Ez 45 százalékkal több, mint 2011-ben. A 2013-as év pedig a tározás és az energiamenedzsment rendszerek elterjedését hozza majd.
A 2012-es év ismét rekordot hozott. A Németországban üzembe helyezett 1, 3 millió napelemes rendszer összesen 28 milliárd kilowattórát termelt 2012-ben. Ez 45 százalékos növekedést jelent a 2011-es évhez viszonyítva. A szoláripar szövetségének (BSW-Solar) számítása szerint ez a mennyiség 8 millió háztartás éves villamosenergia szükségletét fedezte.
Németország most aratja a szolártechnikában végzett munkájának gyümölcsét. A villamosenergia ellátásban való részesedését mindössze három év alatt megnégyszerezte.
A szövetség el?relátása szerint egy újabb trend indul be a napelemes technikában 2013-ban: „El?térbe kezdenek nyomulni az akkumulátoros tározók és az energiamenedzsment rendszerei”, mondja König. A szoláráram megtermelése és saját célú fehasználása egyre jobban atraktívabb lesz. „A 2013-as abszolút fejl?dési irány a saját áramtározás, ami által megnyílik a villamosenergia id?ben eltolt felhasználásának a lehet?sége és így tovább csökkenthet? az áramszolgáltatóktól való függ?ség. Örvendetes mellékhatása ennek a fejl?désnek, hogy a vill.energia decentrális termelése és felhasználása miatt csökken a hálózatb?vítések szükségessége és így annak költsége is.”
A lakosság szerint túl lassú az energiafordulat folyamata
Németországban lassan kedvezményesebb a saját napelemes rendszerrel termelt villamosenergia, mint azt az áramszolgáltatóktól vételezni. A manapság elért kb. 15-18 Cent/kWh-s el?állítási ár által gazdaságilag is atraktív a háztet?n megtermelt villamosenergia saját célú felhasználása a háztartások és az üzemek részére is egyaránt. Összehasonlításul: a végfogyasztók, azaz a lakosság áramtarifája közel 25 Cent/kWh és valószín?, hogy ez még emelkedni fog.
A további örömteli trend az, hogy sok lakosnak igen lassú az energiafordulat el?remenetele. Így ezek saját maguk veszik kézbe a dolgok felgyorsítását és szerelnek fel saját napelemes rendszereket és/vagy betársulnak ún. energia szövetkezetekbe vagy szoláralapítványokat létesítenek vagy pedig kisebb-nagyobb részvényeket vásárolnak nagyobb (>1MWp) szolárparkokban. De az áramszolgáltatók (több mint 900-an vannak) is nagy érdekl?dést mutatnak a szolárenergia rendszerek építésében.
A fotovoltaik jelenleg kereken 5 százalékát fedezi Németország energiaigényének. A tervek szerint legalább 10 %-os árammixet akarnak 2020-ig és legalább 20 %-osat 2030-ig elérni, jelenti a BSW-Solar.
2013.01.03. | forrás: photovoltaik.eu, William Vorsatz | Michael Debreczeni
Ez 45 százalékkal több, mint 2011-ben. A 2013-as év pedig a tározás és az energiamenedzsment rendszerek elterjedését hozza majd.
A 2012-es év ismét rekordot hozott. A Németországban üzembe helyezett 1, 3 millió napelemes rendszer összesen 28 milliárd kilowattórát termelt 2012-ben. Ez 45 százalékos növekedést jelent a 2011-es évhez viszonyítva. A szoláripar szövetségének (BSW-Solar) számítása szerint ez a mennyiség 8 millió háztartás éves villamosenergia szükségletét fedezte.
Németország most aratja a szolártechnikában végzett munkájának gyümölcsét. A villamosenergia ellátásban való részesedését mindössze három év alatt megnégyszerezte.
A szövetség el?relátása szerint egy újabb trend indul be a napelemes technikában 2013-ban: „El?térbe kezdenek nyomulni az akkumulátoros tározók és az energiamenedzsment rendszerei”, mondja König. A szoláráram megtermelése és saját célú fehasználása egyre jobban atraktívabb lesz. „A 2013-as abszolút fejl?dési irány a saját áramtározás, ami által megnyílik a villamosenergia id?ben eltolt felhasználásának a lehet?sége és így tovább csökkenthet? az áramszolgáltatóktól való függ?ség. Örvendetes mellékhatása ennek a fejl?désnek, hogy a vill.energia decentrális termelése és felhasználása miatt csökken a hálózatb?vítések szükségessége és így annak költsége is.”
