A panelbeszélgetés moderátora Losonczy Géza, a KPMG igazgatója, az energetikai és közüzemi tanácsadás vezetője volt, aki többek között az energiaátmenetben rejlő lehetőségekről és kihívásokról kérdezte a résztvevőket, a karbonsemlegességről, illetve a szabályozásról.
Bacsa György, a Mol-csoport Stratégiai Operáció és Üzletfejlesztés ügyvezető igazgatója szerint az EU politikájának egyik központi kérdése a dekarbonizáció. Nem véletlen, hogy a cégcsoport stratégiáját 2016 óta a karbonsemlegességre és a fenntarthatóságra fókuszálva tervezik. Egy teljes technológiaváltás azonban évtizedeket, sőt évszázadokat is igénybe vehet. Bacsa példaként hozta fel, hogy a fosszilis alapú társadalom a 19. századtól épült ki, ennek teljes lecserélése szinte egy lehetetlen küldetés, például a műanyag teljes kiiktatásának lehetetlensége miatt. Hozzátette:
„a Fit for 55 útjának rugalmasnak kell lenni, hiszen egyedileg eltérő, hogy melyik ország milyen karbonbegyűjtéssel, tárolással akar dolgozni.”
A szakember szerint, ha a körforgásos gazdaságot a vegyiparban megteremtjük, az ipar hosszú távú növekedési pályára állhat. Annak nincs értelme, hogy a hidrogén előállításához használjuk a földgázt, főleg akkor, ha a metán alapú hidrogéntermelést kizárjuk a folyamatból.
Garai Dániel, a CEEGEX vezérigazgatója a panelbeszélgetésen elmondta, hogy a cég stratégiájának meghatározó eleme, hogy hogyan gondolkoznak a következő évtizedekben az energiahordozók szempontjából. A szakember szerint a következő 1-2 évben olyan változások jöhetnek, amik alapvetően befolyásolhatják a gázpiac alakulását. Felértékelődik a hitelkockázatok kezelése, ami szintén abba az irányba mutat, hogy egy központi piacon erre is megoldást találhatnak az ügyfelek.
Szokodi Gábor, az FGSZ Földgázszállító Zrt. Üzletfejlesztés és Közkapcsolatok vezetője elmondta, a piac várja a hidrogén és dekarbonizált csomag elemeit is: jelenleg ugyanis sem a szabályozási sem a finanszírozási keretek nem adottak. A földgáz vezetékstruktúrát alkalmassá szeretnék tenni a megújuló energiák fogadására. Szerinte jól látszik, hogy alapvető változás előtt áll Európa ellátási logikája, ennek nyilván lesznek piacbefolyásoló hatásai is. A szakember bízik benne, hogy új szállítási útvonalak tudnak nyílni.
Torda Balázs, az OPUS TIGÁZ Zrt., OPUS TITÁSZ Zrt. vezérigazgatója hangsúlyozta: összefogás szükséges a piaci szereplők részéről ahhoz, hogy időben teljesíthetőek legyenek a kiemelt energiastratégiai célok. Látszólag ugyan sok az idő, de az energiaipar statikus, „fontolva halad”. A vezérigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy sok az elmaradt beruházás az egész piacon. És hozzátette, hogy a hatékonyság és szinergia szavak között nem leépítés, hanem profilbővítés van.
Ságvári Pál, a MEKH Nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese pedig szabályozói szemszögből mutatta be az energiaátmenetben rejlő lehetőségeket és kihívásokat, és már a panelbeszélgetést megelőző előadásában rámutatott arra, hogy az Energiahivatal dolgozik az új típusú rugalmas források bevonását elősegítő szabályozási keret kialakításán, de ezek jelenleg még nem képesek ellátni a földgáz hálózati és rendszer-egyensúlytalanságok kiszabályozásában betöltött szerepét.
