Tényleg igaz? Drágább anyagokból olcsóbb építkezni

Az elkövetkez? 5 éves terv felkarolja a napenergia kiépítését

Kína nyilvánvalóan tervezi az 50 gigawattos fotovoltaik kiépítési célt a 2020-as évre. Ez az Országos Tanács egyik dokumentumjából olvasható, amelyik az ország elkövetkez? 5 éves tervével foglalkozik. Az írásban ismét megtalálható a 2015-re szóló 21 gigawattos célkit?zés igazolása. Ezt a számot már pár héttel ezel?tt is megemlítették ugyan, de nyilvános, hivatalos kormányzati dokumentumokban még nem. Ebben a 21 gigawattban benne van 1 gigawatt szolártermikus teljesítmény is. Az elmúlt évben 3 gigawatt napelemes teljesítményt szerelt fel Kína.

További információk: China PV Market – Supply & Demand Quarterly – Q2’12
2012.07.26. | Forrás: PHOTON által – Kínai Népköztársaság Országos Tanácsa

Az EU tagországok közül a megújuló energiatermelés arányának a növelésében Magyarországnak a legrosszabbak a mutatói, és ez már Brüsszelb?l is világosan látszik. Ha továbbra is ezt a forgatókönyvet írjuk tovább, akkor azt a keveset sem tudjuk teljesíteni, amit az Unió felé 2020-ig vállaltunk. Az Európai Szélenergia Társaság (European Wind Energy Association, EWEA) vezet? koordinátorát, Pierre Tardieu-t kérdeztük, aki egy workshopra érkezett Budapestre.

hvg.hu: Ismeri azt az ábrát, amit konferenciákon mutogatnak a magyar szélenergia terjedésér?l? Az látható rajta, hogy az elmúlt id?szakban évente egyre nagyobb kapacitást építetünk be a villamos energiarendszerünkbe. A grafikon szépséghibája, hogy az érintett cégek az építési engedélyt még mind a 2006-ban kiosztott kvótákkal nyerték, tavaly viszont már egyetlen projekt sem kapott támogatást, mert a kvóták elfogytak és újakat nem írtak ki.

Pierre Tardieu: Lényegében mindegy, hogy a grafikont láttam-e. Az Uniónak megvannak az eszközei arra, hogy a megújuló energiadirektíva célszámait országokra lebontva alaposan ellen?rizze, és a tagországot, ha kell, elszámoltassa. Magyarország közismerten az egyik legkevésbé ambiciózus célt határozta meg a maga számára az EU-ban (a Nemzeti Megújuló Cselekvési Terv célkit?zése értelmében 2020-ra az ország teljes energiafogyasztásának 14,65 százalékát megújuló energiaforráson kellene megtermelnie, tavaly ez még 7,2 százalék volt – a szerk.). Az, hogy még ezeket a statisztikai számokat is manipulálják, jelzi, a kormány még err?l a vállalásról is kezd lecsúszni, és nem tudja az id?arányos célokat teljesíteni.

Pierre TardieuFotó: Stiller Ákos

hvg.hu: Ezzel egyébként a régióban nem vagyunk egyedül.

P.T.: Igaza van, ez több közép-európai országban is tapasztalható jelenség, amit arra vezetnék vissza, hogy a döntéshozók és az iparág között nem megfelel? a párbeszéd. Magyarországon ez látványosabb és mélyebb, mert a kormányváltás óta voltaképpen nincs kapcsolat, ami egyik félnek sem jó. Azzal sincsenek egyedül, hogy az elmúlt id?szakban változott a megújuló energiatermeléssel kapcsolatos nemzeti szabályozás. A furcsaság az, hogy önöknél visszamen?legesen is változnak jogszabályok, és ezzel nagyon elbizonytalanítják a befektet?ket. 2009-ben még fejl?d? piacként definiálták az iparágban Magyarországot, igaz, már akkor is vita volt, hogy valóban annak számít-e, mert a piac már akkor is stagnált. De a helyzet három év múltán sem javult, aminek az lett az egyik következménye, hogy a régió más országai, mint Románia és Lengyelország sokkal vonzóbbá váltak az iparági szerepl?k számára. Részben át is léptek a térségen, és Törökország és Észak-Európa kerültek a célkeresztbe.

hvg.hu: Elveszett a bizalom a kormány iránt?

