Újabb szélerőművet vásárolt az Alteo

 Kötelez?_átveteli_ar_20110103

2008-tól a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI törvény, valamint az annak végrehajtásáról szóló 273/2007. (X.19.) Korm. rendelet bevezette a háztartási méret? kiser?m? (továbbiakban HMKE) fogalmát. A jogalkotó célja a HMKE létesítésénél els?sorban a háztartás villamosenergia-szükségletének helyben történ? megtermelése, ezzel hozzájárulva a környezetbe kibocsátott széndioxid mennyiségének csökkentéséhez.Az E.ON cégcsoport számára mindig fontos szerepet töltött be a környezetvédelem, ezért a tájékoztató honlap összeállításával segítséget kívánunk nyújtani a leend? HMKE tulajdonosoknak a létesítés és közcélú hálózatra csatlakozás témakörében.forrás:  www.eon.hu Az eredeti anyag itt megtekinthet?: http://www.eon-energiaszolgaltato.com/index_eiroda.php?menu=2110346

HMKE-nek min?sül az a villamosenergia-termel? berendezés, amelyre az alábbiak jellemz?k:

• a felhasználó saját kisfeszültség? hálózatához csatlakozik,
• energiatermel? teljesítménye nem haladja meg a felhasználó rendelkezésre álló teljesítményének mértékét,
• maximum 50 kVA a névleges teljesít?képessége (2-3 kVA beépített termel?kapacitás által megtermelt energiamennyiség egy átlagos lakás éves fogyasztását képes fedezni).

HMKE közcélú elosztóhálózathoz csatlakoztatása csak az adott területen m?ködési engedéllyel rendelkez? elosztói engedélyes (E.ON) hozzájárulásával lehetséges. Abban az esetben, ha a HMKE nem csatlakozik a közcélú hálózatra (csak saját hálózatra), és azzal párhuzamosan nem üzemel, a HMKE létesítését elegend? csak bejelenteni az elosztói engedélyesnek. Felhívjuk figyelmét, hogy saját hálózatára villamosenergia-termel? berendezést ez elosztó hálózati engedélyes tudta nélkül nem csatlakoztathat!

A továbbiakban az elosztóhálózathoz csatlakoztatott HMKE-re vonatkozó információkat olvashat.

A felhasználónak a kés?bbi helyes elszámolás miatt nyilatkoznia kell (igénybejelent? nyomtatvány 5. pont) az alábbiakról:

• a termelt villamos energia kizárólag saját villamos energia fogyasztásának kielégíté¬sére fordítódik (a hálózatból vételezett energia lecsökken, de a termelt energiát nem táplálja be a közcélú elosztóhálózatba), vagy
• a termelt villamos energiát részben vagy teljes egészében a közcélú hálózatba táplálja be. A törvényi rendelkezés lehet?séget ad a közcélú elosztóhálózat „energiatárolóként” való használatára is, így a termelés és a felhasználás id?ben eltolódhat egymástól. A betáplált energia az elszámolási id?szakon belül többletköltség nélkül felhasználható (pl.: a napközben termelt energiát este; – éves elszámolás esetén – a nyáron termelt energiát akár télen felhasználhatja a háztartási méret? kiser?m?vel rendelkez? felhasználó).

HMKE létesítés folyamata:

Csatlakozás:
A termel? berendezés csatlakoztatása a bels? felhasználói hálózatra történik, így a termelt energia a saját fogyasztói berendezéseken, részben vagy teljesen felhasználásra is kerülhet. Ha a pillanatnyi felhasználás nagyobb, mint a termelt energia, a szükséges energia a közcélú hálózatból kerül a bels? hálózatra. Ha a pillanatnyi termelés meghaladja a felhasználást, a többlettermelés a közcélú hálózatba kerül.
A forgalmazó/telepít? felel?ssége annak biztosítása, hogy a termel? berendezés részegységei Magyarországon alkalmazhatók legyenek, valamint megfeleljenek a közcélú hálózati csatlakoztatáshoz el?írt elosztói követelményeknek. Továbbá a HMKE létesítésnél be kell tartani a villamos energiatermel? berendezések létesítésére és üzemeltetésére vonatkozó egyéb jogszabályi kötelezettségeket, illetve az építési- és környezetvédelmi el?írásokat is.

A HMKE berendezést TILOS üzembe helyezni addig, amíg a kétirányú (ad-vesz) mér?t nem szerelte fel a szolgáltató! Ellenkez? esetben a felhasználó szerz?désszegést követ el. A mér? felszereléséig megtermelt energiát a kés?bbiekben nem áll módunkban elszámolni. A szakszer?tlen HMKE szerelés és/vagy az engedély nélküli üzembe helyezés miatti kártérítési és egyéb felel?sség az igénybejelent?t terheli.

Energia mérése:
A termelt és felhasznált energia mérése a csatlakozási ponton elhelyezett kétirányú mér?berendezéssel történik. A mér? külön-külön számlálón jeleníti meg a felhasznált és a termelt villamos energia mennyiséget. A mér?berendezés fázisonkénti mér?m?vel rendelkezik, tehát abban az esetben is pontosan regisztrálja a termelést és a felhasználást, ha háromfázisú a csatlakozás, de a termel? berendezés csak az egyik fázisra csatlakozik.

