|
|
 |
A zöldenergia felhasználásával a legnagyobb gond, hogy nem lehet tartalékolni, ezért nagy kapacitású széntüzelés? üzemeket kell m?ködtetni a hiány fedezésére. Mi lehet a megoldás?
A megújuló energiaforrások használata teret fog nyerni a következ? évtizedekben, mivel nem fogy el és nem szennyez, mint a fosszilis anyagok elégetése. A szkeptikusak általában hátráltató tényez?ként a hatékonyság és a költségesség szempontját emelik ki. A napkollektorok és a szélparkok 1 MWh energiát körülbelül 160 dollárért termelnek meg, a széntüzelés? er?m?vek esetén ehhez csak 70 dollárra van szükség. A árrés folyamatosan sz?kül, egy-két évtizeden belül pedig akár teljesen elt?nhet – írja a Bloomberg.
A közelmúlt németországi eseményei egy kevésbé vitatott, de mégis hasonlóan lényeges kérdésre is rávilágítanak. Az energia ára különös módon váltakozott: napos, szeles id?ben annyi alternatív energia jött létre, hogy a szolgáltatók fizettek az ipari fogyasztóknak, hogy vegyék át azt – felh?s, enyhe id?ben pedig a keletkezett hiány az energia MWh-jának nagykereskedelmi árát 220 dollárra is feltornázta.
A korszer? gyárak és háztartások folyamatosan megbízható energiaforrást szeretnének, ezt azonban az alternatív termelés egyel?re nem biztosítja. A csúcstermelés esetén a felmerül? többletet nem lehet kés?bbi fogyasztáshoz tartalékolni, így pont a termel?egységek válnak az energiahálózat legkényesebb elemeivé. Az energiaárak ingadozása pedig nem csak egy rövidtávú probléma. A forgalmazóknak milliárdokat kell költeniük a hagyományos széntüzelés? er?m?vek m?ködtetésére, amelyeket csak akkor kötnek be a hálózatba, ha a nap- és szélenergiából éppen hiány van.
Létezik megoldás, csak még nincs kész
A Bloomberg szerint a legelegánsabb megoldás az lenne, ha hálózati szinten javítanák fel a nap- és szélenergia tárolási kapacitását, így a tegnapi napfény a mai viharokban is energiát szolgáltatna. A jobb tárolás stabilabb energiaárakat és hatékonyabb er?m?-hálózatokat eredményezne.
Az újgenerációs tárolás kiépítése persze éveket vesz még igénybe. Ehhez folyamatos kutatások szükségesek, a részleges áttörések pedig mindenki számára elérhet?ek kéne legyenek. A hosszú távú projekteket a kormányzatoknak támogatniuk kellene, hasonlóan az éllovasokhoz, úgy mint az USA, Németország, Kína és Japán.
A kormányzatok egyébként világszerte arra törekednek, hogy a legjobb megoldást találják ki az alternatív energia támogatására. Néhány elhamarkodott finanszírozási döntés azonban több projektet is fuccsba döntött már. Így volt ez az amerikai kormány által támogatott Solyndra napelemgyár esetében, és hasonlóan járhat a kínai kormány is az olcsó szilíciumszelet-gyártás szubvencionálásával.
A kaliforniai székhely? napelemgyártó cs?dje várhatólag megroppanthatja a megújuló energia iránti bizalmat az Egyesült Államokban. Barack Obama volt az els? amerikai elnök, aki a megújuló energiaforrásokat már beiktatási beszédében is említette, mint a jöv? egyik kulcsát, új lendületet adva a zöld szektor finanszírozásának.
A Solyndra számára megítélt 538 millió dolláros hitelgarancia révén az állam vált a cég egyik legnagyobb kezesévé. Az AP szerint a Solyndra már a kölcsön felvétele el?tt évente több száz millió dolláros veszteséget termelt, ennek ellenére 2009 szeptemberében megkapta az óriási állami infúziót.
A napenergia szektor képvisel?i jelenleg amellett kampányolnak, hogy a Solyndra esete csupán elszigetelt jelenség és nem kell, hogy egyetlen cég megítélése rányomja a bélyegét az egész iparágra. Az USA-ban már több mint 100 000 embert foglalkoztatnak a napenergia-iparban, és közel 5 000 cég van jelen a piacon.
