A hétfői napon sok kérdésre sikerült választ kapnunk az Energiaügyi Minisztériumban. Jelen voltak Steiner Attila államtitkár, Alföldy-Boruss Márk helyettes államtitkár, a MANAP képviseletében Szolnoki Ádám, az MNNSZ képviseletében Szilágyi László alelnök vett részt, alábbiakban az Ő beszámolóját ismertetjük:
„A szakmai egyeztetésen első körben a múlthéten megjelent rendeletmódosítások kapcsán kértem az államtitkárurat, hogy értelmezze számomra, hogy eloszlassuk a felmerült kételyeket az RHD számítása kapcsán. Megerősítette a számomra is így értelemezett elszámolást, miszerint az éves szaldó elszámolásban a napelemes felhasználók a rendszerhasználati díjat csak a szaldó elszámolás különbözete után, kizárólag a többletfogyasztásra számítva fizetik meg. RHD-t a termelő nem fizet az általa termelt energia után. Az államtitkár úr felhívta a figyelmemet, hogy a rendeletet az MEKH hozta, bár a szándékukban biztos, de kérte, hogy tőlük kérjek pontos értelmezést. Ezt egyébként a múlthéten megtettem, várom a pontos választ.
A következő kérdésem arra vonatkozott, hogy az éves szaldó a HMKE esetén a vállalkozásokra is érvényes vagy csak a családokra és megerősítette, hogy a vállalkozásokra ugyan úgy érvényes. Idézem ezzel kapcsolatban a hivatalos állásfoglalásukat is:
„Az éves szaldó elszámolás fenntartása minden háztartási méretű kiserőműre érvényes. Az általános határidők betartása esetén a családokon kívül a további üzemeltetők (köztük például vállalkozások, önkormányzatok és intézmények) napelemes rendszerei is a kedvezőbb elszámolásban maradhatnak.”
Külön pontban tárgyaltunk azokról a 100%-os napelemes pályázatban részt vett felhasználókról, akiknek korábban a bruttó elszámolást kellett választaniuk kötelezően, hogy ők is maradhassanak éves szaldóban. Ez ügyben megtudtuk, hogy a minisztérium ezt a kérésünket is támogatja sőt kezdeményezte is ennek az engedélyeztetését, idézem:
„A folyamatban lévő lakossági napelemes pályázaton nyertes beruházások a kormányzati szándék szerint szintén éves elszámolásban működhetnek az üzembe helyezésüktől számított tíz éven át. Az Energiaügyi Minisztérium elkezdte újratárgyalni azt az uniós társfinanszírozású programban megszabott feltételt az Európai Bizottsággal, amely alapján az érintettek korábban elfogadták, hogy automatikusan átkerülnek a kötelezően bevezetendő bruttó elszámolásba.”
A megbeszélésen újra javasoltam, hogy a meglévő HMKE esetén a 10 éves limitet se érvényesítsék vagy legyen egységesen mostantól számítva a 10 év. Az ajánlást megtettem újfent, de a minisztérium elsősorban az új elszámolási rendszert szeretné mindenki számára elfogadható módon szabályozni, hogy a bruttó elszámolás a 10 éves határidő lejárata után is vonzó befektetés legyen. Természetesen ezzel a részével egyetértettünk, hogy a bruttó elszámolásnak önmagában is elfogadhatónak kell lennie.
A hivatalos álláspont e kapcsán:
„A bruttó elszámolás kapcsán közös nevezőként fogalmazódott meg, hogy az adminisztratív átvételi ár szintje mellett lényeges szempont az is, hogy a napelemes termelők piacra lépése lehetővé váljon.”
Ez annyit tesz, hogy még nincs végleges döntés a január 1-től életbe lépő elszámolási rendszer kapcsán, de szövetségünk megtette a javaslatait és várjuk, hogy akár még e hó végéig ki lesz hirdetve a döntés. A javaslataink a következőek voltak:
– Az átvételi ár és a vételi ár aránya legyen sokkal kisebb!
– Elsősorban magasabb átvételi ár, akár piaci átlagárral kalkulálva.
– A megtermelt áramot a felhasználók értékesíthessék energiakereskedők felé magasabb áron!
– Az energiaközösségek létrehozását és működését támogassák törvényi akadályok elhárításával, szabályzással!
– A napelemes rendszerek ÁFA tartalmát csökkentsék!
– Ha lesz napelemes támogatás, azt ne külső forrásra várva, hanem meglévő költségvetésből finanszírozzak, az adminisztratív hibákat küszöböljék ki és egyszerűsítsék. A kivitelezők kifizetését garantálják határidőben, hogy ne nekik kelljen hitelezni!
– A visszatáplálás feloldását minél előbb indítsák el és engedjék a napelemes rendszerek visszatáplálását a hálózatra!
– Ha lesz pályázati támogatási keret a napelemeken túl, akkor azt energiatakarékos beruházásokra, szigetelésre, hőszivattyúkra és az energetikai tervezésre is terjesszék ki.”
Szilágyi László, alelnök, MNNSZ.
A hivatalos bejelentés így zárja sorait:
„A résztvevők megállapodásuk szerint a közeljövőben folytatják a hasznos megbeszéléseket.
A minisztérium a jövőben is ösztönözni kívánja a tiszta napenergia hazai térnyerését. A tárca egyebek mellett az előkészületben lévő új támogatási lehetőség kapcsán is kikéri az iparági szövetségek álláspontját.”
