Stratégiai együttm?ködési megállapodást írt alá április 5-én Magyarország Kormánya és a közüzemek, valamint ipari vállalatok számára energiaszolgáltatást nyújtó Dalkia Energia Zrt. A vállalat közleményéb?l kiderül, hogy a megállapodás alapján rendszeres egyeztetések kezd?dhetnek a kormány képvisel?i és az energetikai cég között.
A francia Dalkia csoporthoz tartozó Dalkia Energia Zrt. a tizennyolcadik vállalat, amellyel a kormány stratégiai együttm?ködési megállapodást írt alá a magyar gazdaság versenyképességének javítása érdekében.
A cég villamos és h?energiát termel, illetve energetikai szolgáltatásokat nyújt egészségügyi, oktatási és más közintézmények, valamint ipari vállalatok számára. A több mint húsz éves magyarországi tevékenység során felhalmozott szakmai tapasztalata révén a társaság jelent?sen képes hozzájárulni ügyfelei energiafogyasztásának, és ezáltal üzemeltetési költségeinek mérsékléséhez. A társaság jelenlegi legnagyobb projektjei közül kiemelked? az átadáshoz közeled? pécsi biomassza fejlesztés, vagy a nemrégiben aláírt 25 éves tatai távh?koncesszió.
A megállapodást a Magyar Kormány képviseletében Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár írta alá. „A Dalkia Energia és magyar kormány közötti megállapodás a sikeres magyar – francia gazdasági együttm?ködés bizonyítéka, és bizonyíték arra, hogy azoknak az együttm?ködéseknek van jó esélyük a sikerre, amelyek az egymás iránti kölcsönös tiszteleten alapulnak és kölcsönös el?nyök megszerzésére irányulnak. Márpedig ez az együttm?ködés ilyen, hiszen ezzel a Dalkia és a magyar emberek is jól járnak” – emelte ki Szijjártó Péter.
„Meggy?z?désem, hogy a párbeszéd a fejl?dés alapja és ez hozza el a kívánt fellendülést Magyarországon is. A mai napon aláírt stratégiai együttm?ködés a párbeszéd új formáját teremti meg a magyar állam és a magánszféra képvisel?i között. Pontosan ez a megállapodás legfontosabb üzenete és tartalma is egyben.” – jelentette ki a megállapodás kapcsán Gérard Bourland, a Dalkia Energia Zrt. vezérigazgatója.
A magyar kormány által életre hívott stratégiai partnerségi megállapodások célja egy olyan platform létrehozása, amelyen keresztül a vállalatok tevékenységük fókuszába az innovációt, a munkaer?képzést és munkahelyteremtést helyezik.
Az energetikai szolgáltató meghatározott m?ködési irány mentén tervezi hosszú távú jelenlétét Magyarországon, a most megkötött együttm?ködési megállapodás nem változtat ezen az irányon, hanem er?síti azt – emelte ki a társaság vezérigazgatója.
Tevékenysége során a Dalkia a legmodernebb technológiai megoldásokat dolgozza ki és alkalmazza Magyarországon. A vállalat 24 milliárd forintos beruházása keretében valósította meg pécsi biomassza fejlesztését, melynek eredményeként Közép-Kelet Európa egyik leghatékonyabb biomassza er?m?ve kezdi meg hamarosan m?ködését. A hosszútávon fenntartható energiatermelés révén Pécsett valósul meg el?ször a gyakorlatilag 100%-ban megújuló energiaforrásokon alapuló zöld távh?.
Az FHB Bank által elvégzett elemzésb?l egyértelm?en kiderül, hogy a magas energiaárak ellenére, csupán igen kevés lakástulajdonos dönt úgy, hogy egy felújítási munkálattal teszi energiahatékonyabbá az otthonát. Pedig például, a családi házzal rendelkez? tulajdonosok rendkívül sokat tudnának spórolni a rezsiköltségen, már a lakás szigetelésének korszer?sítésével is.
