Wu Yin, a Kínai Országos Energiahivatal igazgatója szeptember 25-én egy vidéki ülésen elmondta, hogy az utóbbi öt évben a világon a legtöbb energiát Kína termelte. Kína a felhasznált energiának 90%-át saját maga állítja el?.
Wu Yin elmondta, hogy jelenleg a kínai áramgenerátorok termel?kapacitása a világon a második helyen áll, ugyanakkor Kína a világ legnagyobb áramfogyasztója. A víz-, az atom-, és a szélenergia, valamint az újrahasznosító energia termelése is jól fejl?dik Kínában.
Wu Yin tájékoztatása szerint az elmúlt öt évben felújították a kínai energiatermel? berendezéseket, több környezetvédelmi intézkedést vezettek be az energiatermelésben.
Egyszer?ség, kiszámíthatóság, átláthatóság – ezek mentén képzelik el a szakemberek a készül? új megújuló energiaforrásokra vonatkozó szabályozási rendszert.
Az új megújuló és alternatív energiaforrásokból el?állított h?- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszernek (METÁR) összhangban kell lennie a korábban elfogadott megújuló Nemzeti Cselekvési Terv célkit?zéseivel, csak így tudja Magyarország elérni az uniós vállalását; amely szerint 2020-ra az ország teljes energiafogyasztásának 14,65 százalékát megújuló energiaforráson termelje meg. A Green Energy Investment Forum szerintelkerülhetetlen, hogy átmenetileg emelkedjenek a végfogyasztói árak az új zöld kapacitások rendszerbe állítása miatt, ám hosszú távon – megfelel? szabályozási környezetben, a technológiák fejl?désével – csökkenhet az alternatív energiatermelési technológiák támogatási igénye.
Az eddig nyilvánosságra került szakmai munkaanyag szerint az új szabályozás számos pontjában orvosolhatja a korábbi kötelez? átvételi és támogatási rendszer (KÁT) hiányosságait. A KÁT-ot felváltó új támogatási rendszer, a METÁR – amelyben f? elemként megmarad a kötelez? átvétel és az energiaár-támogatás – csökkentheti a korábbi befektetési kockázatokat, valamint javíthat azon a bizonytalan befektetési környezeten, amelyben a piaci szerepl?k eddig tevékenykedtek.
Fontos, hogy a szabályozó hatóság folyamatosan nyomon kövesse és értékelje a támogatási rendszer m?ködését, és a piaci szerepl?kkel, felhasználókkal együttm?ködve dolgozza fel a tapasztalatokat. Továbbra sem ismertek azonban a konkrét átvételi árak, amelyek alapvet?en meghatározzák az új beruházás-ösztönzési rendszer sikerességét – mondta Kovács Csaba, a KPMG energetikai és közüzemi tanácsadó csoport új igazgatója, a Magyar Energia Hivatal korábbi elnökhelyettese.
Az új támogatási rendszernek a régió többi országában alkalmazott szisztémához képest is versenyképesnek kell lenni, mert a megújuló Nemzeti Cselekvési Tervben vállalt célok teljesítéséhez jelent?s – befektet?barát környezetben mozgósítható – magánt?kére lesz szükség. Ugyanakkor azt is tudomásul kell venni, hogy a zöld technológiák jelent?s része gazdaságilag jelenleg nem versenyképes a hagyományos tüzel?anyagokat használó berendezésekkel szemben, ezért a támogatásukat – a versenyhátrány költségét – a felhasználók és/vagy az adófizet?k fizetik meg. Ennek mértéke függ egyéb tényez?k mellett a nagykereskedelmi árak alakulásától is.
„Ahhoz, hogy Magyarország teljesíteni tudja a 2020-ra vállalt 14,65 százalékos célszámot, az el?ttünk álló évtizedben a végfogyasztói árak folyamatos, de moderált, egyszámjegy? emelésére lesz szükség, máskülönben nem teremt?dik meg a fedezet az új zöld kapacitások támogatására” – emelte ki Patkó Gábor, a Green Energy Investment Forum programigazgatója. „A zöld technológiák fejl?désével, és a hagyományos energiatermelés költségszintjének várható emelkedésével egyre költséghatékonyabbak lesznek ezek az alternatív termel? egységek, így a fajlagos támogatási igényük, megfelel? szabályozási környezet esetén a jöv?ben csökkenni fog.” – tette hozzá a szakért?.