P.T.: Magyarországon két alapfeltétel sem adott: nincs állami támogatás a zöldenergia termeléshez kapcsolódóan és a rendszer nem átlátható. Ez nem jelenti azt, hogy az iparági befektet?k fel is adták volna a harcot, noha a kormány iránti bizalom valóban gyengült. Az EWEA úgy látja, ha nincs ezen a téren változás, problémák lesznek a 2020-ig elfogadott megújulós célszám teljesíthet?ségével is.

 hvg.hu: Az EWEA voltaképpen egy uniós szakmai lobbiszervezet, amely els?sorban EU-s intézményeken keresztül próbál érvényt szerezni az elképzeléseinek. Mit tudnak a workshoppal a magyar helyzethez hozzátenni?

P.T.: Negyedik alkalommal tartunk ilyen találkozót Budapesten. A mi feladatunk, hogy dialógust teremtsünk a szakmai képvisel?i, a piaci szerepl?k, a tudományos területek szakemberei és a döntéshozók között. Minden uniós tagországban, ahol EWEA tagszervezet m?ködik, tartunk ilyen rendezvényeket. Ugyanakkor az nem feladatunk, hogy kormányzati szerepl?ket a tárgyalóasztalhoz kényszerítsük, vagy minisztereknél, kormányoknál viziteljünk. A mi dolgunk, hogy a tagszervezeteink problémáit megértsük, és ha kell, Brüsszelen keresztül nyomást gyakoroljunk az adott ország korábbi vállalásainak megvalósítása érdekében. A lokális kérdésekben a helyi tagszervezeteknek technikai jelleg? segítséget nyújtunk. Például rendszeresen végzünk kontinentális méret? felméréseket és szakmai elemzéseket, amivel kell? mennyiség? információ és érvrendszer kerül a kezükbe a szakmai alapú tárgyalásokhoz.

hvg.hu: Az utóbbi hónapokban feler?södött a nukleáris er?m?építés melletti kommunikáció. A magyar kormányf? magához vonta az új paksi er?m?-projekt stratégiai irányítását. A zöldenergiával kapcsolatban pedig legtöbbször az kerül el?, hogy termelése, tárolása és szállítása is túlságosan drága.

T.P.: Az EU szint? energiapolitika els?dleges célja jelenleg a villamos energiaszektor szénmentesítése, a dekarbonizáció. Azért ez, mert a közlekedési és a f?tési szektor széndioxid-mentesítése sokkal költségesebb volna. A 2000-es években Európában jelent?s olaj-, szén- és atomkapacitásokat vontak ki az energiatermelésb?l. Ez jóval nagyobb arányú volt, mint amennyit újonnan a rendszerbe beépítettek. Ha figyelembe vesszük, hogy plusz kapacitásokra van szükség, igazából csak a „megújulók” lehet a megoldás.

Fotó: Stiller Ákos

Hogy miért? Nézzük a szélenergiát: a gyorsan beépíthet? szélkapacitások megkétszerezésével méretgazdságossági okoból 8-10 százalékos költségmegtakarítást lehet elérni. Ha ugyanezt megnézzük az atomenergiánál, ott a beruházási költségek a biztonsági el?írások szigorodása miatt egyre csak n?nek. Ráadásul egy nukleáris projekt költsége eleve hatalmas, és már a finanszírozást is nehéz megoldani. Emellett a nukleáris kapacitások csak rugalmatlanul terhelhet?k, ami nem túl el?nyös szolgáltatói oldalról.

hvg.hu: A szél- és napenergiatermeléssel kapcsolatban fontos kérdés, hogy a hálózati infrastruktúra fejlesztése képes-e lekövetni a technológiai és mennyiségi változásokat, magyarán hogyan tudja kezelni az egyre növekv? zöldáram-kapacitást.

P.T.: Els? ránézésre valóban korlátozó tényez?, hogy a hálózati infrastruktúra mit enged meg. Az Európai Bizottság egy kilencmilliárd eurós csomaggal állt el? ennek a problémának az uniós szint? megoldására. Itt azt kell látni, hogy minél inkább megvannak az országok és energiahálózatok közötti fizikai kapcsolatok és minél nagyobbak az összekapcsolt piacok, annál rugalmasabbak a rendszerek, és annál több megújulót fogadhatnak be. Épp Magyarországon még nem tartunk ott, hogy a hálózati rendszer problémát jelentsen. Az infrastruktúra sokkal több szélenergiát tudna befogadni.

hvg.hu: Milyen utak vannak Magyarország el?tt?

