Úszó naperőművekkel szabadulna Dél-Korea a szén fogságából

Share Button

A megújuló energiaforrások egyik legnagyobb ígéretét tartogató napelemfarmok egyik hátránya, hogy meglehetősen nagy a helyigényük, de egy nemrég bemutatott dél-koreai projekt megmutatta, hogy a kevés szárazföldi területtel rendelkező országok is szabadulhatnak az importált fosszilis tüzelőanyagokra való támaszkodás rabságából.

Az úszó naperőművek képe madártávlatbólFotó: Q CELLS

Az nagy népsűrűségű, iparosodott ország déli részén található Hancshon megye egyik, 20 kilométer hosszan elterülő víztározóján több mint 92 ezer napelemből építettek fel 17 óriási, szilvavirág-alakú úszó erőművet, amelyek együttesen 41 megawatt energiát képesek termelni – ez a projektet kivitelező Hanwha Solutions szerint 20 ezer otthon, vagy 60 ezer ember áramellátását fedezi.

„Dél-Koreának hatalmas mennyiségű megújuló energiára van szüksége ahhoz, hogy elérje a klímacélját, és az úszó napenergia is része lehet a megoldásnak, mivel nem igényel földterületet, és nem zavarja a lakosokat” – mondta a Bloombergnek Kim Dzsiszok, a Greenpeace Korea klíma- és energia-szakértője. Az erőmű novemberi megnyitóján Mun Dzsein dél-koreai elnök kijelentette, hogy az úszó napenergia segíthet az országnak elérni a célját, hogy 2050-re karbonsemlegessé váljon, akár 9,4 gigawatt pluszteljesítmény biztosításával, ami kilenc atomreaktor teljesítményének felel meg.

Az úszó naperőművek Ázsiában különösen divatosak, mivel a népsűrűség és a kiterjedt mezőgazdaság miatt sem városi, sem vidéki területek nem állnak rendelkezésre elegendő mennyiségben. Thaiföldön tavaly építették meg a világ legnagyobb víz- és úszó napenergiára épülő hibrid erőművét, Szingapúrban egy 60 megawattos erőművet kezdtek építeni egy víztározón, míg Indiában 2023-ra tervezik befejezni az Omkareshwar-gát területén épített gigantikus, 600 megawattos úszó erőművet.

A víztározók tulajdonosainak duplán vonzó lehet az úszó napenergia, hiszen nemcsak új bevételi forrást jelent, hanem a párolgást is csökkenti. Az erőművek előnye, hogy könnyebben csatlakozhatnak az elektromos hálózatra, mondjuk egy vízerőmű meglévő kapcsolatán keresztül, vagy mert a víztározók általában közel esnek a városi területekhez. A napelemek ráadásul az algavirágzás korlátozásában, a víz pedig segít hűvösen tartani a paneleket a melegebb éghajlatokon, így növeli azok hatékonyságát. Hátrányuk azonban, hogy költségesebb a megépítésük: a Világbank szerint az úszó rendszerhez szükséges egyedi elemek és az ellenállóbb elektromos alkatrészek miatt körülbelül 18 százalékkal drágábbak a vízi napenergia-projektek a szárazföldieknél.

A víztározót kezelő kormányzati cég a projekt bejelentésekor felajánlotta a befektetés lehetőségét a helyi lakosoknak, egyesek pedig munkát is kaptak az építkezés során. Végül nagyjából 1400 lakos élt a befektetéssel, összesen 3,1 milliárd vonnal (878 millió forinttal), vagyis a teljes költség közel 4 százalékával járultak hozzá a beruházáshoz, és 20 év alatt 10 százalékos hozamra számítanak. A virágalakú elrendezés is a helyiek ötlete volt, hogy akár turisztikailag is vonzóvá válhasson a naperőműprojekt.

Forrás: qubit.hu