Hétszázezer lakást akar f?teni Európában tunéziai napfénnyel a Desertec német alapítvány, a francia Medgrid pedig a Földközi-tenger medencéjében kíván kiépíteni megújuló és fosszilis energiaforrásokra épül? hálózatrendszert. Az elképzelések megvalósulása egyúttal több ezer munkahelyet is teremtene.
A Desertec Foundation nonprofit alapítvány politikai vezet?k, természettudósok és közgazdászok részvételével 2009-ben jött létre azzal a céllal, hogy népszer?sítse a napenergiát a sivatagi övezetekben. Nemrégiben Frankfurtban közzétette éves beszámolójában idézte Franz Triebnek, a Stuttgarti Egyetem professzorának meghökkent? mondatát, amely szerint „a sivatagok több napenergiát kapnak hat év alatt, mint amennyit az emberiség évente elfogyaszt”.
Az alapítvány jelenleg három országban m?ködik: Tunéziában, Marokkóban és Egyiptomban. Az arab tavasz késleltette ugyan az egyes projekteket, de azok megvalósítása nem kérd?jelez?dik meg – állítják a vezet?i. Szerintük bárki legyen kormányon, a megújuló energiák hasznosítása mint a gazdasági fejl?dés húzóágazata továbbra is kulcsfontosságú marad.
A program Tunéziában halad a legjobban. Az alapítvány a TuNur céget támogatja, amely 2014-t?l 2000 megawatt teljesítmény? naper?m? építését tervezi az ország déli részében. A beruházás költsége 7-9 milliárd euró (2058- 2646 milliárd forint); ebben nincs benne az áramot Olaszországba szállító tenger alatti kábel költsége, amely Till Stenzel, a TuNur vezérigazgatója szerint 1,5-2,5 milliárd eurót kóstálhat.
Legalább 22 ezer munkahely
A program révén, amelyet várhatóan támogat a Világbank és az Európai Unió is, közvetlenül és közvetetten legalább 22 ezer munkahelyet teremtenének – közölte Stenzel a Le Monde cím? francia lappal. Ezek nagyobb része Tunéziában jöhet létre, ugyanis a beruházások 60 százaléka – közöttük 825 ezer napelem gyártása – helyben valósul meg.
A vezérigazgató és a Desertec vezet?i nem rejtik véka alá, hogy még sok mindent meg kell oldaniuk a program finanszírozásától az áram európai értékesítési árának meghatározásáig. A program ugyanakkor példaérték? számukra, ráadásul egy másik szempontból is újdonság: a technológia rendkívül víztakarékos.
Marokkóban a napenergia hasznosítása már valóság. 2007-ben avatták fel Afrika els? naper?m?vét, és a kormány stratégiai ágazatként kezeli a nap- és a szélenergiát. Az igények hatalmasak: az ország energiaszükségletének 96 százalékát importból fedezi, a kiadások a GDP 10 százalékát teszik ki. „A lakosság arról álmodik, hogy ugyanolyan legyen az életszínvonala, mint Európában. Az energetika kérdése azonban nem foglalkoztatja. Ha nem teszik rá fogékonnyá, nehéz lesz nyélbe ütni újabb és újabb, megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos tervet” – vélekedett a marokkói Meriem Rezgaui, a Desertec projektvezet?je.
Az alapítvány a szélenergia hasznosításában úttör? szerepet játszó Schleswig-Holstein német szövetségi tartománnyal közösen képzési programot ajánlott fel a marokkói környezetvédelmi minisztériumnak technikusok és menedzserek részére. A közös programban a német fél 3 millió euróval (882 millió forint), a marokkói pedig 600 ezer euróval (176 millió forint) vesz részt.
Az alapítvány mellett egy másik német szervezet is tevékenykedik Marokkóban: a mintegy ötven céget tömörít? Desertec Industrial Initiative, amely Varzazátban vesz részt naper?m? építésében. A létesítmény 2014-ben lesz üzemképes.
A Transgreen, a mediterrán energiahálózat terve
Az arab tavasz nem könnyítette meg André Merlinnek, a Transgreen elnevezés? energiahálózat tervét 2010-ben el?terjeszt?, mintegy húsz francia és földközi-tengeri iparvállalkozót tömörít? Medgrid cég vezet?jének a feladatát. A térséget megrázó politikai felfordulások ugyanis hátráltatják a Földközi-tenger medencéje és Európa közötti, megújuló és fosszilis energiaforrásokra támaszkodó hálózat létrehozását.
„Megmaradtak a kontaktusok és folytatódik a munka a marokkói és tunéziai vezet?kkel, de Egyiptommal, Líbiával és Szíriával sokkal bonyolultabb a helyzet” – értékelte az állapotokat.
A helyzet tisztázódásáig Merlin több terven is dolgozik, így Portugália bevonásán a Medgridbe, a Szardínia, Algéria és Tunézia közötti összeköttetés létrehozása érdekében együttm?ködési szerz?dés aláírásán Algériával, valamint a Medgrid meger?sítésén a Földközi-tenger medencéjének keleti részében Törökország ambícióra építve, amely az energiát és annak szállítását diplomáciai eszközként és a térségre való befolyásolás eszközeként alkalmazza.
