A magyar lakosság tényleg kaphat vissza nem térítendő uniós támogatást az ingatlanok energetikai felújítására, de ez nem tényleges pénzbeli juttatásban nyilvánul meg, hanem a megkapott hitelhez kapcsolódó kamattámogatás formájában – ez körvonalazódik abból, amit a friss brüsszeli fejlemény alapján Csepreghy Nándor az ATV műsorában mondott.
A Miniszterelnökség helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy az EU-tól a lakossági energiahatékonysági korszerűsítésekre kapott források nagy része vissza nem térítendő támogatás formájában érkezik, és csak egy kis részét teszik ki a vissza nem térítendő támogatások.
Ez egyébként összhangban van
- egyrészt azzal, mint amit a tavaly téli 1831/2015-ös kormányhatározat rögzít, azaz csak vissza nem térítendő forrásokat kap közvetlenül a lakosság (és a téli kormánydöntés következtében 103 milliárd forintnyi hitelalapú támogatás tényleg benne is van a minap közzétett GINOP 8-as prioritásában, igaz egy most januári sajtóbeszámoló magyar forrást említett a kamattámogatási rész kapcsán)
- másészt azzal, mint amire Corina Cretu egy minapi levelében említett. A regionális támogatásokért felelős uniós biztos ugyanis azt írta Jávor Benedeknek, hogy Magyarország 2023-ig bő 50 ezer lakóingatlan energetikai korszerűítését vállalta és az ehhez allokált forrás 37,7 millió euró (ami jelenlegi piaci árfolyamon mindössze közel 12 milliárd forint).
A közel 12 milliárd forint és az 50 ezer ingatlan hányadosából lakásonként 233 ezer forintnyi kamattámogatás adódna, ami egy milliós méretű, egyébként is alacsony kamatozású energiahatékonysági hitelnél akár reális is lehet és így el lehetne mondani Brüsszel felé, hogy mi tényleg adtunk vissza nem térítendő támogatást a lakosságnak, hogy a legalább 50 ezer lakás megújuljon.
Nagy kérdés azonban, hogy a nulla körüli kamatú hitel tényleg lesz-e annyira vonzó, hogy tömegeket indítson el az energetikai korszerűsítési folyamaton. Egy minapi országosreprezentatív felmérés ugyanis azt mutatta, hogy az emberek kétharmada csak hitelből és az önerő segítségével nem vágna bele ilyen felújításba (igaz a korszerűsítés miatt csökkenő energiakiadások végül a spóroláson keresztül „kitermelhetik” a hitel visszafizetését is).
A tv-interjú alapján az továbbra is egyértelmű, hogy a tavaly téli bejelentés az energiahatékonysági források elosztásáról továbbra is érvényben van, azaz a kormány a támogatások nagy részét az állami, egyházi és civil ingatlanok korszerűsítésére fordítaná.
Forrás: portfolio.hu
