Decemberben lejárt a Paksi atomer?m? legrégibb reaktorblokkjának 30 évesre tervezett élettartama. M?ködési idejét több mint kétséges eljárás végén most újabb húsz évvel meghosszabbították.
A Paksi Atomer?m? sikerekben és kalandokban gazdag élete eddigi legnagyobb kihívása elé érkezett. Decemberben lejárt a legöregebb „egyes” reaktorblokk eredetileg tervezett 30 éves élettartama, amelyet most húsz évvel meghosszabbítanak. Maga a technológia, amelyre még húsz évig rábízzák biztonságunkat negyven éves: már megépülése idejében is elavultnak számított. Egy olyan engedélyeztetési eljárás végén hozták meg a döntést, amelyik nem vizsgálta az alternatívákat, és amelynek alapossága, eredményeinek hitelessége minimum kétséges. Cserébe viszont egyszer?bb volt, mint ha bármelyikünk engedélyt kérne egy garázs építésére.
Aki látott már széthajtott, majd szépen kiporszívózott, felpolírozott, 30 éves Moszkvicsot vadiúj bólogató kutyával a kalaptartóban, az nagyjából el tudja képzelni, mit rejtegetnek az atomer?m? mélyén. A gond az, hogy rengeteg pénzb?l nagyon sok mindent ki lehet cserélni, ki lehet javítani egy reaktorban, akár teljesen új arculatot is lehet tervezni, és biztosítani a média jóindulatát a hirdetési pénzekkel, de a lényeget nem lehet megváltoztatni: a reaktorblokkot. Mint ahogy Nyugaton a hasonló korú reaktoroknál alapkövetelménynek számító teljes nyomású konténment-véd?burkot sem lehet építeni. Pedig ha baj van, az tudja legnagyobb biztonsággal megfogni a sugárzást.
Magyarország biztonsága 2032-ig a szovjet ipar negyven évvel ezel?tti vívmányának megbízhatóságától függ. Meg a nagyszer? vezet?i és „független” ellen?ri gárdától. Amely társulat alig egy éve nem volt képes észrevenni f?városunk belterületén, Csillebércen egy Európa-szerte már hangos botránnyal kísért rendkívüli jódkibocsátást. („Kedves magyar kollégák, biztos, hogy nem t?letek jön a Csehországban is bemért jód-izotóp?” „Á, dehogy.” „Biztos? Megnéztetek mindent?” „Hát persze.” „És ott Csillebércen azt a kutató reaktort is?” „Hú, az istenit!” – kábé így zajlott.) A katasztrófavédelem oldalán még most is fenn van a közlemény, miszerint a jód nem t?lünk jön, mert nem is jöhet t?lünk, ezért ránk nem veszélyes.
Ugyanez a csapat volt, amelyik a sokszor emlegetett éveken át tartó hatalmas biztonsági fejlesztések után összehozta Paks történetének eddigi legnagyobb, INES skála szerinti hármas fokozatú súlyos üzemzavarát. Összehasonlításul: ennél a hármasnál Fukushima kezdeti besorolása csak egy fokkal volt magasabb; ami egyrészt rögtön jelzi, hogy mennyit értek a nagy biztonsági fejlesztések, másrészt azt is jelezte, hogy mennyit tanulnak a magyar üzemeltet?k az esetb?l. Sokat nem, hiszen felel?st azóta sem sikerült találni.
Volt viszont annak a súlyos üzemzavarnak egy nagyon örvendetes következménye. Nevezetesen, hogy tapasztalati úton is alátámasztást nyert a tény, hogy Paks fokozatosan, de kiváltható. A kettes blokk a kezel?k bénázásának következtében el?re nem tervezetten állt 16 hónapot. És láss csodát, nem akadt el a lift két emelet között, nem kellett gyertyával világítani a kórházakban, nem szálltak el az energiaárak.
Ha nem akadályoznák tovább a megújuló energia terjedését, ha fordítanának végre pénzt és figyelmet az energiahatékonyság javítására (els?nek: szigetelésre), akkor Paks kiváltható lenne. Nem egyszerre és nem azonnal, hanem ahogy a blokkok eredetileg tervezett élettartama lejár, úgy szép nyugodtan az energiaárak elszállása nélkül nyugdíjba lehetne küldeni az egész rozsdaövezetet. Hiszen Magyarországon is fúj a szél, süt a nap, a föld télen h?t, nyáron h?t, – nem csak azokban az országokban, ahol a megújuló energiára mind jobban támaszkodnak. Lásd például a nálunk kevesebb napsütéses órával rendelkez? Ausztriát vagy az ennek ellenére vezet? napelemes Németországot.
Mi viszont inkább egy nagy kalandot választottunk. Kipróbáljuk, mit bír még a vén tragacs. Izgalmas lesz, maradjunk annyiban. Amelynek izgalmaiban nem csak a tízmillió magyar osztozhat, hanem a környez? országok lakossága is.
Ebb?l a reaktortípusból Európában mi vágunk bele a hosszabbítás kísérletébe el?ször. A Csillebérc óta frissen bizonyítottan tökkelütött, a saját szabályai szerint önmagukat ellen?rz? hatóságainkkal, nos, ez igazi szenzáció.
Az egész világ nukleáris ipara csodálja bátorságunkat, ideje hát büszkének lennünk!
2012.12.27. | forrás: hvg.hu |(A szerz?, Vay Márton a Greenpeace Magyarország szóviv?je) | Michael Debreczeni
További linkek ehhez a témához:
https://www.mnnsz.hu/2012/12/06/varja-az-ugyfeleket-az-atomtemeto/
https://www.mnnsz.hu/2012/10/30/az-atomenergia-reneszansza/
https://www.mnnsz.hu/category/atomenergia/page/2/
Decemberben lejárt a Paksi atomer?m? legrégibb reaktorblokkjának 30 évesre tervezett élettartama. M?ködési idejét több mint kétséges eljárás végén most újabb húsz évvel meghosszabbították.
A Paksi Atomer?m? sikerekben és kalandokban gazdag élete eddigi legnagyobb kihívása elé érkezett. Decemberben lejárt a legöregebb „egyes” reaktorblokk eredetileg tervezett 30 éves élettartama, amelyet most húsz évvel meghosszabbítanak. Maga a technológia, amelyre még húsz évig rábízzák biztonságunkat negyven éves: már megépülése idejében is elavultnak számított. Egy olyan engedélyeztetési eljárás végén hozták meg a döntést,
amelyik nem vizsgálta az alternatívákat, és amelynek alapossága, eredményeinek hitelessége minimum kétséges. Cserébe viszont egyszer?bb volt, mint ha bármelyikünk engedélyt kérne egy garázs építésére.
Aki látott már széthajtott, majd szépen kiporszívózott, felpolírozott, 30 éves Moszkvicsot vadiúj bólogató kutyával a kalaptartóban, az nagyjából el tudja képzelni, mit rejtegetnek az atomer?m? mélyén. A gond az, hogy rengeteg pénzb?l nagyon sok mindent ki lehet cserélni, ki lehet javítani egy reaktorban, akár teljesen új arculatot is lehet tervezni, és biztosítani a média jóindulatát a hirdetési pénzekkel, de a lényeget nem lehet megváltoztatni: a reaktorblokkot. Mint ahogy Nyugaton a hasonló korú reaktoroknál alapkövetelménynek számító teljes nyomású konténment-véd?burkot sem lehet építeni. Pedig ha baj van, az tudja legnagyobb biztonsággal megfogni a sugárzást.
Magyarország biztonsága 2032-ig a szovjet ipar negyven évvel ezel?tti vívmányának megbízhatóságától függ. Meg a nagyszer? vezet?i és „független” ellen?ri gárdától. Amely társulat alig egy éve nem volt képes észrevenni f?városunk belterületén, Csillebércen egy Európa-szerte már hangos botránnyal kísért rendkívüli jódkibocsátást. („Kedves magyar kollégák, biztos, hogy nem t?letek jön a Csehországban is bemért jód-izotóp?” „Á, dehogy.” „Biztos? Megnéztetek mindent?” „Hát persze.” „És ott Csillebércen azt a kutató reaktort is?” „Hú, az istenit!” – kábé így zajlott.) A katasztrófavédelem oldalán még most is fenn van a közlemény, miszerint a jód nem t?lünk jön, mert nem is jöhet t?lünk, ezért ránk nem veszélyes.
Ugyanez a csapat volt, amelyik a sokszor emlegetett éveken át tartó hatalmas biztonsági fejlesztések után összehozta Paks történetének eddigi legnagyobb, INES skála szerinti hármas fokozatú súlyos üzemzavarát. Összehasonlításul: ennél a hármasnál Fukushima kezdeti besorolása csak egy fokkal volt magasabb; ami egyrészt rögtön jelzi, hogy mennyit értek a nagy biztonsági fejlesztések, másrészt azt is jelezte, hogy mennyit tanulnak a magyar üzemeltet?k az esetb?l. Sokat nem, hiszen felel?st azóta sem sikerült találni.