P.T.: Az optimista forgatókönyv, hogy végre pozitívan változik a szabályozás. De ha a jelenlegi irányban haladnak a dolgok, akkor könnyen  kötelességszegési eljárás lehet a vége, ami senkinek nem lenne jó.

Forrás: hvg.hu

Az EU tagországok közül a megújuló energiatermelés arányának a növelésében Magyarországnak a legrosszabbak a mutatói, és ez már Brüsszelb?l is világosan látszik. Ha továbbra is ezt a forgatókönyvet írjuk tovább, akkor azt a keveset sem tudjuk teljesíteni, amit az Unió felé 2020-ig vállaltunk. Az Európai Szélenergia Társaság (European Wind Energy Association, EWEA) vezet? koordinátorát, Pierre Tardieu-t kérdeztük, aki egy workshopra érkezett Budapestre.

hvg.hu: Ismeri azt az ábrát, amit konferenciákon mutogatnak a magyar szélenergia terjedésér?l? Az látható rajta, hogy az elmúlt id?szakban évente egyre nagyobb kapacitást építetünk be a villamos energiarendszerünkbe. A grafikon szépséghibája, hogy az érintett cégek az építési engedélyt még mind a 2006-ban kiosztott kvótákkal nyerték, tavaly viszont már egyetlen projekt sem kapott támogatást, mert a kvóták elfogytak és újakat nem írtak ki.

Pierre Tardieu: Lényegében mindegy, hogy a grafikont láttam-e. Az Uniónak megvannak az eszközei arra, hogy a megújuló energiadirektíva célszámait országokra lebontva alaposan ellen?rizze, és a tagországot, ha kell, elszámoltassa. Magyarország közismerten az egyik legkevésbé ambiciózus célt határozta meg a maga számára az EU-ban (a Nemzeti Megújuló Cselekvési Terv célkit?zése értelmében 2020-ra az ország teljes energiafogyasztásának 14,65 százalékát megújuló energiaforráson kellene megtermelnie, tavaly ez még 7,2 százalék volt – a szerk.). Az, hogy még ezeket a statisztikai számokat is manipulálják, jelzi, a kormány még err?l a vállalásról is kezd lecsúszni, és nem tudja az id?arányos célokat teljesíteni.

Pierre Tardieu Fotó: Stiller Ákos

hvg.hu: Ezzel egyébként a régióban nem vagyunk egyedül.

P.T.: Igaza van, ez több közép-európai országban is tapasztalható jelenség, amit arra vezetnék vissza, hogy a döntéshozók és az iparág között nem megfelel? a párbeszéd. Magyarországon ez látványosabb és mélyebb, mert a kormányváltás óta voltaképpen nincs kapcsolat, ami egyik félnek sem jó. Azzal sincsenek egyedül, hogy az elmúlt id?szakban változott a megújuló energiatermeléssel kapcsolatos nemzeti szabályozás. A furcsaság az, hogy önöknél visszamen?legesen is változnak jogszabályok, és ezzel nagyon elbizonytalanítják a befektet?ket. 2009-ben még fejl?d? piacként definiálták az iparágban Magyarországot, igaz, már akkor is vita volt, hogy valóban annak számít-e, mert a piac már akkor is stagnált. De a helyzet három év múltán sem javult, aminek az lett az egyik következménye, hogy a régió más országai, mint Románia és Lengyelország sokkal vonzóbbá váltak az iparági szerepl?k számára. Részben át is léptek a térségen, és Törökország és Észak-Európa kerültek a célkeresztbe.

hvg.hu: Elveszett a bizalom a kormány iránt?

P.T.: Magyarországon két alapfeltétel sem adott: nincs állami támogatás a zöldenergia termeléshez kapcsolódóan és a rendszer nem átlátható. Ez nem jelenti azt, hogy az iparági befektet?k fel is adták volna a harcot, noha a kormány iránti bizalom valóban gyengült. Az EWEA úgy látja, ha nincs ezen a téren változás, problémák lesznek a 2020-ig elfogadott megújulós célszám teljesíthet?ségével is.

 hvg.hu: Az EWEA voltaképpen egy uniós szakmai lobbiszervezet, amely els?sorban EU-s intézményeken keresztül próbál érvényt szerezni az elképzeléseinek. Mit tudnak a workshoppal a magyar helyzethez hozzátenni?