A hazánkban található lakóépületek jelent?s része már rendkívül elavultnak számít. A szigetelések rosszak, a fogyasztásuk pedig igen magas. Ennek az a legf?bb oka, hogy a lakóépületek többsége még az 1980-as esztend? el?tt épült fel. Az ingatlanoknak csupán a 10 százaléka készült az 1980-as évek után. Az energiapazarlás f?ként a családi házak esetében látványos, itt ugyanis akár a rezsiköltség 90%-kát is meg lehetne spórolni, a szigetelések és a f?tési rendszerek felújítása által.
Egy ingatlan felújítása segítségével tehát nem csupán energiahatékonyabbá tehetjük az otthonunkat, hanem a rezsiköltségünket is jelent?s mértékben le tudjuk csökkenteni. Ez ösztönözheti például a tulajdonosokat arra, hogy minél el?bb elvégeztessék a korszer?sítési munkálatokat.
Sajnos azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy az elmúlt néhány év során, csak igen kevés ingatlan felújítására került sor. Az viszont pozitív dolognak számít, hogy sok új ingatlant építettek fel, amelyek a mai igényeknek megfelel?en és energia hatékonyan készültek el. Az energiaárak folyamatos növekedése azonban arra sarkallhatja majd a közeljöv?ben a lakástulajdonosokat, hogy belevágjanak a régebbi építés? ingatlanok korszer?sítésébe is.
A 2001-es és a 2006-os évek közötti id?szakban a keresetünk mindössze 19 százalékát kellett a lakásfenntartásra fordítanunk. Ez a szám napjainkban már a 24 százalékot is elérte, ami azt jelenti, hogy az inflációt is meghaladó mértékben növekedett a rezsiköltség. Drágult a f?tés, a melegvíz, valamint a gáz ára is igencsak magasra szárnyalt.
Az elmúlt évtized során az volt tapasztalható, hogy a lakások felújítására csak igen kevesen igényeltek hitelt. A kölcsönök felvétele ugyanis, els?sorban a lakások megvásárlására irányult, ezért a korszer?sítés leginkább a háttérbe szorult.
Energia tanúsítvány
A lakások vásárlása során nem volt jellemz? az, hogy figyelembe vették volna az ingatlan energiahatékonyságát. Napjainkban ez már másként van. Tavaly ugyanis bevezetésre került a kötelez? jelleg? energiatanúsítványok kiadása.
A tanúsítvány fontos információkat tartalmaz a lakóépület energiahatékonyságával és energiafelhasználásával kapcsolatban. S?t, ezek az információk, már az eladási ár kialakítása során is igen fontos szerepet töltenek be. Ugyanis, mivel magasabb energia hatékonyságú egy épület, annál magasabb az eladási ára is. A besorolást „A+”-tól, „I”-g határozták meg. Az „A+” a legkiválóbb min?sítés, az „I”, pedig a legrosszabb. Egy „C” kategóriába besorolt épület energiatanúsítványában már javaslatot is találhatunk arra, hogy az ingatlant célszer? lenne felújítani, illetve korszer?síteni.
Míg hazánkban csupán 2012 óta m?ködik a kötelez? energiatanúsítvány rendszere, addig külföldön már 10-20 évvel ezel?tt be lett vezetve. Például, Írországban és Hollandiában, a várakozásoknak megfelel? hasznot hozza a lakástulajdonosok számára, a kiváló besorolással rendelkez? ingatlan. Hosszú távon ugyanis, már igen szembet?n? az energia hatékony épületekkel való pénzmegtakarítás.
Magyarországon, a „Faluház” projekt esetében vehet? észre a korszer?sítés, eladási árra gyakorolt hatása. A Faluház felújítása után ugyanis, az energia hatékony lakások ára jelent?sen, akár 1 millió forinttal is megemelkedett. Ez nem véletlen, hiszen egy megfelel? szigeteléssel rendelkez? épület nem csupán télen képes meg?rizni a f?tési h?t, hanem nyáron, a nagy melegben is, kellemes komfortérzetet tud biztosítani a lakástulajdonos számára. S?t, nem mellékes dolog az sem, hogy egy alacsony áron fenntartható lakás sokkal könnyebben értékesíthet?, illetve hamarabb bérbe is adható.
