EU-pénzek átirányításával, verseny gerjesztésével és meger?sített politikai irányítással adna löketet az Európai Bizottság az uniós biogazdaságnak, amelyr?l hétf?n fogadott el egy átfogó stratégiát a testület.
Több megújuló er?forráson, és ezek fenntarthatóbb felhasználásán kell alapulnia az európai gazdaságnak – ezt a célt t?zte maga elé az Európai Bizottság abban a stratégiában, amelyet hétf?n fogadott el a biztosi testület. A biogazdasági akcióterv szerint Európának szüksége van több úgynevezett biológiai er?forrásra a biztonságos és egészséges élelmezéshez, megbízhatóbb nyersanyagokhoz és energiához.
A Bizottság indoklása szerint 2050-re 9 milliárdra növekedhet a bolygó lakossága, és ilyen népességnövekedés mellett körülbelül ekkorra jósolják a szakért?k a természetes er?források kiapadását is.
A javaslatot az innovációért és kutatásfejlesztésért felel?s EU-biztos jegyzi, ez is jól illusztrálja, hogy Brüsszel els?sorban innovációs kérdésként értelmezi a biogazdaság jöv?jét. Máire Geoghegan-Quinn a stratégia bemutatóján elmondta, Európának és a világnak ki kell találnia, hogyan történjen meg az átmenet egy „k?olaj utáni” korszakba, mivel a megújuló energiaforrások most már nemcsak egy opciót jelentenek, hanem szükségszer?séget.
A fosszilis energiaforrásokról át kell térni a bioenergia-forrásokra – jelezte az ír származású biztos, aki szerint mindennek valóban az innováció lehet a motorja. A cél az, hogy egy modernebb technológiát használó, alacsonyabb károsanyag-kibocsátású gazdaság jöjjön létre, amelyben a mez?gazdasági, halászati, élelmiszerbiztonsági igények összeegyeztethet?k az ipari célú megújulóenergia-felhasználás fenntarthatóságával, a fajok sokszín?ségének biztosításával és a környezet védelmével.
Máire Geoghegan-Quinn elmondta, a hétf?n elfogadott uniós stratégia három pilléren nyugszik. Egyrészt európai uniós források átcsoportosításával helyezne nagyobb hangsúlyt a biogazdaságot érint? kutatásokba. Mindezzel a Bizottság a magánszektort is nagyobb befektetésekre ösztönözné. Megjegyezte, hogy a Bizottság a 2014-2020 közötti hétéves kutatási keretprogram tervezetében 4,5 milliárd eurót javasolt ezekre a célokra. Ez csak az úgynevezett „társadalmi kihívások” fejezetben áll rendelkezésre, de mint mondta, jelent?s források állnak rendelkezésre a klímavédelem, a tiszta energiák, és a demográfiai kihívások fejezetekben elkülönített pénzekb?l is.
A második pillér arról szól, hogy az Európai Bizottság igyekezne piacot teremteni a biogazdaság által el?állított termékeknek, és versenyt is gerjeszteni az elérhet? árak céljából. Ennek eszköze lehet egységes szabványok lefektetése, címkerendszer, egy egységes európai bioterméklista, valamint különböz? gazdasági ösztönz?k beépítése a rendszerbe.
A harmadik pillér szerint Brüsszel löketet adna a helyenként döcög? szakági politikai koordinációnak is. A Bizottság els? körben létrehozza a Biogazdasági Tanácsot (Bioeconomy Panel), amely a bizottsági szolgálatokat, a tagállamokat és a piaci szerepl?ket ülteti majd egy asztalhoz. Létrejön emellett a Biogazdasági intézetet (Bioeconomy Observatory), amely a piaci folyamatokat fogja elemezni, és tesz javaslatot új politikai kezdeményezésekre.
