Vége a rezsiharcnak, nincs tovább. Helyette f?ként a háztartások energiafelhasználásának hatékonyságát, a lakások korszer?sítését kellene támogatni – állítja a Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. (MEHI). A kormány ugyan tagadja, de a saját Brüsszelnek benyújtott programjában is elkülönített erre forrásokat.
A nyílászárók megfelel? szigetelése felér egy nagyobb mérték? tarifacsökkentéssel is FOTÓ: TÓTH GERG?
A földgázáraknál már nincs lehet?ség a további rezsicsökkentésre – a Magyar Energetikai és Közm?-szabályozási Hivatal szerint. A már uniós szinten is alacsonynak számító földgáz- és áramárak ellenére is százezreket fognak rezsiszámláik kifizetésére elkölteni a családok az el?ttünk álló télen. A rezsicsökkentés tartalékainak kimerülésével már csak az energiahatékonysági beruházások segíthetnek az energiaszámlák további csökkentésében – közölte a MEHI. A szakért?k kifejtették, a rezsicsökkentés nem oldja meg azt a gondot, hogy a szigeteletlen falakon és szelel? ablakokon át az utcát f?tjük, az elavult kazánok pedig zabálják az energiát.
A lakások több mint kétharmada energetikai felújításra szorul, így nem csoda, hogy az ezredforduló óta alig javult a magyar családok egy négyzetméterre jutó f?tési energiafelhasználása. Az elmúlt évtizedben a háztartások energiahatékonysági javulását tekintve az uniós tagállamok között jelent?s az elmaradásunk, az uniós átlagszám a magyarnál 2,5-szer magasabb – állapította meg a MEHI.
A rezsicsökkent? felújítások egyik legnagyobb gátját nem az igény, hanem a forrás hiánya jelenti – mondta lapunknak Szalai Gabriella, az intézet programigazgatója. Önmagukban a hitelprogramok nem jelentenek megoldást: az energiahatékonyságot növelni szándékozó háztartások mindössze 11 százaléka venne fel hitelt a beruházáshoz. Vissza nem térítend? támogatások nélkül viszont csak azok a családok kezdenek rezsicsökkent? beruházásokba, akiknek van elég megtakarításuk – és ?k vannak kisebbségben, a legfrissebb banki felmérések szerint a lakosság kétharmada nem rendelkezik ilyesmivel.
A szakért?k szerint elengedhetetlen ezért az állam hathatós szerepvállalása, széles kör?, vissza nem térítend? támogatásokkal kombinált támogató programok formájában. Becslések szerint 420 milliárd forint uniós forrásból, kiegészülve kereskedelmi bankok, illetve a Magyar Fejlesztési Bank hiteleivel, vagyis állami pénzek bevonásával évi 40 ezer lakást lehetne korszer?síteni.
A kormány többször is arra hivatkozott, hogy uniós forrásokból nem lehet vissza nem térítend? lakossági energiahatékonysági beruházásokat támogatni. Szalai Gabriella ezt az állítást azonban cáfolta. Természetes személyek ugyan valóban nem kaphatnak uniós támogatást, de ez nem azt jelenti, hogy a lakosság ki lenne zárva a támogathatók köréb?l. Egy lakóközösség, például társasház jogi személynek min?sül, így eleve hozzájuthat ilyen forrásokhoz. Ugyancsak jogosultak pályázni a kormányzati és a nem kormányzati nonprofit szervezetek az uniós energiahatékonysági támogatásokra. A hivatalos propaganda azért is sántít ezzel kapcsolatban, mert létezik egy Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP), amelyet tavaly novemberben küldött el a kormány Brüsszelnek, és azt 2015. februárjában el is fogadták. Márpedig az operatív programban elkülönítve szerepel forrás lakossági célokra – érvelt lapunknak Szalai Gabriella.
Forrás: nepszava.hu
