Miközben a villamosenergia-árak idén stabilizálódtak Európában, számos EU-tagállam, például Lengyelország, Magyarország, Csehország, Ausztria, Litvánia, Lettország vagy Románia esetében az újabb áremelkedés lehetősége továbbra is nagymértékben fennáll. A páneurópai importfüggőség a növekvő energiaigénnyel kiegészülve még mindig veszélyezteti a piac stabilitását. Ráadásul a fajlagos költségek – bár nem ingadoznak olyan kiugró mértékben, mint tavaly télen –, még mindig magasak számos országban, köztük Dániában, Olaszországban, Hollandiában, valamint az EU legnagyobb gazdaságában, Németországban.
A tagállamokat érintő kockázatok egy részének enyhítése érdekében az Európai Bizottság nemrégiben meghosszabbította az először 2022-ben bevezetett támogató eszközök alkalmazását. November 20-án több rendelet – köztük az úgynevezett ideiglenes válság és átmeneti keretrendszerre vonatkozó jogszabály – hat hónappal történő meghosszabbításáról döntött. Ez lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy támogatást nyújtsanak nemzeti entitásoknak, ha a villamosenergia-árak meghaladják az energiaválság előtti szintet. Ezt a döntést olyan javaslatok követték, amelyek a jövő évre is meghosszabbítanának más válságellenes lépéseket, például a gázszolidaritási intézkedéseket, a piaci korrekciós mechanizmust és a megújuló energiaprojektek engedélyezésével kapcsolatos szabályokat.
Ez az intervencionista megközelítés számos EU-tagállamban bevált, és néhány kormányzat politikai haszonszerzésre használja fel a májusi európai parlamenti választások előtt. Novemberben a német kormánykoalíció megállapodott az energiaintenzív iparágak támogatására vonatkozó szabályokról: a program 2028-ig tart, és becslések szerint 28 milliárd eurós kerettel rendelkezik. Szintén a támogatások fenntartása mellett állnak ki olyan tagállamok, mint Franciaország és Lengyelország; a hamarosan megalakuló lengyel kormány pedig bejelentette, hogy 2024-ben is fenntartja a villamosenergia- és gázárak befagyasztását meghatározott fogyasztói csoportok számára.
A villamosenergia-fogyasztókon belüli kiszolgáltatott csoportok védelmén túl a támogatási intézkedések fenntartása mellett szóló egyik fő érv a versenyképesség elvesztésétől való félelmet, valamint annak kockázatát kezelné, hogy a magas energiaárak miatt az európai vállalatok fontolóra veszik tevékenységek áthelyezését az Egyesült Államokba vagy Kínába.
Néhány tagállamban, köztük Belgiumban, Hollandiában, Dániában, Észtországban és Finnországban azonban egyre nagyobb elégedetlenség övezi a válságmegoldások fenntartását. Ezekben az országokban politikusok arra hívták fel a figyelmet, hogy a villamosenergia-árak az év folyamán stabilizálódtak, valamint a különleges állami támogatási szabályok fenntartása káros hatással van az uniós piacra.
Bár fennáll a kockázata annak, hogy a jövő év folyamán emelkednek a villamosenergia-árak az EU-ban, és a válságellenes intézkedések egy részének 2024-ig történő meghosszabbítása teljesen indokoltnak tűnik, hosszabb távon az EU-nak arra kellene törekednie, hogy csökkentse a támogatások használatát. Ennek több oka is van.
ELŐSZÖR IS, A VILLAMOSENERGIA-ÁRAK TÁMOGATÁSA RENDKÍVÜL KÖLTSÉGES DOLOGNAK SZÁMÍT.
Az energiatámogatásokról szóló 2023-as jelentés szerint az energiatámogatások mértéke 2022-ben 181 milliárd eurót tett ki az EU-ban, és 2023-ra elérheti a 194 milliárd eurót.
Másodsorban, az áramártámogatás lehetőségének hosszú távú fenntartása negatív hatással lehet az uniós energiapiacra, elmélyítve a tagállamok közötti egyenlőtlenségeket a támogatási verseny jelenségének következményeként, ami aránytalanul a gazdagabb országok számára előnyös. Ezt jól mutatják a tavalyi évre vonatkozó adatok, amelyek szerint az EU által jóváhagyott állami támogatások teljes összegének 53 százaléka Németországra, 24 százaléka pedig Franciaországra jutott.
Ha ez a megközelítés általánossá válik, akkor 2024-ben és az azt követő években is a tagállamok közötti megosztottsággal és különböző problémákkal kell számolnunk.
AZ EURÓPAI PIAC LÉNYEGÉT IS VESZÉLYEZTETI, HA AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG AZT JELZI, HOGY MEGFELELŐ ELŐZETES SZÁMÍTÁSOK NÉLKÜL BIZONYOS VÁLSÁGELLENES SZABÁLYOZÁSOK KITERJESZTÉSÉT TERVEZI.
A brüsszeli politikai vezetésnek gondoskodnia kellene arról, hogy konkrét esetekben szigorúan értékeli az állami támogatások nyújtásának jogszerűségét, ha az intervencionizmus rövid- és középtávon fennmarad. A tagállamoknak pedig a villamosenergia-piac kialakításával kapcsolatos, folyamatban lévő jogalkotási módosítások mielőbbi befejezésére kellene összpontosítaniuk.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen már 2022-ben beszélt a rugalmasság biztosításához szükséges reformok egy részéről. Az új villamosenergia-piaci struktúra célja egy rugalmasabb, versenyképesebb és fogyasztóbarátabb villamosenergia-piac létrehozása, amely jobban alkalmazkodik a megújuló energiaforrások uniós energiamixben meglévő növekvő arányához.
Most a tagállamokon a sor, hogy megállapodjanak ennek a javaslatnak a jogszabályi változtatásokra vonatkozó részleteiről, és olyan rendeletek elfogadását segítsék elő, amelyek többek között meghatározzák – például a megújulóenergia tárolása és az atomenergia terén – a termelési kapacitások bővítésére irányuló beruházásokkal kapcsolatos szabályokat.
Ha ezt el tudják érni, és képesek eltérni a szubvencionálástól, mint alapértelmezett intézkedéstől, akkor lehetőség nyílik arra, hogy hosszú távon stabilizálják a villamos energia árát Európában, és csökkentsék a fosszilis energiahordozóktól, mint elsődleges energiaforrástól való függőséget. Az EU 27 tagállama által meghozott ilyen intézkedések egyben ösztönöznék a beruházásokat a zöld energia globális vezetőjének számító Európában, és ami még kiemelt fontossággal bír, megerősítenék az EU-t és annak képességét a jövőbeli geopolitikai sokkoknak való ellenállás terén.