Máire Geoghegan-Quinn elmondta, a biogazdaságot nem most akarja a Bizottság megteremteni, az egy létez?, és prosperáló iparág. 2009-ben 2000 milliárd eurós forgalmat bonyolított az Európai Unió a bioalapú termékek gyártásával és kereskedelmével, az ezen a területen m?köd? cégek pedig összesen 22 millió embert, az uniós dolgozók 9 százalékát foglalkoztatják az EU tagországaiban.
Az EU-biztos megjegyezte, hogy Dánia, Finnország, Németország, Írország és Hollandia már rendelkezik saját biogazdasági stratégiával. A testület a tervezetet a jöv? keddi versenyképességi tanácsülésen mutatja be a tagállamoknak.
EU-pénzek átirányításával, verseny gerjesztésével és meger?sített politikai irányítással adna löketet az Európai Bizottság az uniós biogazdaságnak, amelyr?l hétf?n fogadott el egy átfogó stratégiát a testület.
Több megújuló er?forráson, és ezek fenntarthatóbb felhasználásán kell alapulnia az európai gazdaságnak – ezt a célt t?zte maga elé az Európai Bizottság abban a stratégiában, amelyet hétf?n fogadott el a biztosi testület. A biogazdasági akcióterv szerint Európának szüksége van több úgynevezett biológiai er?forrásra a biztonságos és egészséges élelmezéshez, megbízhatóbb nyersanyagokhoz és energiához.
A Bizottság indoklása szerint 2050-re 9 milliárdra növekedhet a bolygó lakossága, és ilyen népességnövekedés mellett körülbelül ekkorra jósolják a szakért?k a természetes er?források kiapadását is.
A javaslatot az innovációért és kutatásfejlesztésért felel?s EU-biztos jegyzi, ez is jól illusztrálja, hogy Brüsszel els?sorban innovációs kérdésként értelmezi a biogazdaság jöv?jét. Máire Geoghegan-Quinn a stratégia bemutatóján elmondta, Európának és a világnak ki kell találnia, hogyan történjen meg az átmenet egy „k?olaj utáni” korszakba, mivel a megújuló energiaforrások most már nemcsak egy opciót jelentenek, hanem szükségszer?séget.
A fosszilis energiaforrásokról át kell térni a bioenergia-forrásokra – jelezte az ír származású biztos, aki szerint mindennek valóban az innováció lehet a motorja. A cél az, hogy egy modernebb technológiát használó, alacsonyabb károsanyag-kibocsátású gazdaság jöjjön létre, amelyben a mez?gazdasági, halászati, élelmiszerbiztonsági igények összeegyeztethet?k az ipari célú megújulóenergia-felhasználás fenntarthatóságával, a fajok sokszín?ségének biztosításával és a környezet védelmével.
Máire Geoghegan-Quinn elmondta, a hétf?n elfogadott uniós stratégia három pilléren nyugszik. Egyrészt európai uniós források átcsoportosításával helyezne nagyobb hangsúlyt a biogazdaságot érint? kutatásokba. Mindezzel a Bizottság a magánszektort is nagyobb befektetésekre ösztönözné. Megjegyezte, hogy a Bizottság a 2014-2020 közötti hétéves kutatási keretprogram tervezetében 4,5 milliárd eurót javasolt ezekre a célokra. Ez csak az úgynevezett „társadalmi kihívások” fejezetben áll rendelkezésre, de mint mondta, jelent?s források állnak rendelkezésre a klímavédelem, a tiszta energiák, és a demográfiai kihívások fejezetekben elkülönített pénzekb?l is.
A második pillér arról szól, hogy az Európai Bizottság igyekezne piacot teremteni a biogazdaság által el?állított termékeknek, és versenyt is gerjeszteni az elérhet? árak céljából. Ennek eszköze lehet egységes szabványok lefektetése, címkerendszer, egy egységes európai bioterméklista, valamint különböz? gazdasági ösztönz?k beépítése a rendszerbe.
