MET Energia M?hely elnevezés? sorozatán, 2012. február 7-én (1051 Budapest, Zrínyi u. 5. (Duna Palota)) a „Reális körkép a megújuló energia hasznosításáról” cím? rendezvényen Komlós Ferenc a Magyar Napenergia Társaság (ISES-Hungary) Szoláris h?szivattyúk munkacsoport vezet? hozzászólása szerkesztett formában
A XXI. századnak az egyik innovatív technológiája a fejlett országokban széleskör?en elterjedt h?szivattyús technológia
Az ember biológiai t?r?képességének figyelembevétele és a betegségek megel?zése hazánk gazdasági fejl?dése szempontjából is stratégiai fontosságúvá vált. Igény a nagyvárosok légszennyezésének, ill. egészségkárosító hatásának jelent?s csökkentése. A környezet terhelésének mérsékelésével javulhat az itt él? lakosság egészsége, életmin?sége. A fosszilis energiahordozók véges készletei is szükségessé teszik a „tiszta” megújuló energiaforrások, illetve a (Reményi Károly nyomán) természeti állandó energiaforrások kihasználásának jelent?s, de ésszer? növelését. A 82%-os importot jelent? földgáz nemzetgazdaságilag túl értékes primerenergia-hordozó ahhoz, hogy vízmelegít?kben vagy kazánokban 30?65 °C h?mérséklethez h?termelés céljából eltüzeljük. Szükséges továbbá, hogy kevesebb „légkondit”, folyadékh?t?t és h?t?berendezést építsünk be h?szivattyúzási feladatra.
Földh? (geotermikus) h?forrású zárt (1, 2, 3) és nyitott rendszer? (4, 5)
h?szivattyúk elvi vázlatai
1, 2, 3: GCHP (Ground Coupled Heat Pumps) ill. 4, 5: GWHP (Groundwater Heat Pumps)
Forrás: Dr. Mádlné Sz?nyi Judit: A geotemikus energia. Készletek, kutatás, hasznosítás. Grafon Kiadó. Nagykovácsi, 2006.
A víz a Föld napsugárzás által körforgásban tartott, folytonosan megújuló energiahordozója.
Hidrotermikus h?forrású zárt (6) és nyitott rendszer? (7)
h?szivattyúk elvi vázlatai
6, 7: SWHP (Surface Water Heat Pumps)
Forrás: Dr. Mádlné Sz?nyi Judit: A geotemikus energia. Készletek, kutatás, hasznosítás. Grafon Kiadó. Nagykovácsi, 2006.
„Új” távf?tési alapelv: a felhasználási helyre kis veszteséggel kell pl. a Duna folyam vizét odavinni és a felhasználási helyen h?szivattyúval kell a h?t kivonni bel?le (?t = 3 °C).
A Magyar Hidrológia Társaság (MHT), XXIX. Országos Vándorgy?lésének ajánlása (2011)
(forrás: http://www.hidrologia.hu/mht/index.php?option=com_content&task=view&id=379&Itemid=107). A teljes ajánlásból kiemelem az alábbi, d?ltbet?vel jelölt szövegrészt:
„6. Az Európai Duna Régió Stratégia egyik prioritása a felszín alatti és lehet?ség szerint a felszíni vizek, valamint a létesítmények használt vizének h?hasznosítása. Szükségesnek tartjuk a vizek h?hasznosítása kérdéskörének országos szakmai áttekintését, komplex kezelését a kutatás, a monitoring és az alkalmazott technológiák tekintetében.”
A víz h?forrás, tehát a „vízenergia”, „hidrotermikus vízenergia”!
Leveg?/víz (A/W) h?szivattyú elhelyezések
? Pincében a beszívó és a kifúvónyílásokat más-más homlokzaton kell kialakítani
Speciális h?szivattyúk
? Légtermikus h?szivattyú (DX-rendszer? villamos h?szivattyú) Forrás: Greentechnic Hungary Kft.:
? Földgázmotoros- és földgáztüzelés? abszorpciós h?szivattyúk (ábrák nélkül).
„H” áramtarifa mellett a h?szivattyús földgáztarifa bevezetése is javasolható, továbbá az átlagos f?tési tényez? minimumértékét a jogszabályba foglalt „H” tarifánál emeljük fel a jelenlegir?l 0,5-tel, így SPFminimum = 3,5 lesz, és terjesszük ki h?tésre is, vagyis ne csak a f?tési id?szakban legyen érvényes.
Az elmúlt évben megjelent kb. 40 darab ún. növelt h?mérséklet?, meglév? hagyományos radiátoros f?tési rendszerekhez és hulladékh? hasznosítására is felhasználható, magyar fejlesztés? és gyártású, kit?n? min?ség?, használati mintaoltalommal védett Vaporline® fantázianev? h?szivattyúcsalád. Ezek geotermikus h?forrással gazdaságosan m?ködnek max. 63/57 °C-os h?lépcs?vel. A h?szivattyúcsaládot a Geowatt Kft. új üzemében készítik.
