Szerz?: Zoli
A cikkben foglaltakkal célom bemutatni, hogy a jelenlegi, magyarországi viszonyok között milyen megtakarítások eszközölhet?k a kisebb méret? (családi ház, lakás) napkollektoros rendszerekkel. A téma aktualitását támasztja alá a 2012. augusztus 27-én megnyílt napkollektoros pályázat.
Magyarországon az összes energiafelhasználáson belül jelenleg töredéknyi a napenergia részesedése. Ezen belül a napkollektoros rendszerek vannak többségben, 100 ezer négyzetmétert meghaladó felületen (2010-es adat).
A növekedés folyamatos, minden szektor kiveszi a részét a hasonló rendszerek telepítéséb?l, habár jelentkeznek itt is bizonyos korlátok.
Hazánkban a napkollektoros rendszereket els?sorban melegvíz-el?állításra, f?tésrásegítésre és medencef?tésre használják. Külföldön azonban vannak példák már olyan napkollektoros rendszerekre is, amelyek képesek eltárolni a nyár folyamán felmelegített vizet az épület alatt lév? óriási tartályokban, és télen ezt a h?t használják fel f?tésre. Kiváló példa a hasonló törekvésekre a „Milliárdos német falu” példája (igaz, ott mondhatni más az id?számítás, ha a megújulós berkeket nézzük).
Fókuszpontban most a lakossági felhasználás lesz, el?ször tisztázzuk a napkollektoros rendszerek ismertet? jegyeit, m?ködését az alapoktól kezdve.
A napkollektor, mint berendezés bemutatása, m?ködése
A napkollektor a Nap h?jét hasznosító berendezés, amely a napsugarakból kinyert h? segítségével állít el? használati- vagy f?tésrásegítésre alkalmazható meleg vizet.
A napkollektor tulajdonképpen egy h?csapda, amely az alábbi elven m?ködik:
A napfény bejut a napkollektorba és elnyel?dik benne, miközben h?je felmelegíti a napkollektor csöveiben kering? folyadékot (a speciális szigetelésnek köszönhet?en az elnyelt h? kijutni már nem tud a napkollektorból). A felmelegített folyadékot egy szivattyú keringeti a napkollektor csöveiben, így szállítja el a h?t egy h?cserél?ig. A folyadék h?je a h?cserél?n keresztül átadódik a tartály vizének, felmelegítve azt.
Amennyiben – pl. borús id?ben vagy télen – nem melegszik fel eléggé a víz, kiegészít? f?tést kell alkalmazni (pl. elektromos f?t?betét, gáz-, villany-, vagy vegyestüzelés? kazán). A napkollektor m?ködése ilyen esetben is költségtakarékosabb, hiszen a napkollektor által el?melegített vizet a kívánt h?fokra melegíteni már kevesebb energiafelhasználást igényel.
A rendszer teljesen automatikusan üzemel, a vezérl?elektronika szabályozza m?ködését az egyedileg beállított paraméterek alapján.
A rendszer f?bb elemei:
- napkollektor,
- tartószerkezet,
- h?tároló, h?hasznosító,
- szolár állomás,
- szabályzó elektronika,
- tágulási tartály.
A napkollektorok fajtái
A melegített közeg fajtái szerint:
- Folyadékot melegít? napkollektor: Folyadék veszi fel a napkollektor belsejében keletkezett h?t, majd elszállítja és a megfelel? helyen felhasználja azt.
- Leveg?t melegít? napkollektor: H?csapdán fújják át a leveg?t, így az felveszi a bennrekedt h?t. A napkollektorból kiáramló meleg leveg? irányítottan felhasználható.
Erre jó példa a már említett sörkollektor.
Ezek közül általánosabb és teljesítmény szempontjából is többre képesek a folyadék-kollektorok, amelyeknek két f? csoportjuk van:
- Síkkollektor: Els?ként ezt fejlesztették ki. Jól h?szigetelt, üveggel lefedett dobozból és a benne elhelyezett cs?rendszerb?l áll. Az üvegen át behatoló napsugárzás elnyel?dik a cs? falaiban, és átadja a h?t a keringetett folyadéknak.
- Vákuumcsöves napkollektor: Közös gy?jt?egységbe vezetett, különálló üvegcsövekb?l áll, ezek mindegyikében van belül egy üvegcs? az abba beépített, h?t elvezetni képes f?t?cs?vel. A vákuumcsöves elnevezés pedig abból ered, hogy a küls? és bels? üvegcs? közti térben vákuum van.
Ezt hasonlíthatnánk akár egy termosz dupla falához is, ahol a vákuum folyamatosan fennáll.
Az újabb technológiát képvisel? vákuumcsöves kollektorok hatásfoka (és ára is) felülmúlja a síkkollektorokét 10-15%-kal.
