén készleteket, és számolva az iráni nukleáris politika esetleges következményeivel, el?fordulhat, hogy a Nabucco egyszer?en üres csövek összessége marad, olyan, mint egy halva született csecsem?. Ezért Magyarországnak és a MOL-nak a Déli Áramlat a jó választás.

– Az orosz–ukrán gázvita óta Európa-szerte sokan úgy vélekednek, hogy Oroszország energetikai er?fölényét arra használja fel, hogy nyomást gyakoroljon más államokra.
– Ez nem így van. Természetesen minden ország szereti érvényesíteni érdekeit, és ezért megpróbálja felhasználni a rendelkezésére álló eszközöket. Mindenkinek más-más eszközök állnak rendelkezésére, például Spanyolországnak ott van a mediterrán tengerpartja és pálmafái, az EU Oroszországban élelmiszereivel és hatalmas know-how-val van jelen. Tehát minden ország azzal hat, amivel tud.

– Ön egyúttal az Orosz Bioenergetikai Unió felügyel?bizottságának elnöke is. Tekintettel arra, hogy hazája élen jár a nem megújuló energiaforrások kitermelésében, hogyan látja a megújuló energiaforrások szerepét Oroszországban? Németország például 2022-ig tervezi leállítani összes atomer?m?vét.

– Oroszországnak még jó ideig rendelkezésére állnak ezek a meg nem újuló energiaforrások. Habár – véleményem szerint – még Európában sem teljesen kiaknázottak ezek az energiaforrások, nem is beszélve az USA-ról és Kanadáról, nekünk Iránnal és Katarral együtt több gázunk van, mint a föld maradék országainak együttvéve: Katarnak 22 trillió, Iránnak 26 trillió, nekünk pedig 48 trillió köbméter. Rendelkezésünkre áll továbbá megfelel? mennyiség? urán is ahhoz, hogy olcsó és biztonságos villamos energiát állítsunk el? atomer?m?veinkben. Csernobilból rengeteget tanultunk. Rengeteget, tényleg. Ezért például mára olyan baleset sem fordulhat el?, mint amilyen tavaly Fukusimában volt. A Balti Atomer?vet (amely Kaliningrádban található) már a legmodernebb technikával, különleges anyagokból és odafigyeléssel építjük, és folyamatosan olyan stresszteszteknek vetjük alá, amelyek gyakorlatilag kizárják a Fukusimához hasonló eseteket is. És ez az er?m? els?sorban az európai piacra termel majd. Tudja, amíg ma 1 kW napenergia el?állítása 18 rubelbe kerül, addig ugyanez atomenergiából el?állítva 0,6 rubelbe. Tehát szerintem a jelenlegi technikai fejlettség szintjén a figyelmünket els?sorban nem a megújuló energiákra, hanem olyan technikákra kell összpontosítani, amikkel a még rendelkezésünkre álló meg nem újuló energiaforrásokat minél gazdaságosabban használjuk fel.

Forrás: mno.hu –  Ács Arnold Bence

Ha Kína jobb áron vásárolja fel a türkmén készleteket, és számolva az iráni nukleáris politika esetleges következményeivel, el?fordulhat, hogy a Nabucco egyszer?en üres csövek összessége marad, olyan, mint egy halva született csecsem?. Ezért Magyarországnak és a MOL-nak a Déli Áramlat a jó választás – fejtette ki Valery Yazev, az Orosz Gáztársulás elnöke az MNO-nak adott exkluzív interjúban, egy orosz–EU kapcsolatokról szóló csütörtöki brüsszeli rendezvény után.

– Hogyan értékelné a magyar–orosz gazdasági kapcsolatokat az elmúlt öt év, és az elmúlt két év távlatában?
– El?ször is üdvözlöm a MOL szándékát, amely szerint kilép a Nabucco-projektb?l. Ami az orosz–magyar kapcsolatokat illeti, sajnálattal kell mondjam, hogy meglátásom szerint a politikai kapcsolatok terén semmi el?remozdulás nem történt, jelenleg kapcsolataink stagnálnak. Mindemellett Magyarország az orosz piacokon lehet?ségeinek kevesebb mint 50 százalékát használja fel.