P.T.: Negyedik alkalommal tartunk ilyen találkozót Budapesten. A mi feladatunk, hogy dialógust teremtsünk a szakmai képvisel?i, a piaci szerepl?k, a tudományos területek szakemberei és a döntéshozók között. Minden uniós tagországban, ahol EWEA tagszervezet m?ködik, tartunk ilyen rendezvényeket. Ugyanakkor az nem feladatunk, hogy kormányzati szerepl?ket a tárgyalóasztalhoz kényszerítsük, vagy minisztereknél, kormányoknál viziteljünk. A mi dolgunk, hogy a tagszervezeteink problémáit megértsük, és ha kell, Brüsszelen keresztül nyomást gyakoroljunk az adott ország korábbi vállalásainak megvalósítása érdekében. A lokális kérdésekben a helyi tagszervezeteknek technikai jelleg? segítséget nyújtunk. Például rendszeresen végzünk kontinentális méret? felméréseket és szakmai elemzéseket, amivel kell? mennyiség? információ és érvrendszer kerül a kezükbe a szakmai alapú tárgyalásokhoz.

hvg.hu: Az utóbbi hónapokban feler?södött a nukleáris er?m?építés melletti kommunikáció. A magyar kormányf? magához vonta az új paksi er?m?-projekt stratégiai irányítását. A zöldenergiával kapcsolatban pedig legtöbbször az kerül el?, hogy termelése, tárolása és szállítása is túlságosan drága.

T.P.: Az EU szint? energiapolitika els?dleges célja jelenleg a villamos energiaszektor szénmentesítése, a dekarbonizáció. Azért ez, mert a közlekedési és a f?tési szektor széndioxid-mentesítése sokkal költségesebb volna. A 2000-es években Európában jelent?s olaj-, szén- és atomkapacitásokat vontak ki az energiatermelésb?l. Ez jóval nagyobb arányú volt, mint amennyit újonnan a rendszerbe beépítettek. Ha figyelembe vesszük, hogy plusz kapacitásokra van szükség, igazából csak a „megújulók” lehet a megoldás.

Fotó: Stiller Ákos

Hogy miért? Nézzük a szélenergiát: a gyorsan beépíthet? szélkapacitások megkétszerezésével méretgazdságossági okoból 8-10 százalékos költségmegtakarítást lehet elérni. Ha ugyanezt megnézzük az atomenergiánál, ott a beruházási költségek a biztonsági el?írások szigorodása miatt egyre csak n?nek. Ráadásul egy nukleáris projekt költsége eleve hatalmas, és már a finanszírozást is nehéz megoldani. Emellett a nukleáris kapacitások csak rugalmatlanul terhelhet?k, ami nem túl el?nyös szolgáltatói oldalról.

hvg.hu: A szél- és napenergiatermeléssel kapcsolatban fontos kérdés, hogy a hálózati infrastruktúra fejlesztése képes-e lekövetni a technológiai és mennyiségi változásokat, magyarán hogyan tudja kezelni az egyre növekv? zöldáram-kapacitást.

P.T.: Els? ránézésre valóban korlátozó tényez?, hogy a hálózati infrastruktúra mit enged meg. Az Európai Bizottság egy kilencmilliárd eurós csomaggal állt el? ennek a problémának az uniós szint? megoldására. Itt azt kell látni, hogy minél inkább megvannak az országok és energiahálózatok közötti fizikai kapcsolatok és minél nagyobbak az összekapcsolt piacok, annál rugalmasabbak a rendszerek, és annál több megújulót fogadhatnak be. Épp Magyarországon még nem tartunk ott, hogy a hálózati rendszer problémát jelentsen. Az infrastruktúra sokkal több szélenergiát tudna befogadni.

hvg.hu: Milyen utak vannak Magyarország el?tt?

P.T.: Az optimista forgatókönyv, hogy végre pozitívan változik a szabályozás. De ha a jelenlegi irányban haladnak a dolgok, akkor könnyen  kötelességszegési eljárás lehet a vége, ami senkinek nem lenne jó.

