Jókora emelkedést mutattak tegnap az amerikai kereskedésben a kínai szolár piac szerepl?i,
miután az ágazat két fontosabb vállalata is közzétette gyorsjelentését. Az emelkedésnek persze ezen cégeknél b?ven van tere, az árfolyamok ugyanis a kedvez?tlen iparági folyamatok következtében az elmúlt években igen sokat estek.
A JA Solar bár továbbra is veszteséges m?ködésr?l számolt be, a veszteség mértéke csökkent, miközben az árbevétel lényegében stagnált. Az elemz?i várakozásokat azonban így is sikerült felülteljesítenie. A társaság részvényei tegnap 8%-kal értékel?dtek fel a tengerentúlon.
A Yingli Green Energy viszont a harmadik negyedévre vonatkozóan növekv? veszteségr?l adott számot, ami egyébként az elemz?i prognózisokat is alulmúlta, az árbevétel ugyanakkor jobb lett a vártnál. Itt els?sorban a menedzsment által megfogalmazott kilátások voltak azok, melyek a befektet?k részér?l optimizmust váltottak ki, ennek köszönhet?en a részvények több mint 13%-ot emelkedtek az amerikai piacon.
A szektor többi szerepl?je is er?re kapott, az LDK Solar 10, a Suntech pedig 3,5%-kal került feljebb. Fontos megjegyezni, a szolár piaci szerepl?k árfolyama a múltban sokat esett, így egy pozitív korrekciónak bármikor megvan az esélye, könnyen elképzelhet?ek a jöv?ben is nagyobb felrántások.
Az iparági környezetben azonban továbbra sem látszik fordulat, jelent?s túlkapacitások épültek ki, melyek leépítése vélhet?en okoz még fájdalmat a szerepl?knek.
Forrás:portfolio.hu
Jókora emelkedést mutattak tegnap az amerikai kereskedésben a kínai szolár piac szerepl?i, miután az ágazat két fontosabb vállalata is közzétette gyorsjelentését. Az emelkedésnek persze ezen cégeknél b?ven van tere, az árfolyamok ugyanis a kedvez?tlen iparági folyamatok következtében az elmúlt években igen sokat estek.
A JA Solar bár továbbra is veszteséges m?ködésr?l számolt be, a veszteség mértéke csökkent, miközben az árbevétel lényegében stagnált. Az elemz?i várakozásokat azonban így is sikerült felülteljesítenie. A társaság részvényei tegnap 8%-kal értékel?dtek fel a tengerentúlon.
A Yingli Green Energy viszont a harmadik negyedévre vonatkozóan növekv? veszteségr?l adott számot, ami egyébként az elemz?i prognózisokat is alulmúlta, az árbevétel ugyanakkor jobb lett a vártnál. Itt els?sorban a menedzsment által megfogalmazott kilátások voltak azok, melyek a befektet?k részér?l optimizmust váltottak ki, ennek köszönhet?en a részvények több mint 13%-ot emelkedtek az amerikai piacon.
A szektor többi szerepl?je is er?re kapott, az LDK Solar 10, a Suntech pedig 3,5%-kal került feljebb. Fontos megjegyezni, a szolár piaci szerepl?k árfolyama a múltban sokat esett, így egy pozitív korrekciónak bármikor megvan az esélye, könnyen elképzelhet?ek a jöv?ben is nagyobb felrántások.
Az iparági környezetben azonban továbbra sem látszik fordulat, jelent?s túlkapacitások épültek ki, melyek leépítése vélhet?en okoz még fájdalmat a szerepl?knek.
Forrás:portfolio.hu
Learatták Devecser határában pénteken az els?, tizennégy hektáros kísérleti energiaültetvényt, amelyet az iszapkatasztrófát követ?en, a vörösiszaptól megtisztított mez?gazdasági területen létesítettek.
A devecseri önkormányzat az energia ültetvények b?vítését tervezi az ajkai térségben, tapasztalatai szerint az ország egyre több önkormányzata igényel földterületet hasonló, biomassza el?állítására alkalmas növények telepítéséhez – tette hozzá. Emlékeztetett: két éve novemberben kezd?dött el a vörösiszappal szennyezett term?földek mentesítése, akkor még senki nem gondolta, hogy a terület alkalmas lesz mez?gazdasági tevékenységre. A kísérleti energiaültetvényt a gödöll?i Szent István Egyetem és energianövényekkel foglalkozó vállalkozások szakmai segítségével létesítették.
 |
| Kombájnnal aratták a nyárfákat a devecseri energiaültetvényen |
| Fotó: Nagy Lajos / MTI |
Gyuricza Csaba, az egyetem dékánja elmondta, hogy a fásszárú energianövényeket el?kezelt területre telepítették, az els? ütemben nyolc hektáron. A közfoglalkoztatás mez?gazdasági programjához kapcsolódóan az ajkai térségben azóta már 50-60 hektáron termesztenek energianövényt. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a rendkívül csapadékszegény nyári id?járás ellenére az elültetett növények közel 100 százaléka megeredt, a term?hely ideális az energetikai célú fajok számára.
Hozzátette: a környéken a felvásárlói piac is adott, a most learatott nyárfát az ajkai er?m?ben égetik majd el, illetve a tervek szerint az önkormányzati intézmények f?tését is biomasszával oldanák meg. Véleménye szerint a helyi vidékfejlesztést jól szolgáló, fosszilis energiát kiváltó rendszer állítható össze, amely jelent?s képzetlen munkaer?t foglalkoztathat.
 |
| Fotó: Nagy Lajos / MTI |
Forrás:MNO.hu
Learatták Devecser határában pénteken az els?, tizennégy hektáros kísérleti energiaültetvényt, amelyet az iszapkatasztrófát követ?en, a vörösiszaptól megtisztított mez?gazdasági területen létesítettek.
A devecseri önkormányzat az energia ültetvények b?vítését tervezi az ajkai térségben, tapasztalatai szerint az ország egyre több önkormányzata igényel földterületet hasonló, biomassza el?állítására alkalmas növények telepítéséhez – tette hozzá. Emlékeztetett: két éve novemberben kezd?dött el a vörösiszappal szennyezett term?földek mentesítése, akkor még senki nem gondolta, hogy a terület alkalmas lesz mez?gazdasági tevékenységre. A kísérleti energiaültetvényt a gödöll?i Szent István Egyetem és energianövényekkel foglalkozó vállalkozások szakmai segítségével létesítették.
|
|
| Kombájnnal aratták a nyárfákat a devecseri energiaültetvényen |
| Fotó: Nagy Lajos / MTI |
Gyuricza Csaba, az egyetem dékánja elmondta, hogy a fásszárú energianövényeket el?kezelt területre telepítették, az els? ütemben nyolc hektáron. A közfoglalkoztatás mez?gazdasági programjához kapcsolódóan az ajkai térségben azóta már 50-60 hektáron termesztenek energianövényt. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a rendkívül csapadékszegény nyári id?járás ellenére az elültetett növények közel 100 százaléka megeredt, a term?hely ideális az energetikai célú fajok számára.
Hozzátette: a környéken a felvásárlói piac is adott, a most learatott nyárfát az ajkai er?m?ben égetik majd el, illetve a tervek szerint az önkormányzati intézmények f?tését is biomasszával oldanák meg. Véleménye szerint a helyi vidékfejlesztést jól szolgáló, fosszilis energiát kiváltó rendszer állítható össze, amely jelent?s képzetlen munkaer?t foglalkoztathat.
|
|
| Fotó: Nagy Lajos / MTI |
Forrás:MNO.hu
Learatták Devecser határában pénteken az els?, tizennégy hektáros kísérleti energiaültetvényt, amelyet az iszapkatasztrófát követ?en, a vörösiszaptól megtisztított mez?gazdasági területen létesítettek.