Elszámolás:
A közcélú elosztóhálózatba betermelt energia elszámolásának feltétele a HMKE-re vonatkozó érvényes Hálózat Használati Szerz?dés megléte.
Az elszámolás alapját a leolvasott mérési adatok képzik. Az elfogyasztott és a betermelt energia szaldóképzését követ?en elszámoló számla kerül kiállításra. Amennyiben az elszámolási id?szakban a termelt és a felhasznált villamosenergia-szaldó eredménye betáplálási többletet mutat, a többletenergiát az adott csatlakozási ponton értékesít? villamosenergia-keresked? vagy egyetemes szolgáltató – számla ellenében –megtéríti. A térítés mértéke a felhasználóként fizetend? villamos energia átlagos termékárának (rendszerhasználati díj nélküli ár) felel meg.

Egyéb fontos információk:

E.ON elérhet?ségek

Gyakran ismételt kérdések, válaszok

HMKE-vel termelt villamos energia elszámolása

HMKE típusok (energiaforrás szerint)

Hálózatra tápláló, és szigetüzemre alkalmas termel? berendezés közti különbségek

Generátoros kitáplálás esetén alkalmazandó védelmek

HMKE hibavédelmének (érintésvédelmének) kialakítása

HMKE túlfeszültségvédelmi kialakítása

Alkalmazható inverterek listája, rendszerengedély megszerzése

HMKE mérése

HMKE-vel kapcsolatos jogszabályrészek

HMKE elosztó-hálózati csatlakozásának m?szaki feltételei (Elosztói szabályzat 6/B melléklet)

E.ON Elérhet?ségek:

HMKE létesítésével és közcélú hálózatra csatlakoztatásával kapcsolatban forduljon bizalommal Ügyfélszolgálatunkhoz.

A gyorsabb és hatékonyabb ügyintézés érdekében régiónként csoportosítottuk ügyfélszolgálati irodáinkat és írásos, telefonos elérhet?ségeinket. Kérjük, válassza ki, hogy mely régióban található elérhet?ségeinket szeretné megtekinteni:

Dél-dunántúli régió

Észak-dunántúli régió

Tiszántúli régió

Gyakran Ismételt Kérdések és válaszok:

Ki hozhat létre háztartási méret? kiser?m?vet?
A háztartási méret? kiser?m?nél csupán az er?m? nagysága és a csatlakozási módja szabályozott, tehát ilyen termel?i kapacitást nem csak háztartások, hanem társaságok, költségvetési szervek, egyházi felhasználási helyek is létrehozhatnak.

Alfogyasztói jogviszonyban létrehozható-e háztartási méret? kiser?m??
Alfogyasztó az a felhasználó, aki nem közcélú hálózatról, hanem a f?fogyasztó mért hálózatáról van ellátva villamos energiával. Az elosztói engedélyes az alfogyasztóval kötött közszolgáltatási szerz?dést, ami alapján az a rendszerhasználati díjakat az elosztói engedélyessel számolja el. Ebben a jogviszonyban háztartási méret? kiser?m?vet létesíteni nem lehet, a felhasználónak önálló csatlakozási pontot kell igényelnie.

Az adott felhasználási helyen megtermelt villamos energiát másik tarifán vagy másik felhasználási helyemen elfogyaszthatom?
A háztartási méret? kiser?m? elszámolása csak az adott csatlakozási ponton, az adott tarifán biztosítható. Az adott csatlakozási ponthoz – többféle tarifa igénybevétele esetén – több elszámolási pont is tartozhat. Az elszámolást tarifánként kell biztosítani. Ebben az esetben a háztartási méret? kiser?m?vet célszer? a minden napszakban érvényes tarifa áramkörére csatlakoztatni, és így ezen a tarifán kell a jogszabály szerinti szaldóelszámolást alkalmazni.
Az el?z?ekb?l következik, hogy más csatlakozási pont azonos tarifán történ? villamos energia felhasználása sem számolható el a háztartási méret? kiser?m? termelt villamos energiájával szemben.

Milyen feltételeknek kell eleget tenni, hogy egy ilyen rendszert alkalmazni lehessen?
Meglév? csatlakozási pont szükséges, illetve a csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítménynél nem nagyobb termel?i kapacitás építhet? be (a mér?berendezés alatt elhelyezett kismegszakítók vagy biztosítékok összegzett amperértéke [A] x 230 [V] / 1000 = rendelkezésre álló teljesítmény [KVA], pl.: 3×16 A x 230 V / 1000 = 11 kVA)

