Energetika – A megújulók között a vízenergia áll az els? helyen
Gy?zelemre állnak a megújuló források a világ energiatermelésében: ennek jelenleg ötöde ezekb?l származik. A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) el?rejelzése szerint alig öt év múlva már 25 százalék lesz ez az arány. Kellenek is az új lehet?ségek.
Egyrészt a lehetséges (bár egyértelm?en nem bizonyított) globális h?mérséklet-növekedés, az üvegházhatású gázok növekv? jelenléte miatt, másrészt pedig azért, mivel becslések szerint a világ energiafogyasztása 2035-re a jelenlegihez képest körülbelül 30-35 százalékkal növekszik (ebb?l a villamos energiának mintegy 40 százalékát az ipar fogyasztja).
Látható, nagy szükség van a tisztábbnak számító és a fogyatkozó hagyományos (fosszilis) energiahordozókat hosszú távon felváltani képes megújulókra. Az IEA számításai szerint ez utóbbiakból származó villamos energia akár már három éven belül túlszárnyalhatja a széner?m?vekben termeltet, míg az atomenergiának a kétszerese lehet 2035-re. Kétségtelen persze, hogy még mindig az üvegházhatás f?b?nösének kikiáltott szén a legolcsóbb. Ám a napenergiás eszközök egységnyi energiára számított ára sem túl vonzó, de az egyre b?vül? tömegtermelésnek köszönhet?en a költségeik gyorsan esnek. A szakemberek azt jósolják, hogy 2020-ig, ami nincs már túl messze, áraik akár 70 százalékkal is csökkenhetnek.
A „zöldenergiának” sokféle összetev?i lehetnek. Érdemes röviden áttekinteni arányaikat, lehet?ségeiket. Messzemen?en els? helyezett a vízenergia. Jelenleg a világ villamosenergia-termelésében több mint 16 százalékkal részesedik. A légkör szennyezése szempontjából kétségtelenül a legtisztább, miközben a hasznosítható kapacitások egyáltalán nem kihasználtak. Jó hír, hogy új, modern technológiai megoldások gondoskodnak a vízer?m?vek megnövelt biztonságáról.
A második helyezett a szárazföldi szélenergia, bár a tengerparti, illetve sekély tengerbe épített széler?m?vek aránya is növekszik (már ahol van tenger…). A dobogó legalsó fokán állnak, jelenlegi 1,6 százalékos részesedésükkel messze elmaradva a bajnoktól, a biomasszából származó energiahordozók. Ebben f?leg Brazília és az USA vezet a cukorrépából és kukoricából nyert energiával. Kétségtelen, hogy rendkívül gyorsan növekszik ennek az energiahordozónak az aránya: becslések szerint 2012-höz képest 2018-ra másfélszeresére b?vül.
A napenergia részesedése igen biztató: az IEA úgy véli, hogy 2018-ig meg fog háromszorozódni, bár tegyük hozzá, hogy ez a növekedés meglehet?sen szerény értékr?l történik (jelenleg a világ energiatermelésében 0,3 százalékkal részesedik).
Biztató trendek. Némileg tán túl hirtelen is ez a növekedés, a technika nem mindig tud a problémákkal lépést tartani. Felmérések szerint a két legdinamikusabban fejl?d? forrásból – napsugárzásból és szélb?l – származó újonnan beépített teljesítmény egy évized alatt mintegy 1300 megawatt lehet. Ekkora mennyiség „túltermelési válságba” torkolhat, mivel sem a villamos átviteli hálózatok nem alkalmasak rá, sem a rendszerek irányítása nem megfelel?, és amellett messzemen?en nem elegend? a villamos energia tárolására szolgáló lehet?ség.
Természetesen már most is léteznek új megoldások, például olyan er?m?vek, amelyek kombinálják a hagyományos és a megújuló forrásokat. A szél- és/vagy napenergiát használó er?m? gázturbinás generátorokat használhat, kiegyenlítve a borús, illetve szélcsendes id?szakokat. Úttör?ként ilyen kombinált er?m?vet tervez a General Electric a törökországi Karamanban.
forrás: nol.hu