Dunaharaszti, 2012. február 7. Komlós Ferenc okl. gépészmérnök
A Magyar Szélenergia Ipari Társaság az elmúlt hónapokban elhangzott vélemények alapján, illetve az elfogadott dokumentumok kapcsán fontosnak tartotta, hogy elkészítse szakmai véleményét a szélenergia ipart érint? aktuális kérdések tisztázására. Ahhoz, hogy a célokat valóban elérjék a koncepciók alapján kidolgozandó szabályozások,további pontosításokhoz kíván a Társaság javaslatokat tenni, melyet február 8-án, hivatalosan is eljuttat az érintett minisztériumnak, parlamenti bizottságoknak, szakmai, érdekképviseleti szervezeteknek.
Kiemelten fontosnak tartják az elkészített anyagaik további érdemi megvitatását, mellyel el kívánják érni, hogy elkezd?djön egy intenzívebb eszmecsere a döntéshozók és az ipart képvisel? MSZIT között. A kidolgozott anyagok alapján a Társaság egyeztetést kezdeményez az érintett
szervezetekkel, bizottságokkal, döntéshozókkal.
Lényegesnek tartják ezen kívül felhívni a figyelmet a fent említett célok elérése érdekében a Gazdaságzöldítés Németországban és Magyarországon cím? konferencián elhangzottakra. A nemzetközi el?adók beszédei alapján egyértelm?vé vált, hogy Európa fejlett államai a gazdasági válság ellenére is komoly törekvéseket tesznek annak érdekében, hogy biztosítsák a nemzeti és közösségi érdekeket is egyaránt meghatározó hosszútávú energiapolitikai célkit?zéseiket. Kiemelten szorgalmazzák a megújuló energiaforrások hasznosításának térnyerését, ennek egyik élharcosa Németország, ahol az energetikai és környezetvédelmi célkit?zések bátorsága és jöv?belátása miatt és az energiahordozóktól való függ?ség csökkentése érdekében 2050-re az energiafelhasználás túlnyomó részét megújuló energiaforrásokból kívánják biztosítani.
Megfontolást igényel továbbá az elmúlt napokban megjelent, hazánk energiapolitikáját is érzékenyen érint? felvetés, amely 2014-et követ?en egységes, uniós szint? politizálást látna szívesen az energiaellátás területén, mely akár az egységes energiapolitikai, megújulós célokat nem teljesít? tagállamokat érint? szankciók bevezetését vonhatná maga után.
A Társaság szeretnék felhívni döntéshozóink figyelmét tehát arra,hogy hazánkban bár el?relépések valóban történtek, ennek mértéke és sebessége azonban egyel?re hihetetlen mértékben elmarad az Európa országait nagyrészt jellemz? célkit?zésekt?l. El?ször is fontosnak tartjuk kiemelni az Európai Szélenergia Társaság – mely az európai szélenergia ipar legmeghatározóbb érdekszervezete- másfél hónappal ezel?tti Pure Power cím? tanulmányában közzétett adatait. A kiadványban szerepl? szcenáriók világosan mutatják, hogy hazánk 2020-ra az EU27-ek között, amennyiben a hazai szabályozás ilyen mérték? rugalmatlanságot mutat, nemcsak a szélenergia felhasználás részaránya (a teljes hazai villamosenergia termeléshez képest), hanem a teljes megújuló energiatermelés tekintetében is a legutolsó lesz.
Továbbá fontosnak tartk kiemelni azt a vitathatatlan tényt, hogy a szélenergia hazai kiaknázásának jótékony hatása nemcsak a környezeti terhelés csökkentését, az energiaellátás biztonságának javítását, hanem komoly munkahelyteremtési lehet?séget is biztosít. Erre egyrészt lehet?séget ad a gépgyártás hazai beszállítói arányának növelése, másrészt az er?m?vek kivitelezésénél jelentkez? épít?ipari tevékenységek. Megoldást biztosítana továbbá a hazai gyártókapacitások fejlesztése, amelynek termékei más ipari területeken is egyaránt felhasználhatók lennének. Mivel a magyarországi potenciál lehet?vé tenné – konzervatívabb becslések szerint is – a jelenlegi kapacitás hétszeresének b?vítését is, a széler?m? rotorlapátok, illetve oszlopok hazai gyártása is reálisan megvalósítható célkit?zés lenne. Továbbá távlati tervek között szerepelhet Magyarország régiós központtá alakítása, amelyhez társulna a komplett gyártókapacitások Magyarországra telepítése.
Forrás: orientpress.hu