– Egykor ez az arány magasabb volt. Hogy látja, milyen területeken tudnánk jelent?sen er?síteni jelenlétünket Oroszországban?
– Úgy gondolom, hogy az energetikai együttm?ködést lehetne fejleszteni, illetve a gépgyártás terén érhet?ek el jó eredmények. Tudom, önök agrárországként aposztrofálják magukat, ezért ami ezt a szektort illeti, annyit mondhatok, hogy a Dumában a bizottsági üléseken gyakran kerül magyar gyümölcs az asztalra. És akkor még nem említettem a magyar borokat, köztük is a Tokajit, amit nagyon szeretek. Tudják, az orosz piacokon nincs semmi szabályozás arra, hogy melyik országból mennyi áru érkezhet be. Ez hatalmas versenyt indukál az orosz élelmiszerpiacon, gyakorlatilag az egész világ sorban áll, hogy etethessen minket. Ezért a termékmin?ség kiemelten fontos az érvényesüléshez, de ebben Magyarország mindig is jól állt. A lehet?ségek tehát hatalmasak.

A Mol kivonul a Nabucco-projektb?l

A miniszterelnök hétf?n Brüsszelben bejelentette, hogy a Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. (Mol) kivonul a Nabucco nemzetközi gázvezeték-építési beruházásból. Hozzátette ugyanakkor, hogy a Nabucco Magyarország számára is fontos projekt, mert összefüggésben áll azzal a törekvéssel, hogy az ország megszüntesse egyoldalú függ?ségét az energiaellátás biztosításában. Orbán Viktor elmondta: a magyar gazdasági stratégiának részét képezi, hogy kiépítse függetlenségét ebben az értelmében, hiszen az ország jelenleg nagymértékben függ az orosz gáztól. A stratégia keretében a kormány fenn kívánja tartani, vagy akár újakkal is kiegészíteni az Oroszországhoz köt?d? beszerzési vonalakat, de szeretne új utakhoz is jutni. Arra a kérdésre, hogy az ország területén átvonuló, vagy pedig kívül húzódó Déli Áramlatot szeretne-e látni, kifejtette: puszta gazdasági megfontolásokból sokkal jobb, ha a vezeték magyar területet is érint.B?vebben>>>

– Most, hogy a Nabucco-projekt egyre inkább bed?lni látszik, újra kell-e gondolnia Oroszországnak a Déli Áramlat szerepét az európai piacon?
– Nézze, ez leginkább Európa számára figyelemreméltó téma. A gáz útját ugyanis nem Nabucco, vagy Déli Áramlat kontextusban érdemes vizsgálni, hanem inkább Európa vagy Kína kontextusban. A Kínába irányuló export legtöbb exportcikkünk tekintetében növekszik. Egyre több hosszú távú megállapodást írunk alá. Tudja, amíg például az árképzés terén egyes országokkal kilenc vagy akár tizennyolc hónapra is el?re tudunk tervezni, addig Európával ez sokszor hat hónapra is nehézkes. De a kérdésére visszatérve: Magyarország el?nyös helyzetben van a többi országhoz képest, hiszen a tervek szerint mind a Nabucco, mint a Déli Áramlat érinti a területét. Természetesen mi a Déli Áramlat felé vagyunk elkötelezettek. Alapvet? különbség a két vezeték között, hogy az orosz vezeték mögött ott van az orosz gáz. Azonban ha Kína jobb áron vásárolja fel a türkmén készleteket, és számolva az iráni nukleáris politika esetleges következményeivel, el?fordulhat, hogy a Nabucco egyszer?en üres csövek összessége marad, olyan, mint egy halva született csecsem?. Ezért Magyarországnak és a MOL-nak a Déli Áramlat a jó választás.

– Az orosz–ukrán gázvita óta Európa-szerte sokan úgy vélekednek, hogy Oroszország energetikai er?fölényét arra használja fel, hogy nyomást gyakoroljon más államokra.
– Ez nem így van. Természetesen minden ország szereti érvényesíteni érdekeit, és ezért megpróbálja felhasználni a rendelkezésére álló eszközöket. Mindenkinek más-más eszközök állnak rendelkezésére, például Spanyolországnak ott van a mediterrán tengerpartja és pálmafái, az EU Oroszországban élelmiszereivel és hatalmas know-how-val van jelen. Tehát minden ország azzal hat, amivel tud.

– Ön egyúttal az Orosz Bioenergetikai Unió felügyel?bizottságának elnöke is. Tekintettel arra, hogy hazája élen jár a nem megújuló energiaforrások kitermelésében, hogyan látja a megújuló energiaforrások szerepét Oroszországban? Németország például 2022-ig tervezi leállítani összes atomer?m?vét.

