Magyarországon is igyekszik megfelelni ezen vállalásnak, ám annak ellenére, hogy a megújuló energiaforrásokban (napenergia, biomassza, geotermikus energia) nagy a potenciál, a kihasználtságuk rendkívül alacsony!
A környezet- és Energia Operatív Program (KEOP) által meghirdetett pályázatok vissza nem térítend? támogatást nyújtanak azok részére, akiknek fontos az energiaracionalizálás és a megújuló energiaforrások használata. A szakemberek egybehangzó véleménye az, hogy a közintézményeken minél több olyan modellérték? beruházás valósuljon meg, amelyek példaként szolgálnak a helyi lakosság, vállalkozások, nonprofit szervezetek részére.
A napenergia a legtisztább, legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló megújuló energia. Az Észak-Alföldi Régióban a napsütéses órák száma, mely a napenergia termeléshez megfelel?, kb. 1200 óra. A napenergiának két f? felhasználási lehet?sége lehet, elektromos áram el?állítása napelemmel, illetve meleg víz el?állítása napkollektor segítségével. Tiszabezdéd Község Önkormányzata 2011. évben döntött egy 37,352 m2-es napkollektoros rendszer megvalósítása mellett, amely a Konyha tetején lett elhelyezve.
A rendszer képes az intézmény csaknem teljes használati meleg víz igényének biztosítására tavasztól-?szig. A beruházás által jelent?s költségmegtakarítás érhet? el, hiszen nem szükséges elektromos áramot, illetve földgázt használni a meleg víz el?állításhoz. A beruházás bruttó bekerülési költsége 12.734.610,- Ft, melyhez az Önkormányzat 10.824.419,- Ft vissza nem térítend? támogatást nyert. Az Önkormányzat által megvalósított beruházás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében az els?k között valósult meg, és olyan modellérték? beruházás, mely mintaként szolgálhat a többi község és város részére.
hogy 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenti, az energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányát a jelenlegi 8, 5%-ról 20%-ra növeli, és az energiahatékonyságot 20%-kal javítja.
Magyarországon is igyekszik megfelelni ezen vállalásnak, ám annak ellenére, hogy a megújuló energiaforrásokban (napenergia, biomassza, geotermikus energia) nagy a potenciál, a kihasználtságuk rendkívül alacsony!
A környezet- és Energia Operatív Program (KEOP) által meghirdetett pályázatok vissza nem térítend? támogatást nyújtanak azok részére, akiknek fontos az energiaracionalizálás és a megújuló energiaforrások használata. A szakemberek egybehangzó véleménye az, hogy a közintézményeken minél több olyan modellérték? beruházás valósuljon meg, amelyek példaként szolgálnak a helyi lakosság, vállalkozások, nonprofit szervezetek részére.
A napenergia a legtisztább, legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló megújuló energia. Az Észak-Alföldi Régióban a napsütéses órák száma, mely a napenergia termeléshez megfelel?, kb. 1200 óra. A napenergiának két f? felhasználási lehet?sége lehet, elektromos áram el?állítása napelemmel, illetve meleg víz el?állítása napkollektor segítségével. Tiszabezdéd Község Önkormányzata 2011. évben döntött egy 37,352 m2-es napkollektoros rendszer megvalósítása mellett, amely a Konyha tetején lett elhelyezve.
A rendszer képes az intézmény csaknem teljes használati meleg víz igényének biztosítására tavasztól-?szig. A beruházás által jelent?s költségmegtakarítás érhet? el, hiszen nem szükséges elektromos áramot, illetve földgázt használni a meleg víz el?állításhoz. A beruházás bruttó bekerülési költsége 12.734.610,- Ft, melyhez az Önkormányzat 10.824.419,- Ft vissza nem térítend? támogatást nyert. Az Önkormányzat által megvalósított beruházás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében az els?k között valósult meg, és olyan modellérték? beruházás, mely mintaként szolgálhat a többi község és város részére.
Magyarországon is igyekszik megfelelni ezen vállalásnak, ám annak ellenére, hogy a megújuló energiaforrásokban (napenergia, biomassza, geotermikus energia) nagy a potenciál, a kihasználtságuk rendkívül alacsony!
A környezet- és Energia Operatív Program (KEOP) által meghirdetett pályázatok vissza nem térítend? támogatást nyújtanak azok részére, akiknek fontos az energiaracionalizálás és a megújuló energiaforrások használata. A szakemberek egybehangzó véleménye az, hogy a közintézményeken minél több olyan modellérték? beruházás valósuljon meg, amelyek példaként szolgálnak a helyi lakosság, vállalkozások, nonprofit szervezetek részére.
