Az elhasznált fotovoltaikus modulok újrahasznosítása
A PV modulok újrahasznosítása egyre sürget?bb kérdés lesz a technológia széleskör? elterjedésével. Ezt felismerve hívta össze az EPIA (European Photovoltaic Industry Association) 2010 januárjában, az els? nemzetközi PV modul újrahasznosítás konferenciát Berlinben. Az eseményen megtárgyalták a különböz? technológiákkal és anyagokkal (c-Si, CdTe, CIGS, vékonyréteg szilícium stb) el?állított napelem modulok újrhasznosítási és környezetbarát megsemmisítési lépéseit.
Habár a napelemes modulok gyártói garanciái a 20-25 éves élettartamot jelölik meg, mégis az újrahasznosítására irányuló tervek és technológiák kifejlesztésével már most foglalkozni kell.
Az si-kristályos napelemes modulok vagy legalább is a waferek élettartamának garanciális lejártával is üzemképesek maradnak, mivel általában csak a modul el?- és hátlapja, a beágyazásra használt szigetel?anyag (eva) és az elektromos érintkez?k, kábelek használódnak el az id?járási körülmények miatt.
Az alumínium profilkeretek és az üvegtáblák megolvaszthatók és visszairányíhatók a gyártási folyamatba. A beágyazó eva-anyagot és az érintkez?k m?anyag részeit elégetik.
A vékonyrétegfilmes modulokban valamivel kevesebb aktív anyag van, mint az si-kristályos modulokban. A vékonyrétegfilmes modulok f? összetev?i az üveg és a m?anyag. Az amorf szilícium emiatt közvetlenül elégethet?, az üveg visszanyerhet?, a modul köt?anyaga pedig el?zetesen feloldható.
Más vékonyréteges technológiák esetén (pl. CdTe vagy CIS modulok) a bennük lev?,
kémiailag kötött nehézfémek miatt mindenféleképpen zárt, ellen?rzött életciklust igényelnek.
Mikor lesz a pv-újrahasznosítás gazdaságos?
Els?sorban és legf?képpen nem a gazdaságosságról van szó!
Legkés?bb 2014 els? negyedévében életbe kell lépnie minden EU-tagállam nemzeti törvényében az európai WEEE-irányvonal, ami kötelezi a gyártókat a pv-modulok ingyenes visszavételére és azok újrahasznosítására.
Eddig nem volt törvényileg el?írva a kiöregedett vagy elromlott napelemes modulok visszavétele és az újrahasznosítása Európában, mivel azok nem estek – mint tévék, rádiók vagy laptopok – az európai elektronikai hulladékok jogaszabályai alá. Ez azonban hamarosan meg fog változni. 2012. augusztus 13. életbe lépett a módosított európai WEEE-jogszabályozás (Waste Electrical and Electronic Equipment Directive). Így minden EU-tagállamban kötelez? lesz azt a saját nemzeti törvényébe beépíteni a 2014 els? negyedévében.
A modulok ingyenes átvételére és azok újrahasznosítására a „gyártók” lesznek a felel?sök. AZ EU-jogszabály szerint ezek azonban lehetnek a gyártók, az import?rök vagy esetleg az értékesít?k vagy a szerel?k is. Ennek az eldöntése a 27 EU-tagállamra van hagyva. Nyitott még továbbá az is, hogy a jöv?ben az elöregedett vagy az elromlott napelemes modulokat elkülönítve vagy például helyileg más elektronikai hulladékokkal együtt gy?jtik-e. De a már el?re szortírozással is igen drága utóbbi szétválasztási folyamatot takaríthatnánk meg.
Ingyenes vagy fizetni kell érte?
Európában eddig 207 gy?jt?hely van a kiselejtezett modulok begy?jtésére, leginkább a gyártók nagykeresked?inél vagy az import?röknél, akik a PV Cycle tagjai. 40 darabig mindenki önköltségén szállíthatja be, nagyobb mennyiség esetében –el?zetes egyeztetés után ki is mennek értük.
Egy fotovoltaik modult közel 96 százalékában lehet jelenleg újrahasznosítani (recycling). A világ els? szilíciumkristályos napelemeket újrahasznosító próbaüzeme 2004-ben Freiburgban állt üzembe. Itt 600 °C körül elégetik a modulban lév? m?anyagokat és visszamarad az üveg, a fém és maga a szolárcella.