Egy- vagy háromfázisú csatlakozású legyen a termel? berendezés?
Egyfázisú fogyasztói csatlakozás esetén max. 5 kVA-es termel? berendezés csatlakoztatható, akkor is, ha a rendelkezésre álló teljesítmény lehet?séget adna nagyobb csatlakozási teljesítményre!
Háromfázisú fogyasztói csatlakozás esetén a termel? berendezés egyfázisú (max. 5 kVA), kétfázisú vagy háromfázisú csatlakozása (maximum a rendelkezésre álló teljesítményig, de legfeljebb 50 kVA-ig) is megvalósítható. Háromfázisú fogyasztói csatlakozás esetén egyfázisú termel? berendezés hálózatvizsgálat nélkül 2,5 kVA-ig csatlakoztatható. 2,5 és 5 kVA közötti névleges teljesít?képesség? termel?egységek egyfázisú csatlakoztatását az elosztó hálózati engedélyes a hálózati paraméterek figyelembevételével, az igénybejelentésre adott m?szaki-gazdasági tájékoztatóban írt feltételekkel engedélyezheti. Ha a csatlakoztatni kívánt termel? berendezés három fázisra csatlakozik, de nem háromfázisú, hanem fázisonként beépített berendezésekkel rendelkezik, a fázisaszimmetria nem haladhatja meg az 5 kVA-t.

Milyen költsége van a hálózatra csatlakozásnak?
Nincs csatlakoztatási költség. Mivel a rendelkezésre álló teljesítményig épül be a termel? berendezés, a csatlakozás meger?sítésére nincs szükség. A meglév? mér?berendezés cseréjét, vagy elektronikus mér? esetén annak átprogramozását az elosztó hálózati engedélyes saját költségére elvégzi.

Mit tartalmaz a csatlakozási dokumentáció?
A csatlakozási dokumentáció azokat az adatokat, információkat tartalmazza, amelyek alapján az elosztó hálózati engedélyes el tudja dönteni, hogy az alkalmazott berendezésekb?l felépített háztartási méret? kiser?m? alkalmas-e közcélú hálózati üzemre. A csatlakozási tervdokumentáció kötelez? tartalmi elemei az alábbiak:

• csatlakozási dokumentáció el?lap (a termel?, a termelés helyszíne, valamint a termel? berendezés adataival)
• egyvonalas villamos séma a tulajdoni határok megjelölésével
• telepített rendszer leírása
• a beépített gyártmányok (termel? berendezés f?bb részeinek katalóguslapjai)
• védelmi beállítási értékek
• a betáplált áram harmonikus tartalma
• érintésvédelmi rendszerbe való illesztés bemutatása
• a túlfeszültségvédelmi rendszer leírása
• mér?rendszer, mér?hely kialakítás, mér?hely fényképe (zárhatóság, kialakítás)
• tulajdonosi nyilatkozat

A csatlakozási dokumentációt regisztrált villanyszerel?nek vagy tervezési jogosultsággal rendelkez? személynek kell aláírnia.

Külföldr?l hozott, de rendszerengedélyes inverter alkalmazható?
Az EU területén vásárolt berendezések védelmi beállításai az európai energiarendszernek megfelel?ek, így megfelelnek a magyar elosztói engedélyesek el?írásainak is. Egy jellemz? eltérés adódik a közcélú hálózatról történ? védelmi leválasztás után Nyugat-Európában: a hálózati feszültség viasztérését követ?en 30 másodperces kivárási id? után próbál újrakapcsolódni az inverter. Magyarországon ennek a késleltetésnek a beállítását – a többlépcs?s visszakapcsolási rendszerek miatt – 300 másodpercre javasoljuk beállítani. Hálózati zavart követ?en a 30 másodpercre beállított inverter hálózatra kapcsolódása az el?z?ek alapján esetenként több lépcs?ben történik.

Kapható-e állami támogatás háztartási méret? kiser?m?re?
Megújuló energiaforrás hasznosítására lakossági-, társasági- és közösségi pályázatot lehet igénybe venni, nézzen utána az aktuális pályázatoknak.

Pályázathoz milyen nyilatkozatokat ad az E.ON a telepítés különböz? fázisaiban?
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel egyeztetve, a pályázattal megvalósított termel? berendezés esetén, a csatlakozási folyamatot figyelembe véve három mérföldkövet határoztunk meg:

• Pályázat beadásához egy el?zetes befogadó nyilatkozatot ad az elosztói engedélyes, amely a pályázó és a pályázat f?bb adatait, valamint hálózatra csatlakoztatás és a termelt energia átvételére vonatkozó jogszabály hivatkozásokat tartalmazza;
• Az el?leg lehívásához a csatlakozási dokumentáció jóváhagyást ad az elosztói engedélyes számára, melyben a hálózati engedélyes arról nyilatkozik, hogy a csatlakozási dokumentáció alapján megépített termel? berendezés hálózatra csatlakoztatását a készre jelentést követ?en elvégzi;
• A pályázat lezárásához módosított hálózathasználati szerz?dést ad az elosztói engedélyes, amely tartalmazza a termel? berendezés f?bb m?szaki adatait.

Miért nem egyezik meg az inverteren mutatott termelt energiamennyiség a fogyasztásmér? berendezésen mutatott visszatáplált energiával?
A termel? berendezés csatlakoztatása a bels? felhasználói hálózatra történik, így a termelt energia a saját fogyasztói berendezéseken, részben vagy teljesen felhasználásra is kerülhet. Az inverteren leolvasható érték a termel? berendezés által a bels? hálózatba táplált energiamennyiség, mely a termelési id?szakban m?ködtetett fogyasztókészülékek miatt nem egyezik meg a fogyasztásmér? berendezésen mutatott visszatáplált energiával. A két érték csak akkor lehet azonos, ha a termelési id?szakban nincs felhasználás.