Volt viszont annak a súlyos üzemzavarnak egy nagyon örvendetes következménye. Nevezetesen, hogy tapasztalati úton is alátámasztást nyert a tény, hogy Paks fokozatosan, de kiváltható. A kettes blokk a kezel?k bénázásának következtében el?re nem tervezetten állt 16 hónapot. És láss csodát, nem akadt el a lift két emelet között, nem kellett gyertyával világítani a kórházakban, nem szálltak el az energiaárak.
Ha nem akadályoznák tovább a megújuló energia terjedését, ha fordítanának végre pénzt és figyelmet az energiahatékonyság javítására (els?nek: szigetelésre), akkor Paks kiváltható lenne. Nem egyszerre és nem azonnal, hanem ahogy a blokkok eredetileg tervezett élettartama lejár, úgy szép nyugodtan az energiaárak elszállása nélkül nyugdíjba lehetne küldeni az egész rozsdaövezetet. Hiszen Magyarországon is fúj a szél, süt a nap, a föld télen h?t, nyáron h?t, – nem csak azokban az országokban, ahol a megújuló energiára mind jobban támaszkodnak. Lásd például a nálunk kevesebb napsütéses órával rendelkez? Ausztriát vagy az ennek ellenére vezet? napelemes Németországot.
Mi viszont inkább egy nagy kalandot választottunk. Kipróbáljuk, mit bír még a vén tragacs. Izgalmas lesz, maradjunk annyiban. Amelynek izgalmaiban nem csak a tízmillió magyar osztozhat, hanem a környez? országok lakossága is.
Ebb?l a reaktortípusból Európában mi vágunk bele a hosszabbítás kísérletébe el?ször. A Csillebérc óta frissen bizonyítottan tökkelütött, a saját szabályai szerint önmagukat ellen?rz? hatóságainkkal, nos, ez igazi szenzáció.
Az egész világ nukleáris ipara csodálja bátorságunkat, ideje hát büszkének lennünk!
2012.12.27. | forrás: hvg.hu |(A szerz?, Vay Márton a Greenpeace Magyarország szóviv?je) | Michael Debreczeni
További linkek ehhez a témához:
https://www.mnnsz.hu/2012/12/06/varja-az-ugyfeleket-az-atomtemeto/
https://www.mnnsz.hu/2012/10/30/az-atomenergia-reneszansza/
https://www.mnnsz.hu/category/atomenergia/page/2/
Egy új rendelettel némileg szigorította a kormány az épület-energetikai tanúsítási követelményeket, így jöv? januártól már az 50 négyzetméter alatti épületek eladásánál, illetve bérbe adásánál is kell tanúsítványt (lakcímkét) készíteni – írja közleményében a Magyar Energiahatékonysági Intézet Kft (MEHI).
amelyek szerint az épületek energetikai besorolását a lakáshirdetésekben is meg kell jeleníteni, ha az már elkészült. 2013 januárjától a következ? f?bb új elemeket tartalmazza:
- az 50 négyzetméter alatti épületek eladásánál, bérbe adásánál is kell tanúsítványt készíteni az eladónak
- már az 500 és 1000 négyzetméter közötti hatósági rendeltetés?, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén is kell tanúsítványt készíteni (eddig csak 1000 négyzetméter felett volt kötelez?)
- az épület, vagy önálló rendeltetési egység eladásra, kiadásra való meghirdetésekor meg kell jelölni az energetikai besorolást, amennyiben a tanúsítvány rendelkezésre áll
- az ingatlan-adásvételi, illetve bérleti szerz?désekben meg kell jelölni a tanúsítvány azonosító kódját, és a vev?/bérl? nyilatkozatát arról, hogy a tanúsítványt átvette
- a tanúsítványok kötelez? eleme lett a felújítási javaslat, kivéve, ha nem lehet költséghatékony felújítást végezni
- a tanúsítványokról központi nyilvántartás készül és lesz min?ség-ellen?rzés is.
Egy új rendelettel némileg szigorította a kormány az épület-energetikai tanúsítási követelményeket, így jöv? januártól már az 50 négyzetméter alatti épületek eladásánál, illetve bérbe adásánál is kell tanúsítványt (lakcímkét) készíteni – írja közleményében a Magyar Energiahatékonysági Intézet Kft (MEHI).
- az 50 négyzetméter alatti épületek eladásánál, bérbe adásánál is kell tanúsítványt készíteni az eladónak
- már az 500 és 1000 négyzetméter közötti hatósági rendeltetés?, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén is kell tanúsítványt készíteni (eddig csak 1000 négyzetméter felett volt kötelez?)
- az épület, vagy önálló rendeltetési egység eladásra, kiadásra való meghirdetésekor meg kell jelölni az energetikai besorolást, amennyiben a tanúsítvány rendelkezésre áll
- az ingatlan-adásvételi, illetve bérleti szerz?désekben meg kell jelölni a tanúsítvány azonosító kódját, és a vev?/bérl? nyilatkozatát arról, hogy a tanúsítványt átvette
- a tanúsítványok kötelez? eleme lett a felújítási javaslat, kivéve, ha nem lehet költséghatékony felújítást végezni
- a tanúsítványokról központi nyilvántartás készül és lesz min?ség-ellen?rzés is.
Egy új rendelettel némileg szigorította a kormány az épület-energetikai tanúsítási követelményeket,
így jöv? januártól már az 50 négyzetméter alatti épületek eladásánál, illetve bérbe adásánál is kell tanúsítványt (lakcímkét) készíteni – írja közleményében a Magyar Energiahatékonysági Intézet Kft (MEHI).
- az 50 négyzetméter alatti épületek eladásánál, bérbe adásánál is kell tanúsítványt készíteni az eladónak
- már az 500 és 1000 négyzetméter közötti hatósági rendeltetés?, állami tulajdonú közhasználatú épület esetén is kell tanúsítványt készíteni (eddig csak 1000 négyzetméter felett volt kötelez?)
- az épület, vagy önálló rendeltetési egység eladásra, kiadásra való meghirdetésekor meg kell jelölni az energetikai besorolást, amennyiben a tanúsítvány rendelkezésre áll
- az ingatlan-adásvételi, illetve bérleti szerz?désekben meg kell jelölni a tanúsítvány azonosító kódját, és a vev?/bérl? nyilatkozatát arról, hogy a tanúsítványt átvette
- a tanúsítványok kötelez? eleme lett a felújítási javaslat, kivéve, ha nem lehet költséghatékony felújítást végezni
- a tanúsítványokról központi nyilvántartás készül és lesz min?ség-ellen?rzés is.
A magyarországi közép- és kisvállalkozások villamosenergia költségei 11-12 százalékkal emelkedhetnek a január 1-t?l érvényes,
új hálózati tarifák alapján, a nagyfeszültségen vételez? ipari energiafogyasztók ugyanakkor, akár 30 százalékkal is többet fizethetnek kilowattóránként az áramért. Az ipari fogyasztók versenyképességét ronthatja a megújuló energiaforrások fejlesztését támogató kötelez? átvételi rendszer (KÁT) szabályainak módosítása is, ami – az energiainfo.hu legfrissebb elemzése szerint – mintegy 14 milliárd forintot csoportosít át a háztartási fogyasztók költségeib?l, az áramkeresked?khöz, illetve a szabadpiacon vásárló ipari fogyasztókhoz. Ezekre a lépésekre, a lakossági rezsiköltségek 10 százalékos csökkentése miatt volt szükség. A magyarországi energiapiacon évtizedek óta tomboló keresztfinanszírozásra tett rá egy lapáttal a törvényhozás – mondja Drucker György, a szakportál vezet? elemz?je, a KÁT rendszer átalakításával kapcsolatosan.
A hálózati tarifák emelkedése a középfeszültségen vételez? kkv-k esetében 19 százalékos, ami a KÁT terhek növekedésével együtt, a végfelhasználói árak 11-12 százalékos emelkedését fogja eredményezni a szakportál számításai szerint. A hatóságilag megállapított hálózati tarifák a nagy ipari energiafogyasztók esetében, mint például a nagy autógyárak, akár a 30 százalékot is elérhetik. Nyilvánvaló, hogy folytatódik a magyar energiapiacon több, mint egy évtizedes gyakorlat, amely szerint az ipari energiafogyasztók finanszírozzák az alacsony háztartási energiaárakat.
