Németh Lászlóné, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgató-helyettese irodájában. Orbán Viktor miniszterelnök Németh Lászlónét javasolja nemzeti fejlesztési miniszternek.
Németh Lászlóné, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) vezérigazgató-helyettese irodájában. Orbán Viktor miniszterelnök Németh Lászlónét javasolja nemzeti fejlesztési miniszternek.
MTI
Bencsik János bejelentette, hogy az október elején meghirdetett, 2, 97 milliárd forint keretösszeg?, napkollektor-rendszer kiépítését támogató ZBR-konstrukció beadási határidejét 2012. március 31-ig meghosszabbítják. Az eddig beadott 1.874 pályázat támogatási igénye közel 1,3 milliárd forint, a tervezett fejlesztések összesen 1.918 lakóegységet érintenek.
a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára közölte: eddig 422 pályázó jutott támogatáshoz az új és használt családi házak energetikai javítására augusztusban meghirdetett Mi otthonunk pályázat 1,6 milliárd forintjából, de a szén-dioxid-kvóta eladásból átcsoportosított 700 millió forint felhasználásával a további 200 pályázó is nyerni fog.
Az államtitkár részt vett Budapesten a XI. kerületi Bartók Béla úti 180 lakásos paneles lakóépület felújítását követ? átadáson. A 260 milliós beruházásból 133 millió forint volt az állami támogatás, míg az önkormányzat 25,5 millió forinttal járult hozzá a 60 százalékos energia-megtakarítást eredményez? beruházáshoz – közölte Hoffmann Tamás kerületi polgármester.
A beruházás keretében felújították a ház gépészeti berendezéseit, napkollektorokat telepítettek a tet?re, továbbá kicserélték az ablakokat és h?szigetelték a paneleket. A ház így elérte az „A” energetikai min?ségi osztályt.
Az államtitkár szólt a korábban beadott, de még el nem bírált paneles pályázatokról is. Múlt hétf?n közel 3 és félezer lakás támogatásáról döntött a bizottság, 2 milliárd forint értékben. A korábbi döntésekkel együtt az idén 20 ezer paneles lakás kapott támogatást.
Szintén az eladott szén-dioxid-kvóta ellenértékéb?l fordít a kormány 1,6 milliárd forintot olyan mintaprogramokra, amelyek buszok átalakítását támogatják környezetbarátabb meghajtásúvá. A program része a motorok alkalmassá tétele s?rített földgáz felhasználására, valamint tankállomások építése
Forrás: MTI.hu
Bencsik János bejelentette,
hogy az október elején meghirdetett, 2,97 milliárd forint keretösszeg?, napkollektor-rendszer kiépítését támogató ZBR-konstrukció beadási határidejét 2012. március 31-ig meghosszabbítják. Az eddig beadott 1.874 pályázat támogatási igénye közel 1,3 milliárd forint, a tervezett fejlesztések összesen 1.918 lakóegységet érintenek.
a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkára közölte: eddig 422 pályázó jutott támogatáshoz az új és használt családi házak energetikai javítására augusztusban meghirdetett Mi otthonunk pályázat 1,6 milliárd forintjából, de a szén-dioxid-kvóta eladásból átcsoportosított 700 millió forint felhasználásával a további 200 pályázó is nyerni fog.
Az államtitkár részt vett Budapesten a XI. kerületi Bartók Béla úti 180 lakásos paneles lakóépület felújítását követ? átadáson. A 260 milliós beruházásból 133 millió forint volt az állami támogatás, míg az önkormányzat 25,5 millió forinttal járult hozzá a 60 százalékos energia-megtakarítást eredményez? beruházáshoz – közölte Hoffmann Tamás kerületi polgármester.
A beruházás keretében felújították a ház gépészeti berendezéseit, napkollektorokat telepítettek a tet?re, továbbá kicserélték az ablakokat és h?szigetelték a paneleket. A ház így elérte az „A” energetikai min?ségi osztályt.
Az államtitkár szólt a korábban beadott, de még el nem bírált paneles pályázatokról is. Múlt hétf?n közel 3 és félezer lakás támogatásáról döntött a bizottság, 2 milliárd forint értékben. A korábbi döntésekkel együtt az idén 20 ezer paneles lakás kapott támogatást.
