2013. MÁJUS 08. SZERDA, 09:41

A 28/2011. (IX. 6.) BM rendelet és az MSZ EN 62305 villámvédelmi szabvány – a régi MSZ 274 szabvány és az azon alapuló jogszabályok előírásrendszerétől jelentősen eltérő gondolatmenete, műszaki követelményei – a villám-védelmi létesítésben résztvevő (tervező, kivitelező, műszaki ellenőr, felülvizsgáló) kollégákat új kihívások elé állította nemcsak a munkavégzés kapcsán, hanem a dokumentálás területén is.

A megváltozott követelményeket a villámvédelmi szabványossági felülvizsgálat megkezdése előtt szükséges iratanyag összegyűjtése, elemzése és a felülvizsgálat lezárásaként elkészítendő dokumentáció elkészítése során is figyelembe kell venni. Nézzük először általánosan a norma szerinti felülvizsgálatokat.

Felülvizsgálatok típusai

Részleges felülvizsgálat:
A létesítés során a később eltakarásra kerülő részek eltakarása előtt kell elvégezni. Új, de annál fontosabb ellenőrzés azoknál a rendszerrészeknél, melyek földbe, betonba kerülnek beépítésre (tipikusan ilyen pl. a földelési rendszer, pillérekben futó levezetők stb.), illetve olyan helyen kerülnek kialakításra, mely a későbbiekben, a további felülvizsgálatoknál és az üzemeltetés során már nem hozzáférhető (pl. függönyfalak bekötése, tetőn lévő át-vezetések kialakítása stb.). A felülvizsgálóknak már a kivitelezés közben be kell kapcsolódniuk a munkafolyamatokba, és végig kell követniük a villámvédelmi rendszer kiépítését. Ez nagyméretű épületeknél azt is jelentheti, hogy a felülvizsgálónak az építés időtartama alatt a helyszínen folyamatosan ellenőriznie és dokumentálnia kell az elburkolásra kerülő részeket.

Első felülvizsgálat:
A villámvédelmi rendszer létesítését követően az átadás előtt elvégzett ellenőrzés. A felülvizsgálat során az elkészült villámvédelmi rendszer kerül ellenőrzésre, a felülvizsgálati jegyzőkönyv és minősítő irat az épület átadási dokumentációjának a része.

Időszakos felülvizsgálat:
Jogszabályban előírt, rendszeres időközönként elvégzendő felülvizsgálat. Az OTSZ LPS I-II. esetén maximum 3 évente, LPS III-IV. esetén max. 6 évente írják elő a felülvizsgálatok megismétlését.

Rendkívüli felülvizsgálat:
Különleges eseményt követően (pl. villámcsapás, földrengés, árvíz stb.) szükséges elvégezni, célja annak ellenőrzése, hogy az esemény nem okozott-e a rendszerben olyan károsodást, ami miatt a feladatát nem tudja ellátni.

A felülvizsgálatok általános menete:
• Műszaki dokumentációk összegyűjtése, elemzése,
• szemrevételezés,
• mérések,
• dokumentálás, minősítés.

A felülvizsgálat elvégzéséhez szükséges műszaki dokumentációk

Villámvédelmi kiviteli (megvalósulási) tervdokumentáció

Az OTSZ-en és a Szabványon kívül a felülvizsgálat alapdokumentuma a villámvédelem kiviteli terve is, melynek megléte a norma szerinti villámvédelmi rendszereknél jogszabályi előírás szerint kötelező, és amely nélkül a felülvizsgála-tok nem végezhetők el. Mi ennek az oka? A Szabvány szerinti kockázatelemzést csak villámvédelem tervezésére jogosult villamos tervező végezheti el, a felülvizsgálóknak nincs jogosultságuk erre (természetesen ha valaki tisztában van az alapelvekkel, részletekkel, az mindig előnyt jelent). Ezen túl a villámvédelmi terv számos olyan további információt, részletes leírást tartalmaz, mely a Szabvány elvein alapul ugyan (pl. földelési rendszer típusa vagy a villámvédelmi zónakoncepció), de a tényleges megoldások a villámvédelmi tervező tervezési munkájából fakadnak (pl. a földelési rendszer keretföldelő vagy betonalap-földelő legyen, vagy a koordinált túlfeszültség-védelmi rendszer hogyan épüljön fel: egyes készülékek típusai, beépítési helyük, módjuk, bekötő vezetékeik, soros túláramvédelem stb.)

A villámvédelmi kiviteli tervnek tehát a felülvizsgálat során rendelkezésre kell állnia, és tartalmaznia kell minden olyan paramétert, előírást, melynek segítéségével a teljes rendszer felülvizsgálata lehetővé válik. Ezek összefoglalva:

• A kockázatelemzés bemenő paraméterei (szükség esetén részeredmények, számítások),
• a kockázatelemzés kimenő paraméterei (a szükséges védelmi intézkedések),
• a külső villámvédelem (LPS) kialakításának részletei,
• az elektromágneses villámimpulzus elleni védelmi rendszer (LPMS, SPM) kialakításának részletei.