Európa számos országában m?ködik kötelez? átvételi támogatási rendszer, amelyek mintáként szolgálhatnak Magyarország számára, ám a KPMG óva int „az automatikus másolástól”, hiszen az egyes országok adottságai meglehet?sen különböz?ek nem csak az energiaforrás-potenciál tekintetében, hanem az energiapiacok érettsége, a hálózatok kiépítettsége és fejlettsége, valamint a felhasználók energiatudatosságát tekintve is. A jól m?köd?, sikeres támogatási rendszerek több lábon állnak, vagyis a kötelez? átvétel mellett beruházási és adókedvezményekben is részesülhetnek a társadalmilag kívánatos beruházások. A kötelez? átvételi rendszer hatékony ösztönz? eszköz új beruházások megvalósításához, de tipikus hibája lehet a túltámogatás.
„Európában továbbra is megvan a szándék a támogatási rendszerek bizonyos mérték? harmonizációjára, és mivel a régióban Lengyelország és Románia is a bizonyítvány-alapú támogatási rendszert alkalmazza, megfelel? mérték? regionális piac-összekapcsolás esetén, hosszabb távon, akár Magyarország is megfontolhatja a váltást. Addig azonban, amíg az energiapiacaink nem kell?en érettek és likvidek, vélhet?en a kötelez? átvételi támogatási rendszer lesz a f? csapásirány” – véli Kovács Csaba.
A kínai kormány 313 milliárd dollár befektetést tervez a zöldenergia fejlesztésére a következ? öt évben. A GDP egységére fordított energiaráfordítást 2016-ig 16 százalékkal akarják csökkenteni. A 2006–10-es id?szakban 19,
1 százalékkal szorították vissza a fajlagos energiafogyasztást.
Nyolcmillió-hétszázhétezer forint pályázati támogatást nyert Mez?berény napelemes rendszer telepítésére — jelentette be a helyi képvisel?-testület hétf? délutáni ülésén Siklósi István.
A közép-békési város polgármestere elmondta, hogy a beruházás egy újabb fontos mérföldkövet jelenthet az energia-önellátás irányába, s így az egyik els? lépés lehet a település által felvett kötvény visszavásárlásához szükséges források megteremtéséhez.
Borgula Péter projektmenedzser kérdésünkre kiemelte: a 15 százalékos öner? mellett, összesen 10 millió 243 ezer 750 forintból megvalósuló fejlesztés részeként mintegy 48 darab, összesen 12 kilowatt teljesítmény? napelemet telepít majd a feltételes közbeszerzési eljárás során már kiválasztott mez?berényi kivitelez? cég. A megtermelt energiát „ráterhelik” a városi hálózatra, amivel a m?vel?dési központ áramköltségeinek mintegy kétharmadát spórolják majd meg.
A munkálatok várhatóan legkés?bb december 15-ig befejez?dnek. A rendszer a szórt fényb?l is képes elektromos energiát el?állítani, vagyis egész évben használhatóak a napelemek.
forrás: beol.hu
Nyolcmillió-hétszázhétezer forint pályázati támogatást nyert Mez?berény napelemes rendszer telepítésére — jelentette be a helyi képvisel?-testület hétf? délutáni ülésén Siklósi István.
A közép-békési város polgármestere elmondta, hogy a beruházás egy újabb fontos mérföldkövet jelenthet az energia-önellátás irányába, s így az egyik els? lépés lehet a település által felvett kötvény visszavásárlásához szükséges források megteremtéséhez.
Borgula Péter projektmenedzser kérdésünkre kiemelte: a 15 százalékos öner? mellett, összesen 10 millió 243 ezer 750 forintból megvalósuló fejlesztés részeként mintegy 48 darab, összesen 12 kilowatt teljesítmény? napelemet telepít majd a feltételes közbeszerzési eljárás során már kiválasztott mez?berényi kivitelez? cég. A megtermelt energiát „ráterhelik” a városi hálózatra, amivel a m?vel?dési központ áramköltségeinek mintegy kétharmadát spórolják majd meg.