Szintén az eladott szén-dioxid-kvóta ellenértékéb?l fordít a kormány 1,6 milliárd forintot olyan mintaprogramokra, amelyek buszok átalakítását támogatják környezetbarátabb meghajtásúvá. A program része a motorok alkalmassá tétele s?rített földgáz felhasználására, valamint tankállomások építése
Forrás: MTI.hu
Megújuló energiára márpedig szükség van – a nyugaton mára axiómává érett felismerés Magyarországon is mind jobban el?térbe kerül, bár sok még a félreértés. Ami tény: a megújuló er?forrásokon alapuló energiatermelés szükségét a kormányzat is felismerte,igaz, a megvalósítás csúszik. Borúlátásra ennek ellenére nincs ok, a megújulósztori hazánkban is sikerre van ítélve.
Talán kevéssé ismert tény, de a következ? 10 évben – a villamosenergia-fogyasztás növekedése, az elöregedett er?m?park, valamint az áramimport várható csökkenése miatt – 5–7 ezer megawattnyi új er?m?vi kapacitásra lesz hazánknak szüksége. Ez a ma m?köd? kapacitás 60–85 százaléka, látható tehát, hogy milyen óriási – közel 10 milliárd eurónyi – beruházásigényr?l van szó.Ám legalább ennyire kardinális kérdés, hogy milyen er?forrásokra épüljön az új er?m?park. Az atom és a földgáz szerepe a jöv?ben is megkérd?jelezhetetlen, ám látni kell, hogy mindkett?nek megvannak a maga korlátai. Csak atommal – a termelés rugalmatlansága miatt – például nem lehet egy ország villamosenergia-ellátását biztosítani, a földgáz további térnyerése pedig – minden ellenirányú törekvés ellenére – csak fokozná egyoldalú importfügg?ségünket. Ott van még a szén (lignit), amely a modern technológiák révén a korábbiaknál környezetkímél?bb módon hasznosítható, ráadásul egészen szép készletekkel rendelkezünk bel?le, valamint a megújuló energiaforrások.
A hangsúlyokról természetesen lehet vitatkozni, ami azonban biztos: a megújuló helyben rendelkezésre áll, környezetkímél?, lehet?séget ad komoly háttéripar kialakulására, foglalkoztatásb?vít? hatással is rendelkezik, továbbá – és ezzel rögtön el is oszlatnék egy közkelet? tévedést – az ára sem kiugró ahhoz képest, amit ma például egy új generációs atom- vagy éppen egy tisztaszén-technológiás hagyományos er?m?ért ki kell fizetni. Ha egy mondatban kellene megfogalmaznom: nem a megújulónak van szüksége az országra, hanem az országnak a megújulóra.
Els? ránézésre talán furcsának t?nhet, hogy mindezt éppen most, a megújulóenergia-szabályozás körüli bonyodalmak (az eredetileg most decemberre ígért végleges jogszabályi keretrendszer a legfrissebb kormányzati tervek szerint egy évet csúszik), illetve a területért felel?s államtitkár alig másfél hete bejelentett távozása idején vetem papírra, ám én hosszú távon gondolkodom, és aki energetikával foglalkozik, az tudja, hogy ezt másként nem is lehet. Hosszú távon pedig az látszik, hogy a hazai megújulósztori sikerre van ítélve.
Az Országgy?lés az idén két rendkívüli fontosságú alapdokumentumot is elfogadott: az energiastratégiát, illetve a megújuló nemzeti cselekvési tervet, és bizony mindkett? meghatározó szerepet szán a megújulószektornak. A cél az, hogy 2020-ra a megújulók aránya az ország energiatermelésén belül megközelítse a 15 százalékot. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a megújuló ma a világon mindenütt a befektet?k kedvence, ráadásul a finanszírozók és fejleszt?k Magyarországon is ugrásra készen állnak, hogy beletegyék a szükséges 1,5-2 milliárd eurót a szektorba, minden okunk megvan a der?látásra.
Tény, a szabályozás csúszik, ám ennek prózai oka van: a szakpolitika ambiciózus és mindent figyelembe vev? keretrendszert kíván kidolgozni, ez pedig id?t igényel. Sok id?t. De én azt mondom: ha ez az ára annak, hogy a rá következ? hét, tíz vagy éppen húsz évben kiszámítható, fenntartható módon tudunk majd építkezni, akkor kivárjuk. Nem szabad elfeledni azt sem, hogy sok id?t igényelnek a szakmai egyeztetések, ezekre pedig óriási szükség van, hiszen egy fenntartható szabályozás egyszerre tükrözi a közösségi és az üzleti érdeket, az el?bbit a szakpolitika, az utóbbit pedig a szakma képviseli hitelesen.
