mekkora bevétellel számolhat a büdzsé az induló széndioxidkvóta-értékesítésb?l, illetve mi tartja távol a külföldi befektet?ket a hazai energetikai beruházásoktól.
Jelenleg túlkínálat van mindenféle kapacitásból az európai árampiacon, de a napenergia terén a háztartások esetében akár már 2015-t?l napelemekben gondolkodni – vélekedett a Napi Gazdaság energetikai konferenciáján Zsoldos István, a Mol-csoport vezet? közgazdásza, aki az alábbi videóinterjúban arról is beszél, hogy megéri-e megújuló energiát hasznosító er?m?veket építeni.
Fekete Csaba, a F?táv Zrt. vezérigazgatójának szavaiból az is kiderül, hogy egyel?re miért nem remélhetnek újabb nagyszabású panelprogramot a lakótelepeken él?k, illetve mi várható távh?ár-fronton.
Heged?s Mikós, a GKI Energiakutató ügyvezet? igazgatója szerint a kormány nonprofit szerepvállalási tervei az energiaszolgáltatói szektorban, illetve az a hamis állítás, amely szerint a külföldi beruházók extraprofitja miatt volna magas az energia fogyasztói ára, elbizonytalanítja a befektet?ket.
Pinty?ke Marcell, a KÉSZ Holding Zrt. marketing és kommunikációs igazgatója egyebek közt arról beszélt, hogy a Liszt Ferenc repül?tér Sky Court csarnokának acélszerkezetének áttervezése számottev? megtakarítást eredményezett a megrendel?nek.
A jelenlegi árak mellett évi 30-40 milliárd forint bevétele keletkezhet a költségvetésnek a széndioxid-kvóták 2013-tól induló új kiosztási rendszerében, amelynek lényege, hogy a kvóták felét értékesítik majd – derült ki Kaderják Péter, Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezet?jének szavaiból. Ha viszont az EU csökkenti a kvótakínálatot, az ár és a bevétel is nagyobb lehet.
Forrás: napi.hu
hogy mi várható távh?ár-fronton, mekkora bevétellel számolhat a büdzsé az induló széndioxidkvóta-értékesítésb?l, illetve mi tartja távol a külföldi befektet?ket a hazai energetikai beruházásoktól.
Jelenleg túlkínálat van mindenféle kapacitásból az európai árampiacon, de a napenergia terén a háztartások esetében akár már 2015-t?l napelemekben gondolkodni – vélekedett a Napi Gazdaság energetikai konferenciáján Zsoldos István, a Mol-csoport vezet? közgazdásza, aki az alábbi videóinterjúban arról is beszél, hogy megéri-e megújuló energiát hasznosító er?m?veket építeni.
Fekete Csaba, a F?táv Zrt. vezérigazgatójának szavaiból az is kiderül, hogy egyel?re miért nem remélhetnek újabb nagyszabású panelprogramot a lakótelepeken él?k, illetve mi várható távh?ár-fronton.
Heged?s Mikós, a GKI Energiakutató ügyvezet? igazgatója szerint a kormány nonprofit szerepvállalási tervei az energiaszolgáltatói szektorban, illetve az a hamis állítás, amely szerint a külföldi beruházók extraprofitja miatt volna magas az energia fogyasztói ára, elbizonytalanítja a befektet?ket.
Pinty?ke Marcell, a KÉSZ Holding Zrt. marketing és kommunikációs igazgatója egyebek közt arról beszélt, hogy a Liszt Ferenc repül?tér Sky Court csarnokának acélszerkezetének áttervezése számottev? megtakarítást eredményezett a megrendel?nek.
A jelenlegi árak mellett évi 30-40 milliárd forint bevétele keletkezhet a költségvetésnek a széndioxid-kvóták 2013-tól induló új kiosztási rendszerében, amelynek lényege, hogy a kvóták felét értékesítik majd – derült ki Kaderják Péter, Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezet?jének szavaiból. Ha viszont az EU csökkenti a kvótakínálatot, az ár és a bevétel is nagyobb lehet.
Forrás: napi.hu
A 2013?2020-as id?szakban évente akár 30-40 milliárd forint többletbevételhez is juthat a magyar költségvetés a széndioxid-kvótákból ? mondta el Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vezet?je a Napi Gazdaság energetikai konferenciáján. A REKK becslése szerint az évtized végéig összességében hozzávet?leg 266?355 milliárd forint bevétel keletkezhet ilyen forrásból (290 forintos euró-, 7 eurós EUA/EUAA-kvóta és 4 eurós ESD-árfolyamot feltételezve).
Ha a kibocsátáscsökkentési célszámot az EU 20-ról 30 százalékra emelné, akkor magas, 30 eurós kvótaárfolyamot feltételezve akár évi 150 milliárd forint bevétel is származhatna a magyar költségvetés számára. Utóbbira azonban a szénbarát lengyel állásponttal való szolidaritásunk miatt nincs nagy esély, ahogyan a kiotói jegyz?könyv alapján keletkezett kibocsátási jogból ered?, még nem értékesített, „benn ragadt” AAU-egységek piacra vitelére sincs már reális kilátás a fennmaradó 3 hónapban Kaderják szerint.
A jöv?re induló id?szakban az el?z? (2008?2012) szakasszal szemben fokozatosan csökken majd az ingyenes kiosztás aránya. (A jelenlegi periódusban keletkezett egységeket dönt?en ingyen adták át a vállalatoknak, azok aztán a piacon értékesítették.) Az új rendszerben a kvóták felét központi aukciók keretében árverezik majd el; a tagállamok közötti kiosztást 88 százalékban a múltbeli emisszió alapján hajtják végre, a kvóták 10 százalékát a kevésbé fejlett országok között osztják el (Magyarország is idetartozik), 2 százalékot pedig a túlteljesít?k kapnak meg. Magyarországon az ingyenesen kiosztható EUA-mennyiségb?l a kibocsátás alapján 48 százalékban a villamosenergia-szektor, 17 százalékban a távh?- és kapcsolt termel?k, 27 százalékban az úgynevezett szénszivárgásnak kitett ágazatok, 8 százalékban pedig az ennek nem kitett ágazatok részesülnek majd.
Az ETS-b?l kimaradó szektorok kibocsátását csökkenteni hivatott ESD tagországi szint? célszáma szerint Magyarország 2005-höz képest 10 százalékkal még növelheti is emisszióját 2020-ig ? a lehetséges és a tényleges növekmény közötti különbséget pedig a kormány értékesítheti.