HMKE-vel termelt villamos energia elszámolása

A villamosenergia-forgalom mérése speciális fázisonkénti mér?m?ves elektronikus fogyasztásmér?vel valósul meg, amelyb?l az elszámolási id?szakban irányonként kiolvasható a vételezett, illetve a hálózatba betáplált villamos energia mennyisége. (A fázisonkénti mér?m? háromfázisú csatlakozással rendelkez? felhasználóknál egyfázisú termel?i betáplálás esetén is biztosítja a helyes elszámolást.)

Felhasználóként a helyben történ? villamos energia el?állítás miatt szükségessé válhat az elszámolási id?szak haviról évesre történ? módosítása, illetve éves elszámolás esetén a havi részszámla alapját meghatározó energiamennyiség megváltoztatása. A részszámla alapját az igénybejelent? nyomtatvány 3. pontjában módosíthatja.

3×80 A feletti rendelkezésre álló teljesítmény? felhasználóknál nincs lehet?ség a havi elszámolásról éves elszámolásra történ? áttérésre.

Éves elszámolást azoknak a felhasználóknak érdemes választani, akik fogyasztásukhoz illesztett vagy ett?l kisebb termel? kapacitással rendelkeznek.
Havi elszámolást azoknak a felhasználóknak érdemes választani, akik jellemz?en betáplálnak a közcélú villamos energiahálózatba.

Az elszámolási id?szakban a közcélú hálózatból vételezett (fogyasztott) és hálózatba visszatáplált – fogyasztásmér? által rögzített – energiamennyiségek esetében szaldó képzésével, valamint az aktuális egységárak (4/2011. NFM, és 119/2007. GKM rendelet) figyelembevételével végezzük el az elszámolást. A szaldóképzést követ?en csak a forgalomarányos (kWh alapú) díjak után fizetend? összegek változnak, a nem forgalomarányos (éves díjak) ett?l függetlenül kerülnek elszámolásra.

A felhasznált és a hálózatba visszatáplált energia egymáshoz viszonyított nagysága alapján az elszámolási id?szakra vonatkozóan az alábbi számlázási esetek állhatnak el?:

• A fogyasztás meghaladja a közcélú hálózatba betáplált mennyiséget. Ebben az esetben a teljes fogyasztás mennyisége a betáplált mennyiséggel csökkentésre kerül
• A fogyasztás megegyezik a közcélú hálózatba betáplált mennyiséggel. Ebben az esetben a szaldóképzés eredménye nulla, így csak a nem forgalomarányos díjak kerülnek elszámolásra.
• A fogyasztás kisebb a közcélú hálózatba betáplált mennyiségnél. Ebben az esetben a villamosenergia-keresked?/egyetemes szolgáltató részér?l csak a nem forgalomarányos díjak kerülnek elszámolásra. A szaldóképzés eredménye alapján meghatározott termelési többletr?l és ennek átvételi áráról (273/2007. Korm. Rendelet alapján) a felhasználó értesítést kap. A többletenergiát az adott csatlakozási ponton értékesít? villamosenergia-keresked? vagy egyetemes szolgáltató – számla ellenében –megtéríti, a felhasználóként fizetend? villamos energia átlagos termékárának (rendszerhasználati díj nélküli ár) megfelel? áron.

Fontos!
Amennyiben a HMKE üzemeltet?je a villamosenergia-fogyasztásához mérten többletként megtermelt és az elosztóhálózatba betáplált villamos energiát ellenérték fejében értékesíti a villamosenergia-keresked? vagy egyetemes szolgáltató részére és így bevételt szerez, olyan tevékenységet folytat, ami adókötelezettséget eredményez számára. Az egyes – a HMKE üzemeltet?jét terhel? – adókötelezettségek meghatározása és teljesítése tekintetében a villamosenergia-keresked? vagy egyetemes szolgáltató nem vállal felel?sséget. A villamosenergia-keresked? vagy egyetemes szolgáltató a HMKE üzemeltet?jének energiaértékesítését kizárólag a vonatkozó hatályos jogszabályok alapján kiállított számla ellenében tudja elfogadni.
Javasoljuk, hogy a fentiekre tekintettel a HMKE üzemeltet?je az energiaértékesítés megkezdése el?tt konzultáljon adózási szakemberrel!

Számla kiállítással kapcsolatos információk HMKE üzemeltet?knek

• a számlakiállítónak a számlán Vev?ként az
  E.ON Energiaszolgáltató Kft.
  Székhely: 1051 Budapest, Széchenyi István tér 7–8.
  Levelezési cím: 9002 Gy?r, Pf. 205
  Cégjegyzékszám: Cg. 01-09-881828
  Adószám: 13958147-2-41 kell feltüntetnie.
• a számlát 7602 Pécs, Pf. 236 címre kell megküldeni.