A megújulószektor egyik meghatározó vállalatának a vezet?jeként van szerencsém a szabályozásalkotási folyamatra rálátnom, és bizony tetszik, amit látok. Egyrészt a megújulóalapú termelés ösztönzése a termelt energia fix tarifákon történ? átvételével történik, ami biztosítja, hogy a befektet?k megfinanszírozzák a beruházásokat. Emellett a kormányzat meghatározó szerepet szán a bónuszok rendszerének, amely kiegészít? tarifaelemek akkor járnak majd, ha adott beruházás, er?m? megfelel a kijelölt gazdaságpolitikai, nemzetgazdasági szempontoknak. A többi között a foglalkoztatásösztönzés vagy éppen a hátrányos helyzet? térségek felkarolása szerepel e szempontok között, látható hát, hogy a megoldás egyszerre képes megfelelni a közösségi és az üzleti érdek támasztotta elvárásoknak.
Tetszik az is, hogy a tarifákat megalapozott kalkulációk alapján határozzák majd meg, így elkerülhet?, hogy adott megújulóforrást alul- vagy túlösztönzünk. Így nem kerülhet sor sem arra, hogy a kívánatosnál kevesebb termel?kapacitás jöjjön létre, sem arra, hogy olyan aranyláz kezd?djék, amely eltorzítja az optimális termelési szerkezetet. Végezetül kifejezetten tetszik, hogy a szabályozás igyekszik majd kiegyensúlyozott termelési mix létrejöttét ösztönözni, egy olyan mixét, amelyben valamennyi, hazánkban releváns megújulóenergia-típusnak helye van.Kemény munka áll el?ttünk. Meg vagyunk ugyanis csúszva. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy kapkodni kell. Ez nem versenyfutás, itt nem az a siker, ha els?ként érünk be a célba. Itt az a siker, ha olyan megújulószektort hozunk létre, amely képes kiszolgálni az ország érdekeit. Az út mindenesetre hosszú, induljunk el rajta!
a megvalósítás csúszik. Borúlátásra ennek ellenére nincs ok, a megújulósztori hazánkban is sikerre van ítélve.
Talán kevéssé ismert tény, de a következ? 10 évben – a villamosenergia-fogyasztás növekedése, az elöregedett er?m?park, valamint az áramimport várható csökkenése miatt – 5–7 ezer megawattnyi új er?m?vi kapacitásra lesz hazánknak szüksége. Ez a ma m?köd? kapacitás 60–85 százaléka, látható tehát, hogy milyen óriási – közel 10 milliárd eurónyi – beruházásigényr?l van szó.Ám legalább ennyire kardinális kérdés, hogy milyen er?forrásokra épüljön az új er?m?park. Az atom és a földgáz szerepe a jöv?ben is megkérd?jelezhetetlen, ám látni kell, hogy mindkett?nek megvannak a maga korlátai. Csak atommal – a termelés rugalmatlansága miatt – például nem lehet egy ország villamosenergia-ellátását biztosítani, a földgáz további térnyerése pedig – minden ellenirányú törekvés ellenére – csak fokozná egyoldalú importfügg?ségünket. Ott van még a szén (lignit), amely a modern technológiák révén a korábbiaknál környezetkímél?bb módon hasznosítható, ráadásul egészen szép készletekkel rendelkezünk bel?le, valamint a megújuló energiaforrások.
A hangsúlyokról természetesen lehet vitatkozni, ami azonban biztos: a megújuló helyben rendelkezésre áll, környezetkímél?, lehet?séget ad komoly háttéripar kialakulására, foglalkoztatásb?vít? hatással is rendelkezik, továbbá – és ezzel rögtön el is oszlatnék egy közkelet? tévedést – az ára sem kiugró ahhoz képest, amit ma például egy új generációs atom- vagy éppen egy tisztaszén-technológiás hagyományos er?m?ért ki kell fizetni. Ha egy mondatban kellene megfogalmaznom: nem a megújulónak van szüksége az országra, hanem az országnak a megújulóra.
Els? ránézésre talán furcsának t?nhet, hogy mindezt éppen most, a megújulóenergia-szabályozás körüli bonyodalmak (az eredetileg most decemberre ígért végleges jogszabályi keretrendszer a legfrissebb kormányzati tervek szerint egy évet csúszik), illetve a területért felel?s államtitkár alig másfél hete bejelentett távozása idején vetem papírra, ám én hosszú távon gondolkodom, és aki energetikával foglalkozik, az tudja, hogy ezt másként nem is lehet. Hosszú távon pedig az látszik, hogy a hazai megújulósztori sikerre van ítélve.