A harmadik pillér szerint Brüsszel löketet adna a helyenként döcög? szakági politikai koordinációnak is. A Bizottság els? körben létrehozza a Biogazdasági Tanácsot (Bioeconomy Panel), amely a bizottsági szolgálatokat, a tagállamokat és a piaci szerepl?ket ülteti majd egy asztalhoz. Létrejön emellett a Biogazdasági intézetet (Bioeconomy Observatory), amely a piaci folyamatokat fogja elemezni, és tesz javaslatot új politikai kezdeményezésekre.
Máire Geoghegan-Quinn elmondta, a biogazdaságot nem most akarja a Bizottság megteremteni, az egy létez?, és prosperáló iparág. 2009-ben 2000 milliárd eurós forgalmat bonyolított az Európai Unió a bioalapú termékek gyártásával és kereskedelmével, az ezen a területen m?köd? cégek pedig összesen 22 millió embert, az uniós dolgozók 9 százalékát foglalkoztatják az EU tagországaiban.
Az EU-biztos megjegyezte, hogy Dánia, Finnország, Németország, Írország és Hollandia már rendelkezik saját biogazdasági stratégiával. A testület a tervezetet a jöv? keddi versenyképességi tanácsülésen mutatja be a tagállamoknak.
forrás:
EU-pénzek átirányításával, verseny gerjesztésével és meger?sített politikai irányítással adna löketet az Európai Bizottság az uniós biogazdaságnak, amelyr?l hétf?n fogadott el egy átfogó stratégiát a testület.
Több megújuló er?forráson, és ezek fenntarthatóbb felhasználásán kell alapulnia az európai gazdaságnak – ezt a célt t?zte maga elé az Európai Bizottság abban a stratégiában, amelyet hétf?n fogadott el a biztosi testület. A biogazdasági akcióterv szerint Európának szüksége van több úgynevezett biológiai er?forrásra a biztonságos és egészséges élelmezéshez, megbízhatóbb nyersanyagokhoz és energiához.
A Bizottság indoklása szerint 2050-re 9 milliárdra növekedhet a bolygó lakossága, és ilyen népességnövekedés mellett körülbelül ekkorra jósolják a szakért?k a természetes er?források kiapadását is.
A javaslatot az innovációért és kutatásfejlesztésért felel?s EU-biztos jegyzi, ez is jól illusztrálja, hogy Brüsszel els?sorban innovációs kérdésként értelmezi a biogazdaság jöv?jét. Máire Geoghegan-Quinn a stratégia bemutatóján elmondta, Európának és a világnak ki kell találnia, hogyan történjen meg az átmenet egy „k?olaj utáni” korszakba, mivel a megújuló energiaforrások most már nemcsak egy opciót jelentenek, hanem szükségszer?séget.
A fosszilis energiaforrásokról át kell térni a bioenergia-forrásokra – jelezte az ír származású biztos, aki szerint mindennek valóban az innováció lehet a motorja. A cél az, hogy egy modernebb technológiát használó, alacsonyabb károsanyag-kibocsátású gazdaság jöjjön létre, amelyben a mez?gazdasági, halászati, élelmiszerbiztonsági igények összeegyeztethet?k az ipari célú megújulóenergia-felhasználás fenntarthatóságával, a fajok sokszín?ségének biztosításával és a környezet védelmével.
Máire Geoghegan-Quinn elmondta, a hétf?n elfogadott uniós stratégia három pilléren nyugszik. Egyrészt európai uniós források átcsoportosításával helyezne nagyobb hangsúlyt a biogazdaságot érint? kutatásokba. Mindezzel a Bizottság a magánszektort is nagyobb befektetésekre ösztönözné. Megjegyezte, hogy a Bizottság a 2014-2020 közötti hétéves kutatási keretprogram tervezetében 4,5 milliárd eurót javasolt ezekre a célokra. Ez csak az úgynevezett „társadalmi kihívások” fejezetben áll rendelkezésre, de mint mondta, jelent?s források állnak rendelkezésre a klímavédelem, a tiszta energiák, és a demográfiai kihívások fejezetekben elkülönített pénzekb?l is.