A vezet? cégek szerint ez a piac rendje, a gyenge elhullik, de ez nem szabad, hogy negatívan érintse a konvencionális energiaforrásokkal is versenyképes napenergiát. A Solyndra nem tudott lépést tartani a piac változásaival, és ezt a döntéshozóknak is látniuk kellett volna, miel?tt megítélték nekik az 538 millió dollárros biztosítékot.
A Solyndra a Bush-kormány idején is pályázott állami támogatásra, de akkor nem jártak sikerrel. A mostani cs?d egy sor projektet juttatott kétséges helyzetbe, mint például a First Solar Kaliforniában létesíteni kívánt naper?m?vét, vagy a SolarCity SolarStrong programját mely során 160 000 katona családi otthonára telepítettek volna napelemeket.
Az állami pénzek okosabb elköltését jelentené, ha a gyártás helyett inkább a kutatás-fejlesztést támogatnák. Az amerikai energiahatóság például három millió dolláros, vagy ennél kisebb támogatásokat folyósított olyan laboratóriumoknak, amelyek folyékony elemekkel, nanotechnológiával, vagy s?rített leveg?vel kapcsolatos kutatásokkal foglalkoznak. A Bloomberg szerint az állami szubvencionálás trendje várhatóan világszerte ilyen irányba fog haladni, így a tudomány valószín?leg kiküszöböli majd a tárolásból ered? gondokat.
Szerz?: Kudor Emese
Forrás: Bloomberg / pénzcsinálók.ro
A zöldenergia felhasználásával a legnagyobb gond, hogy nem lehet tartalékolni, ezért nagy kapacitású széntüzelés? üzemeket kell m?ködtetni a hiány fedezésére. Mi lehet a megoldás?
A megújuló energiaforrások használata teret fog nyerni a következ? évtizedekben, mivel nem fogy el és nem szennyez, mint a fosszilis anyagok elégetése. A szkeptikusak általában hátráltató tényez?ként a hatékonyság és a költségesség szempontját emelik ki. A napkollektorok és a szélparkok 1 MWh energiát körülbelül 160 dollárért termelnek meg, a széntüzelés? er?m?vek esetén ehhez csak 70 dollárra van szükség. A árrés folyamatosan sz?kül, egy-két évtizeden belül pedig akár teljesen elt?nhet – írja a Bloomberg.
A közelmúlt németországi eseményei egy kevésbé vitatott, de mégis hasonlóan lényeges kérdésre is rávilágítanak. Az energia ára különös módon váltakozott: napos, szeles id?ben annyi alternatív energia jött létre, hogy a szolgáltatók fizettek az ipari fogyasztóknak, hogy vegyék át azt – felh?s, enyhe id?ben pedig a keletkezett hiány az energia MWh-jának nagykereskedelmi árát 220 dollárra is feltornázta.
A korszer? gyárak és háztartások folyamatosan megbízható energiaforrást szeretnének, ezt azonban az alternatív termelés egyel?re nem biztosítja. A csúcstermelés esetén a felmerül? többletet nem lehet kés?bbi fogyasztáshoz tartalékolni, így pont a termel?egységek válnak az energiahálózat legkényesebb elemeivé. Az energiaárak ingadozása pedig nem csak egy rövidtávú probléma. A forgalmazóknak milliárdokat kell költeniük a hagyományos széntüzelés? er?m?vek m?ködtetésére, amelyeket csak akkor kötnek be a hálózatba, ha a nap- és szélenergiából éppen hiány van.
Létezik megoldás, csak még nincs kész
A Bloomberg szerint a legelegánsabb megoldás az lenne, ha hálózati szinten javítanák fel a nap- és szélenergia tárolási kapacitását, így a tegnapi napfény a mai viharokban is energiát szolgáltatna. A jobb tárolás stabilabb energiaárakat és hatékonyabb er?m?-hálózatokat eredményezne.
Az újgenerációs tárolás kiépítése persze éveket vesz még igénybe. Ehhez folyamatos kutatások szükségesek, a részleges áttörések pedig mindenki számára elérhet?ek kéne legyenek. A hosszú távú projekteket a kormányzatoknak támogatniuk kellene, hasonlóan az éllovasokhoz, úgy mint az USA, Németország, Kína és Japán.