A napenergia a legtisztább, legnagyobb mennyiségben rendelkezésre álló megújuló energia. Az Észak-Alföldi Régióban a napsütéses órák száma, mely a napenergia termeléshez megfelel?, kb. 1200 óra. A napenergiának két f? felhasználási lehet?sége lehet, elektromos áram el?állítása napelemmel, illetve meleg víz el?állítása napkollektor segítségével. Tiszabezdéd Község Önkormányzata 2011. évben döntött egy 37,352 m2-es napkollektoros rendszer megvalósítása mellett, amely a Konyha tetején lett elhelyezve.
A rendszer képes az intézmény csaknem teljes használati meleg víz igényének biztosítására tavasztól-?szig. A beruházás által jelent?s költségmegtakarítás érhet? el, hiszen nem szükséges elektromos áramot, illetve földgázt használni a meleg víz el?állításhoz. A beruházás bruttó bekerülési költsége 12.734.610,- Ft, melyhez az Önkormányzat 10.824.419,- Ft vissza nem térítend? támogatást nyert. Az Önkormányzat által megvalósított beruházás Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében az els?k között valósult meg, és olyan modellérték? beruházás, mely mintaként szolgálhat a többi község és város részére.
forrás: haon.hu
Bajban vannak az önkormányzatok, amikor dönteni kell egy-egy fejlesztésr?l, a megoldás egy kistérségi energetikusi rendszer felállítása lehet – vallják az ArchEnerg klaszter szakért?i.
|
|
A döntési folyamat elhúzódása miat sok esetben hónapokat, s?t éveket is csúszik egy-egy önkormányzati energiaberuházás. Ez még a jobbik eset, hiszen gyakran el?fordul, hogy a különféle ajánlatok közül a pártatlan szakmai kontrol hiányában olyan fejlesztésekbe vágnak bele a települések, amelyek megtérülése még egy esetleges pályázati támogatás mellett is kétséges. A helyzeten segíthetne egy kistérségi, járási energetikusi rendszer felállítása, amely nem csak az önkormányzatokat, de a megalapozott ajánlatokat benyújtó vállalkozásokat is védené a papíron jól kinéz?, de a valóságban kétséges eredményeket produkáló fejlesztési tervekkel szemben. Ráadásul a helyi energiastratégiák kidolgozásával a rendszer a nemzeti energetikai célkit?zések elérését is támogathatná.
Szakemberek híján az önkormányzatok sok esetben nem tudnak választani a beérkez? ajánlatok közül. „Az ArchEnerg tagvállalatai m?ködésük során számos alkalommal kerülnek kapcsolatba különböz? projektek kapcsán az önkormányzatokkal. Általános tapasztalat, hogy az önkormányzatok jó része, még a nagyobb 15-20 ezer f?s települések sincsenek mindig felkészülve az energetikai döntések meghozatalára” – mondja Makra József, az ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Épít?ipari Klaszter elnöke.
A mostani költségvetési körülmények között érthet?, ha minden település nem engedheti meg magának energetikai szakért? alkalmazását, de az elnök szerint, több település összefogásával egy-egy szakember alkalmazása megoldható lenne, a díjazást és a költségeket pedig id?vel akár a fejlesztések költségmegtakarításaiból is fedezhetnék a kistérségek (2013. január 1-t?l járások) és az önkormányzatok. „A megvalósításra több éve kész javaslatok léteznek, amelyeket a különböz? önkormányzati szövetségek is támogatnak. Ráadásul az egy-egy szakemberre épül? rendszer id?vel egyfajta kistérségi energetikai tanácsadó hálózattá is kib?víthet? lenne, amely nem csak az önkormányzatokat, de akár a lakosságot is támogathatná energiaügyeik hatékony szervezésében” – teszi hozzá.
„A szakemberek kidolgozhatnák a helyi energetikai fejlesztési terveket, stratégiákat, segíthetnének összehangolni az adott kistérség településeinek energetikai fejlesztéseit” – mutat rá Makra József.„Közeleg a 2020-as céldátum, amely mind a megújuló energiaforrások alkalmazása, mind az emissziómentes technológiák tekintetében mérföldk?. Sok a tennivaló, viszont a rendelkezésre álló id? fogy és a hátralév? 8 év eredményes kihasználásához minden segítség jól jön”.