A devecseri önkormányzat az energia ültetvények b?vítését tervezi az ajkai térségben, tapasztalatai szerint az ország egyre több önkormányzata igényel földterületet hasonló, biomassza el?állítására alkalmas növények telepítéséhez – tette hozzá. Emlékeztetett: két éve novemberben kezd?dött el a vörösiszappal szennyezett term?földek mentesítése, akkor még senki nem gondolta, hogy a terület alkalmas lesz mez?gazdasági tevékenységre. A kísérleti energiaültetvényt a gödöll?i Szent István Egyetem és energianövényekkel foglalkozó vállalkozások szakmai segítségével létesítették.
|
|
| Kombájnnal aratták a nyárfákat a devecseri energiaültetvényen |
| Fotó: Nagy Lajos / MTI |
Gyuricza Csaba, az egyetem dékánja elmondta, hogy a fásszárú energianövényeket el?kezelt területre telepítették, az els? ütemben nyolc hektáron. A közfoglalkoztatás mez?gazdasági programjához kapcsolódóan az ajkai térségben azóta már 50-60 hektáron termesztenek energianövényt. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a rendkívül csapadékszegény nyári id?járás ellenére az elültetett növények közel 100 százaléka megeredt, a term?hely ideális az energetikai célú fajok számára.
Hozzátette: a környéken a felvásárlói piac is adott, a most learatott nyárfát az ajkai er?m?ben égetik majd el, illetve a tervek szerint az önkormányzati intézmények f?tését is biomasszával oldanák meg. Véleménye szerint a helyi vidékfejlesztést jól szolgáló, fosszilis energiát kiváltó rendszer állítható össze, amely jelent?s képzetlen munkaer?t foglalkoztathat.
|
|
| Fotó: Nagy Lajos / MTI |
Forrás:MNO.hu
Az évszázad beruházásaként ünnepelték Ukrajnában azt a megállapodást, amit az ország miniszterelnöke írt alá egy spanyol cég képvisel?jével a hét elején. Az egymilliárd dolláros üzlet értelmében a spanyolok egy olyan folyékony földgáz er?m?vet építettek volna Ukrajna számára,
amely mentesíthette volna az országot az orosz gázfügg?ségb?l.
Pár nappal a szerz?dés megkötése után derült ki, a szerz?dést aláíró spanyol Jordi Sarda Bonvehír?l soha nem hallottak annál a cégnél, amelyiket hivatalosan képviselte, értesült aGuardian.
A Gas Natural Fenosa vállalat szóviv?je határozottan cáfolta, hogy Bonvehí ?ket képviselte volna a tárgyalások folyamán. Közleménye szerint a cégük nem tervez Ukrajnában fejleszteni és jelenleg nincsenek is alkalmazottaik az országban.
A megállapodást pár nappal korábban még lelkesen üdvözölte Vladiszlav Kaskiv, az ukrán fejlesztési ügynökség vezet?je, aki egyenesen az energiafüggetlenség napjának nevezte az aláírás napját.
Egyel?re kevés információt sikerült kideríteni az imposztor Bonvehír?l. Annyi bizonyos, hogy korábban a spanyol ingatlanpiacon próbálkozott, egy ideje pedig spanyol cégek ukrán képvisel?jének adta ki magát. A Reuters információ szerint az lehetett a spanyol férfi célja, hogy az aláírt papírok birtokában rávegye a spanyol céget, hogy tényleg szálljanak be az üzletbe, ? pedig zsebre tette volna a jutalékot.
Az ukránok a mostani fiaskó ellenére sem akarnak lemondani a beruházásról, jelenleg már egy amerikai céggel tárgyalnak az együttm?ködésr?l.
Forrás:index.hu
Az évszázad beruházásaként ünnepelték Ukrajnában azt a megállapodást,
amit az ország miniszterelnöke írt alá egy spanyol cég képvisel?jével a hét elején. Az egymilliárd dolláros üzlet értelmében a spanyolok egy olyan folyékony földgáz er?m?vet építettek volna Ukrajna számára, amely mentesíthette volna az országot az orosz gázfügg?ségb?l.
Pár nappal a szerz?dés megkötése után derült ki, a szerz?dést aláíró spanyol Jordi Sarda Bonvehír?l soha nem hallottak annál a cégnél, amelyiket hivatalosan képviselte, értesült aGuardian.
A Gas Natural Fenosa vállalat szóviv?je határozottan cáfolta, hogy Bonvehí ?ket képviselte volna a tárgyalások folyamán. Közleménye szerint a cégük nem tervez Ukrajnában fejleszteni és jelenleg nincsenek is alkalmazottaik az országban.
A megállapodást pár nappal korábban még lelkesen üdvözölte Vladiszlav Kaskiv, az ukrán fejlesztési ügynökség vezet?je, aki egyenesen az energiafüggetlenség napjának nevezte az aláírás napját.
Egyel?re kevés információt sikerült kideríteni az imposztor Bonvehír?l. Annyi bizonyos, hogy korábban a spanyol ingatlanpiacon próbálkozott, egy ideje pedig spanyol cégek ukrán képvisel?jének adta ki magát. A Reuters információ szerint az lehetett a spanyol férfi célja, hogy az aláírt papírok birtokában rávegye a spanyol céget, hogy tényleg szálljanak be az üzletbe, ? pedig zsebre tette volna a jutalékot.
Az ukránok a mostani fiaskó ellenére sem akarnak lemondani a beruházásról, jelenleg már egy amerikai céggel tárgyalnak az együttm?ködésr?l.
Forrás:index.hu
Az évszázad beruházásaként ünnepelték Ukrajnában azt a megállapodást, amit az ország miniszterelnöke írt alá egy spanyol cég képvisel?jével a hét elején. Az egymilliárd dolláros üzlet értelmében a spanyolok egy olyan folyékony földgáz er?m?vet építettek volna Ukrajna számára, amely mentesíthette volna az országot az orosz gázfügg?ségb?l.
Pár nappal a szerz?dés megkötése után derült ki, a szerz?dést aláíró spanyol Jordi Sarda Bonvehír?l soha nem hallottak annál a cégnél, amelyiket hivatalosan képviselte, értesült aGuardian.
A Gas Natural Fenosa vállalat szóviv?je határozottan cáfolta, hogy Bonvehí ?ket képviselte volna a tárgyalások folyamán. Közleménye szerint a cégük nem tervez Ukrajnában fejleszteni és jelenleg nincsenek is alkalmazottaik az országban.
A megállapodást pár nappal korábban még lelkesen üdvözölte Vladiszlav Kaskiv, az ukrán fejlesztési ügynökség vezet?je, aki egyenesen az energiafüggetlenség napjának nevezte az aláírás napját.
Egyel?re kevés információt sikerült kideríteni az imposztor Bonvehír?l. Annyi bizonyos, hogy korábban a spanyol ingatlanpiacon próbálkozott, egy ideje pedig spanyol cégek ukrán képvisel?jének adta ki magát. A Reuters információ szerint az lehetett a spanyol férfi célja, hogy az aláírt papírok birtokában rávegye a spanyol céget, hogy tényleg szálljanak be az üzletbe, ? pedig zsebre tette volna a jutalékot.
Az ukránok a mostani fiaskó ellenére sem akarnak lemondani a beruházásról, jelenleg már egy amerikai céggel tárgyalnak az együttm?ködésr?l.
