Több mint 4400 napelemmel borítják be a brit f?város els? Temzén átível? pályaudvarát, amelynek felújítási munkálatai decemberben érnek véget.
A London szívében lév? Blackfriars vasútállomás tetejére tervezett hatezer négyzetméternyi napelem-rengeteg várhatóan a kész pályaudvar energiaszükségletének a felét fogja fedezni. A 7, 3 millió fontba (2,5 milliárd forint) kerül? beruházás az észak-déli irányban haladó – Bedford városától Londonon át Brightonig vezet? – Thameslink vasútvonal fejlesztési programjának részét képezi.
A brit f?város egyik Viktória korabeli hídján elterül? komplexum London els? olyan vasútállomása, amely átível a Temze fölött. A 2009 márciusában lezárt pályaudvar a tervek szerint decemberre fog elkészülni – olvasható a BBC brit közszolgálati tartalomszolgáltató internetes oldalán (www.bbc.co.uk).
Az épület természetes világításáról a fénycsatornaként m?köd? napcsövek fognak gondoskodni. A felújítási munkálatokat követ?en a szerelvények hosszabbak lesznek és gyakrabban teszik meg Bedford-Brighton közötti utat.
Több mint 4400 napelemmel borítják be a brit f?város els? Temzén átível? pályaudvarát, amelynek felújítási munkálatai decemberben érnek véget.
A London szívében lév? 
vasútállomás tetejére tervezett hatezer négyzetméternyi napelem-rengeteg várhatóan a kész pályaudvar energiaszükségletének a felét fogja fedezni. A 7,3 millió fontba (2,5 milliárd forint) kerül? beruházás az észak-déli irányban haladó – Bedford városától Londonon át Brightonig vezet? – Thameslink vasútvonal fejlesztési programjának részét képezi.
A brit f?város egyik Viktória korabeli hídján elterül? komplexum London els? olyan vasútállomása, amely átível a Temze fölött. A 2009 márciusában lezárt pályaudvar a tervek szerint decemberre fog elkészülni – olvasható a BBC brit közszolgálati tartalomszolgáltató internetes oldalán (www.bbc.co.uk).
Az épület természetes világításáról a fénycsatornaként m?köd? napcsövek fognak gondoskodni. A felújítási munkálatokat követ?en a szerelvények hosszabbak lesznek és gyakrabban teszik meg Bedford-Brighton közötti utat.
Több mint 4400 napelemmel borítják be a brit f?város els? Temzén átível? pályaudvarát, amelynek felújítási munkálatai decemberben érnek véget.
A London szívében lév? vasútállomás tetejére tervezett hatezer négyzetméternyi napelem-rengeteg várhatóan a kész pályaudvar energiaszükségletének a felét fogja fedezni. A 7, 3 millió fontba (2,5 milliárd forint) kerül? beruházás az észak-déli irányban haladó – Bedford városától Londonon át Brightonig vezet? – Thameslink vasútvonal fejlesztési programjának részét képezi.
A brit f?város egyik Viktória korabeli hídján elterül? komplexum London els? olyan vasútállomása, amely átível a Temze fölött. A 2009 márciusában lezárt pályaudvar a tervek szerint decemberre fog elkészülni – olvasható a BBC brit közszolgálati tartalomszolgáltató internetes oldalán (www.bbc.co.uk).
Az épület természetes világításáról a fénycsatornaként m?köd? napcsövek fognak gondoskodni. A felújítási munkálatokat követ?en a szerelvények hosszabbak lesznek és gyakrabban teszik meg Bedford-Brighton közötti utat.
Az „Intelligens épülett?l az aktívházig” címmel szervezett konferenciasorozat els? állomásként Debrecenben tanácskoztak az építész szakemberek szeptember 27-én. Itt volt Juri Troy osztrák építész is, aki lapunknak beszélt az általa tervezett ausztriai aktívházról és az energiatakarékos építkezés jöv?jér?l.
Egyedi ár
– A passzívház csak annyi energiát termel, amennyi a f?tésére kell, az aktívház többet, mint amennyit összesen elfogyaszt – foglalta össze a ma még ritka és még ritkább épülettípusok közti különbség lényegét Juri Troy. Utóbbiak esetében a szokatlan, de nagyon átgondolt koncepció, a sok részmegoldásból összeálló, az épületet mint m?köd? organizmust figyelembe vev? tervezés fontosságát hangsúlyozta.