Ehhez járul még a KÁT rendszer szabályainak megváltoztatása. A megújuló források hasznosításának ösztönzésére szolgáló kötelez? átvétel rendszerében ezidáig valamennyi energiafogyasztó részt vett, az egyetemes szolgáltatás keretében, hatósági áron ellátott háztartások, közintézmények éppúgy, mint az energiát a szabadpiacon beszerz? ipari energiafogyasztók, vagyis a magyarországi vállalkozások, a multinacionális cégek leányvállalataitól a kis- és közepes vállalkozásokon át, a családi vállalkozásokkal bezárólag. Az elmúlt évi adatokat alapul véve a nettó villamosenergia fogyasztás 36,3 terrawattórás mennyiségének 35%-a jut az egyetemes szolgáltatás keretében vételez? fogyasztókra. Ilyen arányban kerül felosztásra a nagyjából 4 terrawattórányi kötelez? átvétel keretében értékesített áram, amelynek KÁT-támogatás tartalma kilowattóránként 10 forint körül alakult 2011-ben – emlékeztet Drucker György. Ebb?l kiindulva – folytatja az energiainfo.hu vezet? elemz?je – az egyetemes szolgáltatás körébe tartozó vev?k költségeib?l összesen 14 milliárd forint kerülhet ki, vagyis a háztartási fogyasztók kilowatt-óránkénti díja nagyjából 1 – 1,10 forint körüli mértékben csökkenhet. Ez az összeg értelemszer?en a 10%-os el?írt végfogyasztói árcsökkentésnek az egyetemes szolgáltatókra rótt terheit csökkenti. Ennek ellentételezése gyanánt a szabadpiaci szegmens fajlagos vásárlási árai durva becsléssel kilowattóránként 60 fillérrel emelkedhetnek.
A magyarországi közép- és kisvállalkozások villamosenergia költségei 11-12 százalékkal emelkedhetnek a január 1-t?l érvényes, új hálózati tarifák alapján, a nagyfeszültségen vételez? ipari energiafogyasztók ugyanakkor, akár 30 százalékkal is többet fizethetnek kilowattóránként az áramért. Az ipari fogyasztók versenyképességét ronthatja a megújuló energiaforrások fejlesztését támogató kötelez? átvételi rendszer (KÁT) szabályainak módosítása is, ami – az energiainfo.hu legfrissebb elemzése szerint – mintegy 14 milliárd forintot csoportosít át a háztartási fogyasztók költségeib?l, az áramkeresked?khöz, illetve a szabadpiacon vásárló ipari fogyasztókhoz. Ezekre a lépésekre, a lakossági rezsiköltségek 10 százalékos csökkentése miatt volt szükség. A magyarországi energiapiacon évtizedek óta tomboló keresztfinanszírozásra tett rá egy lapáttal a törvényhozás – mondja Drucker György, a szakportál vezet? elemz?je, a KÁT rendszer átalakításával kapcsolatosan.
A hálózati tarifák emelkedése a középfeszültségen vételez? kkv-k esetében 19 százalékos, ami a KÁT terhek növekedésével együtt, a végfelhasználói árak 11-12 százalékos emelkedését fogja eredményezni a szakportál számításai szerint. A hatóságilag megállapított hálózati tarifák a nagy ipari energiafogyasztók esetében, mint például a nagy autógyárak, akár a 30 százalékot is elérhetik. Nyilvánvaló, hogy folytatódik a magyar energiapicon több, mint egy évtizedes gyakorlat, amely szerint az ipari energiafogyasztók finanszírozzák az alacsony háztartási energiaárakat.
Ehhez járul még a KÁT rendszer szabályainak megváltoztatása. A megújuló források hasznosításának ösztönzésére szolgáló kötelez? átvétel rendszerében ezidáig valamennyi energiafogyasztó részt vett, az egyetemes szolgáltatás keretében, hatósági áron ellátott háztartások, közintézmények éppúgy, mint az energiát a szabadpiacon beszerz? ipari energiafogyasztók, vagyis a magyarországi vállalkozások, a multinacionális cégek leányvállalataitól a kis- és közepes vállalkozásokon át, a családi vállalkozásokkal bezárólag. Az elmúlt évi adatokat alapul véve a nettó villamosenergia fogyasztás 36,3 terrawattórás mennyiségének 35%-a jut az egyetemes szolgáltatás keretében vételez? fogyasztókra. Ilyen arányban kerül felosztásra a nagyjából 4 terrawattórányi kötelez? átvétel keretében értékesített áram, amelynek KÁT-támogatás tartalma kilowattóránként 10 forint körül alakult 2011-ben – emlékeztet Drucker György. Ebb?l kiindulva – folytatja az energiainfo.hu vezet? elemz?je – az egyetemes szolgáltatás körébe tartozó vev?k költségeib?l összesen 14 milliárd forint kerülhet ki, vagyis a háztartási fogyasztók kilowatt-óránkénti díja nagyjából 1 – 1,10 forint körüli mértékben csökkenhet. Ez az összeg értelemszer?en a 10%-os el?írt végfogyasztói árcsökkentésnek az egyetemes szolgáltatókra rótt terheit csökkenti. Ennek ellentételezése gyanánt a szabadpiaci szegmens fajlagos vásárlási árai durva becsléssel kilowattóránként 60 fillérrel emelkedhetnek.
A magyarországi közép- és kisvállalkozások villamosenergia költségei 11-12 százalékkal emelkedhetnek a január 1-t?l érvényes, új hálózati tarifák alapján, a nagyfeszültségen vételez? ipari energiafogyasztók ugyanakkor, akár 30 százalékkal is többet fizethetnek kilowattóránként az áramért. Az ipari fogyasztók versenyképességét ronthatja a megújuló energiaforrások fejlesztését támogató kötelez? átvételi rendszer (KÁT) szabályainak módosítása is, ami – az energiainfo.hu legfrissebb elemzése szerint – mintegy 14 milliárd forintot csoportosít át a háztartási fogyasztók költségeib?l, az áramkeresked?khöz, illetve a szabadpiacon vásárló ipari fogyasztókhoz. Ezekre a lépésekre, a lakossági rezsiköltségek 10 százalékos csökkentése miatt volt szükség. A magyarországi energiapiacon évtizedek óta tomboló keresztfinanszírozásra tett rá egy lapáttal a törvényhozás – mondja Drucker György, a szakportál vezet? elemz?je, a KÁT rendszer átalakításával kapcsolatosan.
A hálózati tarifák emelkedése a középfeszültségen vételez? kkv-k esetében 19 százalékos, ami a KÁT terhek növekedésével együtt, a végfelhasználói árak 11-12 százalékos emelkedését fogja eredményezni a szakportál számításai szerint. A hatóságilag megállapított hálózati tarifák a nagy ipari energiafogyasztók esetében, mint például a nagy autógyárak, akár a 30 százalékot is elérhetik. Nyilvánvaló, hogy folytatódik a magyar energiapiacon több, mint egy évtizedes gyakorlat, amely szerint az ipari energiafogyasztók finanszírozzák az alacsony háztartási energiaárakat.
Ehhez járul még a KÁT rendszer szabályainak megváltoztatása. A megújuló források hasznosításának ösztönzésére szolgáló kötelez? átvétel rendszerében ezidáig valamennyi energiafogyasztó részt vett, az egyetemes szolgáltatás keretében, hatósági áron ellátott háztartások, közintézmények éppúgy, mint az energiát a szabadpiacon beszerz? ipari energiafogyasztók, vagyis a magyarországi vállalkozások, a multinacionális cégek leányvállalataitól a kis- és közepes vállalkozásokon át, a családi vállalkozásokkal bezárólag. Az elmúlt évi adatokat alapul véve a nettó villamosenergia fogyasztás 36,3 terrawattórás mennyiségének 35%-a jut az egyetemes szolgáltatás keretében vételez? fogyasztókra. Ilyen arányban kerül felosztásra a nagyjából 4 terrawattórányi kötelez? átvétel keretében értékesített áram, amelynek KÁT-támogatás tartalma kilowattóránként 10 forint körül alakult 2011-ben – emlékeztet Drucker György. Ebb?l kiindulva – folytatja az energiainfo.hu vezet? elemz?je – az egyetemes szolgáltatás körébe tartozó vev?k költségeib?l összesen 14 milliárd forint kerülhet ki, vagyis a háztartási fogyasztók kilowatt-óránkénti díja nagyjából 1 – 1,10 forint körüli mértékben csökkenhet. Ez az összeg értelemszer?en a 10%-os el?írt végfogyasztói árcsökkentésnek az egyetemes szolgáltatókra rótt terheit csökkenti. Ennek ellentételezése gyanánt a szabadpiaci szegmens fajlagos vásárlási árai durva becsléssel kilowattóránként 60 fillérrel emelkedhetnek.