Példa az elszámoló számlán feltüntetett értékesítésr?l, ami alapján a HMKE üzemeltet?je számlát állíthat ki:

Lakossági ügyfél esetén

Gazdasági társaság esetén

A számlaképen a gyártási szám után a perjelet követ? szám az adott mér?höz tartozó regiszter azonosítóját jelenti. A példaként bemutatott számlaképen az elszámolási id?szak megosztásra került december 31-vel, az ÁFA változása miatt.

 

HMKE típusok (energiaforrás szerint)

Napelemes termel? berendezés
Tartószerkezetre rögzített napelem modulokból, ezek csatlakoztatását biztosító speciális kábelekb?l, valamint áramátalakítóból (inverter) álló rendszer.
Jelenleg az amorf és a kristályos (mono- és polikristályos) napelemek használata jellemz?. Az amorf napelemek ára kedvez?bb, de élettartamuk és hatásfokuk körülbelül a fele a kristályos napelemekének. A jobb hatásfokú kristályos napelemek közül a polikristályos szórt fénynél, a monokristályos tiszta napsütésnél teljesít jobban, a különbség azonban az éves termelt energiamennyiségben nem számottev?.
A napelemtáblák soros és párhuzamos kapcsolásával állítható el? az áramátalakító (inverter) szükséges bemeneti feszültsége. Az inverter a napelemek által szolgáltatott egyenáramú energiából a hálózati feszültségnek megfelel? nagyságú és frekvenciájú váltakozóáramú energiát állít el?.
1 kW napelemes termel? berendezés által szolgáltatott villamos energia körülbelül 1000-1100 kWh/év.

Szélturbinás termel? berendezés
Tartószerkezetre szerelt vízszintes vagy függ?leges tengely? szélturbinából, egyen- vagy váltakozó áramú generátorból, váltakozó áramú táplálás esetén gerjesztés szabályozóból, egyenáramú táplálás esetén áramátalakítóból (inverter) álló rendszer. Kisebb teljesítmények esetén általában inverteres, nagyobb teljesítmény esetén inverteres vagy közvetlen váltakozó áramú generátoros kitáplálással rendelkezik.
A szélturbinás termel? berendezés által szolgáltatott villamos energia az el?zetes szélmérések alapján becsülhet?.

Vízturbinás termel? berendezés
Folyóvíz szintkülönbségét biztosító gátrendszerb?l, függ?leges vagy vízszintes tengely? vízturbinából, egyen- vagy váltakozó áramú generátorból, váltakozó áramú táplálás esetén gerjesztés szabályozóból, egyenáramú táplálás esetén áramátalakítóból (inverter) álló rendszer. Kisebb teljesítmények esetén általában inverteres, nagyobb teljesítmény esetén közvetlen váltakozóáramú generátoros kitáplálással rendelkezik.
A vízturbinás termel? berendezés által szolgáltatott villamos energia a vízhozamból és az esésmagasságból becsülhet?.

Motorhajtású termel? berendezés
Bels?- vagy küls? égés? motorból, egyen- vagy váltakozó áramú generátorból, egyenáramú táplálás esetén áramátalakítóból (inverter) álló rendszer.
A motorhajtású termel? berendezés által szolgáltatott villamos energia a hajtómotor teljesítményének 30-50%-a. Ha a motorban képz?d? h?mennyiség is hasznosításra kerül (pl. f?tés, használati melegvíz el?állítás) a teljes rendszer hatásfoka 90% feletti értéket is elérhet.

Hálózatra tápláló, és szigetüzemre alkalmas termel? berendezés közti különbségek

Kétféle közcélú hálózatra kapcsolt termel?rendszer alakítható ki.

Hálózatra tápláló (szigetüzemre alkalmatlan) termel? berendezés
Nem képes üzemelni, ha a közcélú hálózaton megszakad az energiaszolgáltatás (üzemzavar vagy tervszer? kikapcsolás). Ez a legelterjedtebb, legegyszer?bb, legtakarékosabb kialakítás. Ilyen a normál (szigetüzemre alkalmatlan) inverteres és a teljesítményszabályozásra alkalmatlan közvetlen váltakozó áramú generátoros rendszer.

Szigetüzemre alkalmas termel? berendezés

• Inverteres rendszer: tárolókapacitással (akkumulátortelep), speciális szigetüzemre alkalmas inverterrel felépített rendszer, amely a közcélú hálózaton bekövetkez? áramkimaradás esetén a közcélú hálózatról lekapcsolódik, és az akkumulátortelepb?l – annak kapacitásáig – biztosítja a felhasználó villamos berendezéseinek m?ködéséhez szükséges energiát. Az áramkimaradás megsz?nése után visszaáll közcélú hálózati táplálásra.
• Közvetlen váltakozó áramú generátoros rendszer: teljesítményszabályozásra alkalmas rendszer, a közcélú hálózaton bekövetkez? áramkimaradás esetén a közcélú hálózatról lekapcsolódik, és a generátor kapacitásáig biztosítja a felhasználó villamos berendezéseinek m?ködéséhez szükséges energiát. Az áramkimaradás megsz?nése után visszaáll közcélú hálózati táplálásra.

A szigetüzemre alkalmas rendszerek jóval drágábbak (akkumulátortelep, töltésvezérl?, speciális inverter, szabályozás) alkalmazásuk közcélú hálózati kapcsolattal rendelkez? felhasználók esetén csak gyakori hálózati zavarok, illetve speciális (szünetmentes) táplálási igény esetén megtérül?.