A lakosság szerint túl lassú az energiafordulat folyamata
Németországban lassan kedvezményesebb a saját napelemes rendszerrel termelt villamosenergia, mint azt az áramszolgáltatóktól vételezni. A manapság elért kb. 15-18 Cent/kWh-s el?állítási ár által gazdaságilag is atraktív a háztet?n megtermelt villamosenergia saját célú felhasználása a háztartások és az üzemek részére is egyaránt. Összehasonlításul: a végfogyasztók, azaz a lakosság áramtarifája közel 25 Cent/kWh és valószín?, hogy ez még emelkedni fog.
A további örömteli trend az, hogy sok lakosnak igen lassú az energiafordulat el?remenetele. Így ezek saját maguk veszik kézbe a dolgok felgyorsítását és szerelnek fel saját napelemes rendszereket és/vagy betársulnak ún. energia szövetkezetekbe vagy szoláralapítványokat létesítenek vagy pedig kisebb-nagyobb részvényeket vásárolnak nagyobb (>1MWp) szolárparkokban. De az áramszolgáltatók (több mint 900-an vannak) is nagy érdekl?dést mutatnak a szolárenergia rendszerek építésében.
A fotovoltaik jelenleg kereken 5 százalékát fedezi Németország energiaigényének. A tervek szerint legalább 10 %-os árammixet akarnak 2020-ig és legalább 20 %-osat 2030-ig elérni, jelenti a BSW-Solar.
2013.01.03. | forrás: photovoltaik.eu, William Vorsatz | Michael Debreczeni
Csongrád megye – Fotovoltaikus er?m?vet – napelemes áramtermel? rendszert – építenének Makó mellett. A tervet beleírták a megyei fejlesztési koncepcióba, uniós támogatást lehet kérni rá. A Hujber-féle ötlet meghiúsulása, a klárafalvi biogázüzem leállása jelzi: a térségnek eddig nem sok babér termett az er?m?bizniszben.
 |
| Napelemes park a portugáliai Brinchesben. A természeti adottságok a Dél-Alföldön is kedvez?ek. Fotó: MTI/EPA/Nuno Veiga |
– Többen megkerestek minket, nemrég szándéknyilatkozatot írt alá az önkormányzat, hogy ha indul a beruházás, a vállalkozó rendelkezésére bocsátunk egy telket – számolt be a fotovoltaikus ügyek csanádpalotai állásáról Kovács Sándor polgármester. Az élénk érdekl?dés szerinte annak köszönhet?, hogy az áramszolgáltatók hozzáállása ehhez a témához az uniós szabályok változása nyomán most módosul. A beruházók a pályázati kiírásra várnak.
A napenergiát Pitvaroson és Csanádpalotán is használják intézmények energiaellátására, az er?m?vekkel azonban eddig nem volt szerencséje a térségnek. Makón a széler?m?r?l évek óta lehet hallani, legutóbb június 6-án egyeztetett a beruházásban érdekelt Alerion Kft.-vel az önkormányzat, ám még ez is inkább csak papírtigris. Ahogyan annak idején Szerencsen és Medgyesegyházán, így Makón, Csanádpalotán és Pitvaroson is érdekl?dött Hujber Ottó vállalkozó. Biomasszával, szalmával m?köd? er?m?veket épített volna. A makói képvisel?-testület ülésén éles vita tárgya volt, mit mondjon a város a baloldalhoz köt?d? vállalkozónak. Végül Hujber csak akkor akart komolyan tárgyalni, ha helyi népszavazás támogatja a beruházást. Makón azonban a választók fele sohasem ment el a népszavazásokra, egy eredménytelen próbálkozásra pedig sajnálták
a pénzt.
Ami az újabb típusú energiatermelést illeti, a legtovább egy magáncég, a Németh Toll Kft. jutott. Uniós támogatással biogázüzemet épített Klárafalván 600 millióból. A beruházás 2007-re elkészült, és a próbaüzem alatt történt kisebb balesetet leszámítva m?ködött is. A növényekb?l el?állított metánt gázmotorok égették, a telep villanyáramot termelt, a meleget a tollüzem szárításra használta. Akkor lapunk azt írta, tizenöt év a megtérülési id?. Ám a tollfeldolgozó cég tulajdonosa ellen büntet?eljárás indult, és 2012. november 20-án nem joger?sen 4 év börtönbüntetésre ítélte a Szegedi Törvényszék csalás, adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt. A Németh Toll Kft. felszámolás alatt áll, épületeit próbálják eladni. A biogázüzem pedig októberben – amikor lejárt az uniós támogatással együtt járó ötéves m?ködési kötelezettség határideje – leállt.
