Az évszázad közepére a jelenlegi 11 százalékról 26 százalékra növekedhet a kapcsolt energiatermel?k részesedése Európa villamosenergia-el?állításban – áll az Európai Kapcsolt Energia Szövetség (COGEN Europe) jelentésében. Ezt a forgatókönyvet valószín?síti az Európai Bizottság 2050-ig szóló Energia Útitervének legfontosabb célkit?zése,
mely szerint a gazdaság széndioxid-mentesítéséhez az energiahatékonyság er?teljes fokozásán keresztül vezet az út. A stratégai vállalások és azok elérése jelent?sen átalakítja Európa energiagazdaságát, amely folyamat során el?nyeinél fogva a kapcsolt energiatermelés megkerülhetetlen eszköz lesz a vállalt célok eléréséhez – olvasható az MKET közleményében.
A kapcsolt termel?k európai szakmai szervezete által készített jelentés az Európai Unió stratégiai dokumentumait alapul véve vázolja azokat a lehetséges trendeket, amelyek révén a kapcsolt energiatermelés Európa energetikai rendszerének egyik legfontosabb elemévé válhat.
Kevés alaper?m?, sok megújuló alapú és szabályozható rendszerelem
A jelenleg legvalószín?bbnek tartott – er?teljes hatékonyságnövelésre épül? – fejl?dési utat tekintve 2050-re a villamosenergia-rendszer mostani alapjait jelent?, folyamatosan termel? egységek – amelyek napjainkban a kapacitások mintegy 79 százalékát adják – aránya jelent?sen csökkenni fog 2050-re. Négy évtized múltán az el?rejelzések szerint 50 százaléknál is valamivel kevesebb lesz majd ezen, javarészt nukleáris és szénalapú er?m?vek részesedése. A kapacitások másik felét olyan változékonyan termel? megújuló energiaforrásokra alapozzák majd, mint a nap- és a szélenergia. „Ezek mellett viszont jelent?s szerep jut majd kapcsolt er?m?veknek az egészen kicsi gázmotoroktól kezdve a több megawattos berendezésekig. A technológia sajátos jellemz?i alapján nem csak a folyamatos áramtermelésben, de a rendszerszint? szolgáltatások terén – például a megújuló energiaforrások szabályozásában – is jelent?s szerepe lesz a gazdaságosan üzemeltethet? és gyorsan indítható egységeknek. Ezt a trendet egyébként idehaza is felismerték, nem véletlenül szánnak kiemelt szerepet a hazai energiarendszer fejlesztésében a decentralizált, h?termelésre is képes áramtermel?knek” – hangsúlyozza Bercsi Gábor, a Magyar Kapcsolt Energia Társaság elnöke.
H?termelés terén cél a kényelem és a gazdaságosság
Habár az épületenergetikai fejlesztések és az új építésügyi szabványok elterjedése csökkenteni fogja az épületek h?igényét, a hagyományos kazánalapú megoldásoknál kényelmesebb és sokoldalúbb – f?tést és h?tést egy rendszerben kezelni képes – trigenerációs megoldások (villamosenergia-termelés és f?tés/h?tés egy egységben történ? biztosítása) elterjedése várható. „Ez els?sorban a társasházak, lakóparkok, kórházak, szállodák vagy éppen bevásárló központok számára jelenthet els?rend? megoldást, akár a várhatóan egyre népszer?bbé váló h?szivattyús rendszerek kiegészítéseként is” – fejti ki az elnök.
Az gazdaság által egyre inkább igényelt ipari h?energia igény növekedése már 2030-ra is jelent?s lesz: a jelenlegi mintegy 3200 petajoule-ról várhatóan 4200-4300 petajoule-ra emelkedik. A h?igények növekedése mellett a növekv? költségek és a 2013-tól változó széndioxidkvóta-kiosztási rendszer már rövid id?távon is a költségtakarékos megoldások felé tereli a gazdasági szerepl?ket.
Még a gazdasági szerepl?k energiahatékonysági fejlesztései és a lakóépületek energetikai modernizációja mellett is, az ipari és távf?tési szektorokban együttesen a kogenerációból származó h?energia-termelés éves szinten akár 85 terrawattórával is meghaladhatja a jelenlegi szintet 2050-re.
Zöldül? rendszerben zöldülnek a kapcsolt termel?k is
Ahhoz, hogy a fenti kihívásoknak a kapcsolt energiatermel?k megfelelhessenek nekik maguknak is alkalmazkodniuk kell. „Az egyik legfontosabb kihívás alighanem az lesz, hogy a kapcsolt energiatermelésnek zöldülnie kell. Jelenleg a termel?k Európa-szerte f?t?anyagként még mindig 6,5-szer több fosszilis energiahordozót használnak, mint megújulót. Az el?rejelzések szerint 2050-re a megújulók aránya viszont már másfélszerese lesz a fosszilisek részesedésének. Ráadásul napjainkban még jelent?s arányban használnak ko- és trigenerációs er?m?vek üzemeltetésére szenet és k?olajat, ezek negyven év múlva várhatóan már nem f?tik a kapcsolt energiatermel? berendezéseket” – vázolja Bercsi Gábor.
A kapcsolt energiatermelés megújuló energiaforrásokra alapozása ráadásul már Magyarországon is elkezd?dött, és várhatóan a jöv?ben is folytatódni fog. „Szarvason biogázra alapozott trigenerációs megoldásokkal látnak el egy ipari komplexumot a gázmotorok, míg Pécs esetében hamarosan a lakossági távh?ellátást is jórészt biomassza alapon biztosítja majd egy kogenerációs elven m?köd? nagyer?m?” – emlékeztet az elnök.
A termelés megújuló alapokra helyezése, és az általános technológiai fejl?désb?l fakadó hatásfok növekedés együtt teheti a kapcsolt energiatermelést Európa klímabarát gazdaságának mozgatórugójává. A gázüzem? berendezések jelenlegi átlagos hatásfoka Európai szinten mintegy 10 százalékos primerenergia-megtakarítást biztosít, ugyanakkor a legújabb technológiák alkalmazása már most képes ennél jóval nagyobb energia-megtakarítást is biztosítani, ahhoz képest, mintha az áramot és a h?t külön termelnék. „A legfrissebb dán felmérések már mintegy 25 százalékos megtakarításokról számolnak be az ottani m?ködés kapcsán, de idehaza is 15-20 százalék között mozog a megtakarítás mértéke. Ez már jelent?s kibocsátás-csökkentéssel is jár, ami az európai kvótakereskedelmi rendszer 2013-as változásával egyáltalán nem elhanyagolható szempont. Ráadásul a csak villamos energiát termel? er?m?vek a tüzel?anyag csaknem felét hasznosítatlan h?energia formájában vesztegetik el. Nem véletlenül számít a kapcsolt termelésre az Európai Unió most készül? energiahatékonysági irányelvében is. Az el?rejelzések szerint ráadásul az elkövetkez? évtizedekben Magyarországon várhatóan n?ni fog a földgázfelhasználás, a kék energia felhasználásának leghatékonyabb módja pedig még mindig a kapcsolt energiatermelés” – hívja fel a figyelmet az elnök.”
forrás: portfolio.hu