A kormányzatok egyébként világszerte arra törekednek, hogy a legjobb megoldást találják ki az alternatív energia támogatására. Néhány elhamarkodott finanszírozási döntés azonban több projektet is fuccsba döntött már. Így volt ez az amerikai kormány által támogatott Solyndra napelemgyár esetében, és hasonlóan járhat a kínai kormány is az olcsó szilíciumszelet-gyártás szubvencionálásával.
A kaliforniai székhely? napelemgyártó cs?dje várhatólag megroppanthatja a megújuló energia iránti bizalmat az Egyesült Államokban. Barack Obama volt az els? amerikai elnök, aki a megújuló energiaforrásokat már beiktatási beszédében is említette, mint a jöv? egyik kulcsát, új lendületet adva a zöld szektor finanszírozásának.
A Solyndra számára megítélt 538 millió dolláros hitelgarancia révén az állam vált a cég egyik legnagyobb kezesévé. Az AP szerint a Solyndra már a kölcsön felvétele el?tt évente több száz millió dolláros veszteséget termelt, ennek ellenére 2009 szeptemberében megkapta az óriási állami infúziót.
A napenergia szektor képvisel?i jelenleg amellett kampányolnak, hogy a Solyndra esete csupán elszigetelt jelenség és nem kell, hogy egyetlen cég megítélése rányomja a bélyegét az egész iparágra. Az USA-ban már több mint 100 000 embert foglalkoztatnak a napenergia-iparban, és közel 5 000 cég van jelen a piacon.
A vezet? cégek szerint ez a piac rendje, a gyenge elhullik, de ez nem szabad, hogy negatívan érintse a konvencionális energiaforrásokkal is versenyképes napenergiát. A Solyndra nem tudott lépést tartani a piac változásaival, és ezt a döntéshozóknak is látniuk kellett volna, miel?tt megítélték nekik az 538 millió dollárros biztosítékot.
A Solyndra a Bush-kormány idején is pályázott állami támogatásra, de akkor nem jártak sikerrel. A mostani cs?d egy sor projektet juttatott kétséges helyzetbe, mint például a First Solar Kaliforniában létesíteni kívánt naper?m?vét, vagy a SolarCity SolarStrong programját mely során 160 000 katona családi otthonára telepítettek volna napelemeket.
Az állami pénzek okosabb elköltését jelentené, ha a gyártás helyett inkább a kutatás-fejlesztést támogatnák. Az amerikai energiahatóság például három millió dolláros, vagy ennél kisebb támogatásokat folyósított olyan laboratóriumoknak, amelyek folyékony elemekkel, nanotechnológiával, vagy s?rített leveg?vel kapcsolatos kutatásokkal foglalkoznak. A Bloomberg szerint az állami szubvencionálás trendje várhatóan világszerte ilyen irányba fog haladni, így a tudomány valószín?leg kiküszöböli majd a tárolásból ered? gondokat.
Szerz?s: Kudor Emese
Forrás: Bloomberg / pénzcsinálók.ro
A következ? húsz évben folyamatosan emelked? áramárakkal szembesülhetnek az európai fogyasztók a növekv? megújuló-energiatermelés következtében, derül ki egy kiszivárgott, az Európai Bizottság számára készített jelentésb?l – számol be a Financial Times.
A megszell?ztetett jelentés els? verziójából ugyancsak kiolvasható, hogy jelent?s mennyiség? tengeri szélenergia-kapacitás épülhet be az európai villamosenergia-rendszerbe, ami további emel? hatást fejt majd ki a fogyasztói árakra.
A tanulmány a fosszilis energiahordozók tisztább energiaforrásokkal történ? kiváltásának lehet?ségeit veszi számításba. A felvázolt öt szcenárió egyaránt a szélenergetika jelent?s terjedését mutatja, a szélenergia 2050-re az els? számú forrás lehet az áramtermelés tekintetében. A jelentés szerint a szélenergia áramtermelésen belüli súlya a jelenlegi 5%-ról 49%-ra növekedhet.
Az iratban szerepl? megállapítások szerint 2020-2030-ig jelent?s áramár-emelkedésre számíthatnak az európai fogyasztók. A legmagasabb árszintek 2030-ban alakulhatnak majd ki, amikorra jelent?s szél- és napenergetikai kapacitások épülnek ki. A tisztán zöld szcenárió szerint 2050-re a fogyasztói áramár akár duplájára is emelkedhet, míg egy olyan mix esetében, ahol a nukleáris energiának és a széndioxid-leválasztással és tárolással (CCS)m?köd? hagyományos er?m?veknek nagyobb teret engednek, a becsült áremelkedés 43%.