Forrás: hvg.hu
Bajban vannak az önkormányzatok, amikor dönteni kell egy-egy fejlesztésr?l, a megoldás egy kistérségi energetikusi rendszer felállítása lehet – vallják az ArchEnerg klaszter szakért?i.
|
|
A döntési folyamat elhúzódása miat sok esetben hónapokat, s?t éveket is csúszik egy-egy önkormányzati energiaberuházás. Ez még a jobbik eset, hiszen gyakran el?fordul, hogy a különféle ajánlatok közül a pártatlan szakmai kontrol hiányában olyan fejlesztésekbe vágnak bele a települések, amelyek megtérülése még egy esetleges pályázati támogatás mellett is kétséges. A helyzeten segíthetne egy kistérségi, járási energetikusi rendszer felállítása, amely nem csak az önkormányzatokat, de a megalapozott ajánlatokat benyújtó vállalkozásokat is védené a papíron jól kinéz?, de a valóságban kétséges eredményeket produkáló fejlesztési tervekkel szemben. Ráadásul a helyi energiastratégiák kidolgozásával a rendszer a nemzeti energetikai célkit?zések elérését is támogathatná.
Szakemberek híján az önkormányzatok sok esetben nem tudnak választani a beérkez? ajánlatok közül. „Az ArchEnerg tagvállalatai m?ködésük során számos alkalommal kerülnek kapcsolatba különböz? projektek kapcsán az önkormányzatokkal. Általános tapasztalat, hogy az önkormányzatok jó része, még a nagyobb 15-20 ezer f?s települések sincsenek mindig felkészülve az energetikai döntések meghozatalára” – mondja Makra József, az ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Épít?ipari Klaszter elnöke.
A mostani költségvetési körülmények között érthet?, ha minden település nem engedheti meg magának energetikai szakért? alkalmazását, de az elnök szerint, több település összefogásával egy-egy szakember alkalmazása megoldható lenne, a díjazást és a költségeket pedig id?vel akár a fejlesztések költségmegtakarításaiból is fedezhetnék a kistérségek (2013. január 1-t?l járások) és az önkormányzatok. „A megvalósításra több éve kész javaslatok léteznek, amelyeket a különböz? önkormányzati szövetségek is támogatnak. Ráadásul az egy-egy szakemberre épül? rendszer id?vel egyfajta kistérségi energetikai tanácsadó hálózattá is kib?víthet? lenne, amely nem csak az önkormányzatokat, de akár a lakosságot is támogathatná energiaügyeik hatékony szervezésében” – teszi hozzá.
„A szakemberek kidolgozhatnák a helyi energetikai fejlesztési terveket, stratégiákat, segíthetnének összehangolni az adott kistérség településeinek energetikai fejlesztéseit” – mutat rá Makra József.„Közeleg a 2020-as céldátum, amely mind a megújuló energiaforrások alkalmazása, mind az emissziómentes technológiák tekintetében mérföldk?. Sok a tennivaló, viszont a rendelkezésre álló id? fogy és a hátralév? 8 év eredményes kihasználásához minden segítség jól jön”.
Forrás: hvg.hu
Bajban vannak az önkormányzatok, amikor dönteni kell egy-egy fejlesztésr?l, a megoldás egy kistérségi energetikusi rendszer felállítása lehet – vallják az ArchEnerg klaszter szakért?i.
|
|
A döntési folyamat elhúzódása miat sok esetben hónapokat, s?t éveket is csúszik egy-egy önkormányzati energiaberuházás. Ez még a jobbik eset, hiszen gyakran el?fordul, hogy a különféle ajánlatok közül a pártatlan szakmai kontrol hiányában olyan fejlesztésekbe vágnak bele a települések, amelyek megtérülése még egy esetleges pályázati támogatás mellett is kétséges. A helyzeten segíthetne egy kistérségi, járási energetikusi rendszer felállítása, amely nem csak az önkormányzatokat, de a megalapozott ajánlatokat benyújtó vállalkozásokat is védené a papíron jól kinéz?, de a valóságban kétséges eredményeket produkáló fejlesztési tervekkel szemben. Ráadásul a helyi energiastratégiák kidolgozásával a rendszer a nemzeti energetikai célkit?zések elérését is támogathatná.
Szakemberek híján az önkormányzatok sok esetben nem tudnak választani a beérkez? ajánlatok közül. „Az ArchEnerg tagvállalatai m?ködésük során számos alkalommal kerülnek kapcsolatba különböz? projektek kapcsán az önkormányzatokkal. Általános tapasztalat, hogy az önkormányzatok jó része, még a nagyobb 15-20 ezer f?s települések sincsenek mindig felkészülve az energetikai döntések meghozatalára” – mondja Makra József, az ArchEnerg Regionális Megújuló Energetikai és Épít?ipari Klaszter elnöke.