A vákuumcsöves kollektoroknak napjainkban 2 típusa használatos, ezek a HEAT-PIPE rendszer?, és az U-csöves napkollektor.
Léteznek egyéb speciális napkollektor fajták, ezekre további példákat az egyik korábbi, „Napenergia” cím? cikk végén láthatunk.
Napkollektoros rendszer, lakossági szinten
A napkollektoros rendszer megtervezése és telepítése el?tt minden szempontot figyelembe kell venni, hogy az adott épülethez, igényekhez a legmegfelel?bbet tudjuk választani.
Vegyünk alapul egy átlagos családi házat. A cél kideríteni, hogy milyen megtakarítások érhet?k el és milyen módon.
Igénybevehet? támogatások napkollektoros rendszer kiépítésére
A 2011-es évben több olyan pályázati kiírás fel lett sajnos függesztve, amely éppen a hasonló rendszerek telepítését támogatta. Ez év ?szén ezek újbóli megnyitása valószín?síthet?.
A helyzet ennek ellenére egy éppen a napokban meghirdetett pályázat miatt kedvez? lehet. Jelenleg ez az egyetlen hasonló célú pályázat érhet? el, ez pedig a „F?tési rendszerek korszer?sítése” cím? pályázati kiírás. A pályázat 2012. augusztus 27-én nyílt meg.
Ugyanakkor úgy gondolom észnél kell lenni és komoly szándék esetén nem szabad késlekedni, hogy beférjünk a támogatható pályázók körébe, mivel a pályázat a keret kimerüléséig (864,4 millió Ft) nyújtható be.
Megújuló energiát hasznosító f?tési rendszerek, így napkollektoros rendszer beszerzése és telepítése is kiemelt célja a pályázatnak. Ennek értelmében épületek f?tésére, használati melegvíz el?állítására szolgáló, vagy az el?bbi célokat kombináló többcélú korszer? h?ellátó rendszereket támogatnak.
A támogatásra kizárólag természetes személyek, láncházak, sorházak, ikerházak, családi házak és legfeljebb négylakásos társasházak tulajdonosai nyújthatnak be pályázatot – amennyiben az érintett lakóépület 2006. december 31. el?tt joger?s használatba vételi engedéllyel rendelkezik!
A berendezések beszerzésén és beüzemelésén felül támogathatók a korszer?sítéshez kapcsolódó tervezési, tanúsítási és engedélyeztetési munkálatok költségei is.
Fontos tényez? a támogatási intenzitás, amely a beruházás értékének 40 százaléka, de legfeljebb lakásonként 1,5 millió Ft.
A következ? linken minden fontos adat elérhet? a pályázatról, útmutatóval és Kézikönyvvel együtt: F?tési rendszerek korszer?sítése pályázat.
A saját igényeknek megfelel? napkollektoros rendszer méretezése
Mire akarjuk használni a napkollektort?
- használati melegvíz (fürdés, mosogatás, stb.)
- f?tésrásegítés
- úszómedence f?tése
Miután meghatároztuk, hogy mire szeretnénk igénybe venni a napkollektor által megtermelt meleg vizet, annak megfelel?en meg lehet becsülni, hogy mikor és mennyi, illetve hány fokos meleg vízre van szükségünk.
Ekkor figyelembe kell venni a hazánkban észlelhet?, nagymértékben ingadozó napsütéses órák számát, és így a megtermelhet? melegvíz mennyiségi változását is. Ha úgy mérezetnénk egy napkollektort, hogy az télen nagy mennyiség? melegvizet állítson el?, akkor azzal a nagy mennyiség? forró vízzel nyáron nem lehetne mit kezdeni, a rendszer pedig állandóan felforrna. Ez a rendszer a magas ár mellett hamar tönkre is menne.
Így érthet? módon nagy figyelmet kell fordítani a következ? tényez?kre az ideális m?ködés érdekében:
- A napkollektoros rendszer szakszer? tervezése, méretezése és kivitelezése,
- Jó min?ség? napkollektorok és kiegészít?k alkalmazása,
- A telepített napkollektoros rendszer egyedi igények szerint testre szabott beállítása, programozása.
Ezen három kritérium megvalósulásának érdekében érdemes felvenni a kapcsolatot erre szakosodott tervez? cégekkel.
Gazdaságossági, megtérülési kalkuláció családi ház méretben
Egy átlagos háztartásban az energiára fordított kiadások teszik ki a költségek legnagyobb hányadát. Napkollektoros rendszer telepítésével és alkalmazásával ez az arány érezhet?en csökkenthet?, megtakarítás jelentkezik. Ezzel együtt a napenergia hasznosítása függetlenít az import energiahordozóktól (földgáz) és fokozza az ellátásbiztonságot is.
