Ez a gáz 17.200-szor olyan káros a klíma szempontjából, mint a széndioxid (CO2) és 740 évig marad a légkörben! A nitrogén-trifluoridot (NF3) az iparban az úgynevezett kémiai gázfázisú leválasztáshoz használják, ezzel a módszerrel készülnek például az LCD kijelz?k, a napelemek, a félvezet?k és a szintetikus gyémánt is. Amikor a kiotói egyezményt az 1990-es évek végén megkötötték, a gáz felhasználása viszonylag csekély volt, azonban ez az elmúlt évtizedben megváltozott, a felhasználás rohamosan n?tt.
A Scripps Institution of Oceanography és a University of California in San Diego kutatóintézet néhány évvel ezel?tti jelentése szerint 5.400 ezer tonna nitrogén-trifluorid található a légkörben, és ez a közepes koncentrációs mennyiség kb. 11 százalékkal növekszik évente. A nitrogén-trifluorid koncentrációja kb. négyszer nagyobb a légkörünkben, mint azt ezel?tt feltételezték. Miközben az északi hemiszféránkon jóval magasabb a koncentráció mint a délin. Ez az eredmény pontosan azonosítható a legf?képpen emittáló északi ipari országokkal. A primér kibocsájtó régebben a mikroelektronika ipara volt, manapság pedig ez a laposképerny?k- és a vékonyfilm-szolárcellákat gyártók ipari ágazata lett.
Ezt a növekedést most német kutatóintézetek és a szövetségi környezetvédelmi hivatal is meger?sítették. A probléma az, hogy miközben Európában szigorúan ellen?rzik a gázkibocsátást, Ázsiában vagy az Egyesült Államokban évr?l évre több nitrogén-trifluorid kerül a leveg?be. Ezen nem segít a 2020-ig meghosszabbított kiotói egyezmény sem.
A Földön a gázok emissziója ahelyett, hogy csökkent volna, 2000 óta világszerte 20 százalékkal emelkedett. A magas üvegházhatás potenciál miatt azt ajánlják a kutatók, hogy vegyék fel a veszélyes üvegházhatású gázok listájára a nitrogén-trifluoridot is (eddig 6 szerepel ezen a listán), aminek a kibocsájtási nagyságát a Kyoto-Protokoll szerint kell felügyelni és helyettesíteni.
Az északi-sarkvidéki jégtakaró nagysága az 1970-es években mért adatokhoz képest 2012-re a felére zsugorodott. A Világbank és az ENSZ Környezetvédelmi Programja éppen ezért cselekvésre szólítanak. Az éghajlatváltozás hatásai számos térségben a jósoltnál is er?teljesebben mutatkoznak meg, a Világbank (WB) és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) éppen ezért cselekvésre szólították fel a dohai éghajlati csúcson részt vev? államokat. Szakért?k azonban úgy vélik, egyre távolabbi célnak t?nik annak megakadályozása, hogy a Föld felmelegedésének mértéke ne lépje át a még elfogadható két Celsius-fokos küszöböt.
A Világbank azt kérte a kormányoktól, hogy a szén és más fosszilis tüzel?anyagokra szánt, hozzávet?leg egymilliárd dolláros támogatást irányítsák át a megújuló energiaforrásokra, máskülönben a Föld akár négy Celsius-fokkal is felmelegedhet. Amennyiben az üvegházhatású gázok kibocsátása úgy folytatódik, ahogy eddig, akkor legalábbis valószín?síthet? az, hogy 2100-ig a felmelegedés mértéke meghaladja a két Celsius-fokot – jelentette a DPA taz.de német hírportál az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) bels? dokumentumaira hivatkozva.
Az UNEP adatai szerint drasztikus fordulat nélkül az üvegházhatású gázok kibocsátása globális szinten 2020-ig eléri az évi 58 gigatonnát (milliárd tonna). Amennyiben továbbra is cél a Föld felmelegedését két Celsius-fokban maximálni, akkor a kibocsátás mértéke nem haladhatja meg 2020-ig az évi 44 gigatonnát. A szervezet emlékeztet: az emisszió ahelyett, hogy csökkent volna, 2000 óta világszerte 20 százalékkal emelkedett.
