Átrepülte az Atlanti-óceánt a napelemes tesztjárm?, a teljesítmény a pilóta nélküli gépek fejlesztésére is hat
A napelemes gépet vezet? Bertrand Piccard a sevillai repül?téren ünnepel a leszállás után Fotó: CRISTINA QUICLER / Europress/AFP
Alig hiszem el, annyira fantasztikus – rádiózta Piccard a monacói irányítóközpontnak, amely online közvetíti az utat. A Föld körüli út 15. szakaszán 6272 kilométert tett meg a Solar Impulse 2, ezzel a világon els?két repülte át kizárólag napenergiával hajtott gép az Atlanti-óceánt. A sevillai repül?téren taps fogadta a leszállást. Az együléses gép New Yorkból szállt fel július 20-án, hogy csaknem háromnapos repüléssel, több mint 71 óra alatt teljesítse az út egyik leghosszabb szakaszát. A 2,3 tonnás repül?gépet 17 ezer napelem m?ködteti, szárnyai fesztávolsága nagyobb, mint egy Boeing 747-es Jumbóé. A nap- közben felvett és eltárolt energiával éjszaka is képes repülni. Az atlanti etap azért számított nehéznek, mert a gép érzékeny az itt még nyári id?szakban is gyakran el?forduló kritikus id?járási jelenségekre. Kis sebessége (átlagban jóval kevesebb, mint 100 kilométer/óra) révén az esetleges szembeszél ellehetetlenítheti a haladását, a heves turbulencia pedig strukturális integritását fenyegeti, azaz repülés közbeni géptöréshez vezethet, harmadsorban üzemanyag híján a gép meghajtása teljesen a napsugárzásra hagyatkozik, azaz az éjszakai üzeméhez szükséges tárolt energiamennyiség feltöltésének a világos nappali órákban zavartalannak kell lennie.
A Föld körüli út 2015 márciusában kezd?dött Abu-Dzabiban, az Egyesült Arab Emírségek f?városában, a napelemes repül? leszállt egyebek között Ománban, Mianmarban, Kínában és Japánban. A két svájci pilóta, a pszichiáterként dolgozó Piccard és André Borschberg üzletember (a légier? volt pilótája) egymást váltva teljesíti a 35 ezer kilométeres távot. A projekt 2002-ben indult, hogy felhívja a világ figyelmét a megújuló energiák fontosságára és az innováció erejére.
A szép szavak és hivatalosan deklarált célok ellenére a repülési technikák fejl?désének szakért?i rámutatnak: a napenergiával hajtott repül?eszközök potenciálja leginkább a pilóta nélküli gépek terén lenne kiaknázható. Az ugyanis bizonyos, hogy a fotovoltaikus eszközök és az akkumulátorok hatásfokának növekedésével sem lehet még jó ideig nagy teherbírású és nagy sebesség? napenergiával hajtott gépeket (értsd: utasszállítókat vagy bombázókat) létrehozni. Ugyanakkor azok a m?szaki elemek, amelyek a nagy repülési id?tartamot, elfogadható hasznos terhet (a Solar Impulse pilótájával és annak életfenntartásával szükséges berendezésekkel megegyez? tömegben, tehát néhány száz kilogramm erejéig) tesznek lehet?vé, és amelyek a pilóta nélküli, felderít?, illetve kommunikációs reléállomásként funkcionáló gépek számára kulcsfontosságúak, már most rendelkezésre állnak. Ha ezeknek a technikáknak az integrációjában, a berendezések tartósságában sikerül el?relépést elérni, azaz egy ilyen napenergia hajtotta drón repülési id?tartamát a jelenlegi pár napról hónapokra lehetne növelni, akkor beérne az er?feszítések gyümölcse. A folyamatos megfigyelés, a távközlés nyerne egy a m?holdaknál olcsóbb és rugalmasabb eszközt, amely egyszer?bben lehozható karbantartás, módosítás, átkonfigurálás céljából, ugyanakkor ha nem is nagy sebességgel, de átirányítható más légtérbe, új feladatokhoz. De a kötött ballonokra testálni kívánt feladatok egy részére is pályázhatnak, különös tekintettel arra, hogy ezek, ha lehet, még érzékenyebbek az id?járási viszonyokra, mint a napelemes gépek.
Forrás: mno.hu