A forgalmazó cégek a megtérülési id?t 3-6 év közé szokták tenni. Ett?l minden bizonnyal valamivel hosszabb a megtérülési id?, nézzünk egy általános példát:
A megtérülés számításához szükséges adatok:
1. A napkollektoros rendszer beruházási költsége
Egy átlagos családi ház használati-melegvíz felhasználásához 6 négyzetméter napkollektor (jelen esetben síkkollektor) már elegend?, A rendszer bruttó ára a tárolótartállyal, cs?vezetékkel és kivitelezéssel együtt 1 millió Ft körül alakul. Így megkapjuk a fajlagos, 1 négyzetméterre es? beruházási költséget, 200 ezer Ft körüli értékkel.
Kés?bb ez a fajlagos beruházási költség lesz a mérvadó (szemléltetés miatt) a megtérülési számításoknál.
Vákuumcsöves rendszernél ez 10-15 %-kal magasabb költségen valósítható meg, viszont ugyanennyivel jobb a hatásfoka is.
Új ház esetén, ha már a kezdeteknél tervezünk a napkollektoros rendszerrel, akkor kiváltható a hagyományos használati-melegvíz el?állító rendszer bizonyos része, így gyorsabb lehet a megtérülés. Viszont itt nem lehet igénybe venni a jelenlegi napkollektoros pályázat nyújtotta lehet?ségeket (a jöv?ben várhatóan bejöhetnek olyan kiírások, amik az új építésre is igénybe vehet?k). Ez lehet pl. a gázbojler, villanybojler vagy kazán is.
2. A megtermelhet? h?mennyiség napkollektoros rendszerrel Magyarországon
Egy négyzetméter (optimális elhelyezés?) felületen megközelít?leg 1350 kWh energia érkezik a Napból. Ebb?l napkollektorral 500-600 kWh energia hasznosítható.
3. A megtakarítható hagyományos/fosszilis energia fajtája, mennyisége és egységára
Mivel a földgáz a használati-melegvíz készítésre és f?tésre leggyakrabban használt energiahordozó, ezért a napkollektorok általi megtakarításnál is ezzel számolok (a kalkuláció elvégezhet? villanybojlernél is, villamos áramot kiváltva).
A megtérülés számításához tudni kell, hogy mennyi gázra van szükség 1 kWh h?mennyiség el?állításához. Ez a következ?képpen alakul: 9,44 kWh h?energiát állíthatnánk el? 1 m3 földgázból, ha 100%-os hatásfokú h?termel? rendszerünk lenne.
Ekkor a hatásfok azonban 60-70% körül alakul, tehát ennek megfelel?en csökken az el?állítható kWh száma, 6,6 kWh-ra.
A kiváltott h?energia ára:
130 Ft/köbméter egységárú földgázzal számolva és ezt elosztva a 6,6 kWh-s energiamennyiséggel, közel 20 Ft/kWh-s h?energia egységárat kapunk.
Ha a napkollektorral megtermelt 600 kWh/m2 h?mennyiséget felszorozzuk, akkor az éves megtakarítás 12 ezer Ft/év lehet.
A korábban kiszámolt 166 ezer Ft-os fajlagos bekerülési árat figyelembe véve az egyszer?sített megtérülési id?, földgázt kiváltva 13-14 év. Itt azonban még sok potenciális, kedvez? lehet?séget nem vettünk figyelembe!
Az el?z?ek alapján ez nem t?nik túlságosan csábítónak, de a következ? tényez?ket is érdemes figyelembe venni, és így máris sokkal pozitívabb kép alakulhat ki véleményem szerint:
- A korábban már említett napkollektoros pályázat 40%-os vissza nem térítend? támogatás elérését teszi lehet?vé. Így a fajlagos beruházási költség is ennyivel csökken, a megtérülés máris 8-9 év lehet.
- Az import földgáz ára fokozatosan n?, így egyre növekv? megtakarításokat feltételezhetünk az id? múlásával.
- Emellett az ellátás biztonsága is megkérd?jelezhet?, nagyon kedvez? a hasonló rendszerekkel is részben megvalósítható decentralizált energiatermelés, függetlenedés.
- A napkollektoros technológia folyamatosan fejl?dik, egyre lejjebb és lejjebb szorítják a berendezések árát.
- Tételezzük fel, hogy nem földgáz, hanem elektromos áram (villanybojler esetén) kiváltása történik. Ekkor a megtérülési id? kedvez?bben alakul (5-8 év).
Erre kiváló példa egy a fentiekhez hasonló kalkuláció, ahol a földgázkiváltás mellett számolnak elektromos áram kiváltásával is.