Az áremelkedés csak részben adódik az új infrastrukturális beruházásokból, a költségnövekedésben ugyancsak szerepet játszik, hogy a hagyományos er?m?veknek kisebb lenne a kihasználtságuk, így a normál megtérülési periódus tartása érdekében a kezdeti beruházási költségek fedezése magasabb árszintet követel majd meg a kiszivárgott adatok szerint.
A dokumentumterv 5 változatban azon európai célkit?zések költségekre, árakra és energiaforrásokra gyakorolt hatásait vizsgálja, amelyek mellett 2050-re az Európai Unió 1990-es bázison 80%-kal tudná csökkenteni ÜHG-kibocsátását. Ezek alapján a legmagasabb fogyasztói árszintek a magas megújuló-részarány változatban érvényesülnének, amelyben az áramellátás során komoly szerepet kapnak az északi-tengeri széler?m?vek és a koncentrált napenergia elvén m?köd? er?m?vi egységek , valamint a háztartási méret? szélkerekek és napelemek.
A legalacsonyabb árú fogyasztói árat a „diverzifikált ellátási” változat nyújtja, amelyben a kereskedelmi érettséget elér? CCS-technológia és nukleáris energia is szerepet kapna a megújulók támogatás mellett.
Forrás: portfolio.hu
A következ? húsz évben folyamatosan emelked? áramárakkal szembesülhetnek az európai fogyasztók a növekv? megújuló-energiatermelés következtében, derül ki egy kiszivárgott, az Európai Bizottság számára készített jelentésb?l – számol be a Financial Times.
A megszell?ztetett jelentés els? verziójából ugyancsak kiolvasható, hogy jelent?s mennyiség? tengeri szélenergia-kapacitás épülhet be az európai villamosenergia-rendszerbe, ami további emel? hatást fejt majd ki a fogyasztói árakra.
A tanulmány a fosszilis energiahordozók tisztább energiaforrásokkal történ? kiváltásának lehet?ségeit veszi számításba. A felvázolt öt szcenárió egyaránt a szélenergetika jelent?s terjedését mutatja, a szélenergia 2050-re az els? számú forrás lehet az áramtermelés tekintetében. A jelentés szerint a szélenergia áramtermelésen belüli súlya a jelenlegi 5%-ról 49%-ra növekedhet.
Az iratban szerepl? megállapítások szerint 2020-2030-ig jelent?s áramár-emelkedésre számíthatnak az európai fogyasztók. A legmagasabb árszintek 2030-ban alakulhatnak majd ki, amikorra jelent?s szél- és napenergetikai kapacitások épülnek ki. A tisztán zöld szcenárió szerint 2050-re a fogyasztói áramár akár duplájára is emelkedhet, míg egy olyan mix esetében, ahol a nukleáris energiának és a széndioxid-leválasztással és tárolással (CCS)m?köd? hagyományos er?m?veknek nagyobb teret engednek, a becsült áremelkedés 43%.
Az áremelkedés csak részben adódik az új infrastrukturális beruházásokból, a költségnövekedésben ugyancsak szerepet játszik, hogy a hagyományos er?m?veknek kisebb lenne a kihasználtságuk, így a normál megtérülési periódus tartása érdekében a kezdeti beruházási költségek fedezése magasabb árszintet követel majd meg a kiszivárgott adatok szerint.
A dokumentumterv 5 változatban azon európai célkit?zések költségekre, árakra és energiaforrásokra gyakorolt hatásait vizsgálja, amelyek mellett 2050-re az Európai Unió 1990-es bázison 80%-kal tudná csökkenteni ÜHG-kibocsátását. Ezek alapján a legmagasabb fogyasztói árszintek a magas megújuló-részarány változatban érvényesülnének, amelyben az áramellátás során komoly szerepet kapnak az északi-tengeri széler?m?vek és a koncentrált napenergia elvén m?köd? er?m?vi egységek , valamint a háztartási méret? szélkerekek és napelemek.
A legalacsonyabb árú fogyasztói árat a „diverzifikált ellátási” változat nyújtja, amelyben a kereskedelmi érettséget elér? CCS-technológia és nukleáris energia is szerepet kapna a megújulók támogatás mellett.