A munkálatok várhatóan legkés?bb december 15-ig befejez?dnek. A rendszer a szórt fényb?l is képes elektromos energiát el?állítani, vagyis egész évben használhatóak a napelemek.
forrás: beol.hu
Nyolcmillió-hétszázhétezer forint pályázati támogatást nyert Mez?berény napelemes rendszer telepítésére — jelentette be a helyi képvisel?-testület hétf? délutáni ülésén Siklósi István.
A közép-békési város polgármestere elmondta, hogy a beruházás egy újabb fontos mérföldkövet jelenthet az energia-önellátás irányába, s így az egyik els? lépés lehet a település által felvett kötvény visszavásárlásához szükséges források megteremtéséhez.
Borgula Péter projektmenedzser kérdésünkre kiemelte: a 15 százalékos öner? mellett,
összesen 10 millió 243 ezer 750 forintból megvalósuló fejlesztés részeként mintegy 48 darab, összesen 12 kilowatt teljesítmény? napelemet telepít majd a feltételes közbeszerzési eljárás során már kiválasztott mez?berényi kivitelez? cég. A megtermelt energiát „ráterhelik” a városi hálózatra, amivel a m?vel?dési központ áramköltségeinek mintegy kétharmadát spórolják majd meg.
A munkálatok várhatóan legkés?bb december 15-ig befejez?dnek. A rendszer a szórt fényb?l is képes elektromos energiát el?állítani, vagyis egész évben használhatóak a napelemek.
forrás: beol.hu
Két, egymástól független kutatás is beért a napokban, amely segítheti az olajtól, illetve a fosszilis üzemanyagoktól való elszakadásunkat.
Napjainkban az emberiség a számára szükséges energia durván 85 százalékát szerzi nem megújuló, fosszilis forrásokból; olajból, szénb?l és földgázból. A fogyasztás természetesen a készletek apadásával jár (az ennek nyomán megugró benzinárakat mindenki tapasztalhatta, ha máshogy nem, a kenyér árán keresztül), és ezt ellensúlyozni egyel?re nem is tudjuk. Pedig már csupán az ezzel járó klímaváltozás hatásainak mérséklése szempontjából is jót tenne, ha radikálisan csökkenthetnénk a légkörbe puffogtatott szén- és kénalapú gázok mennyiségét. Arról nem is beszélve, hogy 2050-re a világ jelenlegi energiaigénye legalább duplázódni fog.
Az olyan megújuló energiaforrások, mint a napsugárzást használó fotovoltaikus elemek és a széler?m?vek csak apró lépést jelentenek a fosszilis energiaforrásoktól való eltávolodás irányában. Ezek sajnos sem megfelel? mennyiségben, sem elég alacsony áron nem tudnak komplett alternatíván nyújtani. Részben azért nem, mert egy megkövesedett koncepcióra alapulnak – az emberiség szeret az elektromosságra, mint f? energiahordozóra támaszkodni.
Érdemes eljátszani a gondolattal, hogy mi történne, ha nem elektromosság formájában kapnánk az energia nagy részét. Nem hatalmas er?m?vekben állítanánk el?, aztán magasfeszültség? vezetékeken szállítanánk el a lakásokig és az ipari fogyasztókig. Természetesen arról szó sincs, hogy újfent g?zgépeket állítsunk használatba, de például olyan alternatív energiatárolók felhasználásával már régóta kísérleteznek, mint a hidrogéngáz vagy a metán. Ezek kívülr?l való állapotváltoztatással alakíthatók energiatárolóvá – például napsugárzás segítségével.
Fotoszintézis és széndioxid-átalakítás
Ezek a megoldások eddig inkább csak tapogatózások voltak; a módszerek ugyan m?ködnek, csak nem túl hatékonyan, ugyanakkor drágán. Remélhet?leg ezen változtat majd a Cambridge-ben található MIT fejlesztés. Daniel Nocera, a Massachusetts-i M?szaki Intézet kémikusa ugyanis nem ész nélkül szórta el az adófizet?k pénzét: olyan „mesterséges levelet” hozott létre olcsó alapanyagokból, amely a növények fotoszintetizálását utánozza. Ennek köszönhet?en képes a vizet molekuláris hidrogénre (H2) és oxigénre (O2) bontani, azaz hidrogén- és oxigéngázt el?állítani. Ehhez egy vékony, lapos, háromréteg? szilícium napcellát használt. A szerkezetet egy pohár vízbe helyezve és közvetlen napfénynek kitéve a szilícium elnyeli a napsugárzás fotonjait, elég energiával rendelkez? elektronokat termelve ahhoz, hogy beinduljon a folyamat. Az így keletkez? hidrogéngáz ezt követ?en eltárolható vagy el is égethet?, illetve egy üzemanyagcellán átfuttatva elektromosság termelhet? általa.