Az említett honlapon sok hasznos és részletes információt lehet találni, részletesebb megtérülési számításokkal és egyéb, a tervezést segít? szoftverekkel is!
Egy másik forrás: “Gyakori kérdések a napkollektor rendszer m?ködésével kapcsolatban“.
Bízom benne, hogy így a bejegyzés végén valamelyest tisztábban láthatóak a napkollektorok felhasználásában rejl? lehet?ségek.
Szívesen veszek bármilyen tapasztalatot, kérdést vagy hozzászólást!
Végezetül pedig felhívnám a figyelmet egy, a közeljöv?ben esedékes szakmai konferenciára, az Energoexpo Nemzetközi Energetikai Szakkiállítás és Konferenciára, szeptember 25-27 között. Az els?sorban fiataloknak szóló, “A jöv? energiájáról a jöv? generációjának” cím? szekción jómagam is el?adok, a napenergia jelenkori vívmányainak és jöv?beli fejlesztéseinek témakörében.
A Konferencia honlapja és az el?zetes program itt érhet? el: ENERGOEXPO 2012.
Ide is várunk mindenkit szeretettel!
Forrás: debrecenbar.com
Szerz?: Zoli
A cikkben foglaltakkal célom bemutatni, hogy a jelenlegi, magyarországi viszonyok között milyen megtakarítások eszközölhet?k a kisebb méret? (családi ház, lakás) napkollektoros rendszerekkel. A téma aktualitását támasztja alá a 2012. augusztus 27-én megnyílt napkollektoros pályázat.
Magyarországon az összes energiafelhasználáson belül jelenleg töredéknyi a napenergia részesedése. Ezen belül a napkollektoros rendszerek vannak többségben, 100 ezer négyzetmétert meghaladó felületen (2010-es adat).
A növekedés folyamatos, minden szektor kiveszi a részét a hasonló rendszerek telepítéséb?l, habár jelentkeznek itt is bizonyos korlátok.
Hazánkban a napkollektoros rendszereket els?sorban melegvíz-el?állításra, f?tésrásegítésre és medencef?tésre használják. Külföldön azonban vannak példák már olyan napkollektoros rendszerekre is, amelyek képesek eltárolni a nyár folyamán felmelegített vizet az épület alatt lév? óriási tartályokban, és télen ezt a h?t használják fel f?tésre. Kiváló példa a hasonló törekvésekre a „Milliárdos német falu” példája (igaz, ott mondhatni más az id?számítás, ha a megújulós berkeket nézzük).
Fókuszpontban most a lakossági felhasználás lesz, el?ször tisztázzuk a napkollektoros rendszerek ismertet? jegyeit, m?ködését az alapoktól kezdve.
A napkollektor, mint berendezés bemutatása, m?ködése
A napkollektor a Nap h?jét hasznosító berendezés, amely a napsugarakból kinyert h? segítségével állít el? használati- vagy f?tésrásegítésre alkalmazható meleg vizet.
A napkollektor tulajdonképpen egy h?csapda, amely az alábbi elven m?ködik:
A napfény bejut a napkollektorba és elnyel?dik benne, miközben h?je felmelegíti a napkollektor csöveiben kering? folyadékot (a speciális szigetelésnek köszönhet?en az elnyelt h? kijutni már nem tud a napkollektorból). A felmelegített folyadékot egy szivattyú keringeti a napkollektor csöveiben, így szállítja el a h?t egy h?cserél?ig. A folyadék h?je a h?cserél?n keresztül átadódik a tartály vizének, felmelegítve azt.
Amennyiben – pl. borús id?ben vagy télen – nem melegszik fel eléggé a víz, kiegészít? f?tést kell alkalmazni (pl. elektromos f?t?betét, gáz-, villany-, vagy vegyestüzelés? kazán). A napkollektor m?ködése ilyen esetben is költségtakarékosabb, hiszen a napkollektor által el?melegített vizet a kívánt h?fokra melegíteni már kevesebb energiafelhasználást igényel.
A rendszer teljesen automatikusan üzemel, a vezérl?elektronika szabályozza m?ködését az egyedileg beállított paraméterek alapján.
A rendszer f?bb elemei:
- napkollektor,
- tartószerkezet,
- h?tároló, h?hasznosító,
- szolár állomás,
- szabályzó elektronika,
- tágulási tartály.
A napkollektorok fajtái
A melegített közeg fajtái szerint:
- Folyadékot melegít? napkollektor: Folyadék veszi fel a napkollektor belsejében keletkezett h?t, majd elszállítja és a megfelel? helyen felhasználja azt.
- Leveg?t melegít? napkollektor: H?csapdán fújják át a leveg?t, így az felveszi a bennrekedt h?t. A napkollektorból kiáramló meleg leveg? irányítottan felhasználható.