Az északi-sarkvidéki jégtakaró nagysága az 1970-es években mért adatokhoz képest 2012-re a felére zsugorodott, ráadásul a vártnál gyorsabban olvad. A tengerszint is gyorsabb ütemben emelkedik, mint ahogy azt az IPCC várta.
A kib?vített kiotói jegyz?könyv szerint 2013-tól 37 országban kételez?en mérni kell az NF3 kibocsájtási mennyiségét.
Németországban az eddig kiépített szoláripar miatt ezért er?sebben lesz ezentúl ez az érték ellen?rizve. Az emissziót mér? állomáson, a Zugspitzen (Németország legnagyobb hegycsúcsa, 2.962 m) el?ször póbaként lesz mérve az NF3, mivel a mérések eléggé bonyolultak.
De van egy újabb lehet?ség az NF3 kibocsájtás csökkentésére: a lapos LCD-képerny?k és a vékonyfilm-napelemes cellák gyártásában már léteznek olyan eljárások, amivel redukálni lehet az NF3-at és molekuláris fluor-gázzal lecserélhet? lenne, amelynek nincs üvegházhatása.
És ez a fajta verzió bebizonyította nagyipari kísérletek alatt azt is, hogy még gazdaságosabb is, mint az NF3-al való eljárás.
Leginkább Ázsában fog megnövekedni a kibocsátás
A klímakárosító hatás kiinduló értéke a számításokban mindig a CO2, ami Németországban 86 százalékot tesz ki a klímakárosító kibocsátásoknak. A metán (21-szer károsabb mint CO2) és a kéjgáz (310-szer károsabb) egyenként 5 százalékot tesz ki. Eddig ugyan igen alacsony az NF3 mennyisége – de minden egyes az atmoszférába kibocsátott kilogramja éppen 17.200 kg CO2-nek felel meg.
Különösképpen az ázsiai országok, ahol a legtöbb napelemes cellákat és laposképerny?ket gyártják, fognak továbbra is több NF3-at kibocsátani. ?k viszont nem írták alá a Kioto II-t. Tehát a 2020-ra tervezett világklíma-szerz?désig nem lesz ezeknek semmi csökkentési- vagy ellen?rzési kikötések meghagyva.
2013.01.04. | forrás: focus.de, klimaretter.info | Michael Debreczeni
Ez a gáz 17.200-szor olyan káros a klíma szempontjából, mint a széndioxid (CO2) és 740 évig marad a légkörben! A nitrogén-trifluoridot (NF3) az iparban az úgynevezett kémiai gázfázisú leválasztáshoz használják, ezzel a módszerrel készülnek például az LCD kijelz?k, a napelemek, a félvezet?k és a szintetikus gyémánt is. Amikor a kiotói egyezményt az 1990-es évek végén megkötötték, a gáz felhasználása viszonylag csekély volt, azonban ez az elmúlt évtizedben megváltozott, a felhasználás rohamosan n?tt.
A Scripps Institution of Oceanography és a University of California in San Diego kutatóintézet néhány évvel ezel?tti jelentése szerint 5.400 ezer tonna nitrogén-trifluorid található a légkörben, és ez a közepes koncentrációs mennyiség kb. 11 százalékkal növekszik évente. A nitrogén-trifluorid koncentrációja kb. négyszer nagyobb a légkörünkben, mint azt ezel?tt feltételezték. Miközben az északi hemiszféránkon jóval magasabb a koncentráció mint a délin. Ez az eredmény pontosan azonosítható a legf?képpen emittáló északi ipari országokkal. A primér kibocsájtó régebben a mikroelektronika ipara volt, manapság pedig ez a laposképerny?k- és a vékonyfilm-szolárcellákat gyártók ipari ágazata lett.
Ezt a növekedést most német kutatóintézetek és a szövetségi környezetvédelmi hivatal is meger?sítették. A probléma az, hogy miközben Európában szigorúan ellen?rzik a gázkibocsátást, Ázsiában vagy az Egyesült Államokban évr?l évre több nitrogén-trifluorid kerül a leveg?be. Ezen nem segít a 2020-ig meghosszabbított kiotói egyezmény sem.