A modern világ a bizalomra épül. A bizalom miatt merünk felhajtani a hídra, merjük bevenni a gyógyszert,
|
|
|
|---|
 Marabu rajza
Bízunk abban, hogy az adott szolgáltatás létrehozásában, üzemeltetésében érdekelt, azzal megbízott személyek, szervezetek, intézmények szakmailag felkészülten, tudásuk legjavát nyújtva, felel?sséggel, elkötelezetten, jóhiszem?en járnak el, amikor az adott szolgáltatást megtervezték, létrehozták és nyújtják nekünk. Megbízunk tehát a tervez?ben, az épít?ben, az üzemeltet?ben, az engedélyez? hatóságokban, amikor felhajtunk a hídra, és nem félünk, hogy le fog szakadni alattunk. Ugyanígy, ugyanezért kell bíznunk az atomenergia használatában bármilyen formában érdekelt szervezetekben, az ezekben dolgozó személyek szakértelmében, munkájában. Igaz, a m?t?asztalról nem kel fel mindig a beteg. Hidak is szakadtak már le, hajók is elsüllyednek esetenként, a gyógyításunkra megtervezett gyógyszerr?l is bebizonyosodhat, hogy többet árt, mint használ. Az általunk igénybe vett szolgáltatások létrehozását, elérhet?ségét, rendelkezésre állását komplex, nehezen átlátható rendszereknek köszönhetjük. Ezekr?l a rendszerekr?l id?r?l id?re bebizonyosodik, hogy sérülékenyek. Hiszen ezekben a rendszerekben emberek dolgoznak. Mindenki hibázhat. A sebész, a híd tervez?je, a hajó kapitánya, a liftet karbantartó szakember vagy a gyógyszert engedélyez? hatóság. Atomer?m?vekben is szoktak balesetek, néha katasztrófák el?fordulni. Az atomer?m?vek biztonságáért, azok megfelel? min?ség? megépítéséért, biztonságos üzemeltetéséért is összetett rendszer felel: a biztonság sok szervezet sok munkatársa munkájának eredménye. A balesetek okai bár komplex természet?ek, mögöttük természetesen mégis mindig kimutatható valamilyen emberi hiba. A cunami, bár elmosta a fukusimai reaktorokat, csak látszólag felel?s. Az atomer?m?vet megvéd? gátat nem a cunaminak kellett volna megépítenie. A paksi atomer?m? esetében a hatóság a napokban engedélyezte, hogy a 30 évre tervezett egyes számú reaktort további 20 évig üzemeltessék. Bízhatunk-e a hatóságban? Bízunk. Senki sem szeret, senki sem akar rettegni. Biztonságban akarjuk tudni magunkat, gyermekeinket, környezetünket. Aggályaink, kérdéseink persze lehetnek, és vannak is – a hatóságok szerepe is megkérd?jelez?dik id?nként. Fukusimában a hatóság alig néhány héttel a baleset el?tt adott engedélyt a baleset során legsúlyosabban sérült egyes számú reaktor üzemidejének meghosszabbítására. Fukusima után tavaly Európában elvégezték az unió reaktorainak felülvizsgálatát. Egyes esetekben olyan hiányosságokra derült fény, amelyeket már 20-25 évvel ezel?tt ki kellett volna küszöbölni. Azaz az er?m?veket üzemeltet?, azokat felügyel? intézmények nem gondoltak mindenre, vagy ha tisztában is voltak a problémával, a megoldást halogatták. De említhetjük Belgiumot is, ahol nemrég derült fény arra egy olyan vizsgálat keretében, amit a hírek szerint még sosem végeztek, hogy legalább két, kb. 30 éve üzemel? atomer?m? reaktorának anyagát több ezer repedés szabdalja. Vajon miért nem vizsgálták ezeket eddig? És lehetne még sorolni az eseteket, amelyek csak még jobban elbizonytalanítják az embert. Hiszen a környezetünkben m?köd? atomer?m?vekkel kapcsolatban szeretjük azt hinni, hogy azok biztonságosak. Azok biztonságának valódi szintjére mégis akkor derül általában fény, amikor történik valami. El?tte „minden rendben van”. Utána kiderül, hogy nem volt megfelel? az er?m? szervezete, a felügyelet nem terjedt ki minden szempontra stb. A 2003-as paksi súlyos üzemzavarban az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) is hibázott. A tavalyi, csillebérci események pedig inkább arra adtak lehet?séget, hogy rontsák az atomenergiát felügyel? hatóságok renoméját. Az Izotóp Intézetb?l származó radioaktív szennyezésr?l a magyar közvélemény csak akkor szerzett tudomást, amikor már külföldr?l érdekl?dtek a magyar hatóságoknál. Ezek kommunikációja kaotikus, zavarba ejt? volt: az OAH pl. minden kritika, megjegyzés nélkül kitette a kibocsátásokban érintett, de azokat jogszabálysért? módon elhallgató cég magát menteget? közleményét a honlapjára. Végül kiderült, hogy a szennyezésr?l tudomása volt az azokat mér? hatóságnak, arra hivatkozva azonban, hogy egészségügyi kockázat nem volt, nem történtek lépések. A probléma okát és természetét csak a nemzetközi botrány után álltak neki felderíteni a hatóságok. A nukleáris ipar gyakran hangoztatja a mondást, miszerint „a bizalmat hosszú évek munkájával lehet csak felépíteni, de egy pillanat alatt el lehet veszíteni”. Járt-e az eset bizalomvesztéssel? Igen. Sokan kérdezték t?lem az eset után, hogy mi lenne, ha egyszer valódi veszélyhelyzet következne be? De említhetném még az atomtörvénynek az engedély kiadását éppen csak megel?z? módosítását, amely elvette a lehet?séget a bíróságoktól, hogy felfüggesszék az üzemid?-hosszabbításról szóló határozatot. Vajon miért volt erre szükség? Eddig ez a korlátozás csak olyan esetekre vonatkozott, amikor a bíróság döntésével veszélyeztette volna a nukleáris biztonságot. Az üzemid?-hosszabbítás esetében gyakorlatilag pont az ellenkez?jét írták el?: a bíróság még biztonsági aggály esetén sem függesztheti fel a határozatot. A modern világ bizalomra épül. Úgy gondolom, hogy az OAH úgy hozta meg története egyik legfontosabb döntését, hogy a körülmények nem voltak teljesen megnyugtatóak. Nem az Energiaklub, hanem az atomer?m?vet korábban igazgató Petz Ern? állítja, hogy „a 2003. évi paksi súlyos üzemzavar (…) óta pozitív irányban lényegesen semmi sem változott”. Én nem mondok ilyet, nincs okom feltételezni, hogy a hatóság munkatársai munkájukat felel?tlenül, felkészületlenül, vagy éppen rosszhiszem?en végezték volna. Fukusima példája azonban azt mutatja, mindez lehet, hogy kevés. A szerz? az Energiaklub projektvezet?je Forrás:nol.hu |
A modern világ a bizalomra épül. A bizalom miatt merünk felhajtani a hídra, merjük bevenni a gyógyszert, merünk befeküdni a sebész kése alá, beszállni a liftbe, felülni a hajóra stb.Perger András| Népszabadság| 2012. december 30.        |
|
|
|---|
|
Marabu rajza
Bízunk abban, hogy az adott szolgáltatás létrehozásában, üzemeltetésében érdekelt, azzal megbízott személyek, szervezetek, intézmények szakmailag felkészülten, tudásuk legjavát nyújtva, felel?sséggel, elkötelezetten, jóhiszem?en járnak el, amikor az adott szolgáltatást megtervezték, létrehozták és nyújtják nekünk. Megbízunk tehát a tervez?ben, az épít?ben, az üzemeltet?ben, az engedélyez? hatóságokban, amikor felhajtunk a hídra, és nem félünk, hogy le fog szakadni alattunk. Ugyanígy, ugyanezért kell bíznunk az atomenergia használatában bármilyen formában érdekelt szervezetekben, az ezekben dolgozó személyek szakértelmében, munkájában. Igaz, a m?t?asztalról nem kel fel mindig a beteg. Hidak is szakadtak már le, hajók is elsüllyednek esetenként, a gyógyításunkra megtervezett gyógyszerr?l is bebizonyosodhat, hogy többet árt, mint használ. Az általunk igénybe vett szolgáltatások létrehozását, elérhet?ségét, rendelkezésre állását komplex, nehezen átlátható rendszereknek köszönhetjük. Ezekr?l a rendszerekr?l id?r?l id?re bebizonyosodik, hogy sérülékenyek. Hiszen ezekben a rendszerekben emberek dolgoznak. Mindenki hibázhat. A sebész, a híd tervez?je, a hajó kapitánya, a liftet karbantartó szakember vagy a gyógyszert engedélyez? hatóság. Atomer?m?vekben is szoktak balesetek, néha katasztrófák el?fordulni. Az atomer?m?vek biztonságáért, azok