Erre jó példa a már említett sörkollektor.
Ezek közül általánosabb és teljesítmény szempontjából is többre képesek a folyadék-kollektorok, amelyeknek két f? csoportjuk van:
- Síkkollektor: Els?ként ezt fejlesztették ki. Jól h?szigetelt, üveggel lefedett dobozból és a benne elhelyezett cs?rendszerb?l áll. Az üvegen át behatoló napsugárzás elnyel?dik a cs? falaiban, és átadja a h?t a keringetett folyadéknak.
- Vákuumcsöves napkollektor: Közös gy?jt?egységbe vezetett, különálló üvegcsövekb?l áll, ezek mindegyikében van belül egy üvegcs? az abba beépített, h?t elvezetni képes f?t?cs?vel. A vákuumcsöves elnevezés pedig abból ered, hogy a küls? és bels? üvegcs? közti térben vákuum van.
Ezt hasonlíthatnánk akár egy termosz dupla falához is, ahol a vákuum folyamatosan fennáll.
Az újabb technológiát képvisel? vákuumcsöves kollektorok hatásfoka (és ára is) felülmúlja a síkkollektorokét 10-15%-kal.
A vákuumcsöves kollektoroknak napjainkban 2 típusa használatos, ezek a HEAT-PIPE rendszer?, és az U-csöves napkollektor.
Léteznek egyéb speciális napkollektor fajták, ezekre további példákat az egyik korábbi, „Napenergia” cím? cikk végén láthatunk.
Napkollektoros rendszer, lakossági szinten
A napkollektoros rendszer megtervezése és telepítése el?tt minden szempontot figyelembe kell venni, hogy az adott épülethez, igényekhez a legmegfelel?bbet tudjuk választani.
Vegyünk alapul egy átlagos családi házat. A cél kideríteni, hogy milyen megtakarítások érhet?k el és milyen módon.
Igénybevehet? támogatások napkollektoros rendszer kiépítésére
A 2011-es évben több olyan pályázati kiírás fel lett sajnos függesztve, amely éppen a hasonló rendszerek telepítését támogatta. Ez év ?szén ezek újbóli megnyitása valószín?síthet?.
A helyzet ennek ellenére egy éppen a napokban meghirdetett pályázat miatt kedvez? lehet. Jelenleg ez az egyetlen hasonló célú pályázat érhet? el, ez pedig a „F?tési rendszerek korszer?sítése” cím? pályázati kiírás. A pályázat 2012. augusztus 27-én nyílt meg.
Ugyanakkor úgy gondolom észnél kell lenni és komoly szándék esetén nem szabad késlekedni, hogy beférjünk a támogatható pályázók körébe, mivel a pályázat a keret kimerüléséig (864,4 millió Ft) nyújtható be.
Megújuló energiát hasznosító f?tési rendszerek, így napkollektoros rendszer beszerzése és telepítése is kiemelt célja a pályázatnak. Ennek értelmében épületek f?tésére, használati melegvíz el?állítására szolgáló, vagy az el?bbi célokat kombináló többcélú korszer? h?ellátó rendszereket támogatnak.
A támogatásra kizárólag természetes személyek, láncházak, sorházak, ikerházak, családi házak és legfeljebb négylakásos társasházak tulajdonosai nyújthatnak be pályázatot – amennyiben az érintett lakóépület 2006. december 31. el?tt joger?s használatba vételi engedéllyel rendelkezik!
A berendezések beszerzésén és beüzemelésén felül támogathatók a korszer?sítéshez kapcsolódó tervezési, tanúsítási és engedélyeztetési munkálatok költségei is.
Fontos tényez? a támogatási intenzitás, amely a beruházás értékének 40 százaléka, de legfeljebb lakásonként 1,5 millió Ft.
A következ? linken minden fontos adat elérhet? a pályázatról, útmutatóval és Kézikönyvvel együtt: F?tési rendszerek korszer?sítése pályázat.
A saját igényeknek megfelel? napkollektoros rendszer méretezése
Mire akarjuk használni a napkollektort?
- használati melegvíz (fürdés, mosogatás, stb.)
- f?tésrásegítés
- úszómedence f?tése
Miután meghatároztuk, hogy mire szeretnénk igénybe venni a napkollektor által megtermelt meleg vizet, annak megfelel?en meg lehet becsülni, hogy mikor és mennyi, illetve hány fokos meleg vízre van szükségünk.