A Földön a gázok emissziója ahelyett, hogy csökkent volna, 2000 óta világszerte 20 százalékkal emelkedett. A magas üvegházhatás potenciál miatt azt ajánlják a kutatók, hogy vegyék fel a veszélyes üvegházhatású gázok listájára a nitrogén-trifluoridot is (eddig 6 szerepel ezen a listán), aminek a kibocsájtási nagyságát a Kyoto-Protokoll szerint kell felügyelni és helyettesíteni.
Az északi-sarkvidéki jégtakaró nagysága az 1970-es években mért adatokhoz képest 2012-re a felére zsugorodott. A Világbank és az ENSZ Környezetvédelmi Programja éppen ezért cselekvésre szólítanak. Az éghajlatváltozás hatásai számos térségben a jósoltnál is er?teljesebben mutatkoznak meg, a Világbank (WB) és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) éppen ezért cselekvésre szólították fel a dohai éghajlati csúcson részt vev? államokat. Szakért?k azonban úgy vélik, egyre távolabbi célnak t?nik annak megakadályozása, hogy a Föld felmelegedésének mértéke ne lépje át a még elfogadható két Celsius-fokos küszöböt.
A Világbank azt kérte a kormányoktól, hogy a szén és más fosszilis tüzel?anyagokra szánt, hozzávet?leg egymilliárd dolláros támogatást irányítsák át a megújuló energiaforrásokra, máskülönben a Föld akár négy Celsius-fokkal is felmelegedhet. Amennyiben az üvegházhatású gázok kibocsátása úgy folytatódik, ahogy eddig, akkor legalábbis valószín?síthet? az, hogy 2100-ig a felmelegedés mértéke meghaladja a két Celsius-fokot – jelentette a DPA taz.de német hírportál az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) bels? dokumentumaira hivatkozva.
Az UNEP adatai szerint drasztikus fordulat nélkül az üvegházhatású gázok kibocsátása globális szinten 2020-ig eléri az évi 58 gigatonnát (milliárd tonna). Amennyiben továbbra is cél a Föld felmelegedését két Celsius-fokban maximálni, akkor a kibocsátás mértéke nem haladhatja meg 2020-ig az évi 44 gigatonnát. A szervezet emlékeztet: az emisszió ahelyett, hogy csökkent volna, 2000 óta világszerte 20 százalékkal emelkedett.
Az északi-sarkvidéki jégtakaró nagysága az 1970-es években mért adatokhoz képest 2012-re a felére zsugorodott, ráadásul a vártnál gyorsabban olvad. A tengerszint is gyorsabb ütemben emelkedik, mint ahogy azt az IPCC várta.
A kib?vített kiotói jegyz?könyv szerint 2013-tól 37 országban kételez?en mérni kell az NF3 kibocsájtási mennyiségét.
Németországban az eddig kiépített szoláripar miatt ezért er?sebben lesz ezentúl ez az érték ellen?rizve. Az emissziót mér? állomáson, a Zugspitzen (Németország legnagyobb hegycsúcsa, 2.962 m) el?ször póbaként lesz mérve az NF3, mivel a mérések eléggé bonyolultak.
De van egy újabb lehet?ség az NF3 kibocsájtás csökkentésére: a lapos LCD-képerny?k és a vékonyfilm-napelemes cellák gyártásában már léteznek olyan eljárások, amivel redukálni lehet az NF3-at és molekuláris fluor-gázzal lecserélhet? lenne, amelynek nincs üvegházhatása.
És ez a fajta verzió bebizonyította nagyipari kísérletek alatt azt is, hogy még gazdaságosabb is, mint az NF3-al való eljárás.
Leginkább Ázsában fog megnövekedni a kibocsátás
A klímakárosító hatás kiinduló értéke a számításokban mindig a CO2, ami Németországban 86 százalékot tesz ki a klímakárosító kibocsátásoknak. A metán (21-szer károsabb mint CO2) és a kéjgáz (310-szer károsabb) egyenként 5 százalékot tesz ki. Eddig ugyan igen alacsony az NF3 mennyisége – de minden egyes az atmoszférába kibocsátott kilogramja éppen 17.200 kg CO2-nek felel meg.