Forrás: hvg.hu

Az EU tagországok közül a megújuló energiatermelés arányának a növelésében Magyarországnak a legrosszabbak a mutatói, és ez már Brüsszelb?l is világosan látszik. Ha továbbra is ezt a forgatókönyvet írjuk tovább, akkor azt a keveset sem tudjuk teljesíteni, amit az Unió felé 2020-ig vállaltunk. Az Európai Szélenergia Társaság (European Wind Energy Association, EWEA) vezet? koordinátorát, Pierre Tardieu-t kérdeztük, aki egy workshopra érkezett Budapestre.

hvg.hu: Ismeri azt az ábrát, amit konferenciákon mutogatnak a magyar szélenergia terjedésér?l? Az látható rajta, hogy az elmúlt id?szakban évente egyre nagyobb kapacitást építetünk be a villamos energiarendszerünkbe. A grafikon szépséghibája, hogy az érintett cégek az építési engedélyt még mind a 2006-ban kiosztott kvótákkal nyerték, tavaly viszont már egyetlen projekt sem kapott támogatást, mert a kvóták elfogytak és újakat nem írtak ki.

Pierre Tardieu: Lényegében mindegy, hogy a grafikont láttam-e. Az Uniónak megvannak az eszközei arra, hogy a megújuló energiadirektíva célszámait országokra lebontva alaposan ellen?rizze, és a tagországot, ha kell, elszámoltassa. Magyarország közismerten az egyik legkevésbé ambiciózus célt határozta meg a maga számára az EU-ban (a Nemzeti Megújuló Cselekvési Terv célkit?zése értelmében 2020-ra az ország teljes energiafogyasztásának 14,65 százalékát megújuló energiaforráson kellene megtermelnie, tavaly ez még 7,2 százalék volt – a szerk.). Az, hogy még ezeket a statisztikai számokat is manipulálják, jelzi, a kormány még err?l a vállalásról is kezd lecsúszni, és nem tudja az id?arányos célokat teljesíteni.

Pierre TardieuFotó: Stiller Ákos

hvg.hu: Ezzel egyébként a régióban nem vagyunk egyedül.

P.T.: Igaza van, ez több közép-európai országban is tapasztalható jelenség, amit arra vezetnék vissza, hogy a döntéshozók és az iparág között nem megfelel? a párbeszéd. Magyarországon ez látványosabb és mélyebb, mert a kormányváltás óta voltaképpen nincs kapcsolat, ami egyik félnek sem jó. Azzal sincsenek egyedül, hogy az elmúlt id?szakban változott a megújuló energiatermeléssel kapcsolatos nemzeti szabályozás. A furcsaság az, hogy önöknél visszamen?legesen is változnak jogszabályok, és ezzel nagyon elbizonytalanítják a befektet?ket. 2009-ben még fejl?d? piacként definiálták az iparágban Magyarországot, igaz, már akkor is vita volt, hogy valóban annak számít-e, mert a piac már akkor is stagnált. De a helyzet három év múltán sem javult, aminek az lett az egyik következménye, hogy a régió más országai, mint Románia és Lengyelország sokkal vonzóbbá váltak az iparági szerepl?k számára. Részben át is léptek a térségen, és Törökország és Észak-Európa kerültek a célkeresztbe.

hvg.hu: Elveszett a bizalom a kormány iránt?

P.T.: Magyarországon két alapfeltétel sem adott: nincs állami támogatás a zöldenergia termeléshez kapcsolódóan és a rendszer nem átlátható. Ez nem jelenti azt, hogy az iparági befektet?k fel is adták volna a harcot, noha a kormány iránti bizalom valóban gyengült. Az EWEA úgy látja, ha nincs ezen a téren változás, problémák lesznek a 2020-ig elfogadott megújulós célszám teljesíthet?ségével is.

 hvg.hu: Az EWEA voltaképpen egy uniós szakmai lobbiszervezet, amely els?sorban EU-s intézményeken keresztül próbál érvényt szerezni az elképzeléseinek. Mit tudnak a workshoppal a magyar helyzethez hozzátenni?