Forrás:index.hu
Az évszázad beruházásaként ünnepelték Ukrajnában azt a megállapodást, amit az ország miniszterelnöke írt alá egy spanyol cég képvisel?jével a hét elején. Az egymilliárd dolláros üzlet értelmében a spanyolok egy olyan folyékony földgáz er?m?vet építettek volna Ukrajna számára, amely mentesíthette volna az országot az orosz gázfügg?ségb?l.
Pár nappal a szerz?dés megkötése után derült ki, a szerz?dést aláíró spanyol Jordi Sarda Bonvehír?l soha nem hallottak annál a cégnél, amelyiket hivatalosan képviselte, értesült aGuardian.
A Gas Natural Fenosa vállalat szóviv?je határozottan cáfolta, hogy Bonvehí ?ket képviselte volna a tárgyalások folyamán. Közleménye szerint a cégük nem tervez Ukrajnában fejleszteni és jelenleg nincsenek is alkalmazottaik az országban.
A megállapodást pár nappal korábban még lelkesen üdvözölte Vladiszlav Kaskiv, az ukrán fejlesztési ügynökség vezet?je, aki egyenesen az energiafüggetlenség napjának nevezte az aláírás napját.
Egyel?re kevés információt sikerült kideríteni az imposztor Bonvehír?l. Annyi bizonyos, hogy korábban a spanyol ingatlanpiacon próbálkozott, egy ideje pedig spanyol cégek ukrán képvisel?jének adta ki magát. A Reuters információ szerint az lehetett a spanyol férfi célja, hogy az aláírt papírok birtokában rávegye a spanyol céget, hogy tényleg szálljanak be az üzletbe, ? pedig zsebre tette volna a jutalékot.
Az ukránok a mostani fiaskó ellenére sem akarnak lemondani a beruházásról, jelenleg már egy amerikai céggel tárgyalnak az együttm?ködésr?l.
Forrás:index.hu
Közeledik a tél, és egyre több az olyan család, ahol már sem f?teni, sem világítani nem tudnak. Több százezren vannak, akik tartozásaik felhalmozásával a fizetésképtelenség szélére sodródtak. A villanyszámlával minden hatodik fogyasztó késik, a gázszolgáltatók 70 milliárd után futnak, a távh?s cégek egy része tehetetlen. Bár a kormány egymilliárd forintért t?zifát biztosít a leginkább rászorultaknak, és a kikapcsolási moratórium is átmeneti segítséget nyújthat a legnagyobb tartozóknak, a hosszú távú megoldás egyel?re nem látszik, a piaci viszonyokat torzító t?zoltás pedig id?vel csak mélyíti a problémát.
Az utóbbi években jelent?sen megn?tt azoknak a száma, akik elmaradnak a rezsiköltségek fizetésével, és aggódva gondolhatnak az el?ttük álló hideg télre. Az energiaárak az utóbbi évtizedekben az inflációnál jóval nagyobb ütemben n?ttek. Bár a lakossági energiaárak még most is messze elmaradnak a piaci áraktól, a hónapról hónapra érkez? számlák sokaknak így is megfizethetetlen terhet jelentenek.
Tél f?tés nélkül
Az áram ma 63,5 százalékkal drágább, mint tíz évvel ezel?tt. A vezetékes gáz 108,2 százalékkal, a távh? 77,5 százalékkal drágult. Emellett persze n?ttek a fizetések is, de kisebb ütemben: míg tíz évvel ezel?tt az egy f?re jutó kiadásnak még csak átlagosan 18-19 százaléka ment el lakásfenntartásra és háztartási energiára, addig mára ez az arány 23 százalékra n?tt. Mindeközben látványosan megn?ttek az áram-, gáz- és távh?hátralékok.
A fejlesztési minisztérium nyári adatai szerint összesen 143 ezer olyan lakossági gáz-, áram- és távh?fogyasztó van, akik tartoznak a rezsiszámlával. Közülük 36 749-en már több mint egy éve tartoztak. ?k id?vel könnyen ugyanarra a sorra juthatnak, mint az a 141 193 ember, akit a tartozások miatt már ki is zártak az áram-, a gáz- vagy távh?szolgáltatásból. Ha a tárca által közölt adatok nem is tükröznek pontos képet arról, hogy november végén hány család várhatja f?tés nélkül a telet, nagyságrendjében rámutat a probléma súlyára. (A minisztréium id? közben egy írásbeli válaszában újabb adatokat is közölt, a parlament honlapján kedden megjelent iromány itt érhet? el.)
Az adatok szerint ugyanis idén 36 925 lakossági fogyasztót kapcsoltak ki az áramszolgáltatásból, a gázszolgáltatásból 101 894, a távh?szolgáltatásból 2374 lakossági fogyasztót zártak ki (a kikapcsolt távh?sök kétharmada csak a melegvíz-szolgáltatásról mond le).
Távh?snek könnyebb?
A távh?sök bizonyos szempontból könnyebb és nehezebb helyzetben is vannak, mint azok a családok, akik például gázzal f?tenek. A távh?vel f?tött lakások többsége ugyanis társasházi panellakás, ahol a lakásokat csak együtt lehet kizárni a rendszerb?l. Emiatt a nem fizet? ügyfelek sokáig megúszhatják a kikapcsolást, az átlagosnál tovább kaphatnak potyautasként is meleget. Ritkább eset, ugyanakkor el?fordulhat olyan is, hogy a becsületesen fizet?ket is lekapcsolják a többiek miatt, ha a teljes társasház hátralékának mértéke tarthatatlanná válik.
Idén 618 ezer távh?s lakossági fogyasztót láttak el a szolgáltatók, ebb?l a legutóbb közölt adatok szerint 316 ezer küzdött fizetési problémákkal. Igaz ezek között akadnak olyanok is, akik csak néhány nappal, egy-két héttel maradtak el a határid?t?l, ha ?ket nem számoljuk, 161 ezer, legalább egy hónapja nem fizet? fogyasztót találunk, a szolgáltatók pedig futhatnak durván 21 milliárdnyi kinnlév?ségük után.
70 milliárd a gázosoknál
Még rosszabb a helyzet, ha a gázosokat nézzük. Összesen 3,3 millió lakossági fogyasztó van, ebb?l 548 ezer tartozik 30 napnál régebb óta, 178 ezer ember már jóformán egy éve nem fizetett, szolgáltatóik 70 milliárd forintra várnak. Egy – két évvel ezel?tti, tartozásokról szóló – tanulmányban ismertett 2003-mas adatokkal összevetve látszik, hogy a helyzet mennyit romlott, nem csak a hátralékok összege n?tt rendkívüli mértékben, hanem a tartozók létszáma is. Az összegszer? tartozások összevetése az infláció figyelembevétele nélkül persze csalóka, a tartozók létszámának drámai növekedése azonban jól mutatja a tendenciát. Tíz évvel ezel?tt még csak 68 ezren voltak elmaradva a számlákkal, de három évvel ezel?tt is még százezerrel kevesebben voltak bajban a fizetéssel.
A hátralékosok számának duplázódását látjuk az áramfogyasztóknál is: 2003-ban még csak 335 ezren voltak 30 napon túli késedelemben, a számuk 2009-re 556 ezerre ugrott, az idei évre pedig már 837 ezerre, vagyis ma nagyjából minden hatodik embernek gondot okoz a villanyszámla befizetése. ?k mintegy 46,5 milliárd forinttal adósak az áramszolgáltatóknak. A kikapcsolt energiafogyasztók közül egyébként itt találjuk a legtöbb lakossági ügyfelet, a szolgáltatásból kikerült fogyasztók 92 százaléka tartozik a lakossági körbe.