Ekkor figyelembe kell venni a hazánkban észlelhet?, nagymértékben ingadozó napsütéses órák számát, és így a megtermelhet? melegvíz mennyiségi változását is. Ha úgy mérezetnénk egy napkollektort, hogy az télen nagy mennyiség? melegvizet állítson el?, akkor azzal a nagy mennyiség? forró vízzel nyáron nem lehetne mit kezdeni, a rendszer pedig állandóan felforrna. Ez a rendszer a magas ár mellett hamar tönkre is menne.
Így érthet? módon nagy figyelmet kell fordítani a következ? tényez?kre az ideális m?ködés érdekében:
- A napkollektoros rendszer szakszer? tervezése, méretezése és kivitelezése,
- Jó min?ség? napkollektorok és kiegészít?k alkalmazása,
- A telepített napkollektoros rendszer egyedi igények szerint testre szabott beállítása, programozása.
Ezen három kritérium megvalósulásának érdekében érdemes felvenni a kapcsolatot erre szakosodott tervez? cégekkel.
Gazdaságossági, megtérülési kalkuláció családi ház méretben
Egy átlagos háztartásban az energiára fordított kiadások teszik ki a költségek legnagyobb hányadát. Napkollektoros rendszer telepítésével és alkalmazásával ez az arány érezhet?en csökkenthet?, megtakarítás jelentkezik. Ezzel együtt a napenergia hasznosítása függetlenít az import energiahordozóktól (földgáz) és fokozza az ellátásbiztonságot is.
A forgalmazó cégek a megtérülési id?t 3-6 év közé szokták tenni. Ett?l minden bizonnyal valamivel hosszabb a megtérülési id?, nézzünk egy általános példát:
A megtérülés számításához szükséges adatok:
1. A napkollektoros rendszer beruházási költsége
Egy átlagos családi ház használati-melegvíz felhasználásához 6 négyzetméter napkollektor (jelen esetben síkkollektor) már elegend?, A rendszer bruttó ára a tárolótartállyal, cs?vezetékkel és kivitelezéssel együtt 1 millió Ft körül alakul. Így megkapjuk a fajlagos, 1 négyzetméterre es? beruházási költséget, 200 ezer Ft körüli értékkel.
Kés?bb ez a fajlagos beruházási költség lesz a mérvadó (szemléltetés miatt) a megtérülési számításoknál.
Vákuumcsöves rendszernél ez 10-15 %-kal magasabb költségen valósítható meg, viszont ugyanennyivel jobb a hatásfoka is.
Új ház esetén, ha már a kezdeteknél tervezünk a napkollektoros rendszerrel, akkor kiváltható a hagyományos használati-melegvíz el?állító rendszer bizonyos része, így gyorsabb lehet a megtérülés. Viszont itt nem lehet igénybe venni a jelenlegi napkollektoros pályázat nyújtotta lehet?ségeket (a jöv?ben várhatóan bejöhetnek olyan kiírások, amik az új építésre is igénybe vehet?k). Ez lehet pl. a gázbojler, villanybojler vagy kazán is.
2. A megtermelhet? h?mennyiség napkollektoros rendszerrel Magyarországon
Egy négyzetméter (optimális elhelyezés?) felületen megközelít?leg 1350 kWh energia érkezik a Napból. Ebb?l napkollektorral 500-600 kWh energia hasznosítható.
3. A megtakarítható hagyományos/fosszilis energia fajtája, mennyisége és egységára
Mivel a földgáz a használati-melegvíz készítésre és f?tésre leggyakrabban használt energiahordozó, ezért a napkollektorok általi megtakarításnál is ezzel számolok (a kalkuláció elvégezhet? villanybojlernél is, villamos áramot kiváltva).
A megtérülés számításához tudni kell, hogy mennyi gázra van szükség 1 kWh h?mennyiség el?állításához. Ez a következ?képpen alakul: 9,44 kWh h?energiát állíthatnánk el? 1 m3 földgázból, ha 100%-os hatásfokú h?termel? rendszerünk lenne.
Ekkor a hatásfok azonban 60-70% körül alakul, tehát ennek megfelel?en csökken az el?állítható kWh száma, 6,6 kWh-ra.
A kiváltott h?energia ára:
130 Ft/köbméter egységárú földgázzal számolva és ezt elosztva a 6,6 kWh-s energiamennyiséggel, közel 20 Ft/kWh-s h?energia egységárat kapunk.
Ha a napkollektorral megtermelt 600 kWh/m2 h?mennyiséget felszorozzuk, akkor az éves megtakarítás 12 ezer Ft/év lehet.
A korábban kiszámolt 166 ezer Ft-os fajlagos bekerülési árat figyelembe véve az egyszer?sített megtérülési id?, földgázt kiváltva 13-14 év. Itt azonban még sok potenciális, kedvez? lehet?séget nem vettünk figyelembe!