Különösképpen az ázsiai országok, ahol a legtöbb napelemes cellákat és laposképerny?ket gyártják, fognak továbbra is több NF3-at kibocsátani. ?k viszont nem írták alá a Kioto II-t. Tehát a 2020-ra tervezett világklíma-szerz?désig nem lesz ezeknek semmi csökkentési- vagy ellen?rzési kikötések meghagyva.
2013.01.04. | forrás: focus.de, klimaretter.info | Michael Debreczeni
Napelemes rendszerek engedélyeztetése
NASA besugárzási adatai Magyarország területén
Napsugárzás, napfénytartam és felh?zet Magyarországon
Vákuumcsöves kollektorok tesztjei
Westech Solar – hogyan készül a vákuumcsöves kollektor
Akkumulátortározós napelemes rendszer felépítése
Inverterek méretezése és meghatározása
EON H tarifás adatlap (kitölthet? pdf formátumban)
Napelem Földrajzi Információs Rendszer – Interaktív térképek
Fenntartható_fejlödés_biorefinery_Kalman
Villamosenergia rendszer Magyarországon 2012
Nagyfeszültségü egyenáram átvitele
Kötelezö átvételi árak KÁT-2013
PV-modulok_ellenörzése_Profi_PV-tester
Villamosberendezések-idöszakos-vizsgálata
Csongrád megye – Fotovoltaikus er?m?vet – napelemes áramtermel? rendszert – építenének Makó mellett. A tervet beleírták a megyei fejlesztési koncepcióba, uniós támogatást lehet kérni rá. A Hujber-féle ötlet meghiúsulása, a klárafalvi biogázüzem leállása jelzi: a térségnek eddig nem sok babér termett az er?m?bizniszben.
 |
| Napelemes park a portugáliai Brinchesben. A természeti adottságok a Dél-Alföldön is kedvez?ek. Fotó: MTI/EPA/Nuno Veiga |
A makói fotovoltaikus er?m? tervét el?ször a megyei fejlesztési koncepció decemberre elkészült els? fejezete említi. Sarnyai Tibortól,
a makói önkormányzat sajtóreferensét?l tudjuk, hogy ez a város ötlete, a helyszín a régi szeméttelep környéke. Egy cég felmérése alapján határozták el, hogy ezt az elképzelést szerepeltetni kell a hivatalos tervekben, mert ez az els? feltétele annak, hogy kés?bb esetleg uniós támogatást lehessen rá kérni. Utánajártak, a szolgáltató szívesen átvenné a megtermelt áramot.
Ilyen terveket nem csak Makón dédelgetnek.
– Többen megkerestek minket, nemrég szándéknyilatkozatot írt alá az önkormányzat, hogy ha indul a beruházás, a vállalkozó rendelkezésére bocsátunk egy telket – számolt be a fotovoltaikus ügyek csanádpalotai állásáról Kovács Sándor polgármester. Az élénk érdekl?dés szerinte annak köszönhet?, hogy az áramszolgáltatók hozzáállása ehhez a témához az uniós szabályok változása nyomán most módosul. A beruházók a pályázati kiírásra várnak.
A napenergiát Pitvaroson és Csanádpalotán is használják intézmények energiaellátására, az er?m?vekkel azonban eddig nem volt szerencséje a térségnek. Makón a széler?m?r?l évek óta lehet hallani, legutóbb június 6-án egyeztetett a beruházásban érdekelt Alerion Kft.-vel az önkormányzat, ám még ez is inkább csak papírtigris. Ahogyan annak idején Szerencsen és Medgyesegyházán, így Makón, Csanádpalotán és Pitvaroson is érdekl?dött Hujber Ottó vállalkozó. Biomasszával, szalmával m?köd? er?m?veket épített volna. A makói képvisel?-testület ülésén éles vita tárgya volt, mit mondjon a város a baloldalhoz köt?d? vállalkozónak. Végül Hujber csak akkor akart komolyan tárgyalni, ha helyi népszavazás támogatja a beruházást. Makón azonban a választók fele sohasem ment el a népszavazásokra, egy eredménytelen próbálkozásra pedig sajnálták
a pénzt.
