avagy Mi az, hogy h?híd, és miért fontos, hogy elkerüljük?
Mint ahogy err?l már a blog értelmez? kisszótár (szak-szó-szedet) részében volt szó a h?híd az épületburok azon része, ahol az épületelemben normál körülmények között fellép? h?áram lényegesen megváltozik, megn?.
Egyszer?bben szólva a h?híd nem más, mint a szerkezetnek egy olyan pontja, szakasza vagy felülete, ami jobban vezeti a h?t, mint a szerkezet többi része.
Korábban, évtizedekkel ezel?tt nem nagyon foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Akkor a ma megszokotthoz képest a tömör épületszerkezetek (pl. falak) h?szigetelési értéke sem volt különösebben jó, így egy gyengébb szerkezeti kapcsolat sem jelentett különösebb problémát. A mai igények mellett azonban már hagyományos épületek esetében is elvárás a h?hidak minimalizálása, ami a passzívházak esetében a lényegileg teljes h?hídmentesség kritériumáig fokozódik. Mivel ilyen épületeknél extrém módon csökkentjük a normál felületeken a h?veszteséget a probléma még jobban felértékel?dik. Nagyon jelent?s h?áramlási különbségeket, és ebb?l adódóan akár komoly épületfizikai problémákat is okozhatnak a szerkezeti csatlakozások nem megfelel? kialakításai. A cikk teljes terjedelmében itt olvasható!
avagy Mi az, hogy h?híd, és miért fontos, hogy elkerüljük?
Mint ahogy err?l már a blog értelmez? kisszótár (szak-szó-szedet) részében volt szó a h?híd az épületburok azon része, ahol az épületelemben normál körülmények között fellép? h?áram lényegesen megváltozik, megn?.
Egyszer?bben szólva a h?híd nem más, mint a szerkezetnek egy olyan pontja, szakasza vagy felülete, ami jobban vezeti a h?t, mint a szerkezet többi része.
Korábban, évtizedekkel ezel?tt nem nagyon foglalkoztak ezzel a kérdéssel. Akkor a ma megszokotthoz képest a tömör épületszerkezetek (pl. falak) h?szigetelési értéke sem volt különösebben jó, így egy gyengébb szerkezeti kapcsolat sem jelentett különösebb problémát. A mai igények mellett azonban már hagyományos épületek esetében is elvárás a h?hidak minimalizálása, ami a passzívházak esetében a lényegileg teljes h?hídmentesség kritériumáig fokozódik. Mivel ilyen épületeknél extrém módon csökkentjük a normál felületeken a h?veszteséget a probléma még jobban felértékel?dik. Nagyon jelent?s h?áramlási különbségeket, és ebb?l adódóan akár komoly épületfizikai problémákat is okozhatnak a szerkezeti csatlakozások nem megfelel? kialakításai. A cikk teljes terjedelmében itt olvasható!
A szokatlanul enyhe télnek köszönhet?en jelent?sen visszaesett a gáz iránti kereslet, a földgáz árfolyama ennek következtében 10 éves mélypontra zuhant. Az amerikai gázár mélyrepüléséhez rövidtávon az is hozzájárul, hogy a felduzzadt készleteket március végéig nagy mértékben le kell építeniük a szerepl?knek, ez pedig egyes félelmek szerint akár a készletek piacra öntésével is járhat – írja a Seeking Alpha. Az amerikaitól független európai piacon szintén estek az árak, a 10 éves mélypont azonban még rendkívül messze van.
Miközben az olaj továbbra is tartja 100 dollár feletti árfolyamát, a földgáz ára tovább esett. A februári határid?s árfolyam 6,8 százalékkal zuhant a New-York-i árut?zsdén és ezzel 10 éves mélypontra esett. A gáz folyamatos leértékel?dése most els?sorban az enyhe téli id?járással magyarázzák. Észak-Amerikában ugyanis az elmúlt 117 év negyedik legmelegebb tele van, ami jelent?s csökkenést okozott a keresletben. A gázpiaci egyik gyengesége, hogy a készletállomány igen jelent?s, ezt pedig nagy mértékben csökkenteni kell március végéig, hogy a tél után ne szenvedjenek el nagyobb veszteségeket a befektet?k. A folytatódik az enyhe tél, fenn áll a veszélye, hogy a tárolók a piacra öntik készletük egy részét
Hosszú távon a gáz és az olaj áralakulásának szétválása els?sorban a nemrégiben feltárt, illetve gazdaságosan kitermelhet?vé vált hatalmas palagáz készleteknek tudható be, amelyek kitermelése egyre nagyobb arányt képvisel az észak-amerikai kitermelésben. A palagáz kitermelése igen környezetszennyez?, ezért több európai országban kitermelési moratóriumot hirdettek, a készletek mennyisége azonban ezáltal igen hosszú távra elegend?nek min?sül, vagyis a gázpiacon nem várható sz?kösség a közeljöv?ben. Az egyik piaci szerepl? mindenesetre azzal nyugtatja magát, hogy az árakat esetleg nyáron majd felhajthatja a légkondicionálók magasabb áramigénye miatt gázkereslet (az USA áramtermelésének negyede gázzal történik).
Az európai gázár alakulása csak áttételesen függ az amerikaitól, korántsem mellékes körülmény az amerikai piacon, hogy az elmúlt id?szakban végbement palagáz-forrdadalom hatására jelent?sen emelkedett az Egyesült Államok belföldi gáztermelése. Az enyhe téli id?járás és az európai adósságválság miatti keresletcsökkenés, a duzzadó készletek, és a szerz?dött mennyiséget átvenni köteles európai import?rök-szolgáltatók eladásai egyaránt a gázár csökkenésére hatnak Európában is. A spot európai gázpiaci jegyzések augusztus óta gyakorlatilag folyamatosan csökkentek, a 10 éves mélypont nálunk azonban még igen messze van. Az európai piacon a túlkínálat hatására egyre inkább meger?södtek azok a szándékok, amelyek a hagyományos olajindexálást helyett valós piaci árazást szeretnének bevezetni a gázbeszerzésben. A gázexport?r országok (Norvégia, Oroszország, Algéria) egyel?re inkább vonakodnak eleget tenni az európai import?rök kéréseinek.
Forrás: portfolio.hu