A Medgrid – a Desertec-hez hasonlóan – a Közel-Keleten és Észak-Afrikában akar megújuló energiaforrásokra telepített er?m?veket építeni és energetikai szempontból összekapcsolni a Földközi-tenger két partját.
Forrás: MTI
MET Energia M?hely elnevezés? sorozatán, 2012. február 7-én (1051 Budapest, Zrínyi u. 5. (Duna Palota)) a „Reális körkép a megújuló energia hasznosításáról” cím? rendezvényen Komlós Ferenc a Magyar Napenergia Társaság (ISES-Hungary) Szoláris h?szivattyúk munkacsoport vezet? hozzászólása szerkesztett formában
A XXI. századnak az egyik innovatív technológiája a fejlett országokban széleskör?en elterjedt h?szivattyús technológia
Az ember biológiai t?r?képességének figyelembevétele és a betegségek megel?zése hazánk gazdasági fejl?dése szempontjából is stratégiai fontosságúvá vált. Igény a nagyvárosok légszennyezésének, ill. egészségkárosító hatásának jelent?s csökkentése. A környezet terhelésének mérsékelésével javulhat az itt él? lakosság egészsége, életmin?sége. A fosszilis energiahordozók véges készletei is szükségessé teszik a „tiszta” megújuló energiaforrások, illetve a (Reményi Károly nyomán) természeti állandó energiaforrások kihasználásának jelent?s, de ésszer? növelését. A 82%-os importot jelent? földgáz nemzetgazdaságilag túl értékes primerenergia-hordozó ahhoz, hogy vízmelegít?kben vagy kazánokban 30?65 °C h?mérséklethez h?termelés céljából eltüzeljük. Szükséges továbbá, hogy kevesebb „légkondit”, folyadékh?t?t és h?t?berendezést építsünk be h?szivattyúzási feladatra.
Földh? (geotermikus) h?forrású zárt (1, 2, 3) és nyitott rendszer? (4, 5)
h?szivattyúk elvi vázlatai
1, 2, 3: GCHP (Ground Coupled Heat Pumps) ill. 4, 5: GWHP (Groundwater Heat Pumps)
Forrás: Dr. Mádlné Sz?nyi Judit: A geotemikus energia. Készletek, kutatás, hasznosítás. Grafon Kiadó. Nagykovácsi, 2006.
A víz a Föld napsugárzás által körforgásban tartott, folytonosan megújuló energiahordozója.
Hidrotermikus h?forrású zárt (6) és nyitott rendszer? (7)
h?szivattyúk elvi vázlatai
6, 7: SWHP (Surface Water Heat Pumps)
Forrás: Dr. Mádlné Sz?nyi Judit: A geotemikus energia. Készletek, kutatás, hasznosítás. Grafon Kiadó. Nagykovácsi, 2006.
„Új” távf?tési alapelv: a felhasználási helyre kis veszteséggel kell pl. a Duna folyam vizét odavinni és a felhasználási helyen h?szivattyúval kell a h?t kivonni bel?le (?t = 3 °C).
A Magyar Hidrológia Társaság (MHT), XXIX. Országos Vándorgy?lésének ajánlása (2011)
(forrás: http://www.hidrologia.hu/mht/index.php?option=com_content&task=view&id=379&Itemid=107). A teljes ajánlásból kiemelem az alábbi, d?ltbet?vel jelölt szövegrészt:
„6. Az Európai Duna Régió Stratégia egyik prioritása a felszín alatti és lehet?ség szerint a felszíni vizek, valamint a létesítmények használt vizének h?hasznosítása. Szükségesnek tartjuk a vizek h?hasznosítása kérdéskörének országos szakmai áttekintését, komplex kezelését a kutatás, a monitoring és az alkalmazott technológiák tekintetében.”
A víz h?forrás, tehát a „vízenergia”, „hidrotermikus vízenergia”!
Leveg?/víz (A/W) h?szivattyú elhelyezések
? Pincében a beszívó és a kifúvónyílásokat más-más homlokzaton kell kialakítani
Speciális h?szivattyúk
? Légtermikus h?szivattyú (DX-rendszer? villamos h?szivattyú) Forrás: Greentechnic Hungary Kft.:
? Földgázmotoros- és földgáztüzelés? abszorpciós h?szivattyúk (ábrák nélkül).
„H” áramtarifa mellett a h?szivattyús földgáztarifa bevezetése is javasolható, továbbá az átlagos f?tési tényez? minimumértékét a jogszabályba foglalt „H” tarifánál emeljük fel a jelenlegir?l 0,5-tel, így SPFminimum = 3,5 lesz, és terjesszük ki h?tésre is, vagyis ne csak a f?tési id?szakban legyen érvényes.
Az elmúlt évben megjelent kb. 40 darab ún. növelt h?mérséklet?, meglév? hagyományos radiátoros f?tési rendszerekhez és hulladékh? hasznosítására is felhasználható, magyar fejlesztés? és gyártású, kit?n? min?ség?, használati mintaoltalommal védett Vaporline® fantázianev? h?szivattyúcsalád. Ezek geotermikus h?forrással gazdaságosan m?ködnek max. 63/57 °C-os h?lépcs?vel. A h?szivattyúcsaládot a Geowatt Kft. új üzemében készítik.
Dunaharaszti, 2012. február 7. Komlós Ferenc okl. gépészmérnök