Ami az újabb típusú energiatermelést illeti, a legtovább egy magáncég, a Németh Toll Kft. jutott. Uniós támogatással biogázüzemet épített Klárafalván 600 millióból. A beruházás 2007-re elkészült, és a próbaüzem alatt történt kisebb balesetet leszámítva m?ködött is. A növényekb?l el?állított metánt gázmotorok égették, a telep villanyáramot termelt, a meleget a tollüzem szárításra használta. Akkor lapunk azt írta, tizenöt év a megtérülési id?. Ám a tollfeldolgozó cég tulajdonosa ellen büntet?eljárás indult, és 2012. november 20-án nem joger?sen 4 év börtönbüntetésre ítélte a Szegedi Törvényszék csalás, adócsalás és magánokirat-hamisítás miatt. A Németh Toll Kft. felszámolás alatt áll, épületeit próbálják eladni. A biogázüzem pedig októberben – amikor lejárt az uniós támogatással együtt járó ötéves m?ködési kötelezettség határideje – leállt.
A ROVAT LEGFRISSEBB CIKKEI
Értem én, hogy napsütés meg fény és az = energia! Csak azt nem értem mikor itt a kéregvastagsága „kicsiny” miért nem akar senki termikus er?m?vekben gondolkodni! Az télen, nyáron egyformán dolgozik! A beruházás sem sokkal több!
Idézet a tanulmányból!
„A geotermikus energia id?járástól függetlenül egyenletes termelést biztosít, méghozzá
igen magas, átlagosan 72% kapacitásfaktorral A geotermikus villamosenergia-termelés
viszonylag egyenletes b?vülésében fontos változás, hogy ma már nemcsak a
lemezszegélyek mentén elhelyezked? igen kedvez? adottságú területeken, hanem átlagos
adottságú országokban is lehet?vé váltak az er?m? telepítések. Ennek oka, hogy a
technikai fejl?dés miatt ma már alacsonyabb h?mérsékleti tartományú er?forrásból (a mai
legalacsonyabb érték 74°C) is lehet?vé vált az áramfejlesztés. Magyarországon jelenleg
nem m?ködik egyetlen geotermikus er?m? sem. Ilyen építését jelenleg a MOL Nyrt. és a
Pannergy Nyrt. tervezi.
A ma ipari méretekben m?köd?… Tovább olvasom »
hirdetés
Id?járásjanuár 04. péntek
HIRDETÉS
Partnereinkt?l
Makói programok
HIRDETÉS
A Makó rovat legfrissebb cikkei
Cserhalmi Györgyé a 11. Páger-díjA NYITÓOLDAL TÉMÁI
- Nem lehet szegedi bérlettel utazni három vonalon
- Árokba hajtott egy román busz az éjszaka
- Cs?dt?l tartanak a trafikosok
- 16 Csongrád megyei cég a legnagyobb 500 között
- 5 forinttal drágult a benzin és a gázolaj
- Mesterházy: az év végére világos lesz, hogy a Fidesz elveszíti a választást
- Elvágta az id?s férfi nyakát a 16 éves szolnoki fiú
- Önkormányzati portás, állami kréta: els? nap az állami iskolákban
- Facebookon vette észre a rend?r, hogy bántalmaztak egy n?t
- Keresztúri büntetésének súlyosítását kérte az ügyészség
HIRDETÉS
SZOLGÁLTATÁSOK
AKCIÓS SZOLGÁLTATÁSOK A CGR.HU-N
ÁLLÁSAJÁNLATOK
DÉLIAPRÓ
HIRDETÉS
OLVASTAD MÁR?Bezár
Napelemes rendszerek engedélyeztetése
NASA besugárzási adatai Magyarország területén
Napsugárzás, napfénytartam és felh?zet Magyarországon
Vákuumcsöves kollektorok tesztjei
Westech Solar – hogyan készül a vákuumcsöves kollektor
Akkumulátortározós napelemes rendszer felépítése
Inverterek méretezése és meghatározása