A mostani költségvetési körülmények között érthet?, ha minden település nem engedheti meg magának energetikai szakért? alkalmazását, de az elnök szerint, több település összefogásával egy-egy szakember alkalmazása megoldható lenne, a díjazást és a költségeket pedig id?vel akár a fejlesztések költségmegtakarításaiból is fedezhetnék a kistérségek (2013. január 1-t?l járások) és az önkormányzatok. „A megvalósításra több éve kész javaslatok léteznek, amelyeket a különböz? önkormányzati szövetségek is támogatnak. Ráadásul az egy-egy szakemberre épül? rendszer id?vel egyfajta kistérségi energetikai tanácsadó hálózattá is kib?víthet? lenne, amely nem csak az önkormányzatokat, de akár a lakosságot is támogathatná energiaügyeik hatékony szervezésében” – teszi hozzá.
„A szakemberek kidolgozhatnák a helyi energetikai fejlesztési terveket, stratégiákat, segíthetnének összehangolni az adott kistérség településeinek energetikai fejlesztéseit” – mutat rá Makra József.„Közeleg a 2020-as céldátum, amely mind a megújuló energiaforrások alkalmazása, mind az emissziómentes technológiák tekintetében mérföldk?. Sok a tennivaló, viszont a rendelkezésre álló id? fogy és a hátralév? 8 év eredményes kihasználásához minden segítség jól jön”.
Forrás: hvg.hu
Hidegebb éghajlaton és korlátozott napfény esetén is jó teljesítménnyel készít használati meleg vizet az az izraeli fejlesztés? méhsejtes napkollektor, amely bekerülhet az év legjobb megújulóenergia-innovációi közé.
A használati meleg víz készítésre ma jellemz?en síkkollektort vagy vákuumcsöves kollektort alkalmaz, aki a napenergiát hasznosítja. A Tigi izraeli cég által fejlesztett napkollektor a méhsejt szerkezetéhez hasonlító áttetsz? szigetel?réteggel rendelkezik, amelynek köszönhet?en ötször több energiát lehet vele el?állítani, mint egy síkkollektorral. Az élettartama pedig kétszerese a fejlettebbnek tartott vákuumcsöves készüléknek, nagyjából 20 év.
A méhsejtes napkollektor üzemeltetése gazdaságos, mert ugyanazt a h?fokot 25-50 százalékkal kisebb felülettel képes elérni, mint a hagyományos kollektorok. A beérkez? napsugarakat ugyanis a méhsejt-szer? cellák csapdába ejtik, ezzel lényegesen csökkentve a síkkollektoroknál gyakori h?veszteséget.
További kedvez? tulajdonsága, hogy a sík- vagy vákuumcsöves készülékekhez képest kevésbé törékeny, könnyebb tisztítani is a felületét. Ez probléma lehet a vákuumcsöves készülék esetében, amelynél a hótakaró vagy jegesedés komoly teljesítménycsökkenést okozhat. Az új kollektor kialakítása strapabíróbb, a két négyzetméteres tábla tömege 45 kilogramm. A méhsejtes kollektorba beépített h?fokszabályozó miatt nincs szükség külön biztonsági berendezésre, amely védené a rendszert a túlhevülést?l.
A méhsejtes megoldás eredetileg a Tigi vezérigazgatójának édesapjától, Simon Kliert?l származik. A textilipari vállalkozó azért kezdte foglalkoztatni a téma, mert sokallta, hogy a cégei többet költenek energiára, mint amennyibe a 12 ezer alkalmazott kerül összesen. Klier be is jegyeztette a mostani méhsejtes kollektor alapjául szolgáló találmányt, de a további fejlesztések elmaradtak, mert az 1990-es évek elején lementek az energiaárak. A fia, Zvika Klier 2007 óta vágott bele az üzletbe (korább, hi-tech kamerákat gyártó cégét, a 3DV Systemset a Microsoft vásárolta fel).
A fejlett országokban az elhasznált energia 40 százalékát fordítják használati meleg víz el?állítására, azaz f?téshez vagy mosdáshoz, f?zéshez. Jóllehet a napenergia kimeríthetetlen h?forrás lehetne erre a célra, a jelenlegi készülékek hatékonysága és megtérülése épp azokban az országokban kétséges, ahol legnagyobb szükség volna olcsó használati meleg vízre.
A méhsejtszerkezet? napkollektor alkalmazása a h?vösebb klímájú vagy északi országokban és a nagy napi h?ingadozású vidékeken is el?nyös lehet. A kollektor 2012 júniusában elnyerte a Münchenben tartott Intersolar nemzetközi innovációs szakkiállítás szolár-termál kategóriájának díját, valamint nyolcezer nevez? közül beválogatták az októberben Washingtonban megrendezend? Global Cleantech Gala dönt?sei közé.