Forrás: portfolio.hu
A következ? húsz évben folyamatosan emelked? áramárakkal szembesülhetnek az európai fogyasztók a növekv? megújuló-energiatermelés következtében, derül ki egy kiszivárgott, az Európai Bizottság számára készített jelentésb?l – számol be a Financial Times.
hirdetés
hirdetésA megszell?ztetett jelentés els? verziójából ugyancsak kiolvasható, hogy jelent?s mennyiség? tengeri szélenergia-kapacitás épülhet be az európai villamosenergia-rendszerbe, ami további emel? hatást fejt majd ki a fogyasztói árakra.
A tanulmány a fosszilis energiahordozók tisztább energiaforrásokkal történ? kiváltásának lehet?ségeit veszi számításba. A felvázolt öt szcenárió egyaránt a szélenergetika jelent?s terjedését mutatja, a szélenergia 2050-re az els? számú forrás lehet az áramtermelés tekintetében. A jelentés szerint a szélenergia áramtermelésen belüli súlya a jelenlegi 5%-ról 49%-ra növekedhet.
Az iratban szerepl? megállapítások szerint 2020-2030-ig jelent?s áramár-emelkedésre számíthatnak az európai fogyasztók. A legmagasabb árszintek 2030-ban alakulhatnak majd ki, amikorra jelent?s szél- és napenergetikai kapacitások épülnek ki. A tisztán zöld szcenárió szerint 2050-re a fogyasztói áramár akár duplájára is emelkedhet, míg egy olyan mix esetében, ahol a nukleáris energiának és a széndioxid-leválasztással és tárolással (CCS)m?köd? hagyományos er?m?veknek nagyobb teret engednek, a becsült áremelkedés 43%.
Az áremelkedés csak részben adódik az új infrastrukturális beruházásokból, a költségnövekedésben ugyancsak szerepet játszik, hogy a hagyományos er?m?veknek kisebb lenne a kihasználtságuk, így a normál megtérülési periódus tartása érdekében a kezdeti beruházási költségek fedezése magasabb árszintet követel majd meg a kiszivárgott adatok szerint.
A dokumentumterv 5 változatban azon európai célkit?zések költségekre, árakra és energiaforrásokra gyakorolt hatásait vizsgálja, amelyek mellett 2050-re az Európai Unió 1990-es bázison 80%-kal tudná csökkenteni ÜHG-kibocsátását. Ezek alapján a legmagasabb fogyasztói árszintek a magas megújuló-részarány változatban érvényesülnének, amelyben az áramellátás során komoly szerepet kapnak az északi-tengeri széler?m?vek és a koncentrált napenergia elvén m?köd? er?m?vi egységek , valamint a háztartási méret? szélkerekek és napelemek.
A legalacsonyabb árú fogyasztói árat a „diverzifikált ellátási” változat nyújtja, amelyben a kereskedelmi érettséget elér? CCS-technológia és nukleáris energia is szerepet kapna a megújulók támogatás mellett.
Forrás: portfolio.hu
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felel?s államtitkára, Bencsik János elmondta: a kormány nagy hangsúlyt fog fektetni a megújuló energiák hasznosítására. Az államtitkár ezt Kaposváron mondta el.
Az államtitkár úgy véli, hogy jelenleg csak azok a közösségek képesek megmaradni szül?földjükön, amelyek afenntartható fejl?dés szempontjai alapján gondoskodnak a megújuló energia minél szélesebb kör? felhasználásáról, valamint az elhasznált er?források után keletkezett melléktermékek újrahasznosításáról.
Bencsik János államtitkár
Kaposvár városa erre jó példa, hiszen nagy er?forrásokat fordítanak ezekre. Bencsik János így fogalmazott: “elképzelhetetlen az, hogy egy város energiaellátásának részbeni autonómiája érdekében ne jöjjön létre egy ilyen integrált együttm?ködés”.
Felvet?dik a kérdés, hogy az önálló, város szinteken m?köd? kezdeményezések képesek lesznek-e összekapcsolódni. Bencsik Jánospályázati lehet?ségeket is említett családi házak és a 12 lakásosnál kisebb társasházaknak használati melegvíz-el?állítására és f?tésrásegítésre szolgáló napkollektorok beszerzésére, installálására a teljes gépészeti tartozékokkal együtt.