Generátoros kitáplálás esetén alkalmazandó védelmek

Generátoros táplálás esetén a termel? berendezés védelmét a MAVIR Zrt. Relévédelmi és távközlési osztálya (OVRAM) által kiadott alkalmassági tanúsítvánnyal rendelkez?, alap- és tartalékvédelmet tartalmazó védelmi rendszerrel kell biztosítani.
A védelmi rendszernek a következ? elemeket kell tartalmaznia:

• rövidzárlati védelem,
• túlterhelési védelem,
• feszültségnövekedési védelem,
• feszültségcsökkenési védelem,
• frekvencianövekedési védelem,
• elosztóhálózati-szigetüzem elleni védelem,
• földzárlati/testzárlati védelem.

A védelmi rendszernek a termel? berendezés váltakozó áramú oldalán elhelyezett galvanikus leválasztást biztosító – a beépítés helyén fellép? zárlati igénybevételnek megfelel? – kapcsolókészüléket kell m?ködtetnie.

HMKE hibavédelmének (érintésvédelmének) kialakítása

A termel? berendezés érintésvédelménél a gyártó által javasolt, illetve a közcélú hálózatra a csatlakozási ponton megkövetelt el?írásokat kell betartani.

Forgógépes áramátalakító berendezés esetén a termel? berendezés hibavédelmét a fogyasztói hálózat önálló lekapcsolást biztosító védelmi rendszeréhez kell illeszteni.

Inverteres berendezés esetén az inverter egyenáramú bemeneti feszültségtartománya általában meghaladja a törpefeszültség (120VDC) határát, ezért a legelterjedtebb hibavédelem a kett?s szigetelés. Az alkalmazott kábeleket, csatlakozásokat ennek megfelel?en kell kiválasztani. Az inverter egyenáramú oldalán kétsarkú szakaszolókapcsolót (kismegszakítót) kell beépíteni, és minden összeköt?dobozon figyelmeztet? feliratot kell elhelyezni, hogy az aktív vezet?k a szakaszolókapcsoló lekapcsolása esetén is feszültség alatt állhatnak.
Az inverter váltakozó áramú oldalát a fogyasztói hálózat önálló lekapcsolást biztosító védelmi rendszeréhez kell illeszteni. Az inverter váltakozó áramú oldalán is leválasztó kapcsolót (kismegszakítót) kell elhelyezni. Áramvéd? kapcsoló alkalmazása esetén figyelembe kell venni az esetleg kialakuló egyenáramú komponenst. (Galvanikus leválasztást nem tartalmazó inverter esetén egyenáramú hibaáramra is m?köd? „B” típusú készüléket kell alkalmazni.)
Véd? egyenpotenciálra hozó vezet?t a villámáram által indukált túlfeszültségek minimalizálása érdekében az egyen- és váltakozó áramú kábelekkel párhuzamosan, azok közelében kell elhelyezni.

HMKE túlfeszültségvédelmi kialakítása

Az Elosztói szabályzat 6/B melléklete háztartási méret? kiser?m?vek esetén el?írja a komplex túl-feszültségvédelmet (ez a nagy érték? berendezések miatt a telepít? érdekével is egybeesik). A túlfeszültségvédelmi megoldást a villámvédelmi kialakítás határozza meg.

Ezek a kialakítások a következ?k lehetnek:

• Villámvédelem nélkül az inverter egyen- és váltakozóáramú oldalán, valamint a csatlakozási ponton 2. típusú túlfeszültségvédelmi készüléket kell elhelyezni.
• Villámvédelmi szabványnak megfelel? (MSZ EN 62305), a veszélyes megközelítés figyelembevételével kialakított rendszer esetén az inverter egyen- és váltakozóáramú oldalán 2. típusú, a csatlakozási ponton pedig 1. típusú túlfeszültségvédelmi készüléket kell elhelyezni.
• Villámvédelemmel rendelkez?, de a villámvédelmi szabvány (MSZ EN 62305) által el?írt veszélyes megközelítési távolság betartása nélkül kialakított rendszer esetén az inverter egyen- és váltakozóáramú oldalán, valamint a csatlakozási ponton 1. típusú túlfeszültségvédelmi készüléket kell elhelyezni.

Az inverterben elhelyezett 3. típusú túlfeszültségvédelem az el?z? megoldásokkal alkot megfelel? védelmi rendszert (önmagában nem nyújt teljes érték?, komplex túlfeszültségvédelmet).

Alkalmazható inverterek listája, rendszerengedély megszerzése

Közcélú hálózatra csak rendszerengedéllyel rendelkez? inverterek csatlakoztathatók, ezek jelenleg a következ?k:

Rendszerengedélyt az elosztó hálózati engedélyesek az alábbi szabványoknak való megfelel?ség esetén adnak:

• MSZ EN 62109-1: 2011 (alap biztonsági)
• MSZ EN 61727: 1998 (árammin?ség)
• IEC 62116: 2008 (nem kívánt szigetüzem elleni védelem)
• MSZ EN 61000-6 1, 3 (EMC követelmények 10 kW alatt)
• MSZ EN 61000-6 2, 4 (EMC követelmények 10 kW felett)

A rendszerengedély megszerzése bármelyik elosztó hálózati engedélyesnél kezdeményezhet? a min?sítések bemutatásával.