Adós, fizess!
Az energiaszolgáltatók egyébként a legtöbb esetben igyekeznek a megegyezésre a hátralékosokkal, ráadásul a jogszabályok is kötik ?ket, hogy ne lehessen valakit csak úgy minden bejelentés nélkül kizárni a rendszerb?l. Az energiacég a határid? lejárta után els? körben fizetési felszólítást küld, felhívja a figyelmet a tartozásra. Általában már itt egyeztetést kezdeményeznek a fizetési haladékról, vagy részletfizetési lehet?ségr?l.
Ha a nem fizet? fogyasztó nem reagál, elvileg még akkor sem kapcsolják ki az ügyfelet, felszólító levelet ugyanis legalább háromszor kell küldeni, ebben felhívni a fizetési nehézséggel küzd? ember figyelmét a különböz? kedvezményekre, valamint az el?re fizet? mér?óra felszerelésének a lehet?ségére. Korábban három hónap volt a türelmi id? a nem fizetésre, ezt tavaly a kormány 60 napra csökkentette.
Ha valaki ezután sem reagál, vagy nem sikerül vele megegyezni, jogi értelemben nem tekinthet? többet fogyasztónak, kikapcsolják nála az áramot, elzárják a gázt. Ha a kikapcsolt lakos rendezi felhalmozott tartozását, a keresked?nek 24 órán belül kezdeményeznie kell a visszakapcsolását.
Attól még, hogy valakit kikapcsoltak a szolgáltatásból, nem jelenti azt, hogy tartozása is megsz?nt, a kikapcsolás csak arra jó, hogy további adósságot már ne halmozhasson fel. A szolgáltató úgynevezett fizetési meghagyásos eljárás keretében hajthatja be a követelését, ennek ugyanolyan hatálya van, mint egy joger?s ítéletnek.
A végrehajtásnak a jogszabály szerint arányosnak és fokozatosnak kell lennie, el?ször els?sorban az adós megtakarításaiból próbálnak meg pénzhez jutni, a munkabéréb?l, egyéb járandóságaiból próbálnak meg pénzt behajtani. Ha mindez nem sikerül – mert például az adósnak már sem megtakarításai, sem munkája nincs – jönnek az ingó tárgyak, legvégs? esetben pedig az ingatlan elárverezése.
A tapasztalat azt mutatja, hogy ez utóbbira már csak a legritkább esetben kerül sor, a szolgáltatóknak a legtöbbször nem éri meg a legvégs? stádiumig elvinni az ügyet, a behajtóknak az arányosság elvét is szem el?tt kell tartaniuk, néhány százezres tartozás miatt jellemz?en nem tesznek az utcára egy családot, de olyan is el?fordul, hogy a családnak már nem is marad elárverezhet? vagyontárgya.
Így készül a kormány a télre
December elsejét?l ismét életbe lép a kilakoltatási moratórium, a f?tési szezon alatt pedig él a kikapcsolási moratórium is, közölte múlt héten Giró-Szász András kormányszóviv?. A kormány ezzel próbálja meg elkerülni, hogy a nehéz helyzetbe került családok f?tés nélkül maradjanak. A szóviv? közölte azt is, kinevezik Bakondi Györgyöt, az Országos Katasztrófavédelmi F?igazgatóság vezet?jét, hogy a téllel kapcsolatos kormányzati intézkedéseket koordinálja. Tállai András emellett közölte, a kormány egymilliárd forintot különített el arra a célra, hogy 15 százalékos önrész mellett 63 ezer köbméter t?zifát osszon szét a rászorulók között.
S?t, meglep? módon kormánypárti képvisel?k támogatták a fagyhalál elleni alap létrehozásáról szóló szocialista el?terjesztés tárgysorozatba vételét is. A kezdeményezés a mindenki által az áramárban megfizetett – a Vértesi szenes er?m? lélegeztet?gépen tartását szolgáló – úgynevezett szénfillér támogatást csoportosítaná át erre a célra. Egy brüsszeli engedélyre várva ugyanis ez a támogatás egy ideje nem jut el az er?m?nek, a minden kilowattóra energia után kifizetett 19 fillér jelenleg egy külön alapba folyik, ahol számítások szerint durván 10 milliárd forint gy?lhetett mostanra össze.
Télr?l télre rosszabb lesz
Akár egyszeri támogatást, ad, akár befagyasztva tartja a rezsiárakat, akár kilakoltatási és kikapcsolási moratóriumot rendel el a kormány, azzal csak rövid távú megoldást nyújt a helyzetre, adott esetben tovább mélyítve az adósságcsapdát. Az évr?l évre növekv? számú rászorult ugyanis els?sorban a szolgáltató cégek terheit növeli, akik pedig veszteségeiket egyrészt azokon próbálják meg behajtani, ahol azt nem tiltja közvetlenül a kormány.
Növekednek a nem lakossági fogyasztók terhei, a cégek emelked? termelési költségekkel szembesülnek, növelniük kell termékeik árát, és csökkenteni a termelésüket, és végs? soron kevesebb dolgozót tudnak foglalkoztatni. Az elbocsátott munkások pedig aztán nagyobb eséllyel növelik a fizetni nem tudók körét, egyre mélyebre húzva a gazdaságot. Másfel?l az energiacégek, ha fejlesztéseikb?l hosszú távon nem látnak nagyobb profitot, – márpedig a piactól eltávolodott lakossági szegmensben kevéssé látnak – akkor nincsenek ösztönözve a fejlesztésre, ezzel pedig romlik a szolgáltatás min?sége, hosszú távon akár az ellátás biztonsága is.
A kormány tehát kett?s présben van, az egyik oldalon a végs?kig legatyásodott fogyasztókat védi, akik rövid távon akár meg is fagyhatnának, ha nem segítene, hosszabb távon viszont mélyíti a teljes rendszer problémáit, ártámogatással torzítva a fogyasztói viselkedést és a piaci viszonyokat, amely torzulás kés?bb még a mostaninál is nagyobb veszélyekkel fenyeget.
Forrás. index.hu
Közeledik a tél, és egyre több az olyan család, ahol már sem f?teni, sem világítani nem tudnak. Több százezren vannak, akik tartozásaik felhalmozásával a fizetésképtelenség szélére sodródtak. A villanyszámlával minden hatodik fogyasztó késik, a gázszolgáltatók 70 milliárd után futnak, a távh?s cégek egy része tehetetlen. Bár a kormány egymilliárd forintért t?zifát biztosít a leginkább rászorultaknak, és a kikapcsolási moratórium is átmeneti segítséget nyújthat a legnagyobb tartozóknak, a hosszú távú megoldás egyel?re nem látszik, a piaci viszonyokat torzító t?zoltás pedig id?vel csak mélyíti a problémát.
Az utóbbi években jelent?sen megn?tt azoknak a száma, akik elmaradnak a rezsiköltségek fizetésével, és aggódva gondolhatnak az el?ttük álló hideg télre. Az energiaárak az utóbbi évtizedekben az inflációnál jóval nagyobb ütemben n?ttek. Bár a lakossági energiaárak még most is messze elmaradnak a piaci áraktól, a hónapról hónapra érkez? számlák sokaknak így is megfizethetetlen terhet jelentenek.
