Az Európai Bizottság a mai napon előterjesztette az éghajlatváltozás mérsékléséről és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásról szóló, felhatalmazáson alapuló, taxonómiai kiegészítő éghajlat-politikai jogi aktust, amely a gázzal és az atomenergiával kapcsolatos bizonyos tevékenységekre terjed ki. A biztosi testület politikai megállapodásra jutott a szövegről, amelynek hivatalos elfogadására akkor kerül sor, ha fordítása az EU összes hivatalos nyelvén rendelkezésre áll.
Az EU 2050-es klímasemlegességi céljának eléréséhez tekintélyes volumenű magánberuházásra van szükség. Az uniós taxonómia célja, hogy a magánbefektetéseket a klímasemlegesség eléréséhez szükséges tevékenységekhez irányítsa. A taxonómiai osztályozás nem írja elő, hogy egy adott technológia része legyen-e a tagállamok energiamixének, vagy sem, hanem az átmenet felgyorsítását célozza, és minden lehetséges megoldást figyelembe vesz annak érdekében, hogy elérjük éghajlat-politikai céljainkat. A Bizottság a tudományos szakvélemények és a jelenlegi technológiai fejlődés figyelembevételével úgy véli, hogy az átmenetben szerepet játszhatnak a gázzal és az atomenergiával kapcsolatos tevékenységekbe történő magánberuházások is. A kiválasztott, gázzal és atomenergiával kapcsolatos tevékenységek összhangban vannak az EU éghajlat-politikai és környezetvédelmi célkitűzéseivel, és lehetővé teszik, hogy felgyorsítsuk a környezetszennyezőbb tevékenységekről, például a szénalapú energiatermelésről a klímasemleges jövőre való átmenetet, amely főként megújuló energiaforrásokon alapul.
A mai, felhatalmazáson alapuló kiegészítő éghajlat-politikai jogi aktus fő elemei:
– Az energiaágazat további gazdasági tevékenységeinek beemelése az uniós taxonómiába. A szöveg a taxonómiai rendelet 10. cikkének (2) bekezdése alapján meghatározza azokat az egyértelmű és szigorú feltételeket, amelyek teljesülése esetén a gázzal és az atomenergiával kapcsolatos bizonyos tevékenységek átmeneti jelleggel kiegészíthetik az éghajlatváltozás mérsékléséről és az ahhoz való alkalmazkodásról szóló első – 2022. január 1-jétől alkalmazandó – felhatalmazáson alapuló jogi aktus hatálya alá tartozó tevékenységeket. Ezek a szigorú feltételek a következők: (mind a gáz, mind az atomenergia esetében) hozzájárulás a klímasemlegességre való átmenethez; (az atomenergia esetében) a nukleáris biztonsági és a környezetbiztonsági követelmények teljesítése; (a gáz esetében) hozzájárulás a szénről a megújuló energiaforrásokra való átmenethez. A fenti tevékenységekre vonatkozó további, konkrétabb feltételeket a mai, felhatalmazáson alapuló kiegészítő jogi aktus határozza meg.
– Egyedi közzétételi követelmények előírása a vállalkozások gáz- és atomenergia-ipari tevékenységei vonatkozásában. A Bizottság az átláthatóság biztosítása érdekében a mai napon módosította a taxonómiai közzétételekről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktust annak érdekében, hogy a befektetők egyértelműen beazonosíthassák, mely befektetési lehetőségek foglalnak magukban gázzal vagy atomenergiával kapcsolatos tevékenységeket, és így megalapozott döntéseket hozhassanak.
A Bizottság a felhatalmazáson alapuló kiegészítő jogi aktus szövegének elfogadása előtt szakértői konzultációkat folytatott a fenntartható finanszírozással foglalkozó tagállami szakértői csoporttal és a fenntartható finanszírozással foglalkozó platformmal. A témához kapcsolódóan az Európai Parlament is küldött észrevételeket. A Bizottság alaposan megvizsgálta, és a mai napon előterjesztett szövegben figyelembe vette az e csoportoktól kapott észrevételeket: többek között célirányosan kiigazította a technikai vizsgálati kritériumokat, valamint a közzétételi és az ellenőrzési követelményeket, ezzel javítva azok egyértelműségét és használhatóságát.
