2011-ben kb. 13 százalékos volt a megújuló energiák részesedése (1) a bruttó végenergia-felhasználásban az EU27-ben, 2004-ben ez 7, 9 százalék és 2010-ben 12,1 százalék volt. A megújuló energiák részesedésének aránya a végenergia-felhasználásban egyike a vezérindikátoroknak az Európa 2020-as Stratégiában (2).
Az EU27 célja, hogy 2020-ig 20 százalékos legyen a megújuló energiák részesedése a bruttó végenergia-felhasználásban. A tagállamok nemzeti célértékei (3) figyelembe veszik ezek különböz? kiindulási helyzetét, a megújuló energiákban rejl? lehet?ségét és gazdasági szempontból nézve ezek teljesít? képességét.
Ezek az információk (4) az Eurostat, azaz az Európai Unió Statisztikai Hivatala által lesznek nyilvánosságra hozva és a megújuló energiák alkalmazása által történt fejl?dést mutatják be az EU27 és a tagállamok általi energiafelhasználás kiértékelésével.
A megújuló energiák legnagyobb részesedése Svédországban, Lettországban, Finnországban és Ausztriában van
2010 és 2011 között majdnem minden tagállam megemelte a bruttó végenergia-felhasználásban a megújuló energiák részesedését. A megújuló energiák legnagyobb részesedését a végenergiában:
- Svédország (a felhasznált energia 46,8%-a származott megújuló energiaforrásokból)
- Lettország (33,1%)
- Finnország (31,8%) és
- Ausztria (30,9%) mondhatják magukénak.
- A legalacsonyabb értékeket Málta (0,4%)
- Luxemburg (2,9%)
- Egyesült Királyság (3,8%)
- Belgium (4,1%) és
- Hollandia (4,3%) jelentette.
- 2011-ben Észtország volt az els? tagállam, amelyik az Európa 2020-as stratégiai célértékét már túl is lépte.
2004 óta (5) minden tagállamban emelkedett a megújuló energiák részesedése a végenergia-felhasználásban.
A legnagyobb növekedést ebben az id?szakban
- Svédország (a 2004-es 38,3%-ról 2011-ben már 46,8%-ra)
- Dánia (14,9%-ról 23,1%-ra)
- Ausztria (22,8%-ról 30,9%-ra)
- Németország (4,8%-ról 12,3%-ra) és
- Észtország (18,4%-ról 25,9%-ra) tudták elkönyvelni.
Az Eurostat kimutatása alapján Magyarország – amelynek 13 százalékot kell 2020-ra teljesítenie – 2011-ben 8,1 százalékon állt. 2004-ben még 4,4 százalékkal vették ki részüket a megújulók a végfogyasztásból.
A megújuló energiák részesüléseinek nagyságait (%-os értékekben a bruttó végenergia-felhasználáshoz képest) itt találhatóak meg
- A forrásadatokba beleértend?ek a megújuló energiák (napkollektor és napelemes rendszerek), vízenergia (beleértve az ár-apály, a hullámok és az óceánok által termelt energiákat), szélenergia, geotermikus energia, és biomasszából termelt energia (beleértve a bio-hulladékokból és folyékony bio-üzemanyagokból termelt energiákat). A tagállamok által h?szivattyúkkal termelt megújuló energiák részesedése figyelembe van véve, amennyiben azok adatszolgáltatással éltek. Az ezekb?l a forrásokból ered? és a végfelhasználók (ipar, közlekedés, háztartások, szolgáltatások stb.) felé szállított energia képezi a számlálót az Európa 2020-as cél kiszámításában. Az osztó, tehát az összes energiaforrás által lefedett bruttó végenergia-felhasználás magába öleli azt az összenergiát, ami a végfelhasználónak lesz szállítva valamint a villamosenergia és a h?energia termelésben keletkez? veszteségeket (szállítási- és elosztói veszteségek).
- További információk az Europa 2020 Stratégiához: http://ec.europa.eu/europe2020/index_de.htm
- További információk a megújuló energiák alkalmazásának célkit?zéseihez: http://ec.europa.eu/energy/renewables/index_de.htm
- További Eurostat energia-adatok: http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/energy/introduction
- 2004 az els? év, amelyre el?ször számítható ki a részesedés a harmonizált alapra.
2013.04.29. | Forrás: Europäische Kommission / eurostat 2013 | Michael Debreczeni