Európában – rubelre vetítve – 4, 24-szer olyan drágán kelt el az orosz gáz 2012 els? kilenc hónapjában, mint Oroszországban, míg a FÁK országokban érvényesített ár az európai átlag 81 százaléka volt, derül ki az eladó Gazprom legfrissebb jelentéséb?l. Az orosz társaság a vizsgált id?szakban kevesebb gázt adott el, mint az el?z? év els? háromnegyed évében, s bár összességében n?tt az árbevétele, az üzemi és az adózott eredménye romlott. Elemz?k szerint 2013 sem lesz könnyebb a számára. Egyel?re például csak növelte a költségeit az Északi Áramlat második vezetékének múlt év végi beüzemelése, folyik ellene az uniós vizsgálat er?fölénnyel való, feltételezett visszaélés miatt, európai piacán pedig el?retört f? riválisa, az olcsóbb gázt adó Norvégia.
Legjelent?sebb terméke, a földgáz értékesítése 8 százalékkal 1829,4 milliárd rubelre csökkent, ezen belül azonban Európában és a többi exportpiacon 4 százalékos növekedést ért el vámok nélkül, és 3 százalékkal kisebb mennyiségi értékesítés mellett a magasabb áraknak köszönhet?en. A FÁK országaiban nettó 16 százalékos bevételcsökkenést szenvedett el az alacsonyabb árak és a 23 százalékos mennyiségi visszaesés miatt. Oroszországban 1 százalékkal nagyobb bevételt hoztak az eladások a belföldi árak esése ellenére, itt ugyanis mennyiségben több gáz kelt el. Európában – rubelre vetítve – 4,24-szer olyan drágán kelt el az orosz gáz, mint Oroszországban, a FÁK országokban érvényesített ár pedig az európai átlag 81 százaléka volt.
Közben 18 százalékkal 372,4 milliárd rubelre n?ttek a Gazprom üzemi költségei is. A legnagyobb tételt az olaj- és gázvásárlásra fordított pénzek tették ki, amelyek 6 százalékkal haladták meg az el?z? év azonos id?szakáét. Üzemi eredménye 29 százalékkal 865 milliárd rubelre, adózott eredménye 11 százalékkal 833 milliárd rubelre gyengült. A társaság az id?szak után 12 százalékkal kisebb osztalékot tud kínálni a tulajdonosainak, összesen 813,7 milliárd rubelt.
Önmagában azonban a harmadik negyedév jobb számokat muatott: ebben a három hónapban a Gazprom több mint a duplájára növelte profitját a tavalyi harmadik negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, els?sorban a rubel gyengülése miatt a dollárral szemben. Adózott eredménye 305,1 milliárd rubel (10,06 milliárd dollár) lett, több, mint amennyit a szakért?k vártak. A bevétele is 18 százalékkal n?tt és 1120 milliárd rubelt tett ki, szintén felülmúlva az elemz?i várakozásokat.
A Kommerszant orosz gazdasági lap arról ír, hogy 2013. nem ígérkezik könny?nek a Gazprom számára. Egyrészt, mert a vártnál is többe kerül a Gazpromnak az, hogy az Ukrajnán keresztüli gázexportját az Északi Áramlatgázvezetékre tereli. 2012 els? felében 20 százalékos árnövekedést okozott a két útvonalon való, párhuzamos szállítás, miközben az ukrajnai tranzit az év egészében 15 százalékkal esett. Azzal, hogy 2012 végén átadták az Északi Áramlat gázvezeték második szakaszát is, a teljes létesítmény éves kapacitása elérte az 55 milliárd köbmétert, ám az East European Gas Analysis vezet?je, Mihail Korcsemkin szerint e kapacitásnak csak a harmadát használták ki. A szakember egyúttal rámutat, hogy a szállítás átterelésével nemcsak a költségek n?nek, hanem egyéb kiadások is jelentkeznek. Sok európai szállítási szerz?dés ugyanis ship-or-pay, azaz szállíts vagy fizessalapú, ami büntetés kifizetésére kötelezi a Gazpromot abban az esetben, ha a vállaltnál kisebb mennyiséget továbbít adott vezetéken.
Kihívás lesz ebben az évben a Gazprom számára az is, hogy az el?rejelzések szerint a válság miatt csökken? európai gázigény miatt kevesebb gázt fog tudni eladni. Közben f? vev?i, így a francia GdF Suez, az ausztriai Econgas, a németországi Wingas és a WIEH a velük szemben alkalmazott, 2013-as gázárak felülvizsgálatát kérik. A lap emlékeztet, hogy 2012-ben a Gazprom mintegy 10 százalékkal csökkentette néhány európai vev?jénél, és a szlovéniai SPP-nél és a törökországi Botasnál érvényesített árát. (Igaz, ennek kapcsán az orosz társaság mindig hangsúlyozza, hogy nem ? csökkentett árat, hanem az árat meghatározó képlet összetev?i módosultak.)