Az állam, 2012-ben bevezette a kamattámogatási hitelt, amely során az igényelt összeget lakásfelújításra is fel lehet használni. Ez remélhet?leg ösztönözni fogja majd a lakástulajdonosokat arra, hogy az ingatlanjaikat minél el?bb elkezdjék korszer?síteni.
forrás: ebrand.hu
Az FHB Bank által elvégzett elemzésb?l egyértelm?en kiderül, hogy a magas energiaárak ellenére,
csupán igen kevés lakástulajdonos dönt úgy, hogy egy felújítási munkálattal teszi energiahatékonyabbá az otthonát. Pedig például, a családi házzal rendelkez? tulajdonosok rendkívül sokat tudnának spórolni a rezsiköltségen, már a lakás szigetelésének korszer?sítésével is.
A hazánkban található lakóépületek jelent?s része már rendkívül elavultnak számít. A szigetelések rosszak, a fogyasztásuk pedig igen magas. Ennek az a legf?bb oka, hogy a lakóépületek többsége még az 1980-as esztend? el?tt épült fel. Az ingatlanoknak csupán a 10 százaléka készült az 1980-as évek után. Az energiapazarlás f?ként a családi házak esetében látványos, itt ugyanis akár a rezsiköltség 90%-kát is meg lehetne spórolni, a szigetelések és a f?tési rendszerek felújítása által.
Egy ingatlan felújítása segítségével tehát nem csupán energiahatékonyabbá tehetjük az otthonunkat, hanem a rezsiköltségünket is jelent?s mértékben le tudjuk csökkenteni. Ez ösztönözheti például a tulajdonosokat arra, hogy minél el?bb elvégeztessék a korszer?sítési munkálatokat.
Sajnos azonban a tapasztalatok azt mutatják, hogy az elmúlt néhány év során, csak igen kevés ingatlan felújítására került sor. Az viszont pozitív dolognak számít, hogy sok új ingatlant építettek fel, amelyek a mai igényeknek megfelel?en és energia hatékonyan készültek el. Az energiaárak folyamatos növekedése azonban arra sarkallhatja majd a közeljöv?ben a lakástulajdonosokat, hogy belevágjanak a régebbi építés? ingatlanok korszer?sítésébe is.
A 2001-es és a 2006-os évek közötti id?szakban a keresetünk mindössze 19 százalékát kellett a lakásfenntartásra fordítanunk. Ez a szám napjainkban már a 24 százalékot is elérte, ami azt jelenti, hogy az inflációt is meghaladó mértékben növekedett a rezsiköltség. Drágult a f?tés, a melegvíz, valamint a gáz ára is igencsak magasra szárnyalt.
Az elmúlt évtized során az volt tapasztalható, hogy a lakások felújítására csak igen kevesen igényeltek hitelt. A kölcsönök felvétele ugyanis, els?sorban a lakások megvásárlására irányult, ezért a korszer?sítés leginkább a háttérbe szorult.
Energia tanúsítvány
A lakások vásárlása során nem volt jellemz? az, hogy figyelembe vették volna az ingatlan energiahatékonyságát. Napjainkban ez már másként van. Tavaly ugyanis bevezetésre került a kötelez? jelleg? energiatanúsítványok kiadása.
A tanúsítvány fontos információkat tartalmaz a lakóépület energiahatékonyságával és energiafelhasználásával kapcsolatban. S?t, ezek az információk, már az eladási ár kialakítása során is igen fontos szerepet töltenek be. Ugyanis, mivel magasabb energia hatékonyságú egy épület, annál magasabb az eladási ára is. A besorolást „A+”-tól, „I”-g határozták meg. Az „A+” a legkiválóbb min?sítés, az „I”, pedig a legrosszabb. Egy „C” kategóriába besorolt épület energiatanúsítványában már javaslatot is találhatunk arra, hogy az ingatlant célszer? lenne felújítani, illetve korszer?síteni.