Tél f?tés nélkül
Az áram ma 63,5 százalékkal drágább, mint tíz évvel ezel?tt. A vezetékes gáz 108,2 százalékkal, a távh? 77,5 százalékkal drágult. Emellett persze n?ttek a fizetések is, de kisebb ütemben: míg tíz évvel ezel?tt az egy f?re jutó kiadásnak még csak átlagosan 18-19 százaléka ment el lakásfenntartásra és háztartási energiára, addig mára ez az arány 23 százalékra n?tt. Mindeközben látványosan megn?ttek az áram-, gáz- és távh?hátralékok.
A fejlesztési minisztérium nyári adatai szerint összesen 143 ezer olyan lakossági gáz-, áram- és távh?fogyasztó van, akik tartoznak a rezsiszámlával. Közülük 36 749-en már több mint egy éve tartoztak. ?k id?vel könnyen ugyanarra a sorra juthatnak, mint az a 141 193 ember, akit a tartozások miatt már ki is zártak az áram-, a gáz- vagy távh?szolgáltatásból. Ha a tárca által közölt adatok nem is tükröznek pontos képet arról, hogy november végén hány család várhatja f?tés nélkül a telet, nagyságrendjében rámutat a probléma súlyára. (A minisztréium id? közben egy írásbeli válaszában újabb adatokat is közölt, a parlament honlapján kedden megjelent iromány itt érhet? el.)
Az adatok szerint ugyanis idén 36 925 lakossági fogyasztót kapcsoltak ki az áramszolgáltatásból, a gázszolgáltatásból 101 894, a távh?szolgáltatásból 2374 lakossági fogyasztót zártak ki (a kikapcsolt távh?sök kétharmada csak a melegvíz-szolgáltatásról mond le).
Távh?snek könnyebb?
A távh?sök bizonyos szempontból könnyebb és nehezebb helyzetben is vannak, mint azok a családok, akik például gázzal f?tenek. A távh?vel f?tött lakások többsége ugyanis társasházi panellakás, ahol a lakásokat csak együtt lehet kizárni a rendszerb?l. Emiatt a nem fizet? ügyfelek sokáig megúszhatják a kikapcsolást, az átlagosnál tovább kaphatnak potyautasként is meleget. Ritkább eset, ugyanakkor el?fordulhat olyan is, hogy a becsületesen fizet?ket is lekapcsolják a többiek miatt, ha a teljes társasház hátralékának mértéke tarthatatlanná válik.
Idén 618 ezer távh?s lakossági fogyasztót láttak el a szolgáltatók, ebb?l a legutóbb közölt adatok szerint 316 ezer küzdött fizetési problémákkal. Igaz ezek között akadnak olyanok is, akik csak néhány nappal, egy-két héttel maradtak el a határid?t?l, ha ?ket nem számoljuk, 161 ezer, legalább egy hónapja nem fizet? fogyasztót találunk, a szolgáltatók pedig futhatnak durván 21 milliárdnyi kinnlév?ségük után.
70 milliárd a gázosoknál
Még rosszabb a helyzet, ha a gázosokat nézzük. Összesen 3,3 millió lakossági fogyasztó van, ebb?l 548 ezer tartozik 30 napnál régebb óta, 178 ezer ember már jóformán egy éve nem fizetett, szolgáltatóik 70 milliárd forintra várnak. Egy – két évvel ezel?tti, tartozásokról szóló – tanulmányban ismertett 2003-mas adatokkal összevetve látszik, hogy a helyzet mennyit romlott, nem csak a hátralékok összege n?tt rendkívüli mértékben, hanem a tartozók létszáma is. Az összegszer? tartozások összevetése az infláció figyelembevétele nélkül persze csalóka, a tartozók létszámának drámai növekedése azonban jól mutatja a tendenciát. Tíz évvel ezel?tt még csak 68 ezren voltak elmaradva a számlákkal, de három évvel ezel?tt is még százezerrel kevesebben voltak bajban a fizetéssel.
A hátralékosok számának duplázódását látjuk az áramfogyasztóknál is: 2003-ban még csak 335 ezren voltak 30 napon túli késedelemben, a számuk 2009-re 556 ezerre ugrott, az idei évre pedig már 837 ezerre, vagyis ma nagyjából minden hatodik embernek gondot okoz a villanyszámla befizetése. ?k mintegy 46,5 milliárd forinttal adósak az áramszolgáltatóknak. A kikapcsolt energiafogyasztók közül egyébként itt találjuk a legtöbb lakossági ügyfelet, a szolgáltatásból kikerült fogyasztók 92 százaléka tartozik a lakossági körbe.
Adós, fizess!
Az energiaszolgáltatók egyébként a legtöbb esetben igyekeznek a megegyezésre a hátralékosokkal, ráadásul a jogszabályok is kötik ?ket, hogy ne lehessen valakit csak úgy minden bejelentés nélkül kizárni a rendszerb?l. Az energiacég a határid? lejárta után els? körben fizetési felszólítást küld, felhívja a figyelmet a tartozásra. Általában már itt egyeztetést kezdeményeznek a fizetési haladékról, vagy részletfizetési lehet?ségr?l.
Ha a nem fizet? fogyasztó nem reagál, elvileg még akkor sem kapcsolják ki az ügyfelet, felszólító levelet ugyanis legalább háromszor kell küldeni, ebben felhívni a fizetési nehézséggel küzd? ember figyelmét a különböz? kedvezményekre, valamint az el?re fizet? mér?óra felszerelésének a lehet?ségére. Korábban három hónap volt a türelmi id? a nem fizetésre, ezt tavaly a kormány 60 napra csökkentette.
Ha valaki ezután sem reagál, vagy nem sikerül vele megegyezni, jogi értelemben nem tekinthet? többet fogyasztónak, kikapcsolják nála az áramot, elzárják a gázt. Ha a kikapcsolt lakos rendezi felhalmozott tartozását, a keresked?nek 24 órán belül kezdeményeznie kell a visszakapcsolását.
Utcára is kerülhet, aki nem fizet?
Attól még, hogy valakit kikapcsoltak a szolgáltatásból, nem jelenti azt, hogy tartozása is megsz?nt, a kikapcsolás csak arra jó, hogy további adósságot már ne halmozhasson fel. A szolgáltató úgynevezett fizetési meghagyásos eljárás keretében hajthatja be a követelését, ennek ugyanolyan hatálya van, mint egy joger?s ítéletnek.
A végrehajtásnak a jogszabály szerint arányosnak és fokozatosnak kell lennie, el?ször els?sorban az adós megtakarításaiból próbálnak meg pénzhez jutni, a munkabéréb?l, egyéb járandóságaiból próbálnak meg pénzt behajtani. Ha mindez nem sikerül – mert például az adósnak már sem megtakarításai, sem munkája nincs – jönnek az ingó tárgyak, legvégs? esetben pedig az ingatlan elárverezése.
A tapasztalat azt mutatja, hogy ez utóbbira már csak a legritkább esetben kerül sor, a szolgáltatóknak a legtöbbször nem éri meg a legvégs? stádiumig elvinni az ügyet, a behajtóknak az arányosság elvét is szem el?tt kell tartaniuk, néhány százezres tartozás miatt jellemz?en nem tesznek az utcára egy családot, de olyan is el?fordul, hogy a családnak már nem is marad elárverezhet? vagyontárgya.
Így készül a kormány a télre
December elsejét?l ismét életbe lép a kilakoltatási moratórium, a f?tési szezon alatt pedig él a kikapcsolási moratórium is, közölte múlt héten Giró-Szász András kormányszóviv?. A kormány ezzel próbálja meg elkerülni, hogy a nehéz helyzetbe került családok f?tés nélkül maradjanak. A szóviv? közölte azt is, kinevezik Bakondi Györgyöt, az Országos Katasztrófavédelmi F?igazgatóság vezet?jét, hogy a téllel kapcsolatos kormányzati intézkedéseket koordinálja. Tállai András emellett közölte, a kormány egymilliárd forintot különített el arra a célra, hogy 15 százalékos önrész mellett 63 ezer köbméter t?zifát osszon szét a rászorulók között.