Veszélybe került a társaság legnagyobb európai gázexport?ri pozíciója is.Norvégia 2012-re rekord nagyságú, 107,6 milliárd köbméteres exportot jelentett, ami már nagyon közel áll a Gazprom európai eladásaihoz. A skandináviai rivális olcsóbban adja a termékét, ráadásul egyébként is uniós törekvés az orosz gázimporttól való függés csökkentése.
Az idén folytatódik az a tavaly szeptemberben indult uniós vizsgálat, amely a Gazprom állítólagos tisztességtelen közép- és kelet-európai versenytechnikája és árrögzítése hátterét hivatott felfedni. Ha elmarasztalják, azt az éves árbevételének akár a 10 százaléka, azaz 1,1-1,4 milliárd dollárja is bánhatja. A társaság a vádakat elutasítja,Vlagyimir Putyin pedig hozott egy rendeletet, amelyben megtiltja az orosz vállalatoknak, hogy stratégiai ügyekben más országok illetékeseinek nyilatkozzanak. Ha tehát például valaki a Gazprom gázárképzésére kíváncsi, az erre kijelölt orosz kormányhivatalnál kell kilincselnie.
Az orosz társaság egyik fontos idei projektje a Déli Áramlatgázvezeték építése lesz a múlt év végén hozott döntés alapján. A beruházás egyszerre több érintett országban, így Magyarországon is megindulhat, Horvátországban viszont csak az év második felében írják alá az ottani szakaszértért felel?s vegyes vállalatot. Oroszországi és európai eladásait azzal is szeretné növelni (pontosabban az összesített csökkenést mérsékelni), hogy meggy?zi a tömegközlekedési és áruszállító vállalatokat a gázüzem? autózás el?nyeir?l.
A Gazprom keresi az Európán kívüli exportlehet?ségeket, illetve azokat a megoldásokat, amelyekkel elszállíthatja az orosz távol-keleti lel?helyekr?l származó gázát. A cseppfolyós formában (LNG) történ? kivitele már beindult, de újabb beruházás van a küszöbön. A napokban szándéknyilatkozat írt alá a legnagyobb független orosz gázipari társasággal, a Novatekkel egy újabb cseppfolyósító üzem építésér?l a Jamal-félszigeten. Létrehozandó vegyesvállalatukon keresztül más területeken is együttm?ködnének.
Áram, h?, olaj-, és olajtermékek
Szerz?: Világgazdaság Online
Ez a gáz 17.200-szor olyan káros a klíma szempontjából, mint a széndioxid (CO2) és 740 évig marad a légkörben! A nitrogén-trifluoridot (NF3) az iparban az úgynevezett kémiai gázfázisú leválasztáshoz használják,
ezzel a módszerrel készülnek például az LCD kijelz?k, a napelemek, a félvezet?k és a szintetikus gyémánt is. Amikor a kiotói egyezményt az 1990-es évek végén megkötötték, a gáz felhasználása viszonylag csekély volt, azonban ez az elmúlt évtizedben megváltozott, a felhasználás rohamosan n?tt.
A Scripps Institution of Oceanography és a University of California in San Diego kutatóintézet néhány évvel ezel?tti jelentése szerint 5.400 ezer tonna nitrogén-trifluorid található a légkörben, és ez a közepes koncentrációs mennyiség kb. 11 százalékkal növekszik évente. A nitrogén-trifluorid koncentrációja kb. négyszer nagyobb a légkörünkben, mint azt ezel?tt feltételezték. Miközben az északi hemiszféránkon jóval magasabb a koncentráció mint a délin. Ez az eredmény pontosan azonosítható a legf?képpen emittáló északi ipari országokkal. A primér kibocsájtó régebben a mikroelektronika ipara volt, manapság pedig ez a laposképerny?k- és a vékonyfilm-szolárcellákat gyártók ipari ágazata lett.
Ezt a növekedést most német kutatóintézetek és a szövetségi környezetvédelmi hivatal is meger?sítették. A probléma az, hogy miközben Európában szigorúan ellen?rzik a gázkibocsátást, Ázsiában vagy az Egyesült Államokban évr?l évre több nitrogén-trifluorid kerül a leveg?be. Ezen nem segít a 2020-ig meghosszabbított kiotói egyezmény sem.