Ezen pályázatokat október 25. után lehet majd beadni, és 50 %-os vissza nem térítend? támogatást lehet nyerni, ami lakóegységenként 800.000 forintot jelent. A kimondottan klímavédelmi pályázatokon nagyjából 3 milliárd forintot osztanak majd szét.
forrás: Hir.ma
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felel?s államtitkára, Bencsik János elmondta: a kormány nagy hangsúlyt fog fektetni a megújuló energiák hasznosítására. Az államtitkár ezt Kaposváron mondta el.
Az államtitkár úgy véli, hogy jelenleg csak azok a közösségek képesek megmaradni szül?földjükön, amelyek a fenntartható fejl?dés szempontjai alapján gondoskodnak a megújuló energia minél szélesebb kör? felhasználásáról, valamint az elhasznált er?források után keletkezett melléktermékek újrahasznosításáról.
Bencsik János államtitkárKaposvár városa erre jó példa, hiszen nagy er?forrásokat fordítanak ezekre. Bencsik János így fogalmazott: “elképzelhetetlen az, hogy egy város energiaellátásának részbeni autonómiája érdekében ne jöjjön létre egy ilyen integrált együttm?ködés”.
Felvet?dik a kérdés, hogy az önálló, város szinteken m?köd? kezdeményezések képesek lesznek-e összekapcsolódni. Bencsik Jánospályázati lehet?ségeket is említett családi házak és a 12 lakásosnál kisebb társasházaknak használati melegvíz-el?állítására és f?tésrásegítésre szolgáló napkollektorok beszerzésére, installálására a teljes gépészeti tartozékokkal együtt.
Ezen pályázatokat október 25. után lehet majd beadni, és 50 %-os vissza nem térítend? támogatást lehet nyerni, ami lakóegységenként 800.000 forintot jelent. A kimondottan klímavédelmi pályázatokon nagyjából 3 milliárd forintot osztanak majd szét.
forrás: Hir.ma
A Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervben néhány hónapja ambiciózus vállalást tett Magyarország: 2020-ig az Európai Unió által el?írt 13 százaléknál is magasabb lesz a megújuló energiaforrások részesedése a hazai energiafelhasználásban.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban készített dokumentum szerint a lendületes programokkal a 14,6 százalékos szint reálisan elérhet?. A kormányzat által elfogadott elképzelés fontosságát mutatta az is, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján a Széchenyi-terves pályázatok emblémájának éppen egy napkollektorokat szerel? boldog család képét válaszották.
A minisztérium hosszú távú tervezetében kit?zött cél megvalósulásához egyébként százötven futballpályányi új napkollektor üzembehelyezésére lenne szükség 2020-ig. A cselekvési terv szerint nyolc év múlva 3,43 PJ h?energiát kellene napenergiából nyerni az épületek f?tésére. Egy szakmai szervezet, a Magyar Szolár Szövetség becslése szerint ezt másfélmillió négyzetméter napkollektor tudná megtermelni, ami a jelenlegi árakon számolva 272 milliárd forintba kerülne.
A kormányváltás után szó volt Zöld Beruházási Rendszerr?l (ZBR), Új Kazáncsere Programról, Új Otthonteremtési Programról, KÉK Programról, és arról is, hogy mindehhez majd egy új Zöld Bank szolgáltatja a forrásokat. Az szintén szerepelt a célok között, hogy a fejlesztésekben fontos szegmensként kezelik a lakosságnak nyújtott támogatásokat.
Ehhez képest eddig – jelent?s csúszással – egyetlen olyan lakossági pályázat jelent meg, amely az energiafelhasználás modernizálását segítette. A keret két nap alatt kimerült.
A kormány ígéreteinek f? szószólója Bencsik János államtitkár januárjában kijelentette, hogy idén március végéig 39 ezer panellakás és 2200 családi ház esetében történhet meg az energetikai korszer?sítést célzó támogatási szerz?dés megkötése. Bencsik azt is mondta, hogy az Új Széchenyi Tervben közel 30 milliárd forint áll a szektor rendelkezésére.