Az Országgy?lés az idén két rendkívüli fontosságú alapdokumentumot is elfogadott: az energiastratégiát, illetve a megújuló nemzeti cselekvési tervet, és bizony mindkett? meghatározó szerepet szán a megújulószektornak. A cél az, hogy 2020-ra a megújulók aránya az ország energiatermelésén belül megközelítse a 15 százalékot. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a megújuló ma a világon mindenütt a befektet?k kedvence, ráadásul a finanszírozók és fejleszt?k Magyarországon is ugrásra készen állnak, hogy beletegyék a szükséges 1,5-2 milliárd eurót a szektorba, minden okunk megvan a der?látásra.
Tény, a szabályozás csúszik, ám ennek prózai oka van: a szakpolitika ambiciózus és mindent figyelembe vev? keretrendszert kíván kidolgozni, ez pedig id?t igényel. Sok id?t. De én azt mondom: ha ez az ára annak, hogy a rá következ? hét, tíz vagy éppen húsz évben kiszámítható, fenntartható módon tudunk majd építkezni, akkor kivárjuk. Nem szabad elfeledni azt sem, hogy sok id?t igényelnek a szakmai egyeztetések, ezekre pedig óriási szükség van, hiszen egy fenntartható szabályozás egyszerre tükrözi a közösségi és az üzleti érdeket, az el?bbit a szakpolitika, az utóbbit pedig a szakma képviseli hitelesen.
A megújulószektor egyik meghatározó vállalatának a vezet?jeként van szerencsém a szabályozásalkotási folyamatra rálátnom, és bizony tetszik, amit látok. Egyrészt a megújulóalapú termelés ösztönzése a termelt energia fix tarifákon történ? átvételével történik, ami biztosítja, hogy a befektet?k megfinanszírozzák a beruházásokat. Emellett a kormányzat meghatározó szerepet szán a bónuszok rendszerének, amely kiegészít? tarifaelemek akkor járnak majd, ha adott beruházás, er?m? megfelel a kijelölt gazdaságpolitikai, nemzetgazdasági szempontoknak. A többi között a foglalkoztatásösztönzés vagy éppen a hátrányos helyzet? térségek felkarolása szerepel e szempontok között, látható hát, hogy a megoldás egyszerre képes megfelelni a közösségi és az üzleti érdek támasztotta elvárásoknak.
Tetszik az is, hogy a tarifákat megalapozott kalkulációk alapján határozzák majd meg, így elkerülhet?, hogy adott megújulóforrást alul- vagy túlösztönzünk. Így nem kerülhet sor sem arra, hogy a kívánatosnál kevesebb termel?kapacitás jöjjön létre, sem arra, hogy olyan aranyláz kezd?djék, amely eltorzítja az optimális termelési szerkezetet. Végezetül kifejezetten tetszik, hogy a szabályozás igyekszik majd kiegyensúlyozott termelési mix létrejöttét ösztönözni, egy olyan mixét, amelyben valamennyi, hazánkban releváns megújulóenergia-típusnak helye van.Kemény munka áll el?ttünk. Meg vagyunk ugyanis csúszva. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy kapkodni kell. Ez nem versenyfutás, itt nem az a siker, ha els?ként érünk be a célba. Itt az a siker, ha olyan megújulószektort hozunk létre, amely képes kiszolgálni az ország érdekeit. Az út mindenesetre hosszú, induljunk el rajta!
igaz, a megvalósítás csúszik. Borúlátásra ennek ellenére nincs ok, a megújulósztori hazánkban is sikerre van ítélve.
Talán kevéssé ismert tény, de a következ? 10 évben – a villamosenergia-fogyasztás növekedése, az elöregedett er?m?park, valamint az áramimport várható csökkenése miatt – 5–7 ezer megawattnyi új er?m?vi kapacitásra lesz hazánknak szüksége. Ez a ma m?köd? kapacitás 60–85 százaléka, látható tehát, hogy milyen óriási – közel 10 milliárd eurónyi – beruházásigényr?l van szó.Ám legalább ennyire kardinális kérdés, hogy milyen er?forrásokra épüljön az új er?m?park. Az atom és a földgáz szerepe a jöv?ben is megkérd?jelezhetetlen, ám látni kell, hogy mindkett?nek megvannak a maga korlátai. Csak atommal – a termelés rugalmatlansága miatt – például nem lehet egy ország villamosenergia-ellátását biztosítani, a földgáz további térnyerése pedig – minden ellenirányú törekvés ellenére – csak fokozná egyoldalú importfügg?ségünket. Ott van még a szén (lignit), amely a modern technológiák révén a korábbiaknál környezetkímél?bb módon hasznosítható, ráadásul egészen szép készletekkel rendelkezünk bel?le, valamint a megújuló energiaforrások.