A második pillér arról szól, hogy az Európai Bizottság igyekezne piacot teremteni a biogazdaság által el?állított termékeknek, és versenyt is gerjeszteni az elérhet? árak céljából. Ennek eszköze lehet egységes szabványok lefektetése, címkerendszer, egy egységes európai bioterméklista, valamint különböz? gazdasági ösztönz?k beépítése a rendszerbe.
A harmadik pillér szerint Brüsszel löketet adna a helyenként döcög? szakági politikai koordinációnak is. A Bizottság els? körben létrehozza a Biogazdasági Tanácsot (Bioeconomy Panel), amely a bizottsági szolgálatokat, a tagállamokat és a piaci szerepl?ket ülteti majd egy asztalhoz. Létrejön emellett a Biogazdasági intézetet (Bioeconomy Observatory), amely a piaci folyamatokat fogja elemezni, és tesz javaslatot új politikai kezdeményezésekre.
Máire Geoghegan-Quinn elmondta, a biogazdaságot nem most akarja a Bizottság megteremteni, az egy létez?, és prosperáló iparág. 2009-ben 2000 milliárd eurós forgalmat bonyolított az Európai Unió a bioalapú termékek gyártásával és kereskedelmével, az ezen a területen m?köd? cégek pedig összesen 22 millió embert, az uniós dolgozók 9 százalékát foglalkoztatják az EU tagországaiban.
Az EU-biztos megjegyezte, hogy Dánia, Finnország, Németország, Írország és Hollandia már rendelkezik saját biogazdasági stratégiával. A testület a tervezetet a jöv? keddi versenyképességi tanácsülésen mutatja be a tagállamoknak.
EU-pénzek átirányításával, verseny gerjesztésével és meger?sített politikai irányítással adna löketet az Európai Bizottság az uniós biogazdaságnak, amelyr?l hétf?n fogadott el egy átfogó stratégiát a testület.
Több megújuló er?forráson, és ezek fenntarthatóbb felhasználásán kell alapulnia az európai gazdaságnak – ezt a célt t?zte maga elé az Európai Bizottság abban a stratégiában, amelyet hétf?n fogadott el a biztosi testület. A biogazdasági akcióterv szerint Európának szüksége van több úgynevezett biológiai er?forrásra a biztonságos és egészséges élelmezéshez, megbízhatóbb nyersanyagokhoz és energiához.
A Bizottság indoklása szerint 2050-re 9 milliárdra növekedhet a bolygó lakossága, és ilyen népességnövekedés mellett körülbelül ekkorra jósolják a szakért?k a természetes er?források kiapadását is.
A javaslatot az innovációért és kutatásfejlesztésért felel?s EU-biztos jegyzi, ez is jól illusztrálja, hogy Brüsszel els?sorban innovációs kérdésként értelmezi a biogazdaság jöv?jét. Máire Geoghegan-Quinn a stratégia bemutatóján elmondta, Európának és a világnak ki kell találnia, hogyan történjen meg az átmenet egy „k?olaj utáni” korszakba, mivel a megújuló energiaforrások most már nemcsak egy opciót jelentenek, hanem szükségszer?séget.
A fosszilis energiaforrásokról át kell térni a bioenergia-forrásokra – jelezte az ír származású biztos, aki szerint mindennek valóban az innováció lehet a motorja. A cél az, hogy egy modernebb technológiát használó, alacsonyabb károsanyag-kibocsátású gazdaság jöjjön létre, amelyben a mez?gazdasági, halászati, élelmiszerbiztonsági igények összeegyeztethet?k az ipari célú megújulóenergia-felhasználás fenntarthatóságával, a fajok sokszín?ségének biztosításával és a környezet védelmével.
