Víz-világtalálkozó – Stockholmi intézet: versengés folyik a gazdasági szektorok között a vízért

Share Button

Egyfajta versenyhelyzet alakult ki a világban a vízkészletekért az energiatermelés és a mez?gazdaság között, de vannak megoldások a problémára – mutatott rá az MTI-nek nyilatkozva Johan Kuylenstierna, a Stockholmi Környezetvédelmi Intézet vezérigazgatója.

Versenyhelyzet alakult ki a vízkészletek tekintetében egyrészr?l az élelmiszerbiztonság és a mez?gazdaság, másrészr?l az energiatermelés és az energiabiztonság között, hiszen mindkett? sok vizet használ – hívta fel a figyelmez a svéd szakért?, a Budapesti Víz Világtalálkozó egyik résztvev?je.

A Johan Kuylenstierna által vezetett Stockholmi Környezetvédelmi Intézetnek az Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában, Észtországban, Kenyában, Thaiföldön és Svédországban vannak irodái, összesen 160 kutató tartozik hozzájuk. Az igazgató elmondta: intézetük a fenntartható fejl?dés legkülönfélébb kérdéseivel foglalkozik, azenergiagazdálkodástól kezdve a víz- és az élelmiszer-biztonságon át a várostervezésig.

Az egyik problémakör, amit egyre intenzívebben tanulmányoznak, az a víz és az élelmiszer-el?állítás, illetve a víz és az energiatermelés közötti kölcsönhatás.

Megoldás lehet az élelmiszer-termelés hatékonyságának növelése olyan módon, hogy kevesebb vizet igényeljen. Egyre több energiavállalat vállalkozik az élelmiszeriparban is, mert érdekük az er?források hatékonyabb felhasználása – mondta.

El?bbre vihet a lakossági fogyasztási szokások megváltoztatása is, hiszen a fejlett országokban az élelmiszer negyven százaléka a szemétbe kerül. „(A változtatás) rajtunk is múlik, egyéni döntéseinken” – hangsúlyozta.

„Egyesek szerint a genetikailag módosított növények segíthetnek, mert kevesebb vizet igényelnek. Mások arra mutatnak rá, hogy ezekkel is alapvet? problémák vannak” – f?zte hozzá.

A szakember rámutatott az Európa és a világ más részei közötti összetett kölcsönhatásokra is. „Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy Európa is egyre jobban függ a globális kereskedelemt?l: élelmiszert importálunk és exportálunk”. Ez azt is jelenti, hogy az élelmiszerrel vizet is „exportál”, illetve „importál” Európa. Az importtól függés másrészt azt is jelenti, hogy a világ más részein érzékelhet? jelenségek, legyen az az éghajlatváltozás vagy a versengés a vízkészletekért, az európai élelmiszer-biztonságra is hatással lehetnek – mondta.

„Nagyon fontos tisztában lenni azzal, hogy az egyes európai országokban vagy az EU-ban folytatott politikának hatása lehet a világ más részeire is” – figyelmeztetett Johan Kuylenstierna. Példaként elmondta: az EU megújuló er?forrásokról szóló irányelve, amely el?írja, hogy a felhasznált energia húsz százalékának ilyen er?forrásokból kell származnia, azzal a következménnyel járt, hogy Délkelet-Ázsiában fokozódott a bioenergia-termelés. Miközben ezt az energiát exportálják Európába, Délkelet-Ázsiában a bioenergia-termelés az élelmiszertermelés „versenytársa” lett a vízhasználat tekintetében.

A szakért? szavai szerint a konferencián is szóba került az, hogy miként jöhet létre hatékony párbeszéd a tudomány és a politika között. A Budapesti Víz Világtalálkozó jó alkalom, mert politikusok és tudósok együtt vesznek részt a vitákban és vitatják meg a megoldásokat – emelte ki.

A tudománynak olyan módon kell bemutatnia a problémákat, de a megoldásokat is, hogy a politika odafigyeljen rá. „De azt hiszem, jó irányba haladunk. A budapesti találkozó jó példa erre” – mondta a svéd szakember.

kpk ppd

Forrás: MTI 2013. október 9., szerda 20:51

Vélemény, hozzászólás?