S?t, meglep? módon kormánypárti képvisel?k támogatták a fagyhalál elleni alap létrehozásáról szóló szocialista el?terjesztés tárgysorozatba vételét is. A kezdeményezés a mindenki által az áramárban megfizetett – a Vértesi szenes er?m? lélegeztet?gépen tartását szolgáló – úgynevezett szénfillér támogatást csoportosítaná át erre a célra. Egy brüsszeli engedélyre várva ugyanis ez a támogatás egy ideje nem jut el az er?m?nek, a minden kilowattóra energia után kifizetett 19 fillér jelenleg egy külön alapba folyik, ahol számítások szerint durván 10 milliárd forint gy?lhetett mostanra össze.
Télr?l télre rosszabb lesz
Akár egyszeri támogatást, ad, akár befagyasztva tartja a rezsiárakat, akár kilakoltatási és kikapcsolási moratóriumot rendel el a kormány, azzal csak rövid távú megoldást nyújt a helyzetre, adott esetben tovább mélyítve az adósságcsapdát. Az évr?l évre növekv? számú rászorult ugyanis els?sorban a szolgáltató cégek terheit növeli, akik pedig veszteségeiket egyrészt azokon próbálják meg behajtani, ahol azt nem tiltja közvetlenül a kormány.
Növekednek a nem lakossági fogyasztók terhei, a cégek emelked? termelési költségekkel szembesülnek, növelniük kell termékeik árát, és csökkenteni a termelésüket, és végs? soron kevesebb dolgozót tudnak foglalkoztatni. Az elbocsátott munkások pedig aztán nagyobb eséllyel növelik a fizetni nem tudók körét, egyre mélyebre húzva a gazdaságot. Másfel?l az energiacégek, ha fejlesztéseikb?l hosszú távon nem látnak nagyobb profitot, – márpedig a piactól eltávolodott lakossági szegmensben kevéssé látnak – akkor nincsenek ösztönözve a fejlesztésre, ezzel pedig romlik a szolgáltatás min?sége, hosszú távon akár az ellátás biztonsága is.
A kormány tehát kett?s présben van, az egyik oldalon a végs?kig legatyásodott fogyasztókat védi, akik rövid távon akár meg is fagyhatnának, ha nem segítene, hosszabb távon viszont mélyíti a teljes rendszer problémáit, ártámogatással torzítva a fogyasztói viselkedést és a piaci viszonyokat, amely torzulás kés?bb még a mostaninál is nagyobb veszélyekkel fenyeget.
Forrás. index.hu
Budapest, 2012. december 1., szombat (MTI) – Felszínesen szemlélve a zöld energia nagyszer? ötletnek t?nik, sajnálatos módon azonban rendkívül drága és hatalmas állami szubvenciókat emészt fel – írja a Business Insider szombati online kiadása.
A lap szerint ennek legszemléletesebb példája az a hatalmas csapás, amelyet az Obama-adminisztráció által támogatott Solyndra napelemgyártó vállalat tavalyi összeomlása mért az egész iparágra.
Szakért?k szerint a zöld energiának, mint minden új iparágaknak, id?re van szüksége ahhoz, hogy méretgazdaságosság és költséghatékonyság szempontjából elérje a megfelel? szintet. A fosszilis energiahordozókkal összehasonlítva óriási a különbség: miközben az elektromos áram fotovoltaikus forrásból kilowattóránként 0,6 dollárba kerül, szén- és földgázforrásból el?állítva alig 0,1 dollárba.
forrás: mti
Budapest, 2012. december 1., szombat (MTI) – Felszínesen szemlélve a zöld energia nagyszer? ötletnek t?nik, sajnálatos módon azonban rendkívül drága és hatalmas állami szubvenciókat emészt fel – írja a Business Insider szombati online kiadása.
A lap szerint ennek legszemléletesebb példája az a hatalmas csapás, amelyet az Obama-adminisztráció által támogatott Solyndra napelemgyártó vállalat tavalyi összeomlása mért az egész iparágra.
Szakért?k szerint a zöld energiának, mint minden új iparágaknak, id?re van szüksége ahhoz, hogy méretgazdaságosság és költséghatékonyság szempontjából elérje a megfelel? szintet. A fosszilis energiahordozókkal összehasonlítva óriási a különbség: miközben az elektromos áram fotovoltaikus forrásból kilowattóránként 0,6 dollárba kerül, szén- és földgázforrásból el?állítva alig 0,1 dollárba.
Jászberény, 2012. december 1., szombat (MTI) – Négy elavult, régi épületet kiváltó, korszer? óvodakomplexum létrehozása fejez?dött be a közelmúltban Jászberényben – közölte a helyi önkormányzat irodavezet?je az MTI-vel.
Lányi László elmondta: a város mintegy kétszáz óvodása a használatbavételi eljárás néhány hetes csúszása miatt a tanévkezdés id?pontja helyett csak nemrégiben vehette birtokba a létesítményt. Az uniós támogatással, összesen 702 millió forintból megépült központi óvoda kialakítására a helyhatóság a saját költségvetéséb?l 264 millió forintot fordított – tette hozzá.
Utalt arra: a fejlesztés el?készítése már 2005-ben elkezd?dött, majd a pályázati forrás elnyerése után 2011 februárjában indult el a kivitelezés. Ennek keretében összesen nyolc csoportszobát, melegít?konyhát, tornaszobát, orvosi, logopédiai és egyéni fejleszt?helyiséget, valamint többcélú rendezvénytermet hoztak létre az intézményben. Az eddig négy elavult, régi épületben m?köd? óvodai ellátást az egészséges életmódra nevelést szolgáló, vízhez szoktató medence, sószoba és gazdagon felszerelt játszóudvar teszi teljessé.
Lányi László hozzátette, hogy a 21. századi elvárásoknak minden tekintetben megfelel?, 2500 négyzetméter alapterület? óvodacentrum energiaellátását a legkorszer?bb és legtakarékosabb technológiák – pelletf?tés, napkollektoros rendszer – biztosítják.
Az irodavezet? jelezte: a tervek szerint jöv? tavasztól az udvaron konyha- és virágoskertet is kialakítanak és gondoznak majd a gyerekek és a pedagógusok.
forrás: mti
Jászberény, 2012. december 1., szombat (MTI) – Négy elavult, régi épületet kiváltó, korszer? óvodakomplexum létrehozása fejez?dött be a közelmúltban Jászberényben – közölte a helyi önkormányzat irodavezet?je az MTI-vel.
Lányi László elmondta: a város mintegy kétszáz óvodása a használatbavételi eljárás néhány hetes csúszása miatt a tanévkezdés id?pontja helyett csak nemrégiben vehette birtokba a létesítményt. Az uniós támogatással, összesen 702 millió forintból megépült központi óvoda kialakítására a helyhatóság a saját költségvetéséb?l 264 millió forintot fordított – tette hozzá.
Utalt arra: a fejlesztés el?készítése már 2005-ben elkezd?dött, majd a pályázati forrás elnyerése után 2011 februárjában indult el a kivitelezés. Ennek keretében összesen nyolc csoportszobát, melegít?konyhát, tornaszobát, orvosi, logopédiai és egyéni fejleszt?helyiséget, valamint többcélú rendezvénytermet hoztak létre az intézményben. Az eddig négy elavult, régi épületben m?köd? óvodai ellátást az egészséges életmódra nevelést szolgáló, vízhez szoktató medence, sószoba és gazdagon felszerelt játszóudvar teszi teljessé.