Máire Geoghegan-Quinn elmondta, a hétf?n elfogadott uniós stratégia három pilléren nyugszik. Egyrészt európai uniós források átcsoportosításával helyezne nagyobb hangsúlyt a biogazdaságot érint? kutatásokba. Mindezzel a Bizottság a magánszektort is nagyobb befektetésekre ösztönözné. Megjegyezte, hogy a Bizottság a 2014-2020 közötti hétéves kutatási keretprogram tervezetében 4,5 milliárd eurót javasolt ezekre a célokra. Ez csak az úgynevezett „társadalmi kihívások” fejezetben áll rendelkezésre, de mint mondta, jelent?s források állnak rendelkezésre a klímavédelem, a tiszta energiák, és a demográfiai kihívások fejezetekben elkülönített pénzekb?l is.
A második pillér arról szól, hogy az Európai Bizottság igyekezne piacot teremteni a biogazdaság által el?állított termékeknek, és versenyt is gerjeszteni az elérhet? árak céljából. Ennek eszköze lehet egységes szabványok lefektetése, címkerendszer, egy egységes európai bioterméklista, valamint különböz? gazdasági ösztönz?k beépítése a rendszerbe.
A harmadik pillér szerint Brüsszel löketet adna a helyenként döcög? szakági politikai koordinációnak is. A Bizottság els? körben létrehozza a Biogazdasági Tanácsot (Bioeconomy Panel), amely a bizottsági szolgálatokat, a tagállamokat és a piaci szerepl?ket ülteti majd egy asztalhoz. Létrejön emellett a Biogazdasági intézetet (Bioeconomy Observatory), amely a piaci folyamatokat fogja elemezni, és tesz javaslatot új politikai kezdeményezésekre.
Máire Geoghegan-Quinn elmondta, a biogazdaságot nem most akarja a Bizottság megteremteni, az egy létez?, és prosperáló iparág. 2009-ben 2000 milliárd eurós forgalmat bonyolított az Európai Unió a bioalapú termékek gyártásával és kereskedelmével, az ezen a területen m?köd? cégek pedig összesen 22 millió embert, az uniós dolgozók 9 százalékát foglalkoztatják az EU tagországaiban.
Az EU-biztos megjegyezte, hogy Dánia, Finnország, Németország, Írország és Hollandia már rendelkezik saját biogazdasági stratégiával. A testület a tervezetet a jöv? keddi versenyképességi tanácsülésen mutatja be a tagállamoknak.
forrás: kitekinto
Aquapónia — Passzív zöldház! Fagyban is zöldell? konyhakert – TV2 Napló – felvételek amik a m?sorból kimaradtak!
Forrás: youtube.com
Az Európai Bizottság stratégiát fogadott el annak érdekében, hogy az európai gazdaság a megújuló er?források fokozottabb és fenntarthatóbb igénybevételének útjára lépjen. 2050-re közel 9 millióan leszünk a Földön, a természeti er?források pedig végesek, Európának tehát megújuló biológiai er?forrásokra van szüksége ahhoz, hogy biztosítsa egészséges élelmiszerrel és takarmánnyal, valamint alapanyagokkal, energiával és egyéb árucikkekkel való ellátását- áll a Bizottság közleményében.
A Bizottság „Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság” cím? stratégiája és cselekvési terve egységesen, több ágazatra és tudományterületre kiterjed?en foglalkozik a kérdéssel. A cél olyan gazdasági berendezkedés kialakítása, amely innovatívabb, kevesebb kibocsátással jár, egységesen kezeli a fenntartható mez?gazdaság és halászat, az élelmiszer-biztonság és a biológiai er?források fenntartható ipari felhasználása iránti igényt, s eközben a biodiverzitást és a környezetvédelmet is garantálja. A terv tehát három f? szempontra összpontosul: a biogazdasághoz szükséges új technológiák és eljárások kidolgozása; a biogazdasági ágazatok piacainak és versenyképességének fejlesztése; valamint a politikai döntéshozók és az érdekelt felek szorosabb együttm?ködésének ösztönzése.
Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felel?s biztos elmondta: Európának át kell állnia a k?olajkorszak utáni gazdaságra. A fenntartható er?források nagyobb arányú igénybevétele nem pusztán lehet?ség: ez mára elengedhetetlenné vált. A fosszilis energián alapuló társadalmat olyan bioalapú társadalommá kell alakítani, amelynek a kutatás és az innováció a hajtóereje. Ez jót tesz környezetünknek, élelmiszer- és energiabiztonságunknak, valamint Európa jöv?beli versenyképességének is – mondta
Biogazdaságnak az olyan gazdaságot nevezzük, amelyben az élelmiszert, a takarmányt, az ipari termékeket és az energiát a talaj és a tenger biológiai er?forrásai, valamint hulladék felhasználásával állítják el?. Ez azt is jelenti, hogy bioalapú eljárásokkal teszik fenntarthatóvá az ipari termelést. Nagyon ígéretes például, hogy a biohulladék alkalmas lehet a m?trágyázás kiváltására vagy bioenergia el?állítására, és így az uniós megújulóenergia-célkit?zés 2%-ának teljesítésére.
Az uniós biogazdaság már most is közel kétezer milliárd eurós üzleti forgalmat bonyolít le és több mint 22 millió embert foglalkoztat – ez az uniós foglalkoztatottak 9%-a. A biogazdaság kiterjed a mez?gazdaságra, az erd?gazdaságra, a halászatra, az élelmiszeriparra, a cellulóz- és papírgyártásra, valamint a vegyipar, a biotechnológia és az energetika bizonyos területeire. Minden euró, amelyet az uniós finanszírozású biogazdasági kutatásra és innovációra fordítanak, 2025-ig 10 eurónyi hozzáadott értéket eredményez a biogazdaság ágazataiban.
forrás: euvonal.hu
?
Az Európai Bizottság stratégiát fogadott el annak érdekében, hogy az európai gazdaság a megújuló er?források fokozottabb és fenntarthatóbb igénybevételének útjára lépjen. 2050-re közel 9 millióan leszünk a Földön, a természeti er?források pedig végesek, Európának tehát megújuló biológiai er?forrásokra van szüksége ahhoz, hogy biztosítsa egészséges élelmiszerrel és takarmánnyal, valamint alapanyagokkal, energiával és egyéb árucikkekkel való ellátását- áll a Bizottság közleményében.
A Bizottság „Innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság” cím? stratégiája és cselekvési terve egységesen, több ágazatra és tudományterületre kiterjed?en foglalkozik a kérdéssel. A cél olyan gazdasági berendezkedés kialakítása, amely innovatívabb, kevesebb kibocsátással jár, egységesen kezeli a fenntartható mez?gazdaság és halászat, az élelmiszer-biztonság és a biológiai er?források fenntartható ipari felhasználása iránti igényt, s eközben a biodiverzitást és a környezetvédelmet is garantálja. A terv tehát három f? szempontra összpontosul: a biogazdasághoz szükséges új technológiák és eljárások kidolgozása; a biogazdasági ágazatok piacainak és versenyképességének fejlesztése; valamint a politikai döntéshozók és az érdekelt felek szorosabb együttm?ködésének ösztönzése.
Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felel?s biztos elmondta: Európának át kell állnia a k?olajkorszak utáni gazdaságra. A fenntartható er?források nagyobb arányú igénybevétele nem pusztán lehet?ség: ez mára elengedhetetlenné vált. A fosszilis energián alapuló társadalmat olyan bioalapú társadalommá kell alakítani, amelynek a kutatás és az innováció a hajtóereje. Ez jót tesz környezetünknek, élelmiszer- és energiabiztonságunknak, valamint Európa jöv?beli versenyképességének is – mondta
Biogazdaságnak az olyan gazdaságot nevezzük, amelyben az élelmiszert, a takarmányt, az ipari termékeket és az energiát a talaj és a tenger biológiai er?forrásai, valamint hulladék felhasználásával állítják el?. Ez azt is jelenti, hogy bioalapú eljárásokkal teszik fenntarthatóvá az ipari termelést. Nagyon ígéretes például, hogy a biohulladék alkalmas lehet a m?trágyázás kiváltására vagy bioenergia el?állítására, és így az uniós megújulóenergia-célkit?zés 2%-ának teljesítésére.