watch?feature=player_embedded&v=LEEhxk-CiOQ#!watch?feature=player_embedded&v=LEEhxk-CiOQ#!
A másik tanulmányt az Illinois állambeli Champaignben található Dioxide Materials kémikusa, Richard Masel és az Illinois-i Urbana-Champaign Egyetem kutatója, Paul Kenis publikálta. Közlésük szerint felfedeztek egy új, a korábbiakhoz képest jóval energiahatékonyabb eljárást a széndioxid (CO2) szénmonoxiddá (CO) való átalakítására. Ez az els? lépés abban a folyamatban, melynek során mesterségesen lehet szénhidrogén üzemanyagot el?állítani. Noha az eljárás már régóta a tudósok fókuszában van, mindmáig csak olyan megoldásokkal tudott el?állni a tudomány, mely nagy elektromos feszültséget igényelt, tehát gazdaságtalanná és nehézkessé tette a folyamatot, összességében jóval több energiabefektetést igényelve, mint amennyit végül ki lehetett bel?le nyerni.
Masel, Kenis és kollégái azonban rájöttek, hogy egy speciális oldószer segítségével – amit a kutatók csak ionos folyadéknak hívnak – ez az energiaigény tizedére csökkenthet?. Ez az oldószer voltaképp egyfajta folyékony só, ami hatékonyan képes a CO2 stabilizálására, amikor az extra negatív töltést kap (ez a széndioxid-szénmonoxid átalakítás els? lépése). A stabil állapot pedig jelent?sen csökkenti a küls? energiabevitel igényét.
Ugyan külön-külön egyik megoldás sem hoz áttörést, de mivel a fenti területeket rengetegen kutatják, ezek az úttör? munkák egyrészt támogatást nyújtanak a többi szakember számára, m?köd? rendszerként szolgáltatva bizonyítékot, másrészt támpontot adhatnak a további kutatásoknak. Más út ugyanis nem nagyon létezik az emberiség számára… Forrás:ma.hu
Minden er?s és sikeres európai országban „magától ért?d?”, hogy az er? és a siker alapja a nemzeti gazdaság – jelentette ki Orbán Viktor szombaton Székesfehérváron, a száz százalékban magyar tulajdonú Jüllich Glas Holding Zrt. napelemgyárának avató ünnepségén.
A 13 ezer négyzetméter alapterület? üzem 2,5 milliárd forintos beruházással valósult meg, kapacitása 12 megawatt, azaz 13,2 gigawattóra energia el?állítására elegend?.
Forrás: MTI
Két, egymástól független kutatás is beért a napokban, amely segítheti az olajtól, illetve a fosszilis üzemanyagoktól való elszakadásunkat.
Napjainkban az emberiség a számára szükséges energia durván 85 százalékát szerzi nem megújuló, fosszilis forrásokból; olajból, szénb?l és földgázból. A fogyasztás természetesen a készletek apadásával jár (az ennek nyomán megugró benzinárakat mindenki tapasztalhatta, ha máshogy nem, a kenyér árán keresztül), és ezt ellensúlyozni egyel?re nem is tudjuk. Pedig már csupán az ezzel járó klímaváltozás hatásainak mérséklése szempontjából is jót tenne, ha radikálisan csökkenthetnénk a légkörbe puffogtatott szén- és kénalapú gázok mennyiségét. Arról nem is beszélve, hogy 2050-re a világ jelenlegi energiaigénye legalább duplázódni fog.
