Kínai-Magyar Tiszta Energia Központ Debrecenben történ? létrehozásáról és m?ködésének koordinálásról írtak alá együttm?ködési megállapodást csütörtökön Debrecenben az önkormányzat, az egyetem, valamint a Shanghai Technology Transfer & Exchange Institute képvisel?i.
A dokumentumot Xia Dongping, a kínai cég elnöke, Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen polgármestere, valamint Fábián István, a Debreceni Egyetem (DE) rektora látta el kézjegyével.
Kósa Lajos az aláírás kapcsán kifejtette: a kormányváltás után új szakaszba érkezett a magyar-kínai kapcsolatok er?sítése, s ebbe az együttm?ködésbe illeszkedik a sanghaji céggel való debreceni kapcsolatfelvétel.
A tiszta energia központ energetikai témájú kutatásokat végez majd, létrehozása néhány tízmillió forintba kerül. M?ködésébe a debreceni, illetve a sanghaji kutatóhelyek mellett piaci szerepl?ket is bevonnak – tette hozzá az MTI érdekl?désére.
Kósa Lajos elmondása szerint a debreceni központ olyan energetikai kutatásokat inspirálhat, amelyeknek az eredményét például az önkormányzati feladatellátásban – közvilágítás -, illetve a háztartási energia-felhasználás csökkentésében lehet majd hasznosítani.
E technológiai fejlesztések megalapozzák azokat a kutatásokat, aminek eredményeként árban is versenyképesek lesznek az új megoldások – tette hozzá a polgármester.
Wang Hongliang, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségének tanácsosa emlékezetett a kínai miniszterelnök tavalyi sikeres magyarországi látogatására, ahol 12 együttm?ködési megállapodást írtak alá.
Megemlítette, hogy Kína és Magyarország kereskedelmi forgalma elérte az évi 9,26 milliárd USA dollárt, ami 6,2 százalékos növekedést jelent.
Ez összegében még nem magas, de a gazdasági világválság közepette önmagában is értékes eredmény – f?zte hozzá.
A diplomata elismeréssel szólt Debrecen gyakorlatias befektetés-politikájáról, aminek konkrét megnyilvánulása a tiszta energia központ mellett egy leend? kínai-magyar LED-lámpagyár létesítése is. Megemlítette továbbá, hogy Berettyóújfaluban egy kínai-magyar vegyesvállalat napelem-gyárat épít.
Xia Dongping, a kínai cég elnöke megjegyezte: a két fél egyenrangú együttm?ködésén alapuló központon keresztül valósulhat meg a térségben a tiszta energia elterjesztése.
Fábián István rektor szerint a tiszta energia központ létrehozása lehet?séget teremt egyrészt arra, hogy az egyetemi szakmai tudásbázist a gazdaságban közvetlenül hasznosíthassák, másrészt ösztönzi, hogy tudatosan fejlesszék saját szakmai kompetenciáikat.
Rékasi János, a Nemzetgazdasági Minisztérium f?tanácsosa, „a városvezetés, az akadémiai szféra és a gazdaság szerepl?i közötti együttm?ködés mintaszer? modelljének” nevezte a debreceni törekvéseket.
Forrás: MTI
Kínai-Magyar Tiszta Energia Központ Debrecenben történ? létrehozásáról és m?ködésének koordinálásról írtak alá együttm?ködési megállapodást csütörtökön Debrecenben az önkormányzat, az egyetem, valamint a Shanghai Technology Transfer & Exchange Institute képvisel?i.
A dokumentumot Xia Dongping, a kínai cég elnöke, Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen polgármestere, valamint Fábián István, a Debreceni Egyetem (DE) rektora látta el kézjegyével.
Kósa Lajos az aláírás kapcsán kifejtette: a kormányváltás után új szakaszba érkezett a magyar-kínai kapcsolatok er?sítése, s ebbe az együttm?ködésbe illeszkedik a sanghaji céggel való debreceni kapcsolatfelvétel.
A tiszta energia központ energetikai témájú kutatásokat végez majd, létrehozása néhány tízmillió forintba kerül. M?ködésébe a debreceni, illetve a sanghaji kutatóhelyek mellett piaci szerepl?ket is bevonnak – tette hozzá az MTI érdekl?désére.
Kósa Lajos elmondása szerint a debreceni központ olyan energetikai kutatásokat inspirálhat, amelyeknek az eredményét például az önkormányzati feladatellátásban – közvilágítás -, illetve a háztartási energia-felhasználás csökkentésében lehet majd hasznosítani.
E technológiai fejlesztések megalapozzák azokat a kutatásokat, aminek eredményeként árban is versenyképesek lesznek az új megoldások – tette hozzá a polgármester.
Wang Hongliang, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségének tanácsosa emlékezetett a kínai miniszterelnök tavalyi sikeres magyarországi látogatására, ahol 12 együttm?ködési megállapodást írtak alá.