Az uniós biogazdaság már most is közel kétezer milliárd eurós üzleti forgalmat bonyolít le és több mint 22 millió embert foglalkoztat – ez az uniós foglalkoztatottak 9%-a. A biogazdaság kiterjed a mez?gazdaságra, az erd?gazdaságra, a halászatra, az élelmiszeriparra, a cellulóz- és papírgyártásra, valamint a vegyipar, a biotechnológia és az energetika bizonyos területeire. Minden euró, amelyet az uniós finanszírozású biogazdasági kutatásra és innovációra fordítanak, 2025-ig 10 eurónyi hozzáadott értéket eredményez a biogazdaság ágazataiban.
forrás: eu.
Az uniós irányelvek alapján a hazai Nemzeti Energiastratégiában 2030-ig egyre növekv? szerepet szánnak az alternatív energiaforrásoknak, köztük a szél-energiának is. Míg azonban az Európai Unió szakosodott és döntéshozó szervei egyértelm?en el?térbe helyezik a megújuló energiahordozókat a fosszilis forrásokkal szemben, addig hazánkban a nap-, víz-, geotermikus -és különösen a szélenergia felhasználásának üteme – a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) álláspontja szerint – nem meggy?z? mérték?, adottságainkhoz, lehet?ségeinkhez képest.
A Nemzeti Energiastratégia fokozatosan határozza meg a fosszilis energiahordozó visszaszorításának és a megújuló energiaforrások felhasználásának százalékban mérhet? arányát. Eszerint 2020-ra a szélenergiából nyert kapacitást igen alacsony szinten, hozzávet?legesen 750 MW-on számolja, melynél hazánk jóval nagyobb, kb. 2000-2500 MW szélenergia-kapacitásra, lenne képes, mindennem? állami és uniós beruházás-támogatás nélkül is. Ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy a jelenlegi szabályozási környezet, pályázati struktúra nem támogatja kifejezetten a szélgenerátorok, széler?m?vek telepítését.
Jelenleg ugyanis csak 330 MW-ot termel? széler?m? m?ködik Magyarországon. A széler?m?vek a környezetet kímél?, és középtávon a legolcsóbb villamosenergia-termelési megoldást jelentik. Hazánkban a vízenergia és a napenergia – földrajzi okokból kifolyólag- jóval kisebb jelent?ség? lehet. Magyarországon ennek ellenére szinte érthetetlenül alacsony a szél erejének felhasználása az energiatermelésben, a megújuló energiaforrások között alig éri el a 2%-ot.
A hazai megújuló-energiaforrások közül – kormányzati szinten – els?sorban a napelemes áramtermelés élvez támogatottságot, emellett a szélenergiával termelt villamos-áram lehet?ségének lakossággal történ? megismertetése indokolatlanul háttérbe szorult. A széler?m?veknek, házi szélturbináknak nincs károsanyag kibocsátásuk, s szinte teljesen, vagy nagyobb részben kiválthatják az áram-szolgálatatóktól vásárolt, a jórészt magas emissziós érékekkel rendelkez? széner?m?vekben el?állított energiát. A széler?m?vek m?ködése nem bonyolult: a szél mozgási energiáját a lapátkerék fogja fel, amely közvetlen összeköttetésben áll a generátorral. Ez a széler?m? tornyában, az úgynevezett gondolában található. A generátorban el?állított áram vezetékeken jut el a trafóházig, ahol a kívánt paraméterekkel rendelkez? áramot állítják el?.
