Európai uniós támogatással, 330 millió forintos költséggel napelemparkot építenek Debrecen-Halápon.
A 330 millió forint összköltség?, csaknem fél megawatt teljesítmény? napelem-park létrehozását az Új Széchenyi Terv keretében 50 százalékos vissza nem térítend? támogatással segíti az EU és a központi költségvetés – tette hozzá. Ez éves szinten 600.000-650.000 kilowattóra megújuló energia termelését teszi lehet?vé.
Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felel?s államtitkára arról szólt, hogy a legfrissebb adatok szerint 151 új napelemes projekt indul az Új Széchenyi Terv zöldgazdaság-fejlesztési fejezetén belül. A megítélt támogatás mértéke megközelíti a 7 milliárd forintot. A pályázatok megvalósulásával a kedvezményezett önkormányzati és állami intézmények, valamint kisvállalkozások évente közel 14 gigawattóra elektromos energia termelésére alkalmas kapacitással rendelkeznek majd, amely 11.900 tonna szén-dioxid kibocsátását takaríthatja meg.
Emlékeztetett arra, hogy 2010 végén Magyarországon a napenergián alapuló villamosenergia-termelés 0,85 gigawattóra volt, ami a teljes megújuló alapú villamosenergia-termelésnek csupán 0,029 százalékát tette ki. A támogatott napelemes projektek megvalósulása esetén, a beépített villamos kapacitás a 2010-es évihez viszonyítva tizenháromszorosára fog n?ni.
Kiemelte, hogy a Hyundai Heavy Industries cég Magyarországon fejlesztette, de hazájában gyártja a halápi napelem-parkba telepítend? technológiát.Az államtitkár tájékoztatása szerint Hajdú-Bihar megyében klímavédelmi szempontból 28 sikeres pályázatot nyújtottak be, amelyek összesen 950 millió forint támogatást kapnak. Ebb?l a legnagyobb a Debrecen-halápi beruházás, amely dél-koreai technológiával valósul meg.
Kim Kyung Rae, a Hyundai közép-kelet-európai értékesítési igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta: cégük több európai országban jelen van a legkorszer?bb napenergetikai technológiáival, de Magyarországon ez az els? beruházásuk, amit egyfajta referenciának tekintenek.
K
ardos Csaba István, a beruházó Euro-Épker Kft. ügyvezet?je arról tájékoztatott, hogy a májusra elkészül? halápi napelem-park termelte villamos energia egy részt kés?bb saját beruházású kecskesajt-üzemükben, szappankészít? m?helyükben, gyümölcs- és gombaszárítójukban, illetve afrikai harcsa keltet?jükben szeretnék hasznosítani.
forrás: MTI
Bizonyos módosításokat javasol a megújuló energiaforrások készül? támogatási rendszerén, a METÁR-on az ipari nagyfogyasztókat tömörít? Ipenerg egyesülés. F?ként az ártámogatások odaítélésének mikéntjén, feltételein és a jogosultak körén változtatna. Érvei azért is fontosak, mert a felhasználói oldalt képviselve részben alacsonyabb támogatásokhoz vezetnének. A METÁR váza egyébként kész, de a rendszer 2012 januárja helyett csak fél évvel kés?bb léphet életbe, információink szerint egyszer? lobbiharc miatt. Azon folyik a vita, hogy melyik megújuló termelési forma mekkora támogatást kapjon.
„A tervezet szerint az egyes energiahordozók átvételi árát jogszabály fogja fix árként meghatározni, s egyúttal kvóták rögzítenék, hogy az egyes energiahordozó fajtákat használó er?m?vek mekkora kapacitásokat létesíthetnének. Jó eséllyel túljelentkezés lesz a kvótákra. Ekkor szerintünk érdemes lenne megversenyeztetni a potenciális termel?ket, így alacsonyabb árat lehetne elérni az el?z?leg megadott, fix helyett” – válaszolt a Világgazdaságnak Zarándy Tamás, az egyesülés elnöke.
A szakember hiányolja a tervezetb?l az ártámogatások és a rajtuk kívüli ösztönz?k komplex kezelését, holott csak így lehetne elérni, hogy egyes energiatermel?k ne, vagy csak korlátozottan és indokoltan juthassanak egyszerre többféle támogatáshoz is. Korábban is megtörtént, hogy a termel? kapott támogatást megújulótermelésük után, emellett például a KEOP terhére is sikerült központi pénzhez jutnia. Zarándy Tamás indokoltnak tartaná, ha a METÁR a megújulóalapú villamosenergia-termelés mellett az önálló h?termelést is megsegítené, s ha az állam az ipari h?felhasználás mellé is adna pénzt. „Már a Nemzeti cselekvési terv is kimutatta, hogy bizonyos esetekben ésszer?bb csak h?t termelni, s nem h?t és áramot egyszerre, például a geotermikus energia vagy a biomassza hasznosításakor.
Áramtermeléshez ugyanis 300-400 fokra fel kell melegíteni a vizet, h?szolgáltatáshoz 100 fok alatti h?mérsékletek is megfelelnek.” Ett?l viszont még megújuló energia hasznosításáról van szó. Ugyanez az érv a nem lakossági célú h? ártámogatása mellett is. „Nem az ipart, hanem a zöldenergiát dotálná a rendszer” – válaszolt felvetésünkre. A METÁR a biomasszacélú fa szállítási költségének kordában tartása és a faállomány védelme érdekében el?írja, hogy a biomassza-er?m?vek csak a 30 kilométeres körzetükb?l származó fát vásárolhatják meg. Az Ipenerg ezt piackorlátozó, uniós szabályokat sért?, de gazdaságtalan lépésnek is tartja. „Amikortól például a borsodi és a tiszapalkonyai er?m? már nem tudta átvenni a megrendelt fát, azt a 300 kilométerre lév? rózsahegyi papírgyárba is nyereséggel tudták elszállítani a keresked?k” – hozott példát a szakember.