megfelel? min?ség? megépítéséért, biztonságos üzemeltetéséért is összetett rendszer felel: a biztonság sok szervezet sok munkatársa munkájának eredménye. A balesetek okai bár komplex természet?ek, mögöttük természetesen mégis mindig kimutatható valamilyen emberi hiba. A cunami, bár elmosta a fukusimai reaktorokat, csak látszólag felel?s. Az atomer?m?vet megvéd? gátat nem a cunaminak kellett volna megépítenie. A paksi atomer?m? esetében a hatóság a napokban engedélyezte, hogy a 30 évre tervezett egyes számú reaktort további 20 évig üzemeltessék. Bízhatunk-e a hatóságban? Bízunk. Senki sem szeret, senki sem akar rettegni. Biztonságban akarjuk tudni magunkat, gyermekeinket, környezetünket. Aggályaink, kérdéseink persze lehetnek, és vannak is – a hatóságok szerepe is megkérd?jelez?dik id?nként. Fukusimában a hatóság alig néhány héttel a baleset el?tt adott engedélyt a baleset során legsúlyosabban sérült egyes számú reaktor üzemidejének meghosszabbítására. Fukusima után tavaly Európában elvégezték az unió reaktorainak felülvizsgálatát. Egyes esetekben olyan hiányosságokra derült fény, amelyeket már 20-25 évvel ezel?tt ki kellett volna küszöbölni. Azaz az er?m?veket üzemeltet?, azokat felügyel? intézmények nem gondoltak mindenre, vagy ha tisztában is voltak a problémával, a megoldást halogatták. De említhetjük Belgiumot is, ahol nemrég derült fény arra egy olyan vizsgálat keretében, amit a hírek szerint még sosem végeztek, hogy legalább két, kb. 30 éve üzemel? atomer?m? reaktorának anyagát több ezer repedés szabdalja. Vajon miért nem vizsgálták ezeket eddig? És lehetne még sorolni az eseteket, amelyek csak még jobban elbizonytalanítják az embert. Hiszen a környezetünkben m?köd? atomer?m?vekkel kapcsolatban szeretjük azt hinni, hogy azok biztonságosak. Azok biztonságának valódi szintjére mégis akkor derül általában fény, amikor történik valami. El?tte „minden rendben van”. Utána kiderül, hogy nem volt megfelel? az er?m? szervezete, a felügyelet nem terjedt ki minden szempontra stb. A 2003-as paksi súlyos üzemzavarban az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) is hibázott. A tavalyi, csillebérci események pedig inkább arra adtak lehet?séget, hogy rontsák az atomenergiát felügyel? hatóságok renoméját. Az Izotóp Intézetb?l származó radioaktív szennyezésr?l a magyar közvélemény csak akkor szerzett tudomást, amikor már külföldr?l érdekl?dtek a magyar hatóságoknál. Ezek kommunikációja kaotikus, zavarba ejt? volt: az OAH pl. minden kritika, megjegyzés nélkül kitette a kibocsátásokban érintett, de azokat jogszabálysért? módon elhallgató cég magát menteget? közleményét a honlapjára. Végül kiderült, hogy a szennyezésr?l tudomása volt az azokat mér? hatóságnak, arra hivatkozva azonban, hogy egészségügyi kockázat nem volt, nem történtek lépések. A probléma okát és természetét csak a nemzetközi botrány után álltak neki felderíteni a hatóságok. A nukleáris ipar gyakran hangoztatja a mondást, miszerint „a bizalmat hosszú évek munkájával lehet csak felépíteni, de egy pillanat alatt el lehet veszíteni”. Járt-e az eset bizalomvesztéssel? Igen. Sokan kérdezték t?lem az eset után, hogy mi lenne, ha egyszer valódi veszélyhelyzet következne be? De említhetném még az atomtörvénynek az engedély kiadását éppen csak megel?z? módosítását, amely elvette a lehet?séget a bíróságoktól, hogy felfüggesszék az üzemid?-hosszabbításról szóló határozatot. Vajon miért volt erre szükség? Eddig ez a korlátozás csak olyan esetekre vonatkozott, amikor a bíróság döntésével veszélyeztette volna a nukleáris biztonságot. Az üzemid?-hosszabbítás esetében gyakorlatilag pont az ellenkez?jét írták el?: a bíróság még biztonsági aggály esetén sem függesztheti fel a határozatot. A modern világ bizalomra épül. Úgy gondolom, hogy az OAH úgy hozta meg története egyik legfontosabb döntését, hogy a körülmények nem voltak teljesen megnyugtatóak. Nem az Energiaklub, hanem az atomer?m?vet korábban igazgató Petz Ern? állítja, hogy „a 2003. évi paksi súlyos üzemzavar (…) óta pozitív irányban lényegesen semmi sem változott”. Én nem mondok ilyet, nincs okom feltételezni, hogy a hatóság munkatársai munkájukat felel?tlenül, felkészületlenül, vagy éppen rosszhiszem?en végezték volna. Fukusima példája azonban azt mutatja, mindez lehet, hogy kevés. A szerz? az Energiaklub projektvezet?je Forrás:nol.hu |
A modern világ a bizalomra épül. A bizalom miatt merünk felhajtani a hídra, merjük bevenni a gyógyszert, merünk befeküdni a sebész kése alá, beszállni a liftbe, felülni a hajóra stb.Perger András| Népszabadság| 2012. december 30. |
|
|
|---|
|
Marabu rajza
Bízunk abban, hogy az adott szolgáltatás létrehozásában, üzemeltetésében érdekelt, azzal megbízott személyek, szervezetek, intézmények szakmailag felkészülten, tudásuk legjavát nyújtva, felel?sséggel, elkötelezetten, jóhiszem?en járnak el, amikor az adott szolgáltatást megtervezték, létrehozták és nyújtják nekünk. Megbízunk tehát a tervez?ben, az épít?ben, az üzemeltet?ben, az engedélyez? hatóságokban, amikor felhajtunk a hídra, és nem félünk, hogy le fog szakadni alattunk. Ugyanígy, ugyanezért kell bíznunk az atomenergia használatában bármilyen formában érdekelt szervezetekben, az ezekben dolgozó személyek szakértelmében, munkájában. Igaz, a m?t?asztalról nem kel fel mindig a beteg. Hidak is szakadtak már le, hajók is elsüllyednek esetenként, a gyógyításunkra megtervezett gyógyszerr?l is bebizonyosodhat, hogy többet árt, mint használ. Az általunk igénybe vett szolgáltatások létrehozását, elérhet?ségét, rendelkezésre állását komplex, nehezen átlátható rendszereknek köszönhetjük. Ezekr?l a rendszerekr?l id?r?l id?re bebizonyosodik, hogy sérülékenyek. Hiszen ezekben a rendszerekben emberek dolgoznak. Mindenki hibázhat. A sebész, a híd tervez?je, a hajó kapitánya, a liftet karbantartó szakember vagy a gyógyszert engedélyez? hatóság. Atomer?m?vekben is szoktak balesetek, néha katasztrófák el?fordulni. Az atomer?m?vek biztonságáért, azok megfelel? min?ség? megépítéséért, biztonságos üzemeltetéséért is összetett rendszer felel: a biztonság sok szervezet sok munkatársa munkájának eredménye. A balesetek okai bár komplex természet?ek, mögöttük természetesen mégis mindig kimutatható valamilyen emberi hiba. A cunami, bár elmosta a fukusimai reaktorokat, csak látszólag felel?s. Az atomer?m?vet megvéd? gátat nem a cunaminak kellett volna megépítenie. A paksi atomer?m? esetében a hatóság a napokban engedélyezte, hogy a 30 évre tervezett egyes számú reaktort további 20 évig üzemeltessék. Bízhatunk-e a hatóságban? Bízunk. Senki sem szeret, senki sem akar rettegni. Biztonságban akarjuk tudni magunkat, gyermekeinket, környezetünket. Aggályaink, kérdéseink persze lehetnek, és vannak is – a hatóságok szerepe is megkérd?jelez?dik id?nként. Fukusimában a hatóság alig néhány héttel a baleset el?tt adott engedélyt a baleset során legsúlyosabban sérült egyes számú reaktor üzemidejének meghosszabbítására. Fukusima után tavaly Európában elvégezték az unió reaktorainak felülvizsgálatát. Egyes esetekben olyan hiányosságokra derült fény, amelyeket már 20-25 évvel ezel?tt ki kellett volna küszöbölni. Azaz az er?m?veket üzemeltet?, azokat felügyel? intézmények nem gondoltak mindenre, vagy ha tisztában is voltak a problémával, a megoldást halogatták. De említhetjük Belgiumot is, ahol nemrég derült fény arra egy olyan vizsgálat keretében, amit a hírek szerint még sosem végeztek, hogy legalább két, kb. 30 éve üzemel? atomer?m? reaktorának anyagát