Hazánkban, 2011-ben közel negyven széler?m? m?ködött, a legtöbb az ország észak-nyugati részén. A széler?m?vek telepítése nem egyszer? feladat, el?zetes mérések, számítások kell, hogy megel?zzék. Ennek során els?dlegesen a szélmozgással kapcsolatos adatok kerülnek rögzítésre. 2007-ben egy magyar professzor új, úgynevezett függ?leges tengely? széler?m?vet szabadalmaztatott. Az új típusú széler?m? sokkal hatékonyabb a jelenleg is használatban lév? vízszintes tengely?, háromlapátos széler?m?nél, forradalmasíthatja a megújuló energiatermelés piacát. Az els? ilyen energia-termel? tornyot tavaly építették fel Felcsúton. A szakmai szervezetekkel és az uniós el?írásokkal összhangban remélhet?leg a hazai szabályozási környezet is változni fog és a döntéshozók felfigyelnek a szél energiájának kihasználási lehet?ségeire, s emellett, f?ként, annak a szén-dioxid kibocsátást csökkent? hatására is.
forrás: muszakiforum.hu
Az uniós irányelvek alapján a hazai Nemzeti Energiastratégiában 2030-ig egyre növekv? szerepet szánnak az alternatív energiaforrásoknak, köztük a szél-energiának is. Míg azonban az Európai Unió szakosodott és döntéshozó szervei egyértelm?en el?térbe helyezik a megújuló energiahordozókat a fosszilis forrásokkal szemben, addig hazánkban a nap-, víz-, geotermikus -és különösen a szélenergia felhasználásának üteme – a Magyar Szélenergia Ipari Társaság (MSZIT) álláspontja szerint – nem meggy?z? mérték?, adottságainkhoz, lehet?ségeinkhez képest.
A Nemzeti Energiastratégia fokozatosan határozza meg a fosszilis energiahordozó visszaszorításának és a megújuló energiaforrások felhasználásának százalékban mérhet? arányát. Eszerint 2020-ra a szélenergiából nyert kapacitást igen alacsony szinten, hozzávet?legesen 750 MW-on számolja, melynél hazánk jóval nagyobb, kb. 2000-2500 MW szélenergia-kapacitásra, lenne képes, mindennem? állami és uniós beruházás-támogatás nélkül is. Ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy a jelenlegi szabályozási környezet, pályázati struktúra nem támogatja kifejezetten a szélgenerátorok, széler?m?vek telepítését.
Öt Tolna megyei községben építenek ki az év els? felében napenergiát, illetve földh?t hasznosító berendezéseket összesen mintegy háromszáz millió forintos beruházással.
Az alternatív energiát közintézmények áram- és melegvíz-ellátására, f?tésére használják fel, a zöldberuházásokra 85 százalékos európai uniós támogatást nyertek el az önkormányzatok.
Decsen, Bátán, H?gyészen és Várdombon 30-80 millió forintos ráfordítással napelemeket, illetve napkollektorokat helyeznek el az óvoda- és iskolaépületeken, valamint a polgármesteri hivatalokon, Szakályban mintegy 80 millió forintos beruházással az iskolaépületek szigetelését végzik el, és h?szivattyúkkal váltják fel a gáz- és vegyes tüzelés? kazánokat.
A települések vezet?inek becslése szerint az önkormányzati hozzájárulás a napelemes beruházások esetében 3-5 év alatt, a h?szivattyús beruházásnál 10 éven belül térül meg.
Báta polgármestere, Huszárné Lukács Rozália arról számolt be az MTI-nek, hogy a napelemek és kollektorok alkalmazásával mintegy 60 százalékos költségmegtakarítás várható az intézmények áramfogyasztásában.
Botta György, H?gyész polgármestere elmondta, hogy összesen 213 négyzetméternyi felületen terveznek napelemeket, amelyek összteljesítménye 34,25 kilowatt, további húsz négyzetméteren pedig használati meleg vizet biztosító napkollektorokat helyeznek el.
A 2900 f?s településen úgy számolnak, hogy az önkormányzati intézmények évi 58 ezer kilowattórás áramfogyasztásának több mint felét állítják majd el? napenergiából, ez az éves, 3,8 millió forintos áramköltségb?l 2,3 millió forintos megtakarítást jelent.
Forrás: mti