Az el?z?ek alapján ez nem t?nik túlságosan csábítónak, de a következ? tényez?ket is érdemes figyelembe venni, és így máris sokkal pozitívabb kép alakulhat ki véleményem szerint:
- A korábban már említett napkollektoros pályázat 40%-os vissza nem térítend? támogatás elérését teszi lehet?vé. Így a fajlagos beruházási költség is ennyivel csökken, a megtérülés máris 8-9 év lehet.
- Az import földgáz ára fokozatosan n?, így egyre növekv? megtakarításokat feltételezhetünk az id? múlásával.
- Emellett az ellátás biztonsága is megkérd?jelezhet?, nagyon kedvez? a hasonló rendszerekkel is részben megvalósítható decentralizált energiatermelés, függetlenedés.
- A napkollektoros technológia folyamatosan fejl?dik, egyre lejjebb és lejjebb szorítják a berendezések árát.
- Tételezzük fel, hogy nem földgáz, hanem elektromos áram (villanybojler esetén) kiváltása történik. Ekkor a megtérülési id? kedvez?bben alakul (5-8 év).
Erre kiváló példa egy a fentiekhez hasonló kalkuláció, ahol a földgázkiváltás mellett számolnak elektromos áram kiváltásával is.
Az említett honlapon sok hasznos és részletes információt lehet találni, részletesebb megtérülési számításokkal és egyéb, a tervezést segít? szoftverekkel is!
Egy másik forrás: “Gyakori kérdések a napkollektor rendszer m?ködésével kapcsolatban“.
Bízom benne, hogy így a bejegyzés végén valamelyest tisztábban láthatóak a napkollektorok felhasználásában rejl? lehet?ségek.
Szívesen veszek bármilyen tapasztalatot, kérdést vagy hozzászólást!
Végezetül pedig felhívnám a figyelmet egy, a közeljöv?ben esedékes szakmai konferenciára, az Energoexpo Nemzetközi Energetikai Szakkiállítás és Konferenciára, szeptember 25-27 között. Az els?sorban fiataloknak szóló, “A jöv? energiájáról a jöv? generációjának” cím? szekción jómagam is el?adok, a napenergia jelenkori vívmányainak és jöv?beli fejlesztéseinek témakörében.
A Konferencia honlapja és az el?zetes program itt érhet? el: ENERGOEXPO 2012.
Ide is várunk mindenkit szeretettel!
Forrás: debrecenbar.com
Az elmúlt hetekben számos híradás jelent meg a lakossági energiaszolgáltatás díjszabásának átalakításáról. A kormányf? a közm?szolgáltatások nonprofit alapúvá alakításáról számolt be, miközben a Magyar Energia Hivatal elnöke korábban egy olyan el?terjesztésr?l beszélt, ami szerint a lakossági tarifákat az elfogyasztott mennyiségt?l függ?en „sávossá” alakítanák.
Számos hír jelent meg az elmúlt hetekben a lakossági energiaszolgáltatás díjszabásaival összefüggésben, amelyek alapján csak egy vehet? biztosra, hogy hamarosan változás áll be a lakossági energiadíj-fizetések rendszerében.
A magyar energiaellátás bels? energiaforrások hiányában nagymértékben függ az import energiahordozóktól, és ezen keresztül természetesen e nyersanyagok nemzetközi árjegyzéseit?l. A hazai fogyasztói árak jelent?s mértékben emelkedtek az elmúlt tíz év során, amelyben korántsem elhanyagolható szerepet játszott az állami támogatások kivezetése.
Az OTP Lakástakarék által nemrég közreadott elemzés szerint a hazai családok 55%-nál a teljes háztartási kiadáson belül a rezsiterhek súlya eléri a 25%-50%-ot, ami igen komoly életmin?ségbeli problémákat vet fel. Szintén sötét képet fest a hazai energiaellátási helyzetr?l, hogy a Magyar Energia Hivatal május végi adatközlése szerint a fogyasztók energiaszolgáltatókkal szembeni kintlév?sége az elektromos áram-, a földgáz- és a távh?szolgáltatás esetében meghaladta a 140 milliárd forintot.
A fentiek tükrében érthet?, hogy a kormány kiemelt figyelmet fordít a lakossági energiadíjak alacsonyan tartására, hiszen a rezsikiadások el?teremtése annak ellenére is egyre nagyobb terhet jelent a fogyasztók számára, hogy az egyetemes szolgáltatási körben szinte alig ment végbe díjemelés a kormányváltás óta. Az is egyre inkább egyértelm?nek látszik, hogy folyamatosan sz?kül a lehet?ségek köre a díjak emelkedésének megakadályozására, számos alrendszer repedezik, nem egy energiatársaság veszteséget szenved el a költségeket nem fedez? hatósági ármeghatározások következtében.