A Földön a gázok emissziója ahelyett, hogy csökkent volna, 2000 óta világszerte 20 százalékkal emelkedett. A magas üvegházhatás potenciál miatt azt ajánlják a kutatók, hogy vegyék fel a veszélyes üvegházhatású gázok listájára a nitrogén-trifluoridot is (eddig 6 szerepel ezen a listán), aminek a kibocsájtási nagyságát a Kyoto-Protokoll szerint kell felügyelni és helyettesíteni.
Az északi-sarkvidéki jégtakaró nagysága az 1970-es években mért adatokhoz képest 2012-re a felére zsugorodott. A Világbank és az ENSZ Környezetvédelmi Programja éppen ezért cselekvésre szólítanak. Az éghajlatváltozás hatásai számos térségben a jósoltnál is er?teljesebben mutatkoznak meg, a Világbank (WB) és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) éppen ezért cselekvésre szólították fel a dohai éghajlati csúcson részt vev? államokat. Szakért?k azonban úgy vélik, egyre távolabbi célnak t?nik annak megakadályozása, hogy a Föld felmelegedésének mértéke ne lépje át a még elfogadható két Celsius-fokos küszöböt.
A Világbank azt kérte a kormányoktól, hogy a szén és más fosszilis tüzel?anyagokra szánt, hozzávet?leg egymilliárd dolláros támogatást irányítsák át a megújuló energiaforrásokra, máskülönben a Föld akár négy Celsius-fokkal is felmelegedhet. Amennyiben az üvegházhatású gázok kibocsátása úgy folytatódik, ahogy eddig, akkor legalábbis valószín?síthet? az, hogy 2100-ig a felmelegedés mértéke meghaladja a két Celsius-fokot – jelentette a DPA taz.de német hírportál az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) bels? dokumentumaira hivatkozva.
Az UNEP adatai szerint drasztikus fordulat nélkül az üvegházhatású gázok kibocsátása globális szinten 2020-ig eléri az évi 58 gigatonnát (milliárd tonna). Amennyiben továbbra is cél a Föld felmelegedését két Celsius-fokban maximálni, akkor a kibocsátás mértéke nem haladhatja meg 2020-ig az évi 44 gigatonnát. A szervezet emlékeztet: az emisszió ahelyett, hogy csökkent volna, 2000 óta világszerte 20 százalékkal emelkedett.
Az északi-sarkvidéki jégtakaró nagysága az 1970-es években mért adatokhoz képest 2012-re a felére zsugorodott, ráadásul a vártnál gyorsabban olvad. A tengerszint is gyorsabb ütemben emelkedik, mint ahogy azt az IPCC várta.
A kib?vített kiotói jegyz?könyv szerint 2013-tól 37 országban kételez?en mérni kell az NF3 kibocsájtási mennyiségét.
Németországban az eddig kiépített szoláripar miatt ezért er?sebben lesz ezentúl ez az érték ellen?rizve. Az emissziót mér? állomáson, a Zugspitzen (Németország legnagyobb hegycsúcsa, 2.962 m) el?ször póbaként lesz mérve az NF3, mivel a mérések eléggé bonyolultak.
De van egy újabb lehet?ség az NF3 kibocsájtás csökkentésére: a lapos LCD-képerny?k és a vékonyfilm-napelemes cellák gyártásában már léteznek olyan eljárások, amivel redukálni lehet az NF3-at és molekuláris fluor-gázzal lecserélhet? lenne, amelynek nincs üvegházhatása.
És ez a fajta verzió bebizonyította nagyipari kísérletek alatt azt is, hogy még gazdaságosabb is, mint az NF3-al való eljárás.
Leginkább Ázsában fog megnövekedni a kibocsátás
A klímakárosító hatás kiinduló értéke a számításokban mindig a CO2, ami Németországban 86 százalékot tesz ki a klímakárosító kibocsátásoknak. A metán (21-szer károsabb mint CO2) és a kéjgáz (310-szer károsabb) egyenként 5 százalékot tesz ki. Eddig ugyan igen alacsony az NF3 mennyisége – de minden egyes az atmoszférába kibocsátott kilogramja éppen 17.200 kg CO2-nek felel meg.
Különösképpen az ázsiai országok, ahol a legtöbb napelemes cellákat és laposképerny?ket gyártják, fognak továbbra is több NF3-at kibocsátani. ?k viszont nem írták alá a Kioto II-t. Tehát a 2020-ra tervezett világklíma-szerz?désig nem lesz ezeknek semmi csökkentési- vagy ellen?rzési kikötések meghagyva.
2013.01.04. | forrás: focus.de, klimaretter.info | Michael Debreczeni