Lányi László hozzátette, hogy a 21. századi elvárásoknak minden tekintetben megfelel?, 2500 négyzetméter alapterület? óvodacentrum energiaellátását a legkorszer?bb és legtakarékosabb technológiák – pelletf?tés, napkollektoros rendszer – biztosítják.
Az irodavezet? jelezte: a tervek szerint jöv? tavasztól az udvaron konyha- és virágoskertet is kialakítanak és gondoznak majd a gyerekek és a pedagógusok.
Jászberény, 2012. december 1., szombat (MTI) – Négy elavult, régi épületet kiváltó, korszer? óvodakomplexum létrehozása fejez?dött be a közelmúltban Jászberényben – közölte a helyi önkormányzat irodavezet?je az MTI-vel.
Lányi László elmondta: a város mintegy kétszáz óvodása a használatbavételi eljárás néhány hetes csúszása miatt a tanévkezdés id?pontja helyett csak nemrégiben vehette birtokba a létesítményt. Az uniós támogatással, összesen 702 millió forintból megépült központi óvoda kialakítására a helyhatóság a saját költségvetéséb?l 264 millió forintot fordított – tette hozzá.
Utalt arra: a fejlesztés el?készítése már 2005-ben elkezd?dött, majd a pályázati forrás elnyerése után 2011 februárjában indult el a kivitelezés. Ennek keretében összesen nyolc csoportszobát, melegít?konyhát, tornaszobát, orvosi, logopédiai és egyéni fejleszt?helyiséget, valamint többcélú rendezvénytermet hoztak létre az intézményben. Az eddig négy elavult, régi épületben m?köd? óvodai ellátást az egészséges életmódra nevelést szolgáló, vízhez szoktató medence, sószoba és gazdagon felszerelt játszóudvar teszi teljessé.
Lányi László hozzátette, hogy a 21. századi elvárásoknak minden tekintetben megfelel?, 2500 négyzetméter alapterület? óvodacentrum energiaellátását a legkorszer?bb és legtakarékosabb technológiák – pelletf?tés, napkollektoros rendszer – biztosítják.
Az irodavezet? jelezte: a tervek szerint jöv? tavasztól az udvaron konyha- és virágoskertet is kialakítanak és gondoznak majd a gyerekek és a pedagógusok.
forrás: mti
Több mint 220 milliárd forintba kerülhet az E.ON gázüzletágának felvásárlása az államnak. A Népszabadságnak az ügylethez közel álló körök meger?sítették a 800 millió euró körüli vételárat és a németországi Der Spiegel is 800 millió,
illetve 1.2 milliárd euró közti összegr?l tud. Ezt vélhet?en az IMF-hitel maradékából és kötvénykibocsátásból fedezheti az MVM.
amir?l december 15.-ig állapodnak meg. A hírek szerint német félnek is nagy szüksége van pótlólagos t?kére, mivel a részben már lekapcsolt atomer?m?vek miatt jelent?s bevételekt?l esett el, illetve mert a megújuló energiákhoz milliárdos beruházások kellenek. Hogy ezt a lyukat betömjék, a cég 15 milliárd euro érték? vagyonrészt akar értékesíteni. Legutóbb Nagy-Britanniában vált meg a részesedését?l egy nukleáris vállalkozásban.
Több mint 220 milliárd forintba kerülhet az E.ON gázüzletágának felvásárlása az államnak. A Népszabadságnak az ügylethez közel álló körök meger?sítették a 800 millió euró körüli vételárat és a németországi Der Spiegel is 800 millió, illetve 1.2 milliárd euró közti összegr?l tud. Ezt vélhet?en az IMF-hitel maradékából és kötvénykibocsátásból fedezheti az MVM.
Az egyes tagországok közül a legnagyobb arányban Lettországban (27 százalék), Finnországban (21 százalék) és Svédországban (19 százalék) elégítik ki az energiaigényeket e forrásból, míg a legcsekélyebb mértékben Ciprus, Luxembourg és az Egyesült Királyság (kevesebb mint 1 százalék) támaszkodott rá.
A tagállamok többségében a fa és fahulladék az els? számú megújuló energiaforrás, az ilyen alapú termelésnek több mint háromnegyedét teszi ki Észtországban (96 százalék), Litvániában (88 százalék), Finnországban (85 százalék), Lengyelországban (81 százalék), Lettországban (78 százalék) és Magyarországon (77 százalék). A megújulókon belül átlagon aluli részesedéssel bír ugyanakkor Cipruson (13 százalék) és Olaszországban (24 százalék).
Fenntartható gazdálkodás
Ami a fakitermelésen belüli arányokat illeti, az EU átlagában a kitermelt körfának körülbelül 21 százalékából lesz t?zifa. Tavaly mintegy 429 millió köbméter fát termeltek ki az unióban, ennek hozzávet?leg ötödét használták föl energiatermelésre. A jelentés szerint az egész EU-ban fenntartható módon gazdálkodnak ezzel az energiahordozóval, miután az új telepítések és a természetes b?vülés révén a „szaporulat”, növekmény kétszeresen meghaladta kitermelt mennyiséget. A közösség legnagyobb körfakitermel? államai, Svédország, Németország, Franciaország és Finnország együttesen az EU27 termelésének több mint felét adják.
A körfát két f? felhasználási módja alapján ipari körfára, illetve t?zifára lehet elkülöníteni. A tagállamok zömében az ipari célú felhasználás messze fölülmúlja a tüzelésit. A tavalyi adatok alapján mindössze három ország termelt több t?zifát, mint ipari körfát: Olaszországban 74, Görögországban 72, Magyarországban pedig a kitermelt teljes mennyiség 52 százalékát tüzelték el.
Noha itthon kétségtelenül a biomassza rendelkezik a legnagyobb potenciállal az egyes megújuló energiaforrások között, ahogyan azt az Akadémia 2006-os tanulmánya is megállapítja, azonban ezt a lehet?séget els?sorban energetikai növénytermesztéssel, agrárhulladék-feldolgozásal és egyéb biohulladékok feldolgozásával lenne kívánatos teljesíteni, nem pedig az egyéb területek szempontjából is értékes körfa eltüzelésével. A hazai megújulóenergia-támogatások megjelenésével a kétezres években számos biomassza er?m? épült, amelyek gyakran szintén ezt a pazarló módit választották, részben az erd?gazdaságok gyenge anyagi lehet?ségeit is kihasználva. Az utóbbi években pedig a gazdasági nehézségek miatt a szakemberek szerint a magyar lakosság mind nagyobb része tér vissza a gáztüzelésr?l a fával, fahulladékkal, illetve egyéb szilárd – olykor veszélyes – anyagokkal történ? f?tésre.
Az egyes tagországok közül a legnagyobb arányban Lettországban (27 százalék), Finnországban (21 százalék) és Svédországban (19 százalék) elégítik ki az energiaigényeket e forrásból, míg a legcsekélyebb mértékben Ciprus, Luxembourg és az Egyesült Királyság (kevesebb mint 1 százalék) támaszkodott rá.
