Alig egy hónap múlva újra megnyílnak az állami források a lakossági energiahatékonysági beruházások támogatására.
A hír bejelentése kapcsán sokan azonnal pályázatuk előkészítésén kezdtek el dolgozni. Jól is teszik, ugyanis több szakmai szervezet kritikusan fogadta a kormányzati bejelentést, ami első körben 1,6 milliárd forintnyi pályázható forrásról szól.
A hagyományos építésű, 1992 előtt épült ingatlanok komplex energetikai korszerűsítésére valamint új építésű otthonok magasabb hatékonysági szintre fejlesztésére egyaránt lehet pályázatot benyújtani. A már meglévő épületek esetében – például a nyílászárók cseréjére, hőszigetelésére, árnyékolásra, fűtési és használati melegvíz rendszerek felújítására, átalakítására, hővisszanyerő szellőzési rendszerre, a megújuló energiafelhasználás elősegítésére – lakásonként legalább 50-60 százalékos energia-megtakarítás esetén, legfeljebb 3-5 millió forint támogatás nyerhető el. A kiírás szerint ez az összeg a teljes beruházási érték 40-50 százalékát fedezheti. Az új lakások esetében a forrás összege 4-6 millió forint, ennek célja az épületek A vagy A+ kategóriás energetikai szintjének elérése.
A támogatás minden esetben vissza nem térítendő, utófinanszírozású, a pályázatok augusztus 15. és október 30. között, vagy a keret kimerüléséig nyújthatók be. A csekélynek minősített keret kapcsán emelt kritikákra reagálva a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium hírül adta, hogy a napenergia hasznosítására irányuló lakossági kezdeményezés támogatására rövidesen külön programot írnak ki.
Le kellene cserélni az alacsony hatásfokú kazánokat
Országosan 2 millió gázkazán lecserélését készíti elő a gazdasági kormányzat közeljövőben várható új programja. A terv a kondenzációs kazánok elterjesztését a kémény-felújítási programmal összekapcsolva képzeli el, ami által gázkazánonként 20-40 százalékos gázmegtakarítással kalkulál. A jelenlegi gázkazán-állomány átlagéletkora meghaladja a 24 évet, átlagos hatásfokuk 60-65 százalékos. A tervezet szerint a kazáncserékhez állami támogatási is biztosítanának, amelyet utófinanszírozással, számla ellenében nyújtanának. A támogatás tervezett mértéke 20-30 százalék.
Átgondolt, összehangolt beavatkozásra van szükség
A témában lapunk által megkérdezett szakemberek egybehangzóan az energiahatékonyság javítására induló lakossági háztartási fejlesztések átgondolt, összehangolt végrehajtására hívják fel a figyelmet. Önmagában ugyanis mindössze részsikert eredményezhet egy lakóingatlan utólagos hőszigetelése. Az elérhető előny például lényegesen növelhető a nyílászárók cseréjével, különös tekintettel a lakás szellőzésének biztosítására.
Utóbbi hiánya ugyanis kellemetlen párásodást, penészesedést eredményezhet. Ma már egyre többen tudják, hogy a lakóházak hővesztésének legnagyobb felületét a mennyezetek, illetve padlások adják, a szigetelésből tehát ezt a részt sem szabad kihagyni.
forrás: bama.hu