A hangsúlyokról természetesen lehet vitatkozni, ami azonban biztos: a megújuló helyben rendelkezésre áll, környezetkímél?, lehet?séget ad komoly háttéripar kialakulására, foglalkoztatásb?vít? hatással is rendelkezik, továbbá – és ezzel rögtön el is oszlatnék egy közkelet? tévedést – az ára sem kiugró ahhoz képest, amit ma például egy új generációs atom- vagy éppen egy tisztaszén-technológiás hagyományos er?m?ért ki kell fizetni. Ha egy mondatban kellene megfogalmaznom: nem a megújulónak van szüksége az országra, hanem az országnak a megújulóra.
Els? ránézésre talán furcsának t?nhet, hogy mindezt éppen most, a megújulóenergia-szabályozás körüli bonyodalmak (az eredetileg most decemberre ígért végleges jogszabályi keretrendszer a legfrissebb kormányzati tervek szerint egy évet csúszik), illetve a területért felel?s államtitkár alig másfél hete bejelentett távozása idején vetem papírra, ám én hosszú távon gondolkodom, és aki energetikával foglalkozik, az tudja, hogy ezt másként nem is lehet. Hosszú távon pedig az látszik, hogy a hazai megújulósztori sikerre van ítélve.
Az Országgy?lés az idén két rendkívüli fontosságú alapdokumentumot is elfogadott: az energiastratégiát, illetve a megújuló nemzeti cselekvési tervet, és bizony mindkett? meghatározó szerepet szán a megújulószektornak. A cél az, hogy 2020-ra a megújulók aránya az ország energiatermelésén belül megközelítse a 15 százalékot. Ha ehhez hozzávesszük, hogy a megújuló ma a világon mindenütt a befektet?k kedvence, ráadásul a finanszírozók és fejleszt?k Magyarországon is ugrásra készen állnak, hogy beletegyék a szükséges 1,5-2 milliárd eurót a szektorba, minden okunk megvan a der?látásra.
Tény, a szabályozás csúszik, ám ennek prózai oka van: a szakpolitika ambiciózus és mindent figyelembe vev? keretrendszert kíván kidolgozni, ez pedig id?t igényel. Sok id?t. De én azt mondom: ha ez az ára annak, hogy a rá következ? hét, tíz vagy éppen húsz évben kiszámítható, fenntartható módon tudunk majd építkezni, akkor kivárjuk. Nem szabad elfeledni azt sem, hogy sok id?t igényelnek a szakmai egyeztetések, ezekre pedig óriási szükség van, hiszen egy fenntartható szabályozás egyszerre tükrözi a közösségi és az üzleti érdeket, az el?bbit a szakpolitika, az utóbbit pedig a szakma képviseli hitelesen.
A megújulószektor egyik meghatározó vállalatának a vezet?jeként van szerencsém a szabályozásalkotási folyamatra rálátnom, és bizony tetszik, amit látok. Egyrészt a megújulóalapú termelés ösztönzése a termelt energia fix tarifákon történ? átvételével történik, ami biztosítja, hogy a befektet?k megfinanszírozzák a beruházásokat. Emellett a kormányzat meghatározó szerepet szán a bónuszok rendszerének, amely kiegészít? tarifaelemek akkor járnak majd, ha adott beruházás, er?m? megfelel a kijelölt gazdaságpolitikai, nemzetgazdasági szempontoknak. A többi között a foglalkoztatásösztönzés vagy éppen a hátrányos helyzet? térségek felkarolása szerepel e szempontok között, látható hát, hogy a megoldás egyszerre képes megfelelni a közösségi és az üzleti érdek támasztotta elvárásoknak.