A biztosi testület tagjainak nyilatkozatai:
Valdis Dombrovskis, az emberközpontú gazdaságért felelős ügyvezető alelnök a következőket nyilatkozta: „A klímasemlegesség küldetésünk és egyben kötelezettségünk is. 2030-ra és 2050-re kitűzött céljaink eléréséhez most kell cselekednünk. A mai, felhatalmazáson alapuló jogi aktus célja, hogy támogassa az uniós gazdaságot az energetikai átmenet – egy igazságos átmenet – során, vagyis a megújuló energiaforrásokon alapuló zöld energiarendszer kialakításában. Ennek érdekében fel fogja gyorsítani a szükséges magánberuházásokat, különösen ebben az évtizedben. A mai új szabályok növelik az átláthatóságot és javítják az információk közzétételét, így a befektetők az esetleges zöldrefestést felismerve megalapozott döntéseket hozhatnak.”
Mairead McGuinness, a pénzügyi stabilitásért, a pénzügyi szolgáltatásokért és a tőkepiaci unióért felelős biztos a következőket mondta: „Az EU elkötelezett a klímasemlegesség 2050-ig történő megvalósítása mellett, és ehhez minden rendelkezésünkre álló eszközt fel kell használnunk. Az átmenetet elősegítő magánberuházások fokozása kulcsfontosságú éghajlat-politikai céljaink eléréséhez. A mai napon meghatározott szigorú feltételek hozzá fognak járulni e beruházások finanszírozásához, vagyis a szennyezőbb energiaforrások, például a szén felhasználásának csökkenéséhez. Fokozzuk továbbá a piac átláthatóságát, hogy a befektetők a befektetési döntéseik meghozatalakor könnyen azonosítani tudják a gázzal és az atomenergiával kapcsolatos tevékenységeket.”
Következő lépések
A felhatalmazáson alapuló kiegészítő jogi aktust le kell fordítani az összes hivatalos uniós nyelvre. Az aktus ezt követően a társjogalkotók – az Európai Parlament és a Tanács – elé kerül vizsgálat céljából, mivel ők ruházták fel a Bizottságot a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó hatáskörrel. Az aktus vizsgálatát – csakúgy, mint a taxonómiai rendelet szerinti többi felhatalmazáson alapuló jogi aktus esetében – négy hónap alatt kell elvégezniük. Ha szükségesnek ítélik, kifogást emelhetnek a dokumentummal szemben.
A vizsgálati időszak bármely társjogalkotó kérésére két hónappal meghosszabbítható. A jogi aktussal szemben a Tanács megerősített minősített többséggel – vagyis a tagállamok legalább 72%-át (legalább 20 tagállamot) és az EU népességének legalább 65%-át képviselve –, az Európai Parlament pedig a plenáris ülésen szükséges többséggel (legalább 353 európai parlamenti képviselő szavazatával) emelhet kifogást.
Ha a társjogalkotók egyike sem emel kifogást, a felhatalmazáson alapuló kiegészítő jogi aktus a vizsgálati időszak végével hatályba lép és 2023 január 1-jétől alkalmazandóvá válik.
Háttér-információk
Az európai zöld megállapodás Európa növekedési stratégiája, amelynek célja a polgárok jólétének és egészségének javítása, Európa klímasemlegességének 2050-ig történő elérése, valamint az EU természeti tőkéjének és biológiai sokféleségének védelme, megőrzése és javítása.
Az uniós taxonómia célja, hogy Unió-szerte javítsa a fenntartható tevékenységek finanszírozását. Európa 2050-es klímasemlegességi céljának eléréséhez kulcsfontosságú, hogy a befektetők a fenntarthatóbb technológiák és vállalatok felé forduljanak. A taxonómia átláthatóvá teszi a vállalatokat: tudományos alapokon nyugvó egységes struktúrája révén biztosítja, hogy a befektetők valóban olyan projektekbe és gazdasági tevékenységekbe fektessenek be, amelyek jelentős pozitív éghajlati és környezeti hatást fejtenek ki. Emellett közzétételi kötelezettségeket vezet be a vállalatok és a pénzügyi piaci szereplők számára.
Az EU közös éghajlat-politikai és környezetvédelmi célokat tűzött ki, az energiamix meghatározása azonban a tagállamok hatáskörébe tartozik; az energiamix összetétele ezért tagállamonként eltér, és esetenként még mindig alapvetően a magas szén-dioxid-kibocsátású szénre épül. A taxonómia a magánbefektetőket az éghajlat-politikai céloknak megfelelő befektetésekre ösztönzi, a támogatható energetikai tevékenységek meghatározásakor pedig figyelembe veszi az egyes tagállamok sajátosságait és eltérő kiindulási helyzetét.
További információk
Felhatalmazáson alapuló, taxonómiai kiegészítő éghajlat-politikai jogi aktus
A fenntartható tevékenységekre vonatkozó uniós taxonómia
GYIK: Mi az uniós taxonómia, és hogyan fog működni a gyakorlatban?
Forrás: ec.europa.eu
