„Már nem csak drága az energia, hanem az is kérdéses, hogy lesz-e elegendő
– mondta a VG-nek Mokry Tamás, a Tiszta Energiák Kft. ügyvezető-tulajdonosa.
Rámutatott, hogy az ukrajnai háború alapjaiban értelmezi újra az energiabiztonság eddig ismert fogalmát, hiszen a gázcsapok elzárása az elmúlt évtizedekben nem szerepelt a reális forgatókönyvek között. Könnyen visszaüthet a jelentős orosz kitettség, miközben az energiahiány is eleve arra vezethető vissza, hogy Moszkva nem szállított több gázt Nyugat-Európába a szerződéses mennyiségnél, pedig a kereslet ezt indokolta volna. Ahogy elindultak felfelé az árak, számtalan kereskedő inkább kivárt, hogy majd bevásárol, ha visszatér az alacsonyabb árszint, csakhogy ehelyett további drágulás következett. Döntően emiatt alacsony jelenleg a kereskedelmi tárolók szintje, annak ellenére, hogy hatalmas szerencsénk volt az enyhe téllel.
Eközben ráadásul Kínában újra belobbant a koronavírus-járvány, a sencseni és a sanghaji kikötő máris megbénult. Ez széles körben okozhat újabb fennakadásokat a gyártásban és a logisztikában, ami nagyon hamar áruhiányt hozhat. Jelzésértékű, hogy miután kitört a háború, a tengeri fuvardíjak egy hét alatt 35 százalékkal emelkedtek, illetve több tízezer konténer ragadt benn Oroszországban.
A mostani bizonytalan energiapiaci helyzetben Mokry Tamás szerint felértékelődnek a helyben termelő megújuló energiaforrások, amelyek a zöld kitörési pontot jelentik a gazdaság számára is.
A kihívások azonban a gyártási oldalon ugyancsak Kína által meghatározott napelemes piacon is megjelennek. A szállítási nehézségek már eleve jelen vannak, de hiány léphet fel a szilícium alapanyagnál éppúgy, mint a napelem hátlapját adó EVA fóliánál. Ráadásul a solar üzletágat is sújtja a csiphiány: mára megszűnt a népszerű cellasor optimalizált napelemek gyártása, de az optimalizálóknál is több hónapos csúszások vannak.
A hatalmas nemzetközi kereslet és szűkülő kínálat miatt áremelkedés és ellátási nehézségek várhatók. A Tiszta Energiák ügyvezetője szerint
Magyarországon jó lehetőség, hogy a szabályozás 2023 végéig lehetővé teszi a szaldóelszámolást. Ennek lényege, hogy a napelemek esetében az éves szinten megtermelt és elfogyasztott energia különbözetét kell rendezni az áramszolgáltatóval, amihez kétirányú mérőórára cserélik a hagyományost.
A központi hálózatba táplált és az onnan visszavételezett árammennyiség különbözetét kell megfizetni, túltermelés esetén pedig a szolgáltató fizet. A szaldó kézzelfogható előnye, hogy a közcélú hálózatot lényegében végtelen és ingyenes energiatárolóként lehet használni – feltéve persze, hogy van benne áram. Mokry Tamás szerint a szaldóval szinte bárkinek érdemes élnie, aki áramot használ, hiszen a turbulens energiapiaci környezetben stabilitást és biztonságot érhet el már csak azért is, mert a nagy energiafelhasználó vállalatokat nem védi hatósági ár, a kiszámítható költségek pedig versenyelőnyt jelenthetnek. Ugyanakkor lakossági szinten is kérdés, hogy meddig tartható fenn a rezsicsökkentés, ami csak az idén mintegy 500 milliárd forintba kerül, természetesen az adófizetők pénzéből.
A szakértő szerint idővel zárulnia kell az ollónak, a mesterségesen alacsonyan tartott árak ráadásul nem ösztönöznek megtakarításra.
A 2023 év végi határidőig nem érdemes várni, hiszen áruhiánnyal, emiatt lassabb átfutással kell számolni a napelemes piacon. Kivitelezői oldalon a mostani piaci környezetben felértékelődtek a stratégiai beszállítói kapcsolatok, a Tiszta Energiák Kft. például részben annak köszönhetően tud most is megbízhatóan szállítani, hogy már öt éve szoros partnerségben áll a világ legnagyobb napelemgyártójával, a Longival.
