Zöldebb és olcsóbb lesz a távhő

Az energiaellátás zöldítéséről az első körben mindenkinek a tetőn lévő napelem, vagy esetleg a kerti kútba épített hőszivattyú jut az eszébe, pedig az egyedi megoldásoknál léteznek hatékonyabb – egyúttal tehát környezeti szempontból is optimálisabb – módszerek. Európában az energiaátmenet fő mozgatórugója az uniós szabályozás, amely prioritásként számol a távhőrendszerekkel. Az elsődleges jogi keret, vagyis az energiahatékonysági irányelv egyértelműen előírja, hogy ahol műszakilag megoldható, „a lakóövezeteket és a termelési folyamataik során hőt fogyasztó ipari üzemeket csatlakoztatni kell a helyi távfűtési/távhűtési hálózatra”. Az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv pedig úgy fogalmaz: „A tagállamok biztosítják, hogy a nagy hatékonyságú alternatív rendszereket (kapcsolt energiatermelés, táv- vagy tömbfűtés és -hűtés, hőszivattyúk) megfontolják és figyelembe vegyék”.

Az EU nem véletlenül, és nem is valamiféle félreértelmezett iparági lobbiérdekből teszi a tétjeit a távhőre. A csővezetékek szigetelésének megoldásával a távhőrendszerek kis hőveszteségű, alacsony kibocsátású és nagyon megbízható hőellátási megoldássá váltak, amelyeket ráadásul a lakosság is szeret. Ebből is adódik, hogy míg a korábbi évtizedekben kétségkívül mutatkozott némi eltolódás az egyedi fűtés felé, újabban egyértelműen a távfűtés reneszánsza tapasztalható. A hazai lakóépület-állomány 16 százaléka távfűtött, ami magasabb az EU-átlagnál, de alacsonyabb néhány baltikumi nagyváros vagy a szomszédos Bécs értékeinél, Skandináviában pedig az 50-60 százalékos arány sem ritka. Európa nyugati és északi részében a távfűtés olcsóbb a gáznál, ami növeli a népszerűségét. A távfűtő rendszerek hője jellemzően a kapcsolt hőerőművekből származik, azok hatékonyságát javítja (a kapcsoltan áramot és hőt is termelő erőművek hatékonysága akár a 90 százalékot is eléri, azaz akár másfélszer akkora is lehet, mint a legkorszerűbb, ám kizárólag áramot termelő gázerőműveké), de egyre gyakoribbak a geotermikus, hőszivattyús távfűtő művek is. A relatíve olcsó fűtőanyag révén a távfűtés ára nem fölfelé, hanem lefelé mozog.