több ezer repedés szabdalja. Vajon miért nem vizsgálták ezeket eddig? És lehetne még sorolni az eseteket, amelyek csak még jobban elbizonytalanítják az embert. Hiszen a környezetünkben m?köd? atomer?m?vekkel kapcsolatban szeretjük azt hinni, hogy azok biztonságosak. Azok biztonságának valódi szintjére mégis akkor derül általában fény, amikor történik valami. El?tte „minden rendben van”. Utána kiderül, hogy nem volt megfelel? az er?m? szervezete, a felügyelet nem terjedt ki minden szempontra stb. A 2003-as paksi súlyos üzemzavarban az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) is hibázott. A tavalyi, csillebérci események pedig inkább arra adtak lehet?séget, hogy rontsák az atomenergiát felügyel? hatóságok renoméját. Az Izotóp Intézetb?l származó radioaktív szennyezésr?l a magyar közvélemény csak akkor szerzett tudomást, amikor már külföldr?l érdekl?dtek a magyar hatóságoknál. Ezek kommunikációja kaotikus, zavarba ejt? volt: az OAH pl. minden kritika, megjegyzés nélkül kitette a kibocsátásokban érintett, de azokat jogszabálysért? módon elhallgató cég magát menteget? közleményét a honlapjára. Végül kiderült, hogy a szennyezésr?l tudomása volt az azokat mér? hatóságnak, arra hivatkozva azonban, hogy egészségügyi kockázat nem volt, nem történtek lépések. A probléma okát és természetét csak a nemzetközi botrány után álltak neki felderíteni a hatóságok. A nukleáris ipar gyakran hangoztatja a mondást, miszerint „a bizalmat hosszú évek munkájával lehet csak felépíteni, de egy pillanat alatt el lehet veszíteni”. Járt-e az eset bizalomvesztéssel? Igen. Sokan kérdezték t?lem az eset után, hogy mi lenne, ha egyszer valódi veszélyhelyzet következne be? De említhetném még az atomtörvénynek az engedély kiadását éppen csak megel?z? módosítását, amely elvette a lehet?séget a bíróságoktól, hogy felfüggesszék az üzemid?-hosszabbításról szóló határozatot. Vajon miért volt erre szükség? Eddig ez a korlátozás csak olyan esetekre vonatkozott, amikor a bíróság döntésével veszélyeztette volna a nukleáris biztonságot. Az üzemid?-hosszabbítás esetében gyakorlatilag pont az ellenkez?jét írták el?: a bíróság még biztonsági aggály esetén sem függesztheti fel a határozatot. A modern világ bizalomra épül. Úgy gondolom, hogy az OAH úgy hozta meg története egyik legfontosabb döntését, hogy a körülmények nem voltak teljesen megnyugtatóak. Nem az Energiaklub, hanem az atomer?m?vet korábban igazgató Petz Ern? állítja, hogy „a 2003. évi paksi súlyos üzemzavar (…) óta pozitív irányban lényegesen semmi sem változott”. Én nem mondok ilyet, nincs okom feltételezni, hogy a hatóság munkatársai munkájukat felel?tlenül, felkészületlenül, vagy éppen rosszhiszem?en végezték volna. Fukusima példája azonban azt mutatja, mindez lehet, hogy kevés. A szerz? az Energiaklub projektvezet?je Forrás:nol.hu |
A Bioetanol Szövetség szerint a bioetanolipar fejlesztésével az ágazat akár 30 ezer munkahelyet is fenntarthatna,
amelyek java részét kis- és középvállalkozások teremthetnék meg.
Magyarországon átlagosan 8 millió tonna kukorica terem, de az intenzívebb módszerekkel, illetve a parlagon hever? földek termelésbe vonásával további több millió tonnával lehetne növelni a termést. Tavaly mintegy 150 ezer tonna bioetanolt állított el? a Hungrana szabadegyházi üzeme. Az idén átadott Pannonia Ethanol Zrt dunaföldvári üzeme is belépett a termelésbe, így 2012-ben 400-450 ezer tonna bioetanolt gyártanak hazánkban. Jöv?re ez a mennyiség elérheti a 600 ezer tonnát is.
Az Európai Unióban több millió hektárt olyan term?földet ugaroltat ki Brüsszel, ahol bioetanol alapanyagot is lehetne termelni. „A Magyar Bioetanol Szövetség felhívja a figyelmet, hogy a hazai helyzet nagyban különbözik a nemzetközit?l.
Magyarországra nem az jellemz?, hogy a bioüzemanyag-ipar az éhez?k el?l venné el a kenyeret” – fogalmazott Héjj Demeter, az MBSZ elnöke. Éppen ellenkez?leg: a bioüzemanyag-gyártás végre biztos felvev?piacot jelentene az évtizedek óta túltermeléssel küszköd? magyar mez?gazdaságnak – f?zte hozzá az elnök.
Csakhogy Magyarországon a zöld üzemanyag arányos adóztatásának múlt év végi megszüntetésével ellehetetlenült a környezetbarát üzemanyag forgalmazása, mert energiaegységre vetítve az E85 (bioetanol) túladóztatott lett. A 10 százalékos megújuló üzemanyag részarány elérése viszont minden uniós tagállam számára kötelez? érvény?.
Az E85 üzemanyag terjedésével hazánk ezt a célt könnyedén teljesítené, azonban ehhez érdekeltté kell tenni a felhasználókat abban, hogy a megújuló üzemanyagot használják – vélik a szakemberek. Az adóemelés egy részét ugyan a gyártók és a forgalmazók is átvállalták, az átlagos fogyasztói ár azonban így is megemelkedett annyira, hogy az E85-ös üzemanyag energiaegységre vetített ára – amit az etanol alacsonyabb energiatartalma miatt érdemes figyelembe venni – gyakorlatilag egy szintre került a benzinével, s?t, egyes számítások szerint a benzin olcsóbbá is vált.
Iparági információk szerint a bioetanolos üzemanyag forgalma mindezek következtében felére csökkent, és több kút is felhagyott az E85 forgalmazásával. Az Európai Unió elkötelezte magát a bioetanol mint zöld üzemanyag mellett. Sajnos a jelenlegi jövedéki szabályok ellehetetlenítik a zöld üzemanyag iránti hazai keresletet. Az Országgy?lés a bioetanol ipart tönkretev? módosító indítvánnyal együtt fogadta el az idei adótörvényeket 2011. november 21-én, így a bioetanol literenkénti jövedéki adója 70 forintra emelkedett, ami az áfával együtt összesen csaknem 90 forintot jelent. Ez teljesen ellehetetlenítette a magyarországi bioetanol ipart, ami a kukoricatermel? magyar gazdaságokat pénzügyi, a szmogtól fuldokló helyiségeket pedig a leveg?min?ség szempontjából érinti hátrányosan.
A jövedéki adó túlzott mértékének következtében nem éri meg Magyarországon hozni forgalomba a bioetanolt. A bioetanolos üzemanyag teljes termékpályára vetített az üvegházgázok megtakarítása 60 százalék körüli; tisztábban ég, mint a benzin, mentes a nehézfémekt?l, illetve 27 százalékkal kevesebb a szénmonoxid, 20 százalékkal alacsonyabb a kénmonoxid és 5 százalékal alacsonyabb a nitrogénoxid kibocsátása. Megdöbbent?, hogy akkor kerül sor annak a bioetanol elleni durva fellépésre, amikor sok településen szmogriadót kellett elrendelni.
A Bioetanol Szövetség szerint a bioetanolipar fejlesztésével az ágazat akár 30 ezer munkahelyet is fenntarthatna,
amelyek java részét kis- és középvállalkozások teremthetnék meg.
Magyarországon átlagosan 8 millió tonna kukorica terem, de az intenzívebb módszerekkel, illetve a parlagon hever? földek termelésbe vonásával további több millió tonnával lehetne növelni a termést. Tavaly mintegy 150 ezer tonna bioetanolt állított el? a Hungrana szabadegyházi üzeme. Az idén átadott Pannonia Ethanol Zrt dunaföldvári üzeme is belépett a termelésbe, így 2012-ben 400-450 ezer tonna bioetanolt gyártanak hazánkban. Jöv?re ez a mennyiség elérheti a 600 ezer tonnát is.
Az Európai Unióban több millió hektárt olyan term?földet ugaroltat ki Brüsszel, ahol bioetanol alapanyagot is lehetne termelni. „A Magyar Bioetanol Szövetség felhívja a figyelmet, hogy a hazai helyzet nagyban különbözik a nemzetközit?l.
Magyarországra nem az jellemz?, hogy a bioüzemanyag-ipar az éhez?k el?l venné el a kenyeret” – fogalmazott Héjj Demeter, az MBSZ elnöke. Éppen ellenkez?leg: a bioüzemanyag-gyártás végre biztos felvev?piacot jelentene az évtizedek óta túltermeléssel küszköd? magyar mez?gazdaságnak – f?zte hozzá az elnök.
