Zöldenergiával mentik az alumíniumgyárat

Share Button
A világ utóbbi években egyre csak növekvő alumíniuméhsége ellenére a spanyolországi San Ciprian-i Cervoban működő üzemet a bezárás fenyegeti. Az elbocsátások oka elsősorban az, hogy az elektrolízishez szükséges villamos energia biztosítása jelentős többletköltséget jelent. Ha lesz új tulajdonos, akkor már nem sokáig.

Bajban van az San Ciprian-i alugyár, de az Ipari Minisztérium által készített, a következő 10 év fejlesztéseiről is szóló ipari tervben már ott a megoldás. A javaslat szerint az alumíniumgyártó üzemet egy 800 megawattos (MW) fotovoltaikus park, illetve egy feleakkora kapacitású szélerőmű segít majd megmenteni és nyereségessé tenni.

Az üzemi komplexum legnagyobb problémája jelenleg az – írja a spanyol PV Magazine – hogy az észak-spanyol régiót iparilag meghatározó bauxitbányászat és feldolgozás hiába jó hatásfokú, ha az alumíniumgyártáshoz szükséges nagy mennyiségű villamos energiát – például a termelő erőművektől való jelentős távolság okán – nem tudja versenyképes áron biztosítani magának, így az alumíniumgyártás veszteséges.

Az utóbbi hónapokban csoportos elbocsátásokat és létszámleépítéseket bejelentő tulajdonos, az Alcoa a veszteséges működés miatt meg is válna a komplexumtól. Illetve annak egy-egy részétől, és attól a problémától, amit a térségben munkabeszüntetések és figyelmeztető sztrájkok formájában a dolgozók a menedzsment tudomására hoztak.

Erre a nehéz feladatra jelentkezett be augusztusban a GFG Alliance, igaz, a brit ipari csoportot elsősorban az alumíniumgyár érdekli. Annak megvásárlásáról indultak meg a tárgyalások, melyek már odáig jutottak, hogy az Alcoa mellett a GFG a gyár munkástanácsaival és dolgozói képviselőivel is egyeztetett már arról, hogyan húznák vissza a céget a szakadék széléről. A nyereségessé tételről egyelőre senki nem beszél, először ugyanis a GFG számításai szerint a mostanra 175 millió eurós veszteséget felhalmozó vállalatot új pályára kellene állítani, mégpedig úgy, hogy annak a központi elemei nem a munkaerő létszámfaragása és a cég méretének csökkentése legyenek.

Az újratervezési forgatókönyvben többek között így szerepel egy 800 MW-os fotovoltaikus erőmű és egy 400 MW-os szélerőmű bekapcsolása a termelési-ellátási láncba, melyekkel a GFG hosszú távú energiavásárlási megállapodásokon (PPA) keresztül biztosítaná a szükséges energiaellátást. Ezt az update-et egyébként a spanyol ipari minisztérium tervei is tartalmazzák. Sőt, ha az Alcoa-val a tárgyalások továbbra is tempósan haladnak előre – amire egyébként nagy esély van, mivel a GFG az egyetlen vevőjelölt, az Alcoa pedig az üzemet 1 euróra árazta be – a tulajdonoscserére is gyorsan sor kerülhet.

Kiszivárgott információk szerint a részletekről a felek akár már szeptember 28. előtt megállapodhatnak, de már az is megvan, hogy kinek a feladata lesz az átalakuláshoz az üzem villamosenergia-ellátását a piacinál alacsonyabb áron biztosítani. A projekt előkészítését a spanyolországi, kapcsolt energiatermelő erőművek irányítására és képviseletére szakosodott társaságnak, az Ignis Energía-nak osztották ki. Innen tudható, hogy a két zöldenergiás erőmű PPA megállapodását új termelőkapacitások megépítésével végzik majd el.

Árulkodó, hogy ezt a tervet nagy vonalakban már bemutatta Raul Blanco (a szaktárca ipari és kkv-kért felelős államtitkára) ez év júliusában, amikor az ipari minisztériumban készült munkatervről beszélt. A szakpolitikus akkor két tervet vázolt fel az Alcoa üzem további működtetésének lehetőségeként.

Azonban az is érdekes, hogy az összesen több mint 1 GW nap-, és szélerőművi kapacitás beépítéséről szóló javaslat ott kiegészült egy 100-200 MW teljesítményre képes, „nagy hatékonyságú gáz”-ra telepített további erőművi potenciállal. Ez ugyanis azt jelzi, hogy a spanyol kormány a zöld hidrogén előállításában és helyi felhasználásában is gondolkodik.

Szintet lépnek, dimenziót váltanak
Spanyolországban tavaly februárban jelent meg a klímavédelmi jogszabálycsomag, mely nemcsak azt rögzítette, hogy a 2020-tól drasztikusan szigorodó környezetvédelmi előírásoknak meg nem felelés miatt 9 szénerőműtől megvonják a működési engedélyt, de azt is, hogy a most megfelelteknek készülniük kell: 2025-ig ott lezárul az energetikai szén korszaka.
A terv szerint azonban 2040-től tilos lesz a benzines, a dízeles és hibrid autók értékesítése, de az is, hogy a ma még az energiamixben 20 százalékot jelentő nukleáris erőművi potenciál is megszűnik 2035-re. A helyére az az évente legalább 3 GW újonnan épített zöldenergiás termelő kapacitás lép, melynek egyik első tételeként évek alatt teljesen átalakul az eddig ismert Andalúzia.

A zöld hidrogén lehet az ipari méretben alkalmazható technológia arra, hogy leginkább a nap és a szélenergia termelési kilengéseit csillapítsa. Az elv egyszerű: amikor süt a nap, fúj a szél, de a megtermelt áram több, mint amennyit a fogyasztó igényel, a többletet vízbontáshoz (hirdogén előállításához) használják fel. Amikor pedig fogyasztói oldalról nézve „nem süt eléggé a nap”, a betárolt hidrogén gázturbinák segítségével a szükséges mennyiségű árammá alakítják vissza.

Az elv egyszerűen hangzik, de a gyakorlati megvalósítás sincs távol, miután Németország nyomására (is) az Európai Unió e technológia radikális felfuttatása mellet kötelezte el magát. Magyar olvasatban azonban máris van ezügyben egy ki haza probléma: a kormány a kifejezetten a megújuló energiatermelés folyamatossá tételére épülő energiatárolási megoldást is a Paks II. projekt alá szeretné rendelni.

Forrás: napi.hu