Bencsik János a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára egy múlt heti sajtóreggelin kifejtette, a pályázat mindössze egy pilot projekt volt, amellyel többek közt azt próbálták meg felmérni, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban felhasználni az energiahatékonyság növelésére a közösségi forrásokat. A pályázat – nagyobb keretösszeggel – hamarosan folytatódik
Az ígéretek ellenére a nyáron szerény, 1,6 milliárdos kerettel jelent meg az a támogatás, amelyet lakossági épületek energetikai felújítására lehetett felhasználni.
A pályázatok elkészítése hatalmas terhet rótt a pályázóra. A hivatalos adatlap kitöltését energetikai számításokat is mellékelni kellett a beadványhoz, ám ennek elkészítéséhez szakember segítségét is igénybe kellett venni. ?k pedig esetenként 50-100 ezer forintot is elkértek a tervezési, számítási munkákért. A gyakorlati tapasztalatok alapján egy pályázat elkészítése több mint egy hónapot vett igénybe. Miután a pályázó belefáradt a tervezésbe, árajánlatok utáni rohangálásba, akkor érte igazán a hidegzuhany: a pályázatot két nap alatt felfüggesztették.
Pályázatíró szakemberek elmondása szerint egy egyszer? pályázat formai megvizsgálása minimum egy hónapot vesz igénybe. Ehhez képest az augusztus 15-én postára adott, augusztus 16-án beérkezett 550 darab pályázatot szokatlanul rövid id? alatt kibontották és átvizsgálták, majd a nap végén arra a következtetésre jutottak, hogy a hatalmas keret kimerült. A pályázati rendszer m?ködését ismer?k szerint magyarázatul szolgálhatna a jelenségre az, hogy a pályázat értékel?i nagyszámú küls?s segítséget – például egyetemi hallgatókat – vettek igénybe, vagy az, ha el?re várt pályázatok érkeztek be az Energia Központ Nonprofit Kft-hez.
A NFM honlapján augusztusban azt is ígérték, hogy októberre újabb pályázat várható, amelynek keretében közel 3 milliárd forintra pályázhat a lakosság napkollektorok telepítésére. Ez a ZBR keretében a szerdán jelent meg.
A tárca szerint a pályázat alapvet? problémája, hogy az el?z? kormány idjén megfelel? források nélkül túl sok pályázatot írtak ki. Az ebb?l adódó problémák kezelése mostanáig tartott, de még az idén 4000 lakásra szóló pályázat megkötésére kerülhet sor.
Az energiás pályázatok nehézkessége Brüsszelnek is felt?nt. Jean-Marie Seyler, az Európai Bizottság régiós fejlesztésekért felel?s igazgatója is szóba hozta a témát gödöll?i sajtótájékoztatóján. Seyler általában elégedetten beszélt a magyarországi programokról, de diplomatikusan jelezte, hogy bizonyos terveket frissíteni kellene, lesznek változások. És éppen az energiahatékonysági beruházások fontosságát nevezte meg itt példaként.
Magyarország már meg is kezdte egy ezzel kapcsolatos változtatás el?készítését. Már a kormány el?tt van az a javaslat, hogy a KÖZOP-ból 160 milliárd forintot átcsoportosítsanak a KEOP-hoz. Vagyis a közlekedés fejlesztésére szánt támogatások egy komoly szeletét környezetvédelmi és energetikai célokra lehessen inkább elkölteni. Várhatóan még novemberben Brüsszelbe megy a kérés, ahol fél éven belül döntenek engedélyezésér?l.
Az átcsoportosított 160 milliárdból 40 menne megújuló energiaforrások támogatására. Az NFÜ vezetése szerint ugyanis az erre a célra szánt, 2013-ig esedékes keret máris kifogyott. A nagyobb falat, 120 milliárd forint energiahatékonysági projektekre menne. Err?l már a múlt héten informálisan egyeztettek a bizottság Magyarországon tárgyaló képvisel?i és az NFÜ vezetése, tudtuk meg Petykó Zoltán NFÜ-elnökt?l.
At NFM adatai szerint egyébként a KEOP keretében eddig összesen mintegy 50 milliárd forint értékben született döntés energetikai pályázatokról. A ZBR-n belül pedig mintegy 20 milliárd értékben utaltak, de további pályázatok várhatók, mint például az egycsatornás gy?jt?kémények felújítására szánt 530 millió forint. Az uniós források lakossági célra nem használhatók, ez utóbbi célokra kvótaértékesítésb?l származó bevételeket fordít a tárca.
Forrás: Profitline.hu