EON H tarifás adatlap (kitölthet? pdf formátumban)
Napelem Földrajzi Információs Rendszer – Interaktív térképek
Fenntartható_fejlödés_biorefinery_Kalman
Villamosenergia rendszer Magyarországon 2012
Nagyfeszültségü egyenáram átvitele
Kötelezö átvételi árak KÁT-2013
PV-modulok_ellenörzése_Profi_PV-tester
Villamosberendezések-idöszakos-vizsgálata
A 2013. január 1-ét?l „10 %-os rezsicsökkentés” néven beharangozott árcsökkenés a valóságban alig 3, 5 % számlacsökkenést eredményez egy átlagos magyar család havi villanyszámlájában. „2013. január 1-jét?l tíz százalékkal csökken a lakossági áram ára” – áll a média kommunikációjának középpontjában. A 2012. évi 178. számú Magyar Közlönyben 2012. december 22-én jelent meg az err?l szóló NFM rendelet- írja honlapján Dr. Kovács Norbert ügyvéd. Nézzük meg közelebbr?l, mit is jelent a jogalkotással elért „rezsicsökkentés” valójában! Bármilyen bonyolultan is van feltüntetve a villanyszámlán, a lakossági egyetemes szolgáltatásban (ESZ) vételezett villany ára alapvet?en 3 tételb?l áll össze: 1. az áram, mint termék ára (szolgáltatótól függ?en 22 HUF/kWh körül mozog),2. avillamos energia rendszer használatáért fizetend? díjak (16,08 HUF/kWh), 3. adók és egyéb pénzeszközök (cca.11,3 HUF/kWh). Összesen tehát példának okáért az ELM? részére a felhasználó bruttó 49,91 HUF-t fizet egy kWh áramért. A lakossági egyetemes szolgáltatásban vételezett áram árát (1. tétel) az illetékes miniszter rendeletben állapítja meg. A rendszer használatáért fizetend? díjakat (2. tétel) a Magyar Energia Hivatal (MEH) javaslatára szintén a miniszter rendeletben állapítja meg. Az adók és egyéb pénzeszközök mértékét – mivel törvényi szinten szabályozottak – az Országgy?lés fogadja el. A hivatkozott „rezsicsökkent? rendelet” a fenti tételekb?l csupán az els? tétel (áram) árát csökkentette, pl. ELM? területén az eddigi nettó 22,02 HUF/kWh-ról nettó 20,16 HUF/kWh-ra, ami ugyebár valójában a 10 %-kal szemben csupán cca. 8 %-os csökkenést jelent. Lássunk egy példát, mit jelent a „10 %-os rezsicsökkentés” egy átlagos magyar család havi villanyszámlájában. Tegyük fel, hogy a családunk Budapesten, kertes házban lakik, szolgáltatója az ELM?, éves szinten átlagosan 2.500kWh-t, havi szinten 2.500/12= 208 Kwh-t fogyaszt. 2012 decemberében az alábbi összeget fizette a villanyért 208 kWh X 49,91 HUF= 10.381 HUF*. 2013 januárjában ugyanezen család ugyanezen fogyasztás után – feltéve, hogy a rendszerhasználati díjak és a terhel? adók nem emelkednek (!) – 208 kWh X 48,05 HUF = 9.994 HUF-t fizet*. A „10 %-os rezsicsökkentés” valójában cca. 3,5 %-os csökkentést eredményez. A fentieket bárki ellen?rizheti. A 2012-es ESZ árak a MEH oldaláról letölthet?k. A „rezsicsökkent? Rendelet” a 2012. évi 178-as Magyar Közlöny 36.719. oldalán található. Az ESZ áram árak témaköréhez hozzá tartozik még, hogy – ugyanebben a rendeletben szabályozva – 2013. január 1-t?l n?ttek az ESZ A2, A3 árszabások díjai, valamint a nem lakossági ESZ árak is. (* évi 1320 kWh-ig valamivel alacsonyabb díjszabáson)
Forrás: atv.hu