Az üveg és a fém törmelékek más újrahasznosító üzemeknek lesznek továbbadva. A szolárcellák felelüetein lév? rétegeket kémiai marató eljárással oldják le. Az így letisztított szilíciumból további új szolárcellákat lehet gyártani. Figyelemre méltó az a tény, hogy lényegesen kevesebb energiát kell az új cella gyártására ráfordítani ebb?l a régi szilícium alapanyagból, mint amikor a cellát eleve el?ször gyártjuk le.
Egy recycelt szílíciumból el?állított min?ségileg magas érték? wafer elöállításához 30%-al kevesebb el?állítási energia szükséges a teljesen új wafer el?állításához viszonyítva.
Az újrahasznosítás tehát gazdaságilag értelemszer?, mivel a befektetett energia visszatérülési ideje így rövidebb lesz.
Az újrahasznosítás viszont még akkor problémás, ha a szolárcellák el?állításakor ólmot, kadmium-telluridot vagy ezüstöt alkalmaztak
A jelenleg magas logisztikai- és újrahasznosítási költségek miatt még nem eléggé magasak a nyereségek. Ezért itt még feltétlenül gazdaságossági és ökológiai javulások szükségesek. De biztosak lehetünk abban, hogy az ésszer? törvényes keretek valamint megfelel? mennyiségek jó eredményekhez fognak vezetni.
Az újrahasznosítás költségeinek és a befektetési összegek ismeretével meg kell oldani a napelemek ipari ágazatának a begy?jtések és az újrahasznosítás témáját. Egy fotovoltaik modult közel 96 százalékában lehet jelenleg újrahasznosítani, mint már tudjuk. Nem elég az elhasznált vagy defektes modulokat Afrikába vinni és ott a szaktudatlan de a megélhetésért rászoruló társadalomra bízni azok megsemmisítését illetve környezetvédelmi intézkedések és az arra megfelel? berendezések nélkül elégetni a nemesfém kinyerése érdekében.
Ezért keményebb intézkedéseket ( egyértelm?bb meghatározás és szigorúbb ellen?rzések által különbséget lehet tenni az exportálható, újrahasznosítható termékek és a hulladékok között) javasoljuk az e-hulladékok EU-n kívüli áramlásának megfékezését, amelyek nem megfelel? kezelése kockázatot jelent az egészségre és környezetre egyaránt. A termékek szállítására vonatkozó szabályokat rendbe kell szedni és a szállítóknak pedig ellen?rzés esetén igazolni kell tudni az áruk újrafelhasználhatóságát.
De ki akar kétszámjegy? milliós összegeket olyan projektbe befektetni, amelyr?l nem tudni, hogy mi jön ki bel?le?
Kapcsolódó hazai jogszabályok a http://www.elektrohulladek.hu/jogszabalyok.html szerint:
- 2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról
- 264/2004. (IX.23.) Kormányrendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételér?l
- 15/2004. (X.8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól (Vhr.)
- 2011. évi LXXXV. törvény a Termékdíjról
- 343/2011.(XII.29.) Kormányrendelet a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról
- 98/2001. (VI.15)Kormány rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeir?l.
- 16/2001. (VII.18)KöM rendelet a hulladékok jegyzékér?l. (EWC kódok)
Lásd még Az EP és a tanács 2002/96/EK irányelvét az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (2003. január 7).
2012.11.17. | forrás: Bundesverband Sekundärrohstoffe und Entsorgung e.V. 2012 | Michael Debreczeni
Az elhasznált fotovoltaikus modulok újrahasznosítása
A PV modulok újrahasznosítása egyre sürget?bb kérdés lesz a technológia széleskör? elterjedésével. Ezt felismerve hívta össze az EPIA (European Photovoltaic Industry Association) 2010 januárjában, az els? nemzetközi PV modul újrahasznosítás konferenciát Berlinben. Az eseményen megtárgyalták a különböz? technológiákkal és anyagokkal (c-Si, CdTe, CIGS, vékonyréteg szilícium stb) el?állított napelem modulok újrhasznosítási és környezetbarát megsemmisítési lépéseit.
Habár a napelemes modulok gyártói garanciái a 20-25 éves élettartamot jelölik meg, mégis az újrahasznosítására irányuló tervek és technológiák kifejlesztésével már most foglalkozni kell.
Az si-kristályos napelemes modulok vagy legalább is a waferek élettartamának garanciális lejártával is üzemképesek maradnak, mivel általában csak a modul el?- és hátlapja, a beágyazásra használt szigetel?anyag (eva) és az elektromos érintkez?k, kábelek használódnak el az id?járási körülmények miatt.
Az alumínium profilkeretek és az üvegtáblák megolvaszthatók és visszairányíhatók a gyártási folyamatba. A beágyazó eva-anyagot és az érintkez?k m?anyag részeit elégetik.