Megemlítette, hogy Kína és Magyarország kereskedelmi forgalma elérte az évi 9,26 milliárd USA dollárt, ami 6,2 százalékos növekedést jelent.
Ez összegében még nem magas, de a gazdasági világválság közepette önmagában is értékes eredmény – f?zte hozzá.
A diplomata elismeréssel szólt Debrecen gyakorlatias befektetés-politikájáról, aminek konkrét megnyilvánulása a tiszta energia központ mellett egy leend? kínai-magyar LED-lámpagyár létesítése is. Megemlítette továbbá, hogy Berettyóújfaluban egy kínai-magyar vegyesvállalat napelem-gyárat épít.
Xia Dongping, a kínai cég elnöke megjegyezte: a két fél egyenrangú együttm?ködésén alapuló központon keresztül valósulhat meg a térségben a tiszta energia elterjesztése.
Fábián István rektor szerint a tiszta energia központ létrehozása lehet?séget teremt egyrészt arra, hogy az egyetemi szakmai tudásbázist a gazdaságban közvetlenül hasznosíthassák, másrészt ösztönzi, hogy tudatosan fejlesszék saját szakmai kompetenciáikat.
Rékasi János, a Nemzetgazdasági Minisztérium f?tanácsosa, „a városvezetés, az akadémiai szféra és a gazdaság szerepl?i közötti együttm?ködés mintaszer? modelljének” nevezte a debreceni törekvéseket.
Forrás: MTI
Az évszázad közepére a jelenlegi 11 százalékról 26 százalékra növekedhet a h?vel kapcsoltan áramot termel?k részesedése Európa áramtermelésében,
és jellemz?en megújuló energiát használnak majd – áll az Európai Kapcsolt Energia Szövetség (COGEN Europe) legfrissebb jelentésében.
Ezt a forgatókönyvet valószín?síti az Európai Bizottság 2050-ig szóló „Energia Útitervének” legfontosabb célkit?zése, amely szerint a gazdaság szén-dioxid-mentesítéséhez az energiahatékonyság fokozásán keresztül vezet az út. El?nyei miatt a célok eléréséhez megkerülhetetlen lesz a kapcsolt energiatermelés.
A kapcsolt energiatermelés a megújuló energiaforrások felhasználásával,
az ipari h?termelés dekarbonizációjával, a lokális térhódítással, a technológiai fejl?déssel a hálózati veszteségek csökkentésével járulhat hozzá a célok megvalósulásához.
A jelentés felvázolja azokat a lehetséges trendeket, amelyek alapján a kapcsolt energiatermelés az európai energetikai rendszer egyik legfontosabb elemévé válhat.
A jelentés készít?i arra számítanak, hogy kevés alaper?m?, ugyanakkor sok megújuló alapú szabályozható elem lesz az európai villamosenergia-rendszerben. A folyamatosan termel? kapacitások jelenlegi 79 százalékos aránya 50 százalék alá esik, és helyét a nap- és szélenergia foglalja el. Ebben a rendszerben jelent?s szerepe lesz a gazdaságosan üzemeltethet? és gyorsan indítható egységeknek. Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke úgy véli, nem véletlenül szánnak kiemelt szerepet a belföldi energiarendszer fejlesztésében a decentralizált, h?termelésre is képes áramtermel?knek, azaz a kapcsolt er?m?veknek. Hozzáf?zte: a f?tést és h?tést egy rendszerben kezelni képes – trigenerációs megoldások (villamosenergia-termelés és f?tés/h?tés egy egységben történ? biztosítása) elterjedése várható Magyarországon is.
Európai viszonylatban – a COGEN Europe jelentése szerint – az ipari h?energia igény már 2030-ra a jelenlegi 3.200 petajoule-ról várhatóan 4.200-4.300 petajoule-ra n?. Az igények növekedése mellett emelkednek a költségek is többek között a szén-dioxid-kvóta miatt, s mindez a takarékos megoldások felé tereli a gazdasági szerepl?ket.
Ezeknek a kihívásoknak a kapcsoltenergia-termel?k csak a „zöldüléssel” felelhet meg. A várakozások szerint 2050-ben már nem használnak se szenet, se k?olajat a kapcsolt energiatermelésben. Bercsi Gábor megjegyezte, hogy Szarvason már biogáz a tüzel?anyaga a kapcsolt termelésnek, Pécsett pedig hamarosan biomassza lesz.
A jelentés beszámol arról, hogy a legfrissebb felmérések Dániában – a jelenlegi 10 százalékkal szemben – már mintegy 25 százalékos megtakarításról szólnak, de Magyarországon is 15-20 százalék között mozog az energiamegtakarítás mértéke. Ez jelent?s kibocsátás-csökkentéssel, és így költségmegtakarítással jár.
Ezzel a témával kiemelten foglalkozók a Magyar Kapcsolt Energia Társaság március 6-7-én megrendezend? XV. konferenciája is.
Forrás: MTI