Az olyan megújuló energiaforrások, mint a napsugárzást használó fotovoltaikus elemek és a széler?m?vek csak apró lépést jelentenek a fosszilis energiaforrásoktól való eltávolodás irányában. Ezek sajnos sem megfelel? mennyiségben, sem elég alacsony áron nem tudnak komplett alternatíván nyújtani. Részben azért nem, mert egy megkövesedett koncepcióra alapulnak – az emberiség szeret az elektromosságra, mint f? energiahordozóra támaszkodni.
Érdemes eljátszani a gondolattal, hogy mi történne, ha nem elektromosság formájában kapnánk az energia nagy részét. Nem hatalmas er?m?vekben állítanánk el?, aztán magasfeszültség? vezetékeken szállítanánk el a lakásokig és az ipari fogyasztókig. Természetesen arról szó sincs, hogy újfent g?zgépeket állítsunk használatba, de például olyan alternatív energiatárolók felhasználásával már régóta kísérleteznek, mint a hidrogéngáz vagy a metán. Ezek kívülr?l való állapotváltoztatással alakíthatók energiatárolóvá – például napsugárzás segítségével.
Fotoszintézis és széndioxid-átalakítás
Ezek a megoldások eddig inkább csak tapogatózások voltak; a módszerek ugyan m?ködnek, csak nem túl hatékonyan, ugyanakkor drágán. Remélhet?leg ezen változtat majd a Cambridge-ben található MIT fejlesztés. Daniel Nocera, a Massachusetts-i M?szaki Intézet kémikusa ugyanis nem ész nélkül szórta el az adófizet?k pénzét: olyan „mesterséges levelet” hozott létre olcsó alapanyagokból, amely a növények fotoszintetizálását utánozza. Ennek köszönhet?en képes a vizet molekuláris hidrogénre (H2) és oxigénre (O2) bontani, azaz hidrogén- és oxigéngázt el?állítani. Ehhez egy vékony, lapos, háromréteg? szilícium napcellát használt. A szerkezetet egy pohár vízbe helyezve és közvetlen napfénynek kitéve a szilícium elnyeli a napsugárzás fotonjait, elég energiával rendelkez? elektronokat termelve ahhoz, hogy beinduljon a folyamat. Az így keletkez? hidrogéngáz ezt követ?en eltárolható vagy el is égethet?, illetve egy üzemanyagcellán átfuttatva elektromosság termelhet? általa.
watch?feature=player_embedded&v=LEEhxk-CiOQ#!watch?feature=player_embedded&v=LEEhxk-CiOQ#!
A másik tanulmányt az Illinois állambeli Champaignben található Dioxide Materials kémikusa, Richard Masel és az Illinois-i Urbana-Champaign Egyetem kutatója, Paul Kenis publikálta. Közlésük szerint felfedeztek egy új, a korábbiakhoz képest jóval energiahatékonyabb eljárást a széndioxid (CO2) szénmonoxiddá (CO) való átalakítására. Ez az els? lépés abban a folyamatban, melynek során mesterségesen lehet szénhidrogén üzemanyagot el?állítani. Noha az eljárás már régóta a tudósok fókuszában van, mindmáig csak olyan megoldásokkal tudott el?állni a tudomány, mely nagy elektromos feszültséget igényelt, tehát gazdaságtalanná és nehézkessé tette a folyamatot, összességében jóval több energiabefektetést igényelve, mint amennyit végül ki lehetett bel?le nyerni.
Masel, Kenis és kollégái azonban rájöttek, hogy egy speciális oldószer segítségével – amit a kutatók csak ionos folyadéknak hívnak – ez az energiaigény tizedére csökkenthet?. Ez az oldószer voltaképp egyfajta folyékony só, ami hatékonyan képes a CO2 stabilizálására, amikor az extra negatív töltést kap (ez a széndioxid-szénmonoxid átalakítás els? lépése). A stabil állapot pedig jelent?sen csökkenti a küls? energiabevitel igényét.
Ugyan külön-külön egyik megoldás sem hoz áttörést, de mivel a fenti területeket rengetegen kutatják, ezek az úttör? munkák egyrészt támogatást nyújtanak a többi szakember számára, m?köd? rendszerként szolgáltatva bizonyítékot, másrészt támpontot adhatnak a további kutatásoknak. Más út ugyanis nem nagyon létezik az emberiség számára…
Forrás:ma.hu
