A dekarbonizáció, vagyis a nettó szén-dioxid-kibocsátás nullára csökkentése Magyarország esetében 2050-ig várhatóan 150-200 milliárd eurónyi további tőkeberuházást igényel. A költségigény számottevő, de a kedvező gazdasági hatások miatt pozitív megtérülést eredményez – ez a legfontosabb megállapítása a McKinsey „Klímasemleges Magyarország – Úton a sikeres dekarbonizáció felé” című elemzésének.
A jelentés bemutatóján Jánoskuti Levente, a McKinsey budapesti Irodavezető Partnere kihangsúlyozta, hogy egyszerre több szektor is hozzá tud járulni a 2030-as 55%-os kibocsátási cél eléréséhez. Többek között az energiahatékonyság, a zöld hidrogén, az elektrifikáció olyan területek, ahol látványos fejlődést lehet még elérni. A zöld átállás a klímacélok véghezvitele mellett más pozitívumokat is hordoz, a riport megállapítása szerint a magyar gazdaság egyharmada növekedhet a versenyképesség javulásán keresztül, míg a dekarbonizációval hosszú távon 80 000-100 000 új munkahely jöhet létre.
A nettó zéró átállás különböző aspektusairól volt szó a bemutató utáni kerekasztal-beszélgetésen, ahol a tanácsadói szektor mellett, a kormányzat, a banki szektor, illetve az energiaszolgáltatói piac is képviseltette magát. Steiner Attila, a Technológiai és Ipari Minisztérium államtitkára kiemelte, hogy a klímaváltozási törekvésekben komoly iparfejlesztési potenciál is rejlik. A Zöld Busz program például a megrendeléseken keresztül több hazai gyártóvállalatot is becsatornázott ebbe a folyamatba, de a későbbiekben az akkumulátorok, vagy a zöld hidrogénnek kapcsolatos fejlesztések is hozzájárulhatnak hazai gazdaság termeléséhez.
A karbonsemleges átállás során, ha megfelelően használjuk fel a forrásokat, akkor minimálisra csökkenthetők az ezzel járó hátrányok.
– mondta el az államtitkár, majd hangsúlyozta, hogy az ellátásbiztonsági beruházásoknak is komoly forrásigénye lesz, emellett kell párhuzamosan a zöld beruházásokra is forrásokat szerezni.