P.T.: Negyedik alkalommal tartunk ilyen találkozót Budapesten. A mi feladatunk, hogy dialógust teremtsünk a szakmai képvisel?i, a piaci szerepl?k, a tudományos területek szakemberei és a döntéshozók között. Minden uniós tagországban, ahol EWEA tagszervezet m?ködik, tartunk ilyen rendezvényeket. Ugyanakkor az nem feladatunk, hogy kormányzati szerepl?ket a tárgyalóasztalhoz kényszerítsük, vagy minisztereknél, kormányoknál viziteljünk. A mi dolgunk, hogy a tagszervezeteink problémáit megértsük, és ha kell, Brüsszelen keresztül nyomást gyakoroljunk az adott ország korábbi vállalásainak megvalósítása érdekében. A lokális kérdésekben a helyi tagszervezeteknek technikai jelleg? segítséget nyújtunk. Például rendszeresen végzünk kontinentális méret? felméréseket és szakmai elemzéseket, amivel kell? mennyiség? információ és érvrendszer kerül a kezükbe a szakmai alapú tárgyalásokhoz.

hvg.hu: Az utóbbi hónapokban feler?södött a nukleáris er?m?építés melletti kommunikáció. A magyar kormányf? magához vonta az új paksi er?m?-projekt stratégiai irányítását. A zöldenergiával kapcsolatban pedig legtöbbször az kerül el?, hogy termelése, tárolása és szállítása is túlságosan drága.

T.P.: Az EU szint? energiapolitika els?dleges célja jelenleg a villamos energiaszektor szénmentesítése, a dekarbonizáció. Azért ez, mert a közlekedési és a f?tési szektor széndioxid-mentesítése sokkal költségesebb volna. A 2000-es években Európában jelent?s olaj-, szén- és atomkapacitásokat vontak ki az energiatermelésb?l. Ez jóval nagyobb arányú volt, mint amennyit újonnan a rendszerbe beépítettek. Ha figyelembe vesszük, hogy plusz kapacitásokra van szükség, igazából csak a „megújulók” lehet a megoldás.

Fotó: Stiller Ákos

Hogy miért? Nézzük a szélenergiát: a gyorsan beépíthet? szélkapacitások megkétszerezésével méretgazdságossági okoból 8-10 százalékos költségmegtakarítást lehet elérni. Ha ugyanezt megnézzük az atomenergiánál, ott a beruházási költségek a biztonsági el?írások szigorodása miatt egyre csak n?nek. Ráadásul egy nukleáris projekt költsége eleve hatalmas, és már a finanszírozást is nehéz megoldani. Emellett a nukleáris kapacitások csak rugalmatlanul terhelhet?k, ami nem túl el?nyös szolgáltatói oldalról.

hvg.hu: A szél- és napenergiatermeléssel kapcsolatban fontos kérdés, hogy a hálózati infrastruktúra fejlesztése képes-e lekövetni a technológiai és mennyiségi változásokat, magyarán hogyan tudja kezelni az egyre növekv? zöldáram-kapacitást.

P.T.: Els? ránézésre valóban korlátozó tényez?, hogy a hálózati infrastruktúra mit enged meg. Az Európai Bizottság egy kilencmilliárd eurós csomaggal állt el? ennek a problémának az uniós szint? megoldására. Itt azt kell látni, hogy minél inkább megvannak az országok és energiahálózatok közötti fizikai kapcsolatok és minél nagyobbak az összekapcsolt piacok, annál rugalmasabbak a rendszerek, és annál több megújulót fogadhatnak be. Épp Magyarországon még nem tartunk ott, hogy a hálózati rendszer problémát jelentsen. Az infrastruktúra sokkal több szélenergiát tudna befogadni.

hvg.hu: Milyen utak vannak Magyarország el?tt?

P.T.: Az optimista forgatókönyv, hogy végre pozitívan változik a szabályozás. De ha a jelenlegi irányban haladnak a dolgok, akkor könnyen  kötelességszegési eljárás lehet a vége, ami senkinek nem lenne jó.

Forrás: hvg.hu

Továbbra sem élvez prioritást az energiatakarékosság ösztönzése Magyarországon. A hatályos magyar épületenergetikai követelmények ugyanis még a környez? országokhoz képest is elavultnak t?nnek. Hiába okoz jókora többletköltséget a jelenleg hatályos rendszer az épületek használói és a nemzetgazdaság számára egyaránt, a 2011-es el?terjesztést úgy t?nik, máig nem tárgyalta meg a kormány.

De nézzük is, miért?