Nem meglep? módon az aktívházak bekerülési költsége magasabb, mint a passzívaké. Az összeg teljesen egyedi, az épület részleteit?l függ?en. A különböz? támogatási modellek is befolyásolóak; els?sorban az, hogy a ház által termelt energiát, amit az elektromos hálózatba betáplálnak, mennyiért veszik meg? Németországban például többet fizetnek érte, mint amennyit a felhasznált áramért kérnek, Ausztriában fordítva. Osztrák viszonyok között a passzívház mintegy 10 százalékkal drágább, mint egy hagyományos, a Napfényház pedig további 10 százalékkal került többe – becsülte meg Juri Troy. Hozzátette, hogy az általa tervezett épületnél több drágító tényez? is szerepelt: így például a telek északkeleti lejtés?; mellette két magas épület van, melyek árnyékot vetnek; a közelben lév? erd? szintén árnyékol.
Kilátás a tóra
– Az aktív ház létrejötte inkább véletlen volt, mely a telek egyik sajátosságából indult ki – emlékszik vissza az építész. – Passzívházban kezdtünk gondolkodni, azonban ennél nem tehetünk az északi oldalra ablakot, mert ott túl sok energia szökik meg. Le kellett volna mondani a közeli tóra nyíló kilátásról, illetve további kompromisszumokat kellett volna kötni, kihasználatlanul hagyva a terület adottságait. Inkább Auszria els? aktívházának megtervezése mellett döntöttünk.
A Napfényház szén-dioxid kibocsátása nulla. Sok helyen lehet beavatkozni, szabályozni az optimális energiafelhasználás érdekében, a helyi sajátosságok alapján történ? pontosan beállítással – magyarázza Juri Troy. Az épület meghatározó mértékben állítja a maga szolgálatába a természetes napfényt a világítás és a h?termelés biztosítására. A teljes energiaszükségletet el?állítja (beleértve a f?tést, az elektromos készülékek és épületgépészet szükségletét is). Az, hogy több energiát termel, mint amennyit felhasznál, egy számított érték. Vannak id?szakok (télen, éjszaka) amikor elektromos áramot vesz fel kívülr?l, máskor (nyáron) viszont többlete van, amit lead a villamos hálózatnak. Ezzel az egy bekötéssel rendelkezik, fosszilis energiát nem használ.
Tudományosan
Külön kihívást jelentett, hogy az üzemeltetés energiaigénye mellett számoltak az épülethez szükséges anyagok el?állításának, szállításának, az összeszerelésnek az energia szükségletével. Mindezek figyelembe vételével is nulla a szén-dioxid kibocsátás, illetve a ház vissza tud termelni annyi energiát, hogy az ún. ökológiai lábnyomát 30 éves id?távlatban fel tudja számolni.
A projektet a Kremsi Duna Egyetem és az Osztrák Építésbiológiai és Ökológiai Intézet is támogatta. A tervezés 2 évig tartott, tudományosan igazolt eredmények felhasználásával.
– Az aktívház lényege, hogy koncentráltan, egy épületen belül bemutatható, hogyan lehet optimálisan kialakítani az energetikai rendszert. Olyan, mint a Forma 1: az új technológiákat a versenyautóknál próbálják ki, a jó megoldások pedig a közúti autóknál is megjelennek – példálózott az építész. – Sajnos, ma is sok olcsó, de a környezetet nem kímél? energiahordozót használunk, de szerintem ez hamar megváltozik. Meggy?z?désem, hogy a Napfényház projekt el?segíti az energiatakarékos megoldások kifejlesztését. A kereslet n?ni fog irántuk, a gyártók rákényszerülnek, hogy ebbe az irányba fejlesszenek, így ezen technológiák olcsóbbak, megfizethet?k lesznek – adott hangot bizakodásának a szakember, konkrétan említve a napelemek el?állítása terén folyó, komoly fejl?dést ígér? intenzív kutatásokat.
forrás: haon.hu
| „Energiafogó” elemek: |
| – földszondás h?szivattyú- vezényelt szell?ztet? rendszer, h?visszanyeréssel- 48 négyzetméternyi napelem rendszer a tet?n
– napkollektorok melegvíz el?állításhoz és f?tés rásegítésre – tet?ablakok világításhoz |
| Mib?l készült a ház? |
| – sok faanyag (a környékr?l)- a küls? h?szigetelés cellulóz (újrahasznosítptt papír)- a beltéri szigetelés báránygyapjú
– a padlószigetelés len – a nedves helyek burkolata újrahasznosított (bontásból származó, darált) csempe – különleges beton (ökobeton) kohóipari hulladékból – a kertben újrahasznosított föld van, es?vízzel öntöznek |
