Lenyűgöző, futurisztikus látvány
Amikor először pillantunk a hatalmas létesítményre, akkor az a benyomásunk keletkezik, mintha egy sci-fiben lennénk. 10 ezer napelem alkot egy hatalmas spirált, mely két mérföld széles és a komplexum középpontjában pedig egy óriási felhőkarcoló található. A napelempark Las Vegas és Reno között helyezkedik el a sivatagban.
Különleges technológiájú napelemparkról van szó, ugyanis a nap hőenergiája kerül hasznosításra, mely gőzturbinák segítségével konvertálódik villamosenergiává, sőt a sóolvadékos technológiával még energiát is képes tárolni.
1 milliárd dollárba került megépíteni a komplexumot, és 2011-ben még a maga technológiai kategóriájában a legnagyobb valaha megépülő beruházásnak számított. A Citi és egyéb finanszírozók 140 millió dollárt fektettek az akkor még a jövő legígéretesebb megújuló energetikai beruházásának számító komplexumba. Az állam hitelgaranciákat biztosított a kivitelező társaságnak, sőt a nevadai szenátor még azt is elintézte, hogy közterületen jöhessen létre a hatalmas remekmű.
A hatalmas napelempark végül megépült, de mégsem váltotta be az általa táplált ígéreteket. 2019 végén az erőmű elvesztette az egyetlen ügyfelét, aki megvásárolta tőle a termelt áramot, arra hivatkozva, hogy megbízhatatlan a létesítmény termelése. A gőzgenerátoros technológia nagy karbantartási igényű, és folyamatos szervízt és alkatrészcseréket igényelt, mely egyrészt nem volt túl kifizetődő, másrészt pedig folyamatos leállásokat eredményezett.
TERV SZERINT A NAPERŐMŰ KÉPES LETT VOLNA ELLÁTNI VILLAMOSENERGIÁVAL A KÖRNYEZŐ 100 EZRES LÉLEKSZÁMMAL RENDELKEZŐ SPARKS VÁROSKÁT ÉJJEL-NAPPAL, TEHÁT NEMCSAK AKKOR, AMIKOR SÜT A NAP!
A technológia fejlődés lett a végzete az egykoron még futurisztikusnak számító naperőműnek
2015-ben kezdte meg a működését a naperőmű, azonban olyan hatalmas fejlődésen mentek keresztül a napelempanelek 2011 és 2015 között, hogy ezalatt a 4 év alatt már versenyképtelenné vált a technológia. Az erőmű 135 dollárért volt képes egy megawattóra villamosenergiát előállítani, ami még 2011-ben nagyon versenyképesnek számított a 222 dolláros alternatív fotovoltaikus technológiákkal szemben, azonban 2015-re már az új napelemek 129 dollárért voltak képesek 1 megawattóra áramot előállítani, majd 2019-ben pedig már csupán 51 dollárért.
Még Warren Buffett is benézte
A Crescent Dune már 2019 áprilisa óta nem termel villamosenergiát, az állam pedig tavaly augusztusban vette át az irányítást a létesítmény felett. Még a Warren Buffett nevével fémjelzett Berkshire Hathaway is közvetetten az egyik leánycégén keresztül érdekelt volt a projektben.
Ennyi veszteség belefér…
Ahogy ez lenni szokott, már senki sem beszél a Crescent Dunes projektről. Az adófizetőknek végül 737 millió dollárjába került a projekt a vállalt hitelgaranciáknak köszönhetően. A beruházás csődje csupán az államilag a megújulókba fektetetett projektek 28 milliárd dolláros keretösszegének a 2,9 százalékát teszi ki, így végülis ezekben a méretekben azt mondhatjuk, hogy járulékos költség a napelempark bebukása.
Amennyiben abból a nézőpontból szemléljük a dolgot, hogy egy új technológia került tesztelésre a gyakorlatban, mely akár a karbonsemleges jövő előfutára is lehetett volna, akkor megállapíthatjuk, hogy mégsem kár az erőfeszítésekért, hiszen ha nem próbálkozna az emberiség mindig valami újjal, akkor nem jutnánk egyről a kettőre. Úgyis fogalmazhatnánk, hogy sosem lehet tudni, melyik vállalat lesz a következő Google, az mindig csak utólag derül ki.
Még hallhatunk a bukott erőműről
Mivel a projekt még az Obama érában került elfogadásra, így ezért nem elképzelhetetlen, hogy a Trump kabinet fel fogja használni az erőmű bukását a zöld energiatermelés elleni propagandára, például amennyiben a Fehér Ház el szeretné töröltetni a megújuló áramtermelés költségvetési támogatását.
Forrás: portfolio.hu