HMKE mérése

A háztartási méret? kiser?m?vel rendelkez? felhasználó közcélú hálózatból vételezett, illetve oda visszatáplált villamos energia mérése a csatlakozási ponton kialakított kétirányú mér?berendezéssel történik. Az alkalmazott mér?berendezés 3x32A alatti rendelkezésre álló teljesítményig elektronikus kéttarifás kétirányú mér?, 3x32A – 3x80A rendelkezésre álló teljesítmény esetén un. 4/4-es elektronikus mér?, 3x80A felett pedig távmérésre alkalmas un. 4/4-es elektronikus mér?.
A mér?berendezésen mutatott fogyasztott, és a hálózatba visszatáplált energia szaldója alapján történik az elszámolás. A hálózatba visszatáplált energia mennyisége az inverteren leolvasható termelt energiamennyiséggel – a termelési id?szakban m?ködtetett fogyasztókészülékek miatt – nem egyezik meg, hiszen a termelt energia a bels? hálózaton részben vagy teljesen felhasználásra kerül. (A két érték csak akkor lehet azonos, ha nincs felhasználás a termelési id?szakban.)

A lakossági felhasználóknál alkalmazott mér?k kijelz?in található jelek magyarázata, illetve a mutatott értékek leolvasása:

Mér? típusa: ACTARIS ACE-3000
 

1. Hét karakteres kijelz?
2. Tizedes pont
3. Az aktuálisan megjelenített tarifa jelzése
4. Hálózatba visszatáplált energia regiszter jelzése
5. Fogyasztott energiairány jelzése
6. Hálózatba visszatáplált energiairány jelzése
7. Fogyasztást jelz? szimbólum (terhelés esetén a terheléssel arányosan villog, terhelés nélkül folyamatosan világít
8. Aktív tarifa jelzése

Háztartási méret? kiser?m?vel rendelkez? felhasználóknak az 1. tarifán mért felhasználás és a visszatáplált energia regiszter tartalmat kell figyelniük (a 2. tarifán a mér?berendezés nem rögzít adatot, így az mindig változatlan értéket mutat).

1. 1. OBIS kód
2. Tarifajelz?k
3. Bels? akkumulátor töltöttség jelz?
4. Adatátvitel jelz?
5. El?z? id?szak jelzés
6. Hibajelzés
7. Feszültségjelz? (L1, L2, L3 fázis)
8. Mértékegység
9. Energiairány jelzés
10. Nyolc karakteres kijelz?
11. Programozható jelz?szegmensek
12. Tizedes pont (kett?spont id? kijelzéshez)

Háztartási méret? kiser?m?vel rendelkez? felhasználóknak az 1.8.1. OBIS kódú felhasználás, és a 2.8.1 OBIS kódú visszatáplált energia regiszter tartalmat kell figyelniük (az 1.8.2. OBIS kódú 2. tarifán felhasznált és a 2.8.2 OBIS kódú 2. tarifán visszatáplált energiaregiszterbe a mér?berendezés nem rögzít adatot, így az mindig változatlan értéket mutat).

 

Az el?lapon az energiafelhasználással arányosan villogó piros LED található. Ez a fogyasztástól függ?en más-más frekvenciával villog és nem hibajelenség!

HMKE-vel kapcsolatos jogszabályrészek

VET 3. § 15. Er?m? névleges teljesít?képesség: a beépített villamosenergia-termel? egységek generátorkapcson, tervezési körülmények között mért névleges aktív (wattos) teljesítményeinek összege.

VET 3. § 24. Háztartási méret? kiser?m?: olyan, a kisfeszültség? hálózatra csatlakozó kiser?m?, melynek csatlakozási teljesítménye egy csatlakozási ponton nem haladja meg az 50 kVA-t.

VET 7. § (1) Saját üzleti kockázatára – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – bárki létesíthet új termel? kapacitást a jelen törvényben és a külön jogszabályokban meghatározottak szerint.

VET 7. § (2) A villamosenergia-rendszer szabályozhatósága és biztonságos m?ködése érdekében, valamint a m?szakilag korlátozott lehet?ségekre való tekintettel – a háztartási méret? kiser?m?vek és a villamosm?höz nem csatlakozó kiser?m?vek kivételével – széler?m?vek, illetve széler?m? parkok létesítése a széler?m? kapacitás létesítésére irányuló pályázati kiírás feltételeir?l, a pályázat minimális tartalmi követelményeir?l, valamint a pályázati eljárás szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételek szerint meghirdetett pályázat alapján lehetséges.

VET 13. § (1) Minden villamosenergia-keresked? (beleértve az egyetemes szolgáltatókat is) és a felhasználónak köz
VET lenül értékesít? termel?i engedélyes köteles a külön jogszabályban foglaltaknak megfelel?en a felhasználó(i) részére értékesített villamos energia arányában átvenni az átvételi kötelezettség alá es? villamos energiát és erre vonatkozóan szerz?dést kötni az átviteli rendszerirányítóval. A villamos energiát importáló felhasználó a külön jogszabályban foglaltaknak megfelel?en a saját maga által elfogyasztott villamos energia arányában köteles átvenni az átvételi kötelezettség alá es? villamos energiát és erre vonatkozóan szerz?dést kötni az átviteli rendszerirányítóval.

