Módosítás előtt áll a zöld rendszámokról szóló jogszabály, elsősorban a robbanó- és a hálózatról tölthető villanymotort együttesen alkalmazó plug-in hibrid technológiájú modellek tulajdonosai számíthatnak szigorításra. A jogszabályalkotó kiigazítaná a technológiai alapú szabályozásból fakadó vélt és valós anomáliákat és új alapokra helyezné az előírást.
Drasztikus változás azonban nem volna célszerű Ungár János, a Magyar Elektromobilitás Szövetség elnöke szerint. A szakértő lapunknak hangsúlyozta: az új szabályozás előkészítése során a technológiai megközelítés helyett elsősorban a környezetvédelmi, emissziós megfontolásokat kell szem előtt tartani, és a változás miatt kiesőket méltányosan kellene kezelni. Az Európában máig egyedülálló szabályozás létrejöttéről szólva Ungár János felidézte, hogy a jogalkotói szándék a környezetkímélő járművek támogatása volt. Azonban a szabályozás születésének idejéhez képest a hazai autópark és a technológia is sokat változott.
– A szabályozó a tisztán elektromos hajtású járművek mellett a plug-in hibrideknek is megadta a zöld rendszámot, de csak egy paraméter alapján: a jármű legalább 25 kilométert legyen képes megtenni tisztán elektromos hajtással. Ez átmeneti megoldásnak jó, viszont gondot okoz az, hogy az átlagos károsanyag-kibocsátás maximuma nincs meghatározva – magyarázta Ungár János. Hozzátette: szakmai egyetértés látszik abban, hogy a gyorsan változó technológiai és piaci környezetben óvatosan kell bánni a technológiai alapú szabályozással, hiszen az hamar elavulhat.
A jelenleg hatályos szabályozás miatt fordulhat elő az, hogy akár 300-400 lóerős benzin- vagy dízelmotorral ellátott plug-in hibrid járművek tulajdonosai is részesülnek az indirekt támogatásokban. Holott ezeknek az autóknak az átlagos károsanyag-kibocsátása jóval magasabb lehet, mint a kisméretű motorral felszerelt hagyományos autóké, vagyis sérül a környezetvédelem elve. Ungár János is jogosnak tartja azt a felvetést, amely megkérdőjelezi az ilyen, környezetre káros modellek tulajdonosainak támogatását. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a társadalmi kritika nem ebből a szempontból indul ki, hanem abból, hogy az adott autó milyen nagy és milyen drága.
– Nem gondolom, hogy érdemes volna egy alapvetően környezetvédelmi kérdésből szociális kérdést csinálni. Hiszen erről az aspektusról határozottan kijelenthető, hogy mindig is lesznek olyanok, akik nagy és drága autóval közlekednek. Akinek van negyvenmilliója egy autóra, az indirekt támogatástól függetlenül ennyit fog költeni a járművére. Miért ne ösztönöznénk arra, hogy a lehető legkisebb kibocsátású jármű mellett döntsön? – érvelt a szakértő.
Akinek telik rá, mindenképp luxusautót vesz – miért ne lehetne környezetbarát?
Fotó: Havran Zoltán
A direkt támogatásról (vagyis a beszerzéshez igényelhető vissza nem térítendő állami támogatásról) pedig hangsúlyozta: egyetért azzal, hogy húszmillió forintos ár felett nincs hozzájárulás. Ungár János ugyanakkor leszögezte: mindez nem azt jelenti, hogy a technológiával van a baj, ezért semmiképpen sem lenne célravezető fűnyíróelv alapján elvenni a zöld rendszámot az összes plug-in hibridtől.
– Egy ilyen lépéssel elveszne az a kör, amelynek tagjai nyitottak a környezetkímélő technológiákra és invesztálnának a zöldebb közlekedésbe – véli a szakértő. – Akiknek pedig már van plug-in hibridjük, a kedvezmények megvonása után nem biztos, hogy a tisztán elektromos modellek felé fordulnának, mivel jelenleg ez a technológia és a töltőhálózat lefedettsége nem minden mobilitási igényre ad megoldást. Ráadásul ezen járművek értékesíthetősége nagymértékben csökkenne.
Célravezető lenne a szövetség elnöke szerint a magyar jogalkotásnak figyelembe venni azt, hogy a nagyon kis kibocsátású autók támogatásával is jó eredményt lehet elérni a közlekedés terén vállalt kibocsátáscsökkentési célokért. Vagyis csak olyan plug-in hibridekre kerülhetne zöld rendszám, amelyek az új WLTP-módszer szerint meghatározott mértéknél – tényleges közlekedés közben – kevésbé szennyezőek. Megfontolandó szerinte az is, hogy a támogatási rendszer a tehergépjárművekre, valamint a motorkerékpárokra is vonatkozzon.
Figyelembe véve a technológia fejlődését és a jogszabályoknak a gyártókra gyakorolt kényszerítő erejét, a plug-in hibridek körének teljes kizárásával Magyarország saját magával szúrhat ki. Ugyanis az új, 2025-re és 2030-ra vonatkozó európai szén-dioxid-csökkentési irányelvek teljesítése érdekében minden, a nulla kibocsátás felé vezető átmeneti lehetőséggel élnünk kellene – a technológiától függetlenül.
Ungár János Németország példáját hozta fel, amely a dízelbotrányt követően szigorított a zöld autók támogatási rendszerén. Ott az újonnan forgalomba helyezett autó az új módszer szerint csak akkor részesülhet kedvezményekben, ha a szén-dioxid-kibocsátása kilométerenként átlagosan 50 grammnál kevesebb. Ugyanakkor a régi modelleket nem bünteti a szabályozás, mégis: visszahívásokat követően, de hamarosan már az új szabályozásnak megfelelő, környezetkímélőbb modellek kerülnek a piacra.
A hazai szövetség elnöke szerint egy hosszabb távú (akár 2030-ig előre meghatározott) és így kiszámítható szabályozás szolgálná leginkább az érintettek érdekeit, amely az EU irányelvvel és a hazai kötelezettséggel is összhangban fokozatosan szigorítja a zöld rendszám intézményébe újként bekerülő vagy onnan kivezetendő járművek körét. A kibocsátás szerinti szabályozás ráadásul differenciált támogatáspolitika bevezetését is megalapozná. Egy ilyen feltételrendszer a szakértő szerint további nagy lendületet adhatna az elektromobilitás hazai fejlődésének is.
Forrás: magyaridok.hu