Míg hazánkban csupán 2012 óta m?ködik a kötelez? energiatanúsítvány rendszere, addig külföldön már 10-20 évvel ezel?tt be lett vezetve. Például, Írországban és Hollandiában, a várakozásoknak megfelel? hasznot hozza a lakástulajdonosok számára, a kiváló besorolással rendelkez? ingatlan. Hosszú távon ugyanis, már igen szembet?n? az energia hatékony épületekkel való pénzmegtakarítás.
Magyarországon, a „Faluház” projekt esetében vehet? észre a korszer?sítés, eladási árra gyakorolt hatása. A Faluház felújítása után ugyanis, az energia hatékony lakások ára jelent?sen, akár 1 millió forinttal is megemelkedett. Ez nem véletlen, hiszen egy megfelel? szigeteléssel rendelkez? épület nem csupán télen képes meg?rizni a f?tési h?t, hanem nyáron, a nagy melegben is, kellemes komfortérzetet tud biztosítani a lakástulajdonos számára. S?t, nem mellékes dolog az sem, hogy egy alacsony áron fenntartható lakás sokkal könnyebben értékesíthet?, illetve hamarabb bérbe is adható.
Az állam, 2012-ben bevezette a kamattámogatási hitelt, amely során az igényelt összeget lakásfelújításra is fel lehet használni. Ez remélhet?leg ösztönözni fogja majd a lakástulajdonosokat arra, hogy az ingatlanjaikat minél el?bb elkezdjék korszer?síteni.
forrás: ebrand.hu
A Zöld Energia Fels?oktatási Együttm?ködés (ZENFE) projektben öt hazai fels?oktatási intézmény vesz részt.
Kutatási-, oktatási és szolgáltatási tevékenységük összehangolásával, egy Virtuális Intézet létrehozásával b?víti zöldenergia-ipar tudásbázisát közösen az elkövetkez? két évben csaknem 1 milliárd 300 millió forintos pályázati forrásból öt hazai fels?oktatási intézmény, a Debreceni Egyetem, a Károly Róbert F?iskola, a Nyugat-Magyarországi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem – írja a napi.hu portálja.
A tervezett együttm?ködés a nemzetközi tendenciák, az országos fejlesztési stratégiák, a regionális (helyi) sajátosságok, valamint a résztvev?k fejlesztési terveinek figyelembevételével biztosítja, hogy egymás er?sségeinek és a kooperáció lehet?ségeinek kiaknázásával nemcsak a projektben, hanem azt követ?en is sikeresen vállalhassák a zöld gazdaság tudásterületein a képzési-kutatási-szaktanácsadási feladatok megvalósítását hazai és nemzetközi színtéren egyaránt. A Zöld Energia Fels?oktatási Együttm?ködés (ZENFE) projekt megvalósításával öt hazai fels?oktatási intézmény – Debreceni Egyetem, Károly Róbert F?iskola, Nyugat-Magyarországi Egyetem, Pécsi Tudományegyetem és Szegedi Tudományegyetem – hosszú távú ágazati együttm?ködésükkel, kutatási-, oktatási, szolgáltatási tevékenységük összehangolásával b?vítik a zöldenergia-ipar tudásbázisát, javítva ezzel a vállalkozások és a végzett hallgatók versenyképességét.
A projekt biztosítja az ágazati együttm?ködés alapjait, intézményi, hálózati és tudásterületi fejlesztések révén a célok elérését országosan, és a kés?bbiekben nemzetközileg is b?víthet? keretek között. Az ágazati együttm?ködéssel a zöldgazdaság, a zöld energetika terén olyan tudásanyag és oktatási infrastruktúra létrehozása és hasznosulása valósul meg, amellyel a változó körülményekhez igazodva a természeti er?források m?szaki-gazdasági hasznosítása érhet? el – emeli ki a portál.
Egy Virtuális Intézet (ZEVI) létrehozásával és ennek tevékenységével érik el a projekt két éves futamideje során, hogy az intézmények nemzetközileg versenyképes, modern fels?oktatási intézményhálózat keretében biztosítsák a zöld gazdaság, a zöld energetika tudásalapú gazdasági és munkaer?-piaci fejlesztését.