– Oroszországnak még jó ideig rendelkezésére állnak ezek a meg nem újuló energiaforrások. Habár – véleményem szerint – még Európában sem teljesen kiaknázottak ezek az energiaforrások, nem is beszélve az USA-ról és Kanadáról, nekünk Iránnal és Katarral együtt több gázunk van, mint a föld maradék országainak együttvéve: Katarnak 22 trillió, Iránnak 26 trillió, nekünk pedig 48 trillió köbméter. Rendelkezésünkre áll továbbá megfelel? mennyiség? urán is ahhoz, hogy olcsó és biztonságos villamos energiát állítsunk el? atomer?m?veinkben. Csernobilból rengeteget tanultunk. Rengeteget, tényleg. Ezért például mára olyan baleset sem fordulhat el?, mint amilyen tavaly Fukusimában volt. A Balti Atomer?vet (amely Kaliningrádban található) már a legmodernebb technikával, különleges anyagokból és odafigyeléssel építjük, és folyamatosan olyan stresszteszteknek vetjük alá, amelyek gyakorlatilag kizárják a Fukusimához hasonló eseteket is. És ez az er?m? els?sorban az európai piacra termel majd. Tudja, amíg ma 1 kW napenergia el?állítása 18 rubelbe kerül, addig ugyanez atomenergiából el?állítva 0,6 rubelbe. Tehát szerintem a jelenlegi technikai fejlettség szintjén a figyelmünket els?sorban nem a megújuló energiákra, hanem olyan technikákra kell összpontosítani, amikkel a még rendelkezésünkre álló meg nem újuló energiaforrásokat minél gazdaságosabban használjuk fel.

Forrás: mno.hu –  Ács Arnold Bence

Gyanútlan járókel?k közül el?bukkanó táncosok veszik birtokba a tánc világnapján, vasárnap 15 órakor a pesti Duna-korzót,
hogy látványos flashmob akcióval ünnepeljék meg a tánc világnapját és népszer?sítsék a Dunát. A táncos villámcs?dülethez speciális, zöldenergiát termel? bicikli fogja szolgáltatni a talpalávalót.

A Danube Flow – Hív a Duna! elnevezés? projekt és a Budapest Tánciskola Szzzevasssz! Tavasssz! cím? programsorozatának keretében megvalósuló kezdeményezés során a Wild Buffalo LC nev? csapat táncosai veszik birtokba a Duna-korzót – olvasható a szervez?k által az MTI-hez eljuttatott sajtóközleményben.

A flashmob akció ezúttal sortáncként – linedance – valósul meg, amelyet els?sorban country zenére szoktak el?adni. A gyanútlan járókel?k közül el?bukkanó táncosok a Dunával párhuzamosan, egyetlen hosszú sorba rendez?dve fogják el?adni a koreográfiákat. A produkció végén pedig – a villámcs?dület szellemiségéhez igazodva – szétszélednek, mintha mi sem történt volna.

Mint azt a sajtóanyag kiemeli, az esemény egyik különlegessége maga a helyszín. A Wild Buffalo LC tánccsoport azért választotta a Duna-korzót, hogy ezzel is népszer?sítse Budapestet és a várost kettészel? folyót. A kezdeményezés további érdekessége a zenét szolgáltató speciális kerékpár, az úgynevezett E-Wheel lesz. A szerkezet jól szemlélteti, hogy egy átlagos ember mennyi energia megtermelésére képes, illetve hogy azt miként lehet hatékonyan felhasználni egyebek mellett hangosításra, világításra, laptop vagy telefon feltöltésére.

A Danube Flow – Hív a Duna! elnevezés? programsorozat célja a Duna értékeinek népszer?sítése és védelme. A kezdeményezés hátterében az az elgondolás áll, hogy a budapesti lakosság nehezen tudja megközelíteni a folyópartot, ezért sok szempontból elvesztette az él? kapcsolatot a Dunával. A vállalati és civil együttm?ködésb?l megvalósuló projekt ezért különleges – kulturális, sport-, ismeretterjeszt? és családi – szabadid?s programokkal várja egészen szeptember 30-ig az érdekl?d?ket.

A kezdeményezés március 21-én, a víz világnapja el?estéjén, közösségi fényfestéssel indult a budapesti Szabadság híd lábánál. Egy héttel kés?bb filmvetítésen mutatták be a Római-part történetét. A következ? program pedig a Gyilkosság a Duna-parton cím? interaktív, utcai krimijáték volt, amelyet a Föld napján megrendezett II. Nemzeti Kacsak?dobó Bajnokság és Piknik követett.

Forrás: mti

Vélemény, hozzászólás?