Tetszik az is, hogy a tarifákat megalapozott kalkulációk alapján határozzák majd meg, így elkerülhet?, hogy adott megújulóforrást alul- vagy túlösztönzünk. Így nem kerülhet sor sem arra, hogy a kívánatosnál kevesebb termel?kapacitás jöjjön létre, sem arra, hogy olyan aranyláz kezd?djék, amely eltorzítja az optimális termelési szerkezetet. Végezetül kifejezetten tetszik, hogy a szabályozás igyekszik majd kiegyensúlyozott termelési mix létrejöttét ösztönözni, egy olyan mixét, amelyben valamennyi, hazánkban releváns megújulóenergia-típusnak helye van.Kemény munka áll el?ttünk. Meg vagyunk ugyanis csúszva. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy kapkodni kell. Ez nem versenyfutás, itt nem az a siker, ha els?ként érünk be a célba. Itt az a siker, ha olyan megújulószektort hozunk létre, amely képes kiszolgálni az ország érdekeit. Az út mindenesetre hosszú, induljunk el rajta!
A kormány a 2011-es kvótabevételekb?l közel 2 milliárd forintot a Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) Panel II Alprogram forráshiányának csökkentésére, 700 millió forintot pedig a „Mi otthonunk” felújítási és újotthon-építési alprogramra benyújtott pályázati igények forráshiányának pótlására fordít – jelentette be Bencsik János energiaügyért és klímapolitikáért felel?s államtitkár. Jöv?re 1, 6 milliárdos kerettel újabb konstrukció indul a közösségi közlekedés zöldítése érdekében, a napkollektoros kiírás beadási határideje pedig három hónappal kitolódik.
Bencsik szerint a nemzetközi szén-dioxid kvótaértékesítési bevételekb?l finanszírozott ZBR-ben 2011 júliusában meghirdetett Mi otthonunk kiírás kapcsán december 15-én 422 pályázat esetében született támogatói döntés, közel 1,6 milliárd forint támogatási összegben. A megvalósuló beruházások mintegy 14 ezer tonnával csökkentik a széndioxid-kibocsátást, illetve több mint 52,5 ezer gigajoule energiát takarítanak meg. További 200 pályázatot januárban bírálnak majd el, ennek fedezetére 700 milliós pótel?irányzatot biztosít a fejlesztési tárca – tette hozzá az államtitkár.
A támogatói döntések értelmében mintegy kétmilliárd forint keretösszegb?l a ZBR Panel II Alprogramban összesen több mint 3442 lakóegység felújítása válik lehet?vé, ebb?l Bencsik szerint Budapest 39, a vidék pedig 61 százalékkal részesedik.
Márciusig tolódik a napkollektor-pályázat
Az államtitkár szerint az október elején meghirdetett, közel hárommilliárd forint keretösszeg?, napkollektor-rendszer kiépítését támogató ZBR-konstrukció beadási határidejét 2012. március 31-ig meghosszabbítják. Az eddig beadott 1874 pályázat támogatási igénye több mint 1,3 milliárd forint, a tervezett fejlesztések összesen 1918 lakóegységet érintenek.
Gy?r az els?k között
Nem ritkán 40, de van, ahol a 60 százalékot is meghaladja a f?tési energia felhasználása azokban a gy?ri társasházakban, ahol jelent?s önkormányzati beruházással idén folytatódott a panelrekonstrukciós program.
„2006 óta ez idáig mintegy 7 milliárd forintból közel 9000 háztartás, lakás csatlakozott a panelfelújítási programhoz, amib?l az önkormányzat egymaga 2,3 milliárd forintot biztosított” – mondta Gy?r polgármestere. Borkai Zsolt szerint a panelfelújítási program sikertörténetnek számít Gy?rben. A bizonyítottan elért 36-40 százalékos energia megtakarítás még az országban legolcsóbb helyi távf?tési tarifák mellett is jelent?s.
Borkai Zsolt polgármester, Gy?r, Fidesz-KDNP: „Azon lakásoknál lehet a legnagyobb eredményt elérni, ahol egyrészt küls? h?szigetelést hajtottak végre, nyílászárókat cseréltek, és korszer?sítették a f?tést, új f?tésközpontokat alakítottak ki, és mondjuk az egycsöves f?tési rendszert átalakították kétcsövessé, ez lakásonként körülbelül egymillió forintos beruházás, és ha megnézzük a havi fizetési számlákat a korábbiakhoz képest, az tapasztalható, hogy közel 40 %-os megtakarítást érnek el.”
Gy?r a következ? öt évben 4 milliárd forint érték? épületenergetikai és klímavédelmi projektbe kezd, amelynek keretében 63 panelház 1700 lakásának teljes kör? energetikai rekonstrukcióját végzik el. Mindezt úgy, hogy a munkába csak gy?ri vállalkozások vesznek részt, így a program támogatja a helyi munkaer? foglalkoztatását.
Forrás: infogyor.hu
