Gunnar Boye Olesen gépészmérnök,
az International Network for Sustainable Energy (INFORSE) szakért?je tartott el?adást a fenntartható energiarendszerek létrehozásáról az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék szervezésében 2013. március 26-án.
Gunnar Boye Olesen el?adása elején szót ejtett az International Network for Sustainable Energy (INFORSE) m?ködésér?l, mellyel kapcsolatban elmondta, hogy világszerte mintegy 150 nem kormányzati szervezettel m?ködnek együtt, ebb?l körülbelül 80 európai. Hozzátette, a szervezet munkája és a megújuló energiaforrások felhasználásával kapcsolatos elvei igen aktívan jelen vannak az EU politikájában.
Számos független kutató szerint megvalósítható az elképzelés, hogy a világot 100 százalékban megújuló energiaforrások segítségével lássák el, és hogy teljesen felszámolják az energiával kapcsolatos szén-dioxid kibocsátást. Ehhez arra van szükség, hogy a Föld népessége ne haladja meg a 9,4 milliárd f?t, minden alap energia- és élelemszükséglet kielégüljön, és hogy a ma elérhet? legjobb energiahatékonysági technikák általánossá váljanak. Mint az el?adó elmondta, a kutatók szerint ezek a célok 2050-re megvalósíthatók lehetnek.
Az el?adó emellett fenntartható energia-forgatókönyveket mutatott be a hallgatóságnak, melyek segítségével néhány éven belül 100 százalékban megújuló energiaforrásokra válthatunk. Ismertette az INFORSE fenntartható energia-forgatókönyvét, melynek során fokozatosan kivonnák a fosszilis tüzel?anyagokat és a nukleáris er?forrásokat, és mindenkit ellátnának az alapszükségleteket kielégít? energiával. Szót ejtett az Európai Unió forgatókönyvér?l is, mely alapján a szén-dioxid kibocsátást jelent?sen csökkentenék 2040-re, és a lehet? leggyorsabban bevezetnék a környezetkímél?bb megoldásokat, 2020-ra vagy 2030-ra. Hozzátette, az els? évtizedekben a széler? és a biomassza játszaná a legnagyobb szerepet, kés?bb azonban a napenergiára épül? technológiák is bekapcsolódnának.
Gunnar Boye Olesen kitért arra, hogy az egyes tagokkal együttm?ködve az INFORSE néhány ország számára nemzeti forgatókönyveket is készített, így például Fehéroroszország, Bulgária, Dánia, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia, Ukrajna és az Egyesült Királyság számára is. Kiemelte, a dán forgatókönyv olyan energiarendszerek bevezetését tartalmazza, mely szerint már 2030-ra 100 százalékban megújuló energiát alkalmazhatnak, szemben a többi forgatókönyvvel, melyek 2040-re vagy 2050-re teszik ezt.
Az el?adó lakóhelyén, egy kis dániai ökoközösségben közrem?ködött a legkorszer?bb energetikai megoldások (például közösségi aprítéktüzelés, különféle napenergia-alkalmazások, Stirling-motor) meghonosításában. Kutatási tevékenysége során olyan energia-forgatókönyvek létrehozására törekszik, amelyek megfelelnek a fenntarthatóság kritériumainak. Az általa kidolgozott xls-alapú szoftveres támogatás széleskör? nemzetközi elismertségnek örvend.
forrás: elte.hu
Iszonyú összegbe kerül majd utódainknak az, hogy ma nem használunk megújuló energiaforrást a k?olaj, a szén és a földgáz helyett, amelyek így aztán nemhogy energiahordozóként, de más célú alapanyagként sem lesznek elérhet?k a jöv?ben. A számítás megmutatja a zöldenergia valós jelent?ségét.
Különleges, mondhatni kifordított néz?pontból vette szemügyre a hamburgi Világ Jöv?je Tanács kutatócsoportja, milyen anyagi kárt okoz, hogy halogatjuk a megújuló energiára való átállást. Azért választották ezt a kiindulópontot, mert máskülönben nehéz megbecsülni, milyen el?nnyel járna a kimeríthetetlen mennyiségben és ingyenesen rendelkezésre álló megújuló energiahordozók (nap, szél, víz) alkalmazása – ezért a hátrányt próbálták számszer?síteni.