A tervnek tartalmazni kell továbbá minden olyan kiegészítő információt is, mely a szabványos előírások pontosítását segíti, az azoktól való esetleges eltéréseket rögzíti (pl. a szabványos levezető-elrendezési távolságtól való eltérés indokai). Előnyös, ha a terv tartalmazza továbbá az épület – villámvédelmi szempontból releváns – építészeti szerkezeteinek ismertetését is (pl. tető-, oldalfal-rétegrendek), mert a felülvizsgálat során így összehasonlítható a tervezett és a ténylegesen megvalósult állapot, és jelezhető az esetleges eltérés.

Előző felülvizsgálatok jegyzőkönyvei, karbantartási dokumentáció

Az egyes felülvizsgálatok időben és műszaki tartalomban egymásra épülnek. Az első felülvizsgálat során már rendelkezésre kell állnia és hivatkozni kell a részleges felülvizsgálati jegyzőkönyvre (szerencsés, ha azonos személy végzi a két felülvizsgálatot), mert a létesítmény átadásakor az eltakarásra került részek már nem ellenőrizhetők. Az időszakos felülvizsgálatok elvégzésekor pedig szükség van a megelőző időszak jegyzőkönyveire és az üzemeltetői karbantartási dokumentációra, hogy a villámvédelmi rendszeren elvégzett javítások, módosítások, kiegészítések nyomon követhetők és ellenőrizhetők legyenek. Ha van rá lehetőség, felülvizsgálóként is célszerű a felülvizsgált létesítmények kiviteli tervének, műszaki dokumentációjának másolatait megőrizni – részben a bennük szereplő előírások miatt, melyekre hivatkozást tartalmaz a felülvizsgálati jegyzőkönyv, részben azért, mert a későbbiekben esedékes felülvizsgálatok során ez előnyt jelenthet.

Elszigetelt (építménytől független) villámvédelmi rendszer

A felülvizsgálatok dokumentálása, minősítése

Felülvizsgálati jegyzőkönyv és minősítő irat

A felülvizsgálati dokumentáció minimális tartalmi követelményeire vonatkozóan számos előírást tartalmaz az OTSZ és Szabvány is. A dokumentáció elkészítésénél célszerű figyelembe venni továbbá a villámvédelmi rendszer ellenőrzését végző hatóságok esetlegesen ezen túlmutató tartalmi és formai javaslatait, ajánlásait is.

A felülvizsgálatnak és a dokumentálásnak ki kell terjednie a külső villámvédelmen túl a villámvédelmi tervben meghatározott elektromágneses villámimpulzus (LEMP) elleni védelmi rendszer (LPMS, SPM) – belső összekötések, koordinált túlfeszültség-védelem, nyomvonal-vezetési és árnyékolási intézkedések – ellenőrzésére is.

Néhány újdonság a régi felülvizsgálati előírásokhoz képest 

„Tervezői közreműködést igényel” minősítés

Mivel a kockázatelemzés elvégzése tervezői feladat, ezért minden olyan – a felülvizsgálat során tapasztalt – kiviteli tervtől való eltérés, mely a kockázatelemzés valamely bemenő paraméterét érinti (a kockázatot növeli), szaktervező bevonását igényelheti (javasolt az eredeti tervező bevonása, aki rendelkezik a részletes kockázatelemzéssel). Gondoljuk egy norma szerinti villámvédelmi rendszerrel ellátott épületre, melynek a tetejére egy új légkezelő berendezést telepítenek. Nem elegendő ennek a berendezésnek csupán a külső villámvédelmét megfelelő módon kialakítani, tervezői megfontolást igényel a hozzá csatlakozó új csővezetékek, erős- és gyengeáramú vezetékek potenciálkiegyenlítési, illetve koordinált túlfeszültség-védelmi megoldása is.

Hibajavítások

Az OTSZ alapján, a felülvizsgálat során feltárt hibák, hiányosságok dokumentálásánál meg kell adni a hiba kijavításának „dátumszerű határnapját”, azaz azt a napot – egyeztetve a tulajdonossal vagy üzemeltetővel –, ameddig a hibajavításokat kötelezően el kell végezni. A hibajavítások elvégzését hitelt érdemlő módon dokumentálni kell.

Érvényesség

Az OTSZ előírásai szerint a villámvédelmi felülvizsgálati jegyzőkönyv érvényessége szempontjából a naptári napot kell figyelembe venni. Ez azt takarja, hogy ha a jegyzőkönyv 2013. április 22-i keltezéssel készült, és három év az időszakos felülvizsgálati periódus, úgy a jegyzőkönyv érvényességét pontosan három évben, 2016. április 22. dátummal kell megadni, és az épület üzemeltetőjének a következő időszakos felülvizsgálati dokumentációt eddig az időpontig el kell készíttetnie.

Összefoglalás

Látható, hogy a villámvédelmi felülvizsgálat kapcsán a dokumentációk kezelése, elemzése, összeállítása kiemelt fontossággal bír, mind a felülvizsgálat megkezdésekor, mind annak lezárása során. A nagy mennyiségű, több forrásból származó tartalmi elem miatt célszerű a felülvizsgálati munkák elvégzése során egy norma szerinti, saját formátumú felülvizsgálati dokumentáció-vázlat elkészítése, vagy felülvizsgálati jegyzőkönyvminta beszerzése, és azok segítségével történő dokumentálás.

forrás: villanyszaklap.hu