Csakhogy Magyarországon a zöld üzemanyag arányos adóztatásának múlt év végi megszüntetésével ellehetetlenült a környezetbarát üzemanyag forgalmazása, mert energiaegységre vetítve az E85 (bioetanol) túladóztatott lett. A 10 százalékos megújuló üzemanyag részarány elérése viszont minden uniós tagállam számára kötelez? érvény?.
Az E85 üzemanyag terjedésével hazánk ezt a célt könnyedén teljesítené, azonban ehhez érdekeltté kell tenni a felhasználókat abban, hogy a megújuló üzemanyagot használják – vélik a szakemberek. Az adóemelés egy részét ugyan a gyártók és a forgalmazók is átvállalták, az átlagos fogyasztói ár azonban így is megemelkedett annyira, hogy az E85-ös üzemanyag energiaegységre vetített ára – amit az etanol alacsonyabb energiatartalma miatt érdemes figyelembe venni – gyakorlatilag egy szintre került a benzinével, s?t, egyes számítások szerint a benzin olcsóbbá is vált.
Iparági információk szerint a bioetanolos üzemanyag forgalma mindezek következtében felére csökkent, és több kút is felhagyott az E85 forgalmazásával. Az Európai Unió elkötelezte magát a bioetanol mint zöld üzemanyag mellett. Sajnos a jelenlegi jövedéki szabályok ellehetetlenítik a zöld üzemanyag iránti hazai keresletet. Az Országgy?lés a bioetanol ipart tönkretev? módosító indítvánnyal együtt fogadta el az idei adótörvényeket 2011. november 21-én, így a bioetanol literenkénti jövedéki adója 70 forintra emelkedett, ami az áfával együtt összesen csaknem 90 forintot jelent. Ez teljesen ellehetetlenítette a magyarországi bioetanol ipart, ami a kukoricatermel? magyar gazdaságokat pénzügyi, a szmogtól fuldokló helyiségeket pedig a leveg?min?ség szempontjából érinti hátrányosan.
A jövedéki adó túlzott mértékének következtében nem éri meg Magyarországon hozni forgalomba a bioetanolt. A bioetanolos üzemanyag teljes termékpályára vetített az üvegházgázok megtakarítása 60 százalék körüli; tisztábban ég, mint a benzin, mentes a nehézfémekt?l, illetve 27 százalékkal kevesebb a szénmonoxid, 20 százalékkal alacsonyabb a kénmonoxid és 5 százalékal alacsonyabb a nitrogénoxid kibocsátása. Megdöbbent?, hogy akkor kerül sor annak a bioetanol elleni durva fellépésre, amikor sok településen szmogriadót kellett elrendelni.
A Bioetanol Szövetség szerint a bioetanolipar fejlesztésével az ágazat akár 30 ezer munkahelyet is fenntarthatna, amelyek java részét kis- és középvállalkozások teremthetnék meg.
Magyarországon átlagosan 8 millió tonna kukorica terem, de az intenzívebb módszerekkel, illetve a parlagon hever? földek termelésbe vonásával további több millió tonnával lehetne növelni a termést. Tavaly mintegy 150 ezer tonna bioetanolt állított el? a Hungrana szabadegyházi üzeme. Az idén átadott Pannonia Ethanol Zrt dunaföldvári üzeme is belépett a termelésbe, így 2012-ben 400-450 ezer tonna bioetanolt gyártanak hazánkban. Jöv?re ez a mennyiség elérheti a 600 ezer tonnát is.
Az Európai Unióban több millió hektárt olyan term?földet ugaroltat ki Brüsszel, ahol bioetanol alapanyagot is lehetne termelni. „A Magyar Bioetanol Szövetség felhívja a figyelmet, hogy a hazai helyzet nagyban különbözik a nemzetközit?l.
Magyarországra nem az jellemz?, hogy a bioüzemanyag-ipar az éhez?k el?l venné el a kenyeret” – fogalmazott Héjj Demeter, az MBSZ elnöke. Éppen ellenkez?leg: a bioüzemanyag-gyártás végre biztos felvev?piacot jelentene az évtizedek óta túltermeléssel küszköd? magyar mez?gazdaságnak – f?zte hozzá az elnök.
Csakhogy Magyarországon a zöld üzemanyag arányos adóztatásának múlt év végi megszüntetésével ellehetetlenült a környezetbarát üzemanyag forgalmazása, mert energiaegységre vetítve az E85 (bioetanol) túladóztatott lett. A 10 százalékos megújuló üzemanyag részarány elérése viszont minden uniós tagállam számára kötelez? érvény?.
Az E85 üzemanyag terjedésével hazánk ezt a célt könnyedén teljesítené, azonban ehhez érdekeltté kell tenni a felhasználókat abban, hogy a megújuló üzemanyagot használják – vélik a szakemberek. Az adóemelés egy részét ugyan a gyártók és a forgalmazók is átvállalták, az átlagos fogyasztói ár azonban így is megemelkedett annyira, hogy az E85-ös üzemanyag energiaegységre vetített ára – amit az etanol alacsonyabb energiatartalma miatt érdemes figyelembe venni – gyakorlatilag egy szintre került a benzinével, s?t, egyes számítások szerint a benzin olcsóbbá is vált.
Iparági információk szerint a bioetanolos üzemanyag forgalma mindezek következtében felére csökkent, és több kút is felhagyott az E85 forgalmazásával. Az Európai Unió elkötelezte magát a bioetanol mint zöld üzemanyag mellett. Sajnos a jelenlegi jövedéki szabályok ellehetetlenítik a zöld üzemanyag iránti hazai keresletet. Az Országgy?lés a bioetanol ipart tönkretev? módosító indítvánnyal együtt fogadta el az idei adótörvényeket 2011. november 21-én, így a bioetanol literenkénti jövedéki adója 70 forintra emelkedett, ami az áfával együtt összesen csaknem 90 forintot jelent. Ez teljesen ellehetetlenítette a magyarországi bioetanol ipart, ami a kukoricatermel? magyar gazdaságokat pénzügyi, a szmogtól fuldokló helyiségeket pedig a leveg?min?ség szempontjából érinti hátrányosan.
A jövedéki adó túlzott mértékének következtében nem éri meg Magyarországon hozni forgalomba a bioetanolt. A bioetanolos üzemanyag teljes termékpályára vetített az üvegházgázok megtakarítása 60 százalék körüli; tisztábban ég, mint a benzin, mentes a nehézfémekt?l, illetve 27 százalékkal kevesebb a szénmonoxid, 20 százalékkal alacsonyabb a kénmonoxid és 5 százalékal alacsonyabb a nitrogénoxid kibocsátása. Megdöbbent?, hogy akkor kerül sor annak a bioetanol elleni durva fellépésre, amikor sok településen szmogriadót kellett elrendelni.
Hiányosságokat találtak a japán nukleáris felügyel? hatóságok több mint tíz atomreaktor t?zvédelmi rendszerében,
ami miatt több évet késhet az újraindításuk, írta kedden a Mainicsi Simbun cím? japán lap. A Nukleáris Szabályozó Hatóság és az ipari minisztérium illetékesei úgy ítélték meg,
hogy ezeknél a reaktoroknál a kábelek gyúlékonyak, emellett nagyon s?r?n vannak elhelyezve a különböz? berendezések, így a t?z gyorsan átterjedhet közöttük.
A tárca vizsgálatot indított az ügyben, az atombiztonsági hatóság pedig rövidesen ellen?rzi az érintett atomreaktorokat üzemeltet? áramszolgáltató cégeket. A lap szerint az újraindítás egyes reaktoroknál a szükséges felújítási munkák miatt több évet is késlekedhet. Ha a munkák túl költségesnek bizonyulnak, a reaktorokat várhatóan nem indítják újra és lebontják.
Közel két évvel a fukusimai reaktorbaleset után az újabb biztonsági intézkedések szükségessége miatt a szigetország 50 atomreaktora közül 48 nem üzemel. Az atombiztonsági hatóság azután foglal állást a létesítmények biztonságáról, hogy tanulmányozza a földrengési kockázatokkal kapcsolatos újabb adatokat. Az új konzervatív kormány, amely balközép el?djéhez képest jobban hajlik az atomenergia alkalmazására, közölte: engedélyezi azoknak a reaktoroknak az újraindítást, amelyeket az atombiztonsági felügyelet biztonságosnak talál.
A 2011. március 11-én a földrengés utáni szök?ár következtében megrongálódott Fukusima I. atomer?m? balesete a második legsúlyosabb katasztrófa volt az 1986-os csernobili atomer?m?-baleset után: 160 ezer embert kellett kitelepíteni a sugárszennyezett térségb?l, amelynek egy része lakhatatlanná vált. Az itteni, megrongálódott reaktorok lebontása várhatóan mintegy negyven évig tart.