Alapvetésük egyszer?: amennyiben a k?olajat, földgázt és a k?szenet pusztán energiahordozónak tekintjük és elégetjük, néhány évtized múlva óhatatlanul kifogynak készleteink. Hiába lenne szükségük a következ? generációknak ezekre a nyersanyagokra egészen más célból, például gyógyszeradalékként vagy m?anyagipari alapanyagként.
Már ma is minden technológiai feltétel adott ahhoz, hogy a nem megújuló, kizárólag egyetlen egyszer felhasználható fosszilis energiahordozókat világszerte teljes mértékben kiváltsuk megújuló zöldenergiával – írják a kutatók. Csakhogy általános vélekedés, hogy ezt túl nagy beruházás megvalósítani. De mennyi is a „túl nagy”? Lehet, hogy ha a veszteséghez viszonyítjuk, mégis ésszer? döntés volna?
Hosszú távon fenntarthatatlan
A fosszilis nyersanyagok elégetésével óriási érték? természeti kincset pazarolunk el. A kutatók naponta 8,8 és 9,3 milliárd dollár közé teszik azt az összeget, amit utódainknak majd arra kell fordítaniuk, hogy költségesebb módszerekkel váltsák ki a sz?klátókör? jelenkorban elégetett fosszilis nyersanyagokat. A kutatók érdekes módszertan alapján becsülték meg a napi átlagosan kilenc milliárd dolláros összeget (részletesen lásd a jelentésben).
Mivel az egyes országok eltér? mértékben hasznosítják a fosszilis nyersanyagokat energiahordozóként illetve alapanyagként, ezért a megújuló energiák alkalmazása terén vezet? Németország technológiai helyzetét vették alapul. S ahelyett, hogy valamely feltételezett jöv?beni árral kalkuláltak volna, a jelenlegi piaci árakon számoltak. De a kilencmilliárdnál jóval több lehet a fosszilis nyersanyagok értéke, ha hiánygazdálkodás alakul ki a jöv?ben, és a maradék készletekért egymásra licitálnak a vev?k.
A tiszta energiára való átállásra, hasonlóan a fenntartható mez?gazdasághoz és élhet? városokhoz, általában kizárólag költségoldalról tekintünk – írja David Roberts, a világ egyik els? zöldblogja, az 1999-ben indított Grist.org energiapolitikai szakért?je. Ám az átállás nem pusztán „ráfordítani vagy nem ráfordítani” kérdése: már a jelenlegi helyzet is kiadással jár. A globális fölmelegedést okozó üvegház hatású gázok szintjének csökkentése évr?l-évre többe fog kerülni, még ha sikerül is mérsékelni a kibocsátás növekedését.
Egyszer mindenképpen elérkezik az a pillanat, amikor muszáj lesz átállni zöldenergiára. A ráfordítás összegének becsülgetése helyett inkább azt kellene mérlegelni, milyen haszonnal jár az átállás. Hogy ki fizeti meg a költségét, és ki élvezi az el?nyeit. Úgy gondoljuk, a jelen generáció fizeti meg, és utódaink élvezik – ezzel szemben David Roberts szerint óriási, és minden nappal növekv? költséget terhelünk utódainkra, csak azért, hogy ma élvezhessük egy hosszú távon fenntarthatatlan életmód pillanatnyi el?nyeit.
A World Future Council hamburgi bejegyzés? és székhely? jótékonysági alapítvány. A világ különböz? országaiból ötven tagot számlál, tevékenységük célja, hogy a politika középpontjába emeljék a jöv? nemzedékek érdekeit. Kutatásokkal segítik nemzetközi szerz?dések elkészítését, regionális politikai keretek kialakítását és a nemzeti törvényhozást.
A szervezet többek között elemzést készített arról, hogy Afrika számára kitörési lehet?ség a megújuló energia mind társadalmi, mind gazdasági szempontból, és a közösségi energiatermelés járható út Európa számára. Tiltakoztak a tengeri foszfátbányászat ellen, és globális cselekvési tervet publikáltaka rio de janeirói Rio+20 fenntartható fejl?dési konferencia el?tt.
forrás: origo.hu
