Hat év után újabb jelentéssel rukkolt el? az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC). Ez már ötödik a sorban és ha nagyon sz?kszavú akarok lenni, annyiban különbözik az el?z?t?l, hogy még nagyobb bizonyossággal állítja, hogy a körülöttünk észlelhet? klímaváltozás emberi eredet?.
Ez igazából már az el?z? alkalommal sem volt kérdéses, csak egy nagyon kicsi, de vokális csoport kérd?jelezte meg. Azonban azon kétked?ket, akik nem anyagi megfontolásból, vagy tömény hülyeségb?l iratkoztak fel a szkeptikusok táborába, le kellett szereljen a két évvel ezel?tti BEST jelentés, amelyet egy, az IPCC-t?l teljesen független csoport, teljesen új statisztikai módszerekkel csinált (s?t, nota bene, pont a klímaszekptikusok pénzelték az egész projectet, csak nem azt kapták, amit szerettek volna, mert a tények már csak ilyen makacs dolgok).
Akárcsak el?z?leg, most is világosan látszik, hogy a létez? modellek egyszer?en nem képesek megmagyarázni a globális (vagy regionális) szárazföldi és tengeri h?mérsékletben, illetve a jégtakaró nagyságában bekövetkez? változásokat, ha pusztán természetes hatásokkal (ideértve a nap-tevékenységet is) számolnak, míg az emberi (antropogén) hatások figyelembevétele szinte tökéletes jóslatokat adnak. Ami megint csak aláhúzza, hogy a modellek legfontosabb jóslatai (szeszélyesebb id?járás, összességében meleged? h?mérséklet mind vízben, mind szárazföldön, savasodó tengerek, csökken? jég- és hótakaró, növekv? tengerszint), minden ismeretünk szerint helytállóak lesznek.
Bár f?bb következtetéseiben nem nagyon mond újat az aktuális jelentés, érdekessége, hogy több különböz? el?rejelz? modelt számoltak ki benne (ezek Representative Concentration Pathway – RCP néven futnak) és abban különböznek, hogy különböz? feltételezéseket használnak azzal kapcsolatban, hogy mikorra sikerül a CO2 kibocsátást megfékeznünk.
Az optimista (RCP2.6) azzal számol, hogy kb. 2020-ban bekövetkezik ez a szerencsés pillanat, majd a kibocsátott CO2 mennyiség drasztikus csökkenésnek indul, míg a pesszimista (RCP8.5) szerint minezt még 2100-ig sem sikerül ezt elérni. Létezik két köztes szcenárió is, amelyek köztes értékeket adnak az el?rejelzések tekintetében (és ebb?l a szempontból relevánsabbak valószín?leg, minta két széls?ség), de a legtöbb ábrán, a könnyebb érthet?ség miatt csak az RCP2.6 és RCP8.5 szerepelnek.
Viszont így ezekb?l is jól lejön, hogy még a nagyon optimista forgatóköny is azt jósolja, hogy a CO2 kibocsátás megfékezését is csak évtizedekkel követné a h?mérsékletnövekedés leállása (kb. 2050 táján), a tengerszint növekedés pedig a belátható jöv?ben növekedni fog.
A jelentés külön foglalkozik, azokkal a megfigyelésekkel, amelyek azt mutatják, hogy a szárazföldi h?mérsékletnövekedés lassulni látszik. Ez valóban igaznak t?nik, de a jelek szerint csak azért, mert a tengerek és óceánok a korábbinál több h?t raktároznak el. Ez persze egy részr?l jó hír, hiszen a mi környezetünk lassabban melegszik (ezért az IPCC módosította a korábban 2-4.5 C-ra saccolt összh?mérsékletemelkedést 1.5-4.5 C-ra), de persze a mélytengeri él?lények számára koránt sem annyira örvendetes a dolog – ezekben, a korábban végtelenül stabilnak t?n? életterekben, nem nagyon tudjuk, milyen következményekkel jár a maga nemében és léptékében páratlan melegedés.
A korábban vízválasztónak kinevezett 2 C értékhez (ha ennyivel, vagy kevesebbel emelkedik a h?mérséklet az még menedzselhet? lesz (talán), ha többel, az durva következményekkel járhat), az a feltétel, hogy az összantropogén CO2 kibocsátás soha ne haladja meg az 1000 gigatonnát. Mivel az ipari forradalomtól 2011-ig már eltapsoltunk – egyre gyorsuló ütemben – 531 gigatonnát a keretb?l, látható, hogy ez nem lesz triviális, f?leg, mert a CO2 kibocsátás egyel?re még nem nagyon lassul.
B?vebben, mivel mégsem vagyunk e tekintetben szakblog, a RealClimate és a SkepticalScienceoldalán lehet a témáról olvasni.
Forrás: http://index.hu/bloghu/criticalbiomass/2013/09/29/the_heat_is_on
