Újfajta naperőműveket hoz Magyarországra a napenergia-forradalom

by  • 

Share Button

Magyarország energiafüggőségének, mintegy 30 százalékos nettó áramimportjának csökkentése a fő célja a kormányzati agrár napenergia-programnak, de a naperőművek terjedése a remények szerint az áramárak csökkentéséhez is hozzájárulhat. A program keretében Magyarországon eddig nem telepített újfajta naperőművek jelenhetnek meg, amelyekkel egy adott földterület egyszerre termelhet villamos energiát és mezőgazdasági termékeket – mondta Bartal Tamás, a Miniszterelnökség kabinet ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára a Portfoliónak.

 A magas importarány önmagában nem ördögtől való, hiszen Magyarország jelenleg meglehetősen kedvező áron tud áramot importálni, alapvetően Németországból. A jelenség egyik oka, hogy Németország az elsők között kezdett megújuló energiát hasznosító projektekbe, rengeteg napelemes beruházást megvalósítva, amelyek már régen megtérültek, így tulajdonképpen már minden fillérnyi jövedelem pluszbevételnek számít.
A teljes európai naperőműparknak azonban mintegy 25 százaléka már 40 évesnél korosabb, vagyis életciklusuk végén járnak. Az új telepítések mellett a régi kapacitásokat meg kell újítani, ami önmagában jelentős beruházásokat tesz szükségessé, és a villamos energia árának emelkedéséhez vezet néhány éven belül. Míg tehát jelenleg az import megfelelő megoldást nyújt a hazai termelés kiegészítésére, addig a hosszú távú kilátások már más képet mutatnak. A hosszú távú cél ezért az, hogy Magyarország is a megújulók irányába mozduljon el, így a hazai, várhatóan növekvő villamos energia fogyasztást a kormány a jövőben a nukleáris- (Paks 2) és a napenergia-termelés fejlesztésével kívánja kielégíteni. Továbbá, minél magasabb lesz a hazai termelés aránya, annál inkább lesz képes Magyarország maga csökkenteni a villamos energia árát – mondta Bartal Tamás.

A konstrukció állami támogatási lábáról a kormány tárgyalásokat folytat az Európai Unióval, annak érdekében, hogy egy olyan csomagot lehessen összeállítani, ami a beruházásokat igazán jól megtérülővé teheti.

A naperőművek terjedése több ponton is kedvező az ország gazdaságának: új beruházásokat generál, munkahelyeket teremt, és – , bár maguk a napelemek külföldi (főleg kínai és német) gyártmányúak – a magyar technológiák akalmazása előtt is teret nyithat.

A gazdák határozhatnak úgy, hogy a naperőművet egymagukban, vagy több másik gazdával összeállva naperőműfarmot hoznak létre. A döntést a hálózati csatlakozás költsége kevésbé befolyásolhatja, mivel a törvény értelmében az erőmű bekötése 3000 méterig díjmentes, ezen túl azonban a költséghatékonysági szempontok a napelemfarmok mellett szólnak. Egy fél megawattos naperőmű létrehozása mintegy 200-220 millió forintos beruházás, amihez jó 20 százalékos önerő is szükséges. A finanszírozást megkönnyítendő folyamatban van egy, a programhoz kapcsolódó kedvezményes hitelprogram kidolgozása is.

A gazdák arról is maguk dönthetnek, hogy az adott földterületet milyen célra alkalmazzák, a napelemek tehát a mezőgazdasági termelésből kivont termőföldeken is telepíthetők. A tervek alapját a Magyar Tudományos Akadémia 2006-os felmérése adta, amely Magyarország napelem-potenciálját vizsgálta. A tanulmány megerősítette, hogy Magyarország benapozottsági mutatói Európában kiemelkedően jók, az országban pedig körülbelül 405 ezer hektáron telepíthető gazdaságosan napelem. Ebből körülbelül 205 ezer hektár termőföld, amit annak tükrében érdemes értelmezni, hogy egy mintegy 0,5 MW-os naperőmű hozzávetőleg 1,2-1,3 hektárt fed le. Igaz, a kiadott KÁT és METÁR KÁT határozatok alapján települő naperőműveknek is nagy része, körülbelül 80 százaléka termőföldön fog megvalósulni, azonban ezek legfeljebb 11 ezer hektárt foglalnak majd el, vagyis látszik, hogy jókora lehetőséget kínálnak még a termőföldek a napenergia hasznosítása számára.

A napelemeket a hagyományos módon, a talajszintre elhelyezve, illetve egy új, a mezőgazdasági termelést az energiatermeléssel ötvöző módszer keretében is a termőföldekre lehet telepíteni – közölte a helyettes államtitkár. A metódus annyira új, hogy még Németországban is tesztelés alatt áll.

Ez az úgynevezett agrofotovoltaikus hasznosítási módszer azt jelenti, hogy a napelemek körülbelül öt méter magas lábakon állnak, alattuk pedig aktív növénytermesztés és legeltetés folytatható.
Bár ebben az esetben az árnyékoló és egyéb hatások miatt a mezőgazdasági termelés hatékonysága 5-20 százalékkal elmarad a szokásostól, azonban a megtermelt energia összességében 60 százalékkal javította a terület megtérülési mutatóit.

Csak agrárgazdáknak!

A program célja a vonatkozó kormányrendelet értelmében, hogy a földműveseket, a földművesek tulajdonában álló gazdasági társaságokat és mezőgazdasági vállalkozásokat támogassa abban, hogy kisteljesítményű erőművekből álló napelemfarmokat hozzanak létre, legalább 600 db, legalább 300 MW összteljesítményt elérő naperőmű kiépítésével (átlagosan tehát legalább 0,5 MW teljesítménnyel kalkulálnak/naperőmű. Érzékeltetésül, egy ekkora naperőmű a magyarországi adottságok között körülbelül 525-600 megawattóra áramot termel egy évben 1050-1200 óra üzemidővel számolva, ami mintegy 250 háztartás éves áramfogyasztását fedezheti.)

A koordinációt a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara végzi, vagyis a NAK felel azért is, hogy a programban valóban csak a gazdák vehessenek részt. A naperőművek által megtermelt áram kötelező átvételét garantálják, az elosztó társaságok pedig biztosítják ezen naperőművek áramhálózatra való csatlakozásának díjmentes kiépítését is 3000 méterig (az erőművek ingyenes csatlakoztatásához 8 milliárd forintos keretet jelöltek ki költségvetési forrásból).

A megvalósítás érdekében több energetikai törvénymódosítás is történt egyebek mellett a Villamos Energia Törvényben, amelyek más módon is segítik a célok elérését. Így egy tavaly decemberi módosítás értelmében a földvédelmi járulék eltörlése hektáronként 2-3 millió forinttal mérsékelte a szóban forgó naperőművek megépítési költségeit.