Az els? generációs napkollektorok az úgynevezett síkkollektorok. Felépítésük relatív egyszer?: egy zárt, üveggel borított dobozból és egy benne kígyózó cs?vezetékb?l állnak. A doboz belseje fekete, így napsütés és megfelel? tájolás esetén gyorsan felmelegszik a benne áramoltatott víz vagy egyéb folyadék. Bár a síkkollektorok folyamatosan fejl?dnek és hatásfokuk is javul,
több problémát továbbra sem sikerült kiküszöbölniük. Ilyen a fokozott törésveszély, a korrózió, a magas h?mérséklet okozta korai öregedés és a fagyálló folyadékok gyakori cseréje.
A napenergia f?tési- vagy használati melegvíz el?állításra irányuló hasznosítása egy tiszta, rövid id? alatt megtérül? megoldás. Napjainkra jelent?s fejl?désen mentek keresztül a szolár rendszerek, a harmadik generáció már sötétben is képes m?ködni.
A második generációhoz sorolhatóak a vákuumcsöves kollektorok és koncentrált gy?jt?k. Ezekkel magasabb hatásfok érhet? el, mint a síkkollektorokkal, de tartósságuk jelent?sen nem jobb azokénál. Az els? és második generációs napkollektorok közös „hiányosságai”, hogy éjszaka nem m?ködnek, télen az alacsony küls? h?mérséklet miatt jóval kevesebb melegvizet szolgáltatnak, mint nyáron.
A legújabb generációs napkollektorok a termodinamikus szolár rendszerek, amelyek éjjel-nappal, hidegben-melegben is m?ködnek. M?ködésük egyesíti a napkollektorok és a h?szivattyúk el?nyeit. Képesek hasznosítani a közvetlen és szórt napsugárzást, a szelet és a csapadékot is.
A rendszer egy ~8 kg tömeg?, és ~1,6 m2 felület? abszorberb?l, egy szigetelt acéltartályból és egy termoblokkból áll, amiben a kompresszor, az expanziós szelep és a vezérlés foglal helyet. Egy hagyományos kollektorhoz képest jóval kisebb felületre van szükség, és ez a generáció jóval kevésbé érzékeny a helyes tájolásra, mint el?dei.
M?ködése ugyanúgy a Carnot-körfolyamaton alapul, mint egy h?szivattyúé. A kering? h?átadó folyadék az abszorberbe (napkollektorba) lépve elpárolog és h?t von el a környezetéb?l. Ezt a közeget elszívja a kompresszor, és megemeli a h?mérsékletét valamint nyomását. A megemelkedett h?mérséklet? folyadék átadja h?jét a melegvíz tárolóban
található használati meleg víznek, majd visszatér az abszorberbe. Hirtelen fellép? melegvíz-igény esetén egy kiegészít? elektromos f?t?betét is bekapcsol. A termodinamikus szolár panel hatásfoka több mint 99%-os. Kis helyigény?, nincs karbantartási igénye, folyamatosan biztosítja a melegvizet, közvetlenül hasznosítja minden környezeti elem h?tartalmát, így a pára lecsapódás h?jét és a víz fagyásh?jét is. A paneleken felhalmozódó jégréteg a napsugárzás hatásra újra leolvad, tehát nincs szükség a kültéri egység f?tésére, leolvasztására, mint a leveg?s h?szivattyúknál. Nincsenek fagyási és túlmelegedési problémák, nincsenek törékeny részek a panelen, és alacsonyabb h?mérsékleten m?ködhetnek, mint a hagyományos napkollektoros rendszerek. A rendszer könnyen telepíthet?, akár tet?re, akár az épület oldalfalára, kis tömege nem igényli a tet?szerkezet meger?sítését.
Szerz?: Bérces Balázs
Forrás: Ezermester.hu
2 comments for “Termodinamikus szolár rendszerek”