A bioüzemanyag felhasználása harminc, a napenergia felhasználása több mint ötven százalékkal növekedett
A háztartási méretű kiserőművek mellett itthon is kezdenek elterjedni a napelemparkok, amelyek a közeli kisebb települések áramellátását akár egészben átveszik
Fotó: MH/Katona László
Összességében nem változott jelentősen az energiafelhasználás az elmúlt években. Teret nyertek azonban a megújuló energiaforrások, és a villamos energia előállításában is jelentősen nőtt a napenergia szerepe.
Az előzetes adatok szerint 2018-ban a primer belföldi földgáz felhasználás enyhén, három százalékkal mérséklődött 2017-hez képest – mondta Scherer Zsolt, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) sajtófőnöke. Ha a belföldi földgázfelhasználást nézzük 2014 és 2018 között, elmondható, hogy a hazai kitermelés mennyisége nagyjából állandó volt, az itthoni mennyiség a teljes hazai szükséglet nagyjából 10-15 százalékát fedezte. A behozatal mértéke a vizsgált időszakban, 2015-ben volt a legalacsonyabb. Az import mennyiségét a tárolás mértéke és a felhasználói szükségletek határozzák meg – mondta Scherer Zsolt. Hozzátette azt is, hazánkban lehetőség van úgynevezett bértárolásra, azaz a hazai tárolókban a szomszédos országok részére is biztosítunk készletet, illetve a meglévő tartalékból értékesítünk, például Szerbiának, ha felhasználási igényeik hirtelen megnövekednek. Fontos, a készletszint sohasem csökkent az előírt minimumérték alá, a leghidegebb hónapokban is meghaladta azt.
A másik nyersanyagot, a kőolajat illetően az üzemanyagok belföldi forgalma az utóbbi évek folyamatos növekedését követően tovább nőtt, 2018-ban 6,5 százalékkal haladta meg a 2017. évit.
Az elődleges megújuló energiahordozók közül a biomassza-termelés és -felhasználás csökkenése folytatódott (a visszaesés mértéke kilencszázalékos volt), ugyanakkor a bioüzemanyag harminc százalékkal, a napenergia felhasználása több mint ötven százalékkal növekedett. A geotermikus energia felhasználása ugyancsak nőtt.
Ha a megújuló energiaforrások egészét nézzük, felhasználásuk részaránya a végső fogyasztáson belül 2005-ben mindössze 6,9 százalékot tett ki, ez az érték 2017-ben 13,3 százalék volt.
Vannak területek, ahol látványosan tör előre a megújuló energiaforrások részaránya. Ilyen a villamosenergia-felhasználás, ahol a bruttó végső villamosenergia-fogyasztáson belül 2005-ben még csak 4,4 százalékot tett ki a különböző megújuló energiaforrások összessége. Egy év múlva ez az arány négy százalék alá csökkent. A válság évei átmeneti, de nem látványos visszaesést hoztak, majd 2014-től 7,3 százalékon stabilizálódott a részarány, a támogatásoknak köszönhetően pedig 2016-tól ismét nőni kezdett. Tavaly 8,5 százalékot tettek ki a megújulók, ebben szerepet játszik az is, hogy számos lakossági magánberuházás ekkor készült el.
Forrás: MEKH
A megújuló energiaforrásokból előállított energia fűtési és hűtési célú bruttó fogyasztásának a részaránya jóval magasabb, mint a villamos energia esetében. Itt 9,9 százalékos volt a részarány 2005-ben – mondta Scherer Zsolt. Hat évvel ezelőtt a hűtés-fűtésre már csaknem egynegyed arányban használtunk megújuló energiaforrásokat, az utána következő években ez az arány húsz százalék körül stabilizálódott.
Ha a háztartások energiamixét és felhasználási céljait nézzük, megállapítható, hogy 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben legnagyobb arányban földgázt hasznosítottak, ennek is legnagyobb hányadát fűtésre. A statisztikát a földgáz „javára” árnyalhatja, hogy a távfűtéshez szükséges energiát háromnegyed részben úgyszintén földgázból nyerik – jegyezte meg Scherer Zsolt. Jelentős továbbá a megújuló energiaforrások fűtési célú használata is. Az elektromos áram felhasználási területe már megoszlik, viszonylag kis hányadát fordítják fűtésre a háztartások, ám sokan villamos energia segítségével nyernek meleg vizet.
Népszerűek a háztartási kiserőművek
A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) piacán 2018. negyedik negyedévében is folytatódott a növekedés. Az elmúlt évben összesen 81,9 MW új napelemet telepítettek – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal háztartási méretű kiserőművekről szóló negyedéves jelentésében. A jelentésből kiderül még, hogy 2018 negyedik negyedévében 3060 háztartási méretű kiserőmű csatlakozott újonnan a hálózatra, összesen 22,0 MW beépített teljesítménnyel. Az újonnan telepített HMKE-k mind napelemes rendszerek voltak, 7,6 kW átlagos beépített teljesítménnyel. A felhasználók típusa szerint 2018 negyedik negyedévében a természetes személyek 2558 napelemes HMKE-t telepítettek, a fennmaradó hányadot cégek, önkormányzatok.
A földgáz átlagára idehaza a legalacsonyabb
A hivatal honlapján elérhető a legújabb nemzetközi lakossági villamos energia és földgázárakat összehasonlító vizsgálat. A részletes és visszakereshető adatok alapján kiderül, a magyar energiaárak Európa legolcsóbbjai között találhatók. A vizsgált fogyasztók a fővárosok átlagfogyasztói, vagyis az egyes fővárosokra jellemző átlagos fogyasztási mennyiséggel és jellemzőkkel rendelkező fogyasztók, a fogyasztási egységet eurócent/kilowattóra mértékegységben határozzák meg a gáz és az áram esetében is. A májusi végfelhasználói árak alapján Budapest a harmadik helyen áll az elektromos energia tekintetében, míg a földgáz átlagára egyértelműen idehaza a legalacsonyabb Európában. A helyezési sorrendet az euró-forint árfolyam is alakítja.