Nonprofit
A kormányf? hetekkel ezel?tt arról számolt be, hogy a kormány eltökélt szándéka, hogy legalább lakossági körben nonprofit alapokra helyezze a közm?szolgáltatásokat az elosztás és kereskedelem esetében. Ezt követ?en meg nem nevezett forrásokra hivatkozva sajtóhírek jelentek meg arról, hogy az energetikai szakma érintett szerepl?i sávos díjrendszer bevezetésére tettek javaslatot, amely esetében a legszegényebb rétegek számára elképzelhet?vé válna a profitmentes energiaszolgáltatás. További részletek továbbra sem ismertek a kormányzat elképzeléseir?l, azonban a miniszterelnök-helyettes az „E.ON-vásárlással” összefüggésben úgy fogalmazott, hogy az E.ON eszközeinek tervezett megvásárlása összefügg a kormány nonprofit közm?szolgáltatással kapcsolatos terveivel.
A nem profit alapú energiaszolgáltatás esetében fontos látni, hogy önmagában nem jelent alacsonyabb energiadíjakat a fogyasztók számára, mert egy ilyen, tisztán költségalapú viszonyrendszerben a hatékonyság esetleges romlása áremel? hatást fejt ki, illetve az energiahordozók árának emelkedését sem képes hosszú távon ellentételezni. Egy pár éves id?távon „megoldást” jelenhet ugyan a (hálózati) eszközök felélése, azonban ez az energiaellátás színvonalának és biztonságának romlásához vezet, és az elmaradt beruházásokat kés?bb bizonyoson pótolni kell, amit akkor is csak a fogyasztó fizethet majd meg. Ugyancsak felmerülhetnek keresztfinanszírozási kérdések is, amelyekt?l egyébként jelenleg sem mentes a hazai energiafinanszírozási rendszer, azonban ez esetben is gondok adódhatnak, hiszen a vállalati szektor „túlterhelése” a hazai gazdasági társaságok nemzetközi versenyképességének romlásához, és ezzel munkahelyteremt? (-megtartó) képességük csökkenéséhez vezet.
Sávos rendszer
A differenciált, vagy sávos rendszer már korábban is felmerült a jelenlegi díjfizetési struktúra átalakításával összefüggésben. Korábban a Magyar Energia Hivatal elnöke számolt be több alkalommal arról, hogy a szabályozóhatóság egy, az elfogyasztott mennyiségen alapuló differenciált tarifarendszer bevezetésére tett javaslatot. A Népszabadság a héten közölt írást arról, hogy értesüléseik alapján a kormány vizsgálja egy ilyen típusú ár-meghatározási rendszer bevezetésének lehet?ségeit. A lap beszámolója szerint már az idei f?tési szezonban, január elsejét?l léphet életbe az új metódus, amelyben az átlag alatt fogyasztók számára akár csökkenhet is a tarifa, az átlagos mennyiséget fogyasztók számára nem hozna árváltozást, míg az átlag feletti felhasználókat akár a szabadpiacra kényszerítene az új rendszer.
Az elképzelés részletei még nem ismertek, azonban az jelenleg még er?sen kérdéses, hogy az átlag feletti lakossági fogyasztók miként lennének képesek érvényesülni a szabadpiaci környezetben, hiszen a lakossági szegmensben jelenleg szinte alig mutatkozik verseny az energiakeresked? cégek részér?l.
Hasonló megfontolások egyébként jelenleg is érvényesülnek a lakossági áram- és gázdíjak meghatározásában, hiszen mindkét szolgáltatás esetében két, mennyiség alapú blokk alapján fizetnek a fogyasztók, így ha kedvezményre jogosító mennyiség felett vételeznek, akkor magasabb tarifát kénytelenek fizetni. A támogatások hatékonysága tekintetében ez a szisztéma kevésbé eredményes, hiszen egy bizonyos fogyasztási mennyiségig a legtehet?sebb rétegek is élvezik az alacsonyabb tarifát, így az új rendszer egyik fontos eleme lehet majd, hogy szakít ezzel a gyakorlattal, és az egyes „sávokra” vonatkozólag megszünteti a jelenlegi „két blokkos” tarifálást.
A progresszív díjfizetési metódus (a fogyasztás növekedésével a fizetend? díj is növekszik) egyáltalán nem ismeretlen az energetikai szakmában, a francia kormányzat éppen hasonló szisztéma bevezetésén munkálkodik. Az ottani kommunikáció els?sorban a hatékonyabb energiafogyasztásra történ? ösztönz? rendszerként hivatkozik az elképzelésre, amely hozzájárulhat a klímavédelmi célok teljesítéséhez és a környezetterhelés csökkentéséhez.