A tagállamok többségében a fa és fahulladék az els? számú megújuló energiaforrás, az ilyen alapú termelésnek több mint háromnegyedét teszi ki Észtországban (96 százalék), Litvániában (88 százalék), Finnországban (85 százalék), Lengyelországban (81 százalék), Lettországban (78 százalék) és Magyarországon (77 százalék). A megújulókon belül átlagon aluli részesedéssel bír ugyanakkor Cipruson (13 százalék) és Olaszországban (24 százalék).
Fenntartható gazdálkodás
Ami a fakitermelésen belüli arányokat illeti, az EU átlagában a kitermelt körfának körülbelül 21 százalékából lesz t?zifa. Tavaly mintegy 429 millió köbméter fát termeltek ki az unióban, ennek hozzávet?leg ötödét használták föl energiatermelésre. A jelentés szerint az egész EU-ban fenntartható módon gazdálkodnak ezzel az energiahordozóval, miután az új telepítések és a természetes b?vülés révén a „szaporulat”, növekmény kétszeresen meghaladta kitermelt mennyiséget. A közösség legnagyobb körfakitermel? államai, Svédország, Németország, Franciaország és Finnország együttesen az EU27 termelésének több mint felét adják.
A körfát két f? felhasználási módja alapján ipari körfára, illetve t?zifára lehet elkülöníteni. A tagállamok zömében az ipari célú felhasználás messze fölülmúlja a tüzelésit. A tavalyi adatok alapján mindössze három ország termelt több t?zifát, mint ipari körfát: Olaszországban 74, Görögországban 72, Magyarországban pedig a kitermelt teljes mennyiség 52 százalékát tüzelték el.
Noha itthon kétségtelenül a biomassza rendelkezik a legnagyobb potenciállal az egyes megújuló energiaforrások között, ahogyan azt az Akadémia 2006-os tanulmánya is megállapítja, azonban ezt a lehet?séget els?sorban energetikai növénytermesztéssel, agrárhulladék-feldolgozásal és egyéb biohulladékok feldolgozásával lenne kívánatos teljesíteni, nem pedig az egyéb területek szempontjából is értékes körfa eltüzelésével. A hazai megújulóenergia-támogatások megjelenésével a kétezres években számos biomassza er?m? épült, amelyek gyakran szintén ezt a pazarló módit választották, részben az erd?gazdaságok gyenge anyagi lehet?ségeit is kihasználva. Az utóbbi években pedig a gazdasági nehézségek miatt a szakemberek szerint a magyar lakosság mind nagyobb része tér vissza a gáztüzelésr?l a fával, fahulladékkal, illetve egyéb szilárd – olykor veszélyes – anyagokkal történ? f?tésre.
Novemberben újabb csúcsra emelkedett a k?olajtermelés Oroszországban: az energetikai minisztérium vasárnapi tájékoztatása szerint napi 10, 50 millió hordó k?olajat termeltek az oroszországi vállalatok az októberi 10,
46 milliót követ?en.
Ez újabb rekord Oroszország történetében azóta, hogy felbomlott a Szovjetunió.
A világ legnagyobb olajtermel?jének számító országban a kormánynak az a célkit?zése, hogy a kitermelés 2020-ig ne menjen a napi 10 millió hordó alá. A k?olaj- és földgáz-értékesítés adja az orosz költségvetési bevételeknek nagyjából a felét.
A napi földgáztermelés az el?z? hónaphoz képest 9,7 százalékkal 1,92 milliárd köbméterre emelkedett novemberben. Ebb?l a világ legnagyobb földgáztermel?jére, a Gazpromra 1,4 milliárd jutott, ami 11 százalékkal több a októberinél.
Forrás: origo.hu
Novemberben újabb csúcsra emelkedett a k?olajtermelés Oroszországban: az energetikai minisztérium vasárnapi tájékoztatása szerint napi 10, 50 millió hordó k?olajat termeltek az oroszországi vállalatok az októberi 10, 46 milliót követ?en.
Ez újabb rekord Oroszország történetében azóta, hogy felbomlott a Szovjetunió.
A világ legnagyobb olajtermel?jének számító országban a kormánynak az a célkit?zése, hogy a kitermelés 2020-ig ne menjen a napi 10 millió hordó alá. A k?olaj- és földgáz-értékesítés adja az orosz költségvetési bevételeknek nagyjából a felét.
A napi földgáztermelés az el?z? hónaphoz képest 9,7 százalékkal 1,92 milliárd köbméterre emelkedett novemberben. Ebb?l a világ legnagyobb földgáztermel?jére, a Gazpromra 1,4 milliárd jutott, ami 11 százalékkal több a októberinél.
Forrás: origo.hu
Novemberben újabb csúcsra emelkedett a k?olajtermelés Oroszországban: az energetikai minisztérium vasárnapi tájékoztatása szerint napi 10, 50 millió hordó k?olajat termeltek az oroszországi vállalatok az októberi 10, 46 milliót követ?en.
Ez újabb rekord Oroszország történetében azóta, hogy felbomlott a Szovjetunió.
A világ legnagyobb olajtermel?jének számító országban a kormánynak az a célkit?zése, hogy a kitermelés 2020-ig ne menjen a napi 10 millió hordó alá. A k?olaj- és földgáz-értékesítés adja az orosz költségvetési bevételeknek nagyjából a felét.
A napi földgáztermelés az el?z? hónaphoz képest 9,7 százalékkal 1,92 milliárd köbméterre emelkedett novemberben. Ebb?l a világ legnagyobb földgáztermel?jére, a Gazpromra 1,4 milliárd jutott, ami 11 százalékkal több a októberinél.
Forrás: origo.hu
Újabb 23 f? tett sikeres vizsgát a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség szervezésében lezajlott Napenergia hasznosító berendezések szerelése, beüzemelése és szervizelése képzésen. Akkreditációs száma PL-5159
Az intenzív továbbképzés keretében a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség tagjai és a napenergia hasznosító piacon dolgozó szakemberek számára egy olyan akkreditált államilag elismert képzést nyújtunk, amely a következ? években elengedhetetlenül szükséges lesz minden napkollektor és napelem szerel? szakember számára!
A képzés a következ? modulokból állt!
- Megújuló energiák és a fenntartható életmód
- Napkollektorok szerelése, beüzemelése és szervizelése.
- Napelemek szerelése, beüzemelése és szervizelése.
Szabó Ferenc Salgótarján a Gazdasági, Városfejlesztési, Városüzemeltetési és Idegenforgalmi Bizottság elnöke
a Vizsgabizottság tagjai:
Bocsó Imre Zéró Energiaház Szakképzési Klaszter elnök
Pálinkás Bojána a Nógrád Megyei Tudományos és Ismeretterjeszt? Egyesület igazgatója
Kiss Ern? a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnök
Kovács László okleveles gépészmérnök, szolárgyakorlatvezet?
Becskereki Tamás Nógrád Solar System Kft ügyvezet?
Képek a képzésr?l:
A képzésre többszörös a túljelenmtkezés, ezért több újabb csoportot is indítunk. További id?pontokra jelentkezési lehet?ség:
Jelentkezési határid?: 2012. november 20.
Jelentkezés e-mailen a résztvev?k adataival
További információkért hívja bizalommal Bocsó Imre elnök urat a 06 70 4 539 914 telefonszámon!
Amennyiben Ön még nem tag és egyetért a céljainkkal, szívesen látjuk tagjaink sorában!
MNNSZ Éves tagdíj: 35.000 Ft!
Az MNNSZ céljairól, tevékenységér?l és tagjainak nyújtott szolgáltatásairól itt tájékozódhat b?vebben:
2 comments for “Újabb 23 fő tett sikeres vizsgát a Napenergia hasznosító berendezések szerelése, beüzemelése és szervizelése képzésen.”