VET 13. § (2) A háztartási méret? kiser?m?vek üzemeltet?i által termelt villamos energiát az adott csatlakozási ponton értékesít? villamosenergia-keresked? külön jogszabály szerint köteles átvenni.

VET 35. § (4) Az elosztó a csatlakozási és hálózathasználati szerz?dés megkötése során – a háztartási méret? kiser?m? hálózathoz való csatlakozásának gyorsított biztosítása érdekében – a közcélú villamos hálózatra csatlakozás pénzügyi és m?szaki feltételeir?l szóló jogszabályban meghatározott teljesítményhatárig a Vhr. felhasználókra vonatkozó el?írásai szerint jár el.

VET 35. § (5) Háztartási méret? kiser?m? felhasználási helyenként csak egy csatlakozási pontra létesíthet?.

VET 41. § (3) Az elosztó hálózati engedélyes köteles a külön jogszabály és az elosztói szabályzat alapján a háztartási méret? kiser?m?vek mérésér?l gondoskodni.

Vhr. 4. § A háztartási méret? kiser?m? üzemeltet?je által termelt villamos energiát az üzemeltet? kérésére az adott csatlakozási ponton értékesít? villamosenergia-keresked? vagy egyetemes szolgáltató köteles átvenni.

Vhr. 5. § (1) A háztartási méret? kiser?m? rendelkezésre állási teljesítménye alatt a kVA mértékegységben kifejezett er?m?vi teljesít?képességet kell érteni.

Vhr. 5. § (2) Egy adott csatlakozási ponton háztartási méret? kiser?m?vet létesíteni, illetve üzemeltetni a felhasználóként ugyanazon csatlakozási ponton rendelkezésre álló teljesítmény határáig a csatlakozási szerz?dés módosítása nélkül, a rendelkezésre álló teljesítményt meghaladó, de legfeljebb a

VET 3. § 24. pontjában meghatározott teljesítményig a csatlakozási szerz?dés megfelel? módosítása mellett, a hálózathoz való csatlakozásra vonatkozó külön jogszabály, továbbá az elosztói szabályzatban, és az elosztó üzletszabályzatában meghatározott részletes szabályok szerint lehet.

Vhr. 5. § (3) A felhasználó a háztartási kiser?m? üzembe helyezésére vonatkozó szándékáról a háztartási méret? kiser?m? alapvet? m?szaki adatait tartalmazó írásbeli vagy elektronikus igénybejelentésben tájékoztatja a vele jogviszonyban álló elosztót.

Vhr. 5. § (4) A felhasználó a háztartási méret? kiser?m? létesítésére, illetve üzemeltetésére vonatkozó igénybejelentésében köteles nyilatkozni arról, hogy kíván-e villamos energiát betáplálni a közcélú hálózatba, vagy kizárólag saját villamos energia fogyasztásának kielégítése érdekében kíván villamos energiát termelni. A hálózati csatlakozás m?szaki jellemz?it ezen nyilatkozat figyelembevételével kell kialakítani.

Vhr. 5. § (5) Ha a háztartási méret? kiser?m? a csatlakozási ponton a közcélú hálózatba villamos energiát betáplál, akkor a háztartási méret? kiser?m? üzemeltet?jével, mint felhasználóval jogviszonyban álló villamosenergia-keresked?, illetve egyetemes szolgáltató elszámolási id?szakonként a hálózatba összesen betáplált és vételezett villamos energia vonatkozásában a felek megállapodása szerint havi, féléves vagy éves szaldó elszámolást alkalmaz.

Vhr. 5. § (6) Amennyiben az elszámolási id?szak során vételezett és betáplált villamosenergia-mennyiségek szaldója alapján az elosztó hálózatba történ? villamos energia betáplálás áll fenn, a betáplált villamosenergia-teljesítményt a háztartási méret? kiser?m? üzemeltet?jével jogviszonyban álló villamosenergia-keresked? által a részére – mint felhasználó részére – a villamosenergia-vásárlási szerz?dés alapján értékesített villamos energia átlagos termékárán kell elszámolni.

Vhr. 5. § (7) A fogyasztásmér? berendezés költségeinek viselésére 3 x 16 A teljesítmény határig a felhasználókra, a felett az er?m?vekre vonatkozó szabályok alkalmazandók.

Vhr. 5. § (8) A háztartási kiser?m?vek csatlakoztatásával és üzemeltetésével kapcsolatos további szabályokat az ellátási szabályzatok és a hálózati engedélyesek üzletszabályzatai, a villamos energia értékesítés elszámolásával kapcsolatos további szabályokat a keresked?k üzletszabályzatai tartalmazzák.

forrás:  www.eon.hu

Az eredeti anyag itt megtekinthet?: http://www.eon-energiaszolgaltato.com/index_eiroda.php?menu=2110346