A vékonyrétegfilmes modulokban valamivel kevesebb aktív anyag van, mint az si-kristályos modulokban. A vékonyrétegfilmes modulok f? összetev?i az üveg és a m?anyag. Az amorf szilícium emiatt közvetlenül elégethet?, az üveg visszanyerhet?, a modul köt?anyaga pedig el?zetesen feloldható.
Más vékonyréteges technológiák esetén (pl. CdTe vagy CIS modulok) a bennük lev?,
kémiailag kötött nehézfémek miatt mindenféleképpen zárt, ellen?rzött életciklust igényelnek.
Mikor lesz a pv-újrahasznosítás gazdaságos?
Els?sorban és legf?képpen nem a gazdaságosságról van szó!
Legkés?bb 2014 els? negyedévében életbe kell lépnie minden EU-tagállam nemzeti törvényében az európai WEEE-irányvonal, ami kötelezi a gyártókat a pv-modulok ingyenes visszavételére és azok újrahasznosítására.
Eddig nem volt törvényileg el?írva a kiöregedett vagy elromlott napelemes modulok visszavétele és az újrahasznosítása Európában, mivel azok nem estek – mint tévék, rádiók vagy laptopok – az európai elektronikai hulladékok jogaszabályai alá. Ez azonban hamarosan meg fog változni. 2012. augusztus 13. életbe lépett a módosított európai WEEE-jogszabályozás (Waste Electrical and Electronic Equipment Directive). Így minden EU-tagállamban kötelez? lesz azt a saját nemzeti törvényébe beépíteni a 2014 els? negyedévében.
A modulok ingyenes átvételére és azok újrahasznosítására a „gyártók” lesznek a felel?sök. AZ EU-jogszabály szerint ezek azonban lehetnek a gyártók, az import?rök vagy esetleg az értékesít?k vagy a szerel?k is. Ennek az eldöntése a 27 EU-tagállamra van hagyva. Nyitott még továbbá az is, hogy a jöv?ben az elöregedett vagy az elromlott napelemes modulokat elkülönítve vagy például helyileg más elektronikai hulladékokkal együtt gy?jtik-e. De a már el?re szortírozással is igen drága utóbbi szétválasztási folyamatot takaríthatnánk meg.
Ingyenes vagy fizetni kell érte?
Európában eddig 207 gy?jt?hely van a kiselejtezett modulok begy?jtésére, leginkább a gyártók nagykeresked?inél vagy az import?röknél, akik a PV Cycle tagjai. 40 darabig mindenki önköltségén szállíthatja be, nagyobb mennyiség esetében –el?zetes egyeztetés után ki is mennek értük.
Egy fotovoltaik modult közel 96 százalékában lehet jelenleg újrahasznosítani (recycling). A világ els? szilíciumkristályos napelemeket újrahasznosító próbaüzeme 2004-ben Freiburgban állt üzembe. Itt 600 °C körül elégetik a modulban lév? m?anyagokat és visszamarad az üveg, a fém és maga a szolárcella.
Az üveg és a fém törmelékek más újrahasznosító üzemeknek lesznek továbbadva. A szolárcellák felelüetein lév? rétegeket kémiai marató eljárással oldják le. Az így letisztított szilíciumból további új szolárcellákat lehet gyártani. Figyelemre méltó az a tény, hogy lényegesen kevesebb energiát kell az új cella gyártására ráfordítani ebb?l a régi szilícium alapanyagból, mint amikor a cellát eleve el?ször gyártjuk le.
Egy recycelt szílíciumból el?állított min?ségileg magas érték? wafer elöállításához 30%-al kevesebb el?állítási energia szükséges a teljesen új wafer el?állításához viszonyítva.
Az újrahasznosítás tehát gazdaságilag értelemszer?, mivel a befektetett energia visszatérülési ideje így rövidebb lesz.
Az újrahasznosítás viszont még akkor problémás, ha a szolárcellák el?állításakor ólmot, kadmium-telluridot vagy ezüstöt alkalmaztak
A jelenleg magas logisztikai- és újrahasznosítási költségek miatt még nem eléggé magasak a nyereségek. Ezért itt még feltétlenül gazdaságossági és ökológiai javulások szükségesek. De biztosak lehetünk abban, hogy az ésszer? törvényes keretek valamint megfelel? mennyiségek jó eredményekhez fognak vezetni.
Az újrahasznosítás költségeinek és a befektetési összegek ismeretével meg kell oldani a napelemek ipari ágazatának a begy?jtések és az újrahasznosítás témáját. Egy fotovoltaik modult közel 96 százalékában lehet jelenleg újrahasznosítani, mint már tudjuk. Nem elég az elhasznált vagy defektes modulokat Afrikába vinni és ott a szaktudatlan de a megélhetésért rászoruló társadalomra bízni azok megsemmisítését illetve környezetvédelmi intézkedések és az arra megfelel? berendezések nélkül elégetni a nemesfém kinyerése érdekében.
Ezért keményebb intézkedéseket ( egyértelm?bb meghatározás és szigorúbb ellen?rzések által különbséget lehet tenni az exportálható, újrahasznosítható termékek és a hulladékok között) javasoljuk az e-hulladékok EU-n kívüli áramlásának megfékezését, amelyek nem megfelel? kezelése kockázatot jelent az egészségre és környezetre egyaránt. A termékek szállítására vonatkozó szabályokat rendbe kell szedni és a szállítóknak pedig ellen?rzés esetén igazolni kell tudni az áruk újrafelhasználhatóságát.
De ki akar kétszámjegy? milliós összegeket olyan projektbe befektetni, amelyr?l nem tudni, hogy mi jön ki bel?le?
Kapcsolódó hazai jogszabályok a http://www.elektrohulladek.hu/jogszabalyok.html szerint:
- 2000. évi XLIII. Törvény a hulladékgazdálkodásról
- 264/2004. (IX.23.) Kormányrendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételér?l
- 15/2004. (X.8.) KvVM rendelet az elektromos és elektronikai berendezések hulladékai kezelésének részletes szabályairól (Vhr.)
- 2011. évi LXXXV. törvény a Termékdíjról
- 343/2011.(XII.29.) Kormányrendelet a környezetvédelmi termékdíjról szóló 2011. évi LXXXV. törvény végrehajtásáról
- 98/2001. (VI.15)Kormány rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeir?l.
- 16/2001. (VII.18)KöM rendelet a hulladékok jegyzékér?l. (EWC kódok)
Lásd még Az EP és a tanács 2002/96/EK irányelvét az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól (2003. január 7).
2012.11.17. | forrás: Bundesverband Sekundärrohstoffe und Entsorgung e.V. 2012 | Michael Debreczeni
High-Tech metrológia a jöv? energiájáért
Tény, hogy az elektromos energiát el?állító PV rendszerek egyre növekv? szerephez jutnak a gazdaságban. Már ma is a jöv? energiaforrásának tekintjük ?ket. A napenergia lehet? legnagyobb hasznosításához megfelel? elemek és megfelel? mér?-/ellen?rz? készülékek szükségesek.
A nagytudású készülékekre az üzemeltetés minden fázisában, s?t már a PV rendszer tervezés fázisban is szükség van a m?ködési paraméterek meghatározásához. A rendszer indításakor és az id?szaki mérések folyamán mérési jegyz?könyvet kell készíteni, amely tartalmazza a mért és a szabvány által megadott adatokat, és a PV rendszer megfelel? m?ködését bizonyíthatóan dokumentálni kell. A min?ségi m?ködés kiemelked? fontossággal bír a rendszer teljes élettartama alatt, hiszen a tulajdonos megbízható döntéshozatali adatokat kíván a hosszú idej? gazdaságos m?ködtetéshez.
A PROFITEST PV-t ezen követelmények szem el?tt tartásával tervezték.
Segítségével a mérések pontosan és hatékonyan végezhet?kel.
A készülék minimális munka mellett maximális pontosságot biztosít. Míg mások az adatok bevitelével töltik az idejüket, a PROFITEST PV-vel Ön már el is végezte a szükséges méréseket (…) A szabványoknak történ? megfelelést igazoló jegyz?könyv, amely igazolja, hogy a rendszer eleget tesz a követelményeknek, gazdaságosan és funkcionálisan megfelel?en m?ködik, a PV rendszer üzemeltet?je számára kiemelked? jelent?séggel bír. A PROFiTEST PV rendelkezik mindazokkal a funkciókkal, amely szükséges a vonatkozó direktívák szerint végzett mérések min?ség megbízható dokumentálásához.
Ellen?rzés az IEC / EN 62446 VDE 012623 el?írásai szerint történik.
GOSSEN METRAWATT
GMC-I Messtechnik GmbH
Südwestpark 15 – 90449 Nürnberg – Germany
Tel: +49 911 8602-111 – Fax: +49 911 8602-777
www.gossenmetrawatt.com, info@gossenmetrawatt.com
Direktlink:
http://www.gossenmetrawatt.com/gmc/deutsch/produkte/profitestpv.htm
2012.11.17. | forrás: gossenmetrawatt | Michael Debreczeni