Forrás. index.hu
Hiányosságokat találtak a japán nukleáris felügyel? hatóságok több mint tíz atomreaktor t?zvédelmi rendszerében, ami miatt több évet késhet az újraindításuk, írta kedden a Mainicsi Simbun cím? japán lap. A Nukleáris Szabályozó Hatóság és az ipari minisztérium illetékesei úgy ítélték meg, hogy ezeknél a reaktoroknál a kábelek gyúlékonyak, emellett nagyon s?r?n vannak elhelyezve a különböz? berendezések, így a t?z gyorsan átterjedhet közöttük.
A tárca vizsgálatot indított az ügyben, az atombiztonsági hatóság pedig rövidesen ellen?rzi az érintett atomreaktorokat üzemeltet? áramszolgáltató cégeket. A lap szerint az újraindítás egyes reaktoroknál a szükséges felújítási munkák miatt több évet is késlekedhet. Ha a munkák túl költségesnek bizonyulnak, a reaktorokat várhatóan nem indítják újra és lebontják.
Közel két évvel a fukusimai reaktorbaleset után az újabb biztonsági intézkedések szükségessége miatt a szigetország 50 atomreaktora közül 48 nem üzemel. Az atombiztonsági hatóság azután foglal állást a létesítmények biztonságáról, hogy tanulmányozza a földrengési kockázatokkal kapcsolatos újabb adatokat. Az új konzervatív kormány, amely balközép el?djéhez képest jobban hajlik az atomenergia alkalmazására, közölte: engedélyezi azoknak a reaktoroknak az újraindítást, amelyeket az atombiztonsági felügyelet biztonságosnak talál.
A 2011. március 11-én a földrengés utáni szök?ár következtében megrongálódott Fukusima I. atomer?m? balesete a második legsúlyosabb katasztrófa volt az 1986-os csernobili atomer?m?-baleset után: 160 ezer embert kellett kitelepíteni a sugárszennyezett térségb?l, amelynek egy része lakhatatlanná vált. Az itteni, megrongálódott reaktorok lebontása várhatóan mintegy negyven évig tart.
Forrás. index.hu
Hiányosságokat találtak a japán nukleáris felügyel? hatóságok több mint tíz atomreaktor t?zvédelmi rendszerében, ami miatt több évet késhet az újraindításuk, írta kedden a Mainicsi Simbun cím? japán lap. A Nukleáris Szabályozó Hatóság és az ipari minisztérium illetékesei úgy ítélték meg, hogy ezeknél a reaktoroknál a kábelek gyúlékonyak, emellett nagyon s?r?n vannak elhelyezve a különböz? berendezések, így a t?z gyorsan átterjedhet közöttük.
A tárca vizsgálatot indított az ügyben, az atombiztonsági hatóság pedig rövidesen ellen?rzi az érintett atomreaktorokat üzemeltet? áramszolgáltató cégeket. A lap szerint az újraindítás egyes reaktoroknál a szükséges felújítási munkák miatt több évet is késlekedhet. Ha a munkák túl költségesnek bizonyulnak, a reaktorokat várhatóan nem indítják újra és lebontják.
Közel két évvel a fukusimai reaktorbaleset után az újabb biztonsági intézkedések szükségessége miatt a szigetország 50 atomreaktora közül 48 nem üzemel. Az atombiztonsági hatóság azután foglal állást a létesítmények biztonságáról, hogy tanulmányozza a földrengési kockázatokkal kapcsolatos újabb adatokat. Az új konzervatív kormány, amely balközép el?djéhez képest jobban hajlik az atomenergia alkalmazására, közölte: engedélyezi azoknak a reaktoroknak az újraindítást, amelyeket az atombiztonsági felügyelet biztonságosnak talál.
A 2011. március 11-én a földrengés utáni szök?ár következtében megrongálódott Fukusima I. atomer?m? balesete a második legsúlyosabb katasztrófa volt az 1986-os csernobili atomer?m?-baleset után: 160 ezer embert kellett kitelepíteni a sugárszennyezett térségb?l, amelynek egy része lakhatatlanná vált. Az itteni, megrongálódott reaktorok lebontása várhatóan mintegy negyven évig tart.
Forrás. index.hu
TERVEZÉSI SZEMPONTOK 2012. december 31. hétf?, 15:24Írta: Dr. habil Kistelegdi István DLA
Az „energia design” tervezésnek köszönhet?en az épület energiamegtakarítása a 80 százalékot is elérheti, az üzemeltetéshez szükséges 20 százalékot és az ezen felüli pluszenergiát a környezetb?l, megújuló forrásokból nyerik,talajh?t hasznosítanak talajkollektorral, és napelemekkel nyernek elektromos energiát.
A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály M?szaki és Informatikai Karon m?köd? Energiadesign Tanszék kutatói ifj. dr. Kistelegdi István vezetésével egy építészeti tervezési technikát dolgoztak ki a pluszenergiát termel? épületek energetikai, épületklimatikai és építészettechnológiai modellezésére. A fejlesztésnek köszönhet?en kevesebb gépesítéssel ésenergiafogyasztással nagyobb teljesítményt, magasabb komfortfokozatot és pozitív energiamérleget lehet elérni az épületben.
Az épület különlegessége, hogy az épület és az épületburok reagál a változó küls? és bels? környezeti behatásokra. Emellett földh?t, napenergiát és szélenergiát is hasznosít az épület.
A komlói RATI gyárépületének számítógépes látványterve
Különlegessége, hogy – ellentétben a középületekkel –, az év egy jelent?s részében természetes szell?zéssel m?ködhet, ehhez az ötletet a termeszvárak szell?zése adta. Ez köszönhet? a három speciális szell?z?toronynak, a „Venturi” tányérszerkezetek egyrészt hatékonyan hasznosítja a kürt?hatást, másrészt a szélenergia segítségével szell?zteti a bels? teret, ezzel csökkentve a légtechnika költségeit.
Az épületet intelligens épületfelügyeleti rendszer fogja irányítani, az ilyen épületeket nevezik intelligens épületnek („smart building”).
A épület jelenlegi állapotában, még a „venrturi” tányérok nélkül
- Kompakt épülettömeg – az épület térfogatához képest minimális a felülete, azaz nincsenek felesleges beugrók, kiszögellések.
- A ténylegesen használt f?tött-h?tött épületrészeket nem klimatizált területek veszik körül, ezek téli és nyári h?szigetel? pufferzónaként védik a bels? tereket. Családi házakban ilyen lehet a f?tetlen üveges veranda vagy a télikert.
- A téli lapos beesési szög? napsugarak az épület melegítésére használják.
- Nyári h?védelem küls? árnyékolószerkezetekkel.
- Bels? árnyékolószerkezet: az északi homlokzat fényvisszaver? rolóira h?elnyelést és h?képz?dést minimálisra csökkent? fóliaszerkezetek helyeztek el.
- Az épület tájolása – a f?épület irodai és gyártó zónái északra kerültek, amíg a raktár délre néz, védve az épülete a nyári túlmelegedést?l.
- A napelemeket a déli burokszerkezeten helyezték el.
- Felülvilágítók – természetes megvilágítás a mélyebb, sötétebb alulvilágított épületrészekben, és az üzemutcában.
- H?tároló tömegek a szerkezetekben – nyáron h?t?hatást, télen f?t?hatást biztosítva.
- A természetes szell?zést a termeszhangyavárak szell?zésér?l mintázták.
- Természetes egyoldalú ablakszell?zés az irodákban.
- Az átrium természetes be- és kiszell?zése gravitációs módon is történik.
- Éjszakai szell?zés – energiahatékony passzív épületh?tés, különös tekintettel a vasbeton h?tárolótömegekre.
- Toronykürt? hatás – termikus felhajtóer?, kürt?hatás segítségével nagyméret? csarnokok kiszell?ztetése.
- A gyártástechnológia hulladékh?jének újrahasznosítása télen.
- Venturi-effektus – a természetes kiszell?zés támogató er?sítése határoló rétegáramlat gyorsítással, Bernoulli törvényére alapozva.
- Fényvezetés a szolártonyokban – a fénytornyok fels? részében elhelyezett fényvisszaver? zsaluzia a téli direkt sugárzást az épület mélyébe vezeti indirekt módon.
- Zárt rendszer? fénycsatornák vezetik a természetes napfényt az épület sötétebb részébe.
- Újrahasznosított épít?anyagok – fa-könny?beton bels? pergolaszerkezet.
Dr. habil Kistelegdi István DLA
Tanszékvezet? egyetemi docens, építészmérnök, climadesigner
TU München, Épületklimatika és -gépészet tanszék kutatási tanácsadó munkatársa
Forrás: homeinfo.hu