A hazai lakásállomány viszonylatában energetikai szempontból kiemelked?ek a hazai újépítés? lakóingatlanok – bár ez nem is annyira meglep?. Az épületek energetikai jellemz?inek meghatározásáról szóló TNM rendelet értelmében ugyanis egy épületet úgy kell megtervezni, kialakítani, s megépíteni, hogy annak energetikai jellemz?i megfeleljenek a meghatározott h?átbocsátási (U-érték: W/m2K) követelményértékeknek. A törvényi el?írások alapján pedig szinte lehetetlen a követelményértéknél rosszabb („C”) besorolású ingatlant tervezni – bár kétségtelen, hogy a kivitelezés során adódhatnak anomáliák.

Magyarországon ugyanakkor nem érdeke egy fejleszt?nek „A+” besorolású ingatlant kivitelezni. Ez egyrészt a kivitelezésb?l adódó többletköltség, másrészt pedig a vastagabb h?szigetelés miatti eladható alapterület-csökkenés számlájára írható. A fejleszt?k tehát többnyire megelégednek a fokozottan energiatakarékosnál („A+”) rosszabb besorolású ingatlanokkal. Számítások szerint az el?bb említett két tényez? együttes teljesülése ugyanis négyzetméterenként 30-40 ezer forintos drágulást indokolna – ezt azonban a piac már nem lenne hajlandó megfizetni.

Piaci szerepl?k véleménye szerint a legegyszer?bb megoldás az lenne, ha az országos településrendezési és építési követelményekr?l (OTÉK) szóló kormányrendeletben módosulna a bruttó szintterület meghatározása, s abban a szabványon felüli h?szigetelés nem számítana bele a bruttó alapterületbe. A fejleszt?k ugyanis – a gazdaságossági szempontokat szem el?tt tartva – nem hajlandóak lemondani a maximális beépíthet?ségr?l.

Az energiatudatos szemlélet el?mozdítására ugyanakkor jóval szigorúbb utat választanának a szakmai szervezetek, illetve a kormányzati szervek. Az Európai Unió 31/2010 irányelve értelmében az Energiaklub meghatározta azokat az energiahatékonysági minimum-követelményeket, amelyeket új épületek építésekor, illetve meglév? épületek jelent?s felújításakor el kell érni. Az elemzés egyértelm?en feltárta, hogy a hatályos magyar követelmények (7/2006 TNM rendelet) még a környez? országokhoz képest is elavultnak t?nnek.

Az Energiaklub költségoptimum-számításai jól példázzák, hogy új építés? ingatlanok esetében mennyivel csökkennek a lakásfenntartási kiadások, ha a jelenleginél szigorúbb követelményeket alkalmaznánk. Vagyis a beruházási költségeket, a m?ködési költségeket és az energiaárak várható változását figyelembe véve az épület használói számára „olcsóbb” megoldást a szigorúbb követelményeknek megfelel? építés jelent. Szükség van tehát a magyarországi követelményértékek szigorítására, továbbá ennek kiterjesztésére az épület-felújításokra is.

Bár már 2011-ben elkészült a 7/2006 TNM rendelet módosítója, ám az el?terjesztést máig nem tárgyalta meg a kormány. Ebben „A” és „B” változat is szerepel az épülethatároló szerkezetek h?átbocsátási tényez?inek szigorításáról. Az „A” verzió a kamara álláspontjához áll közel, s három lépcs?ben (2012, 2015, 2019) szigorítja az értékeket, kisebb-nagyobb értékváltoztatásokkal, míg a „B” verzió 2015-t?l vezetne be szigorítást a szabályozásban.

A jogszabály-tervezetr?l viszont – mint korábban is említettük – még nincs végleges döntés. Korábbi hírek szerint közigazgatási egyeztetésen van az anyag. Egy biztos, bár nincs teljes egyetértés, de a szakma túlnyomó többsége az eredeti „A” verziót támogatja. Ha végleges döntés is születik, akkor ezt követ?en – mint minden m?szaki tartalmú jogszabályt – a rendeletet „meg kell járatnunk” az uniós tagállamokban – ez közel 3 hónapot vehet igénybe. Kérdés, mennyit kell még a hazai döntésre várni, hiszen a korábbi tervek szerint már tavasszal zöld utat kellet volna, hogy kapjon.

 Forrás